Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 2. szám
Az ültetést jól porbanyított talajba, automatikus 4-soros ülteiőgépek segítségévei kell elvégezni a lehető legrövidebb időn belül az egész területen. A Mars 4 SA 75 típusú ültetőgép használatát javasoljuk. Olyan tő.ávolságot kell biztosítanunk, hogy a betakarítás idején elérjük a szükséges 44—48 ezer egyedszáinot hektáronként (75 cm-es sortávolság esetén a kötés 75X23—25 cm). Az ültetési mélység (a kupac tetejétől a teszek aljáig számítva) könnyű talajokon Г5, a közepkö.ött és kötött talajokon pedig 13 cm legyen. 6. A növényzet nagy fokú elgyomosodása kedvezőtlenül befolyásolja a hozamot. Ezenkívül némely gyomnövényíajok, például a terebélyes laboda, a pipttér és a tarackbúza komoly, néna legyőzhetetlen akadályt jelentenek a kombájnos betakarítás számára. 7. A burgonyahüzamokat minden évben nagy mértékben befolyásolja a burgonyavesz elleni megelőző védekezés. A jelenlegi iajtaválaszték mellett a terméshozamok nagysága bizonyíthatóan a permetezések minőségétől és számától függ. A burgonyavész elleni vegyszeres védekezés jelentősége abban rejlik, hogy erős fertőzöttség esetén is lehetővé teszi a normális tenyészidő elérését és ezzel a burgonya termőképességének teljes érvényesülését. A burgonyavész elleni védekezést az érvényes növényvédelmi módszertan szerint végezzük el. Átlagban négy permetezéssel kell számolnunk, ebből kettőt a dltiokarbamát hatóanyagú készítményekkel (Dithane M-45, Polyram-Combi), egyet a réztartalmú készítményekkel (Kuprtkol 50), egy permetezést pedig szisztematikus hatású (Ridomil Plus) készítménnyel valósítunk meg. A tenyészidő alatt a kártevők elleni védekezés szakaszán csak a burgonyabogár elleni védekezéssel számolunk, azokkal a készítményekkel, amelyeket a növényvédelem módszertana javasol, de csak abban az esetben, ha a lárvák száma meghaladja hektáronként az 5 ezret, vagy a bogarak száma tojásrakás idején a hektáronkénti 100 darabot. 8. A betakarítási veszteségek nagymértékben befolyásolják a hozamok nagyságái. A legnagyobb vezteségek a kézi, valamint az egy- vagy kétsoros burgonyaszedő gépekkel végzett betakarítás esetén keletkeznek. Ezek nagysága a talaj porhanyósságának, nedvességének, elgyomosodása mértékének, a gépi betakarítás minőségének függvénye. A legkisebb veszteségekkel a kombájnos betakarítás jár, amennyiben olyan feltételeket teremtenek számára, mint például a brtnicel szövetkezetben. A betakarítás két- és háromsoros, távlatilag magajáró pneumatikus választóval ellátott burgonyakombájnokkal végezhető el leghamarabb, 10—14 nappal a levélzet fonnyasztása után. A kombájnos betakarítás előfeltétele a megfelelő számú átmeneti tárolóhely létesítése, a betakarítás utáni kezeléshez megfelelő gépsor és elegendő szállítóeszköz biztosítása. 9. Ugyanilyen fontos tényezőt jelent a tárolás módja, amely maid az ültető-, mind az étkezési burgonya minőségét befolyásolja. Az ültetőburgonya esetében a termőképesség megőrzéséről van szó. Általában elmondhatjuk, hogy a tárolás módja a légzés, csírázás, rothadás, nem megfelelő hőmérséklet stb. révén okoz veszteségeiket. A tárolóban tulajdonképpen le kell játszódnia a tárolás öt időszakának. Ez a gumók száradásának, a sérült gumók gyógyulásának, a gumók lehűlésének, a tulajdonképpeni nyugalomnak és a felmelegedésnek az időszaka. 10. Döntő fontosságú tényező a burgonya biolugiai-teclinológiai ellenőrzése. Ez az ellenőrzés fontos az egész tenyészidő alatt és a termelés szempontjából is, mivel a burgonyatermelés stabilizálásához és ésszerűsítéséhez vezet. jÚ ÜLTETUANYAG *- A DÖNTŐ TÉNYEZŐK EGYIKE A burgonya legnagyobb jelentősége ma és a jövőben is az árutermelésben van. A korlátozott területen a szükséges menynyiséget elsősorban nagy hozamokkal kell biztosítanunk, és ezek alapját az elegendő mennyiségű jó ültetőanyag képezi. Az egészséges ültetőanyag termelése ezért az agrotechnika, a tápanyagellátás és a növényvédelem mellett a nagy hozamok elérésének döntő fontosságú eszköze. Az ültetőburgonya minőségét Csehországban az Oseva, Szlovákiában a Slovosivo garantálja. Ezek keretébe tartoznak az illetékes burgonyatermesztési kutató és fajtanemesítő intézetek. Elmondhatjuk, hogy egész sor korai, középkorai és kései fajtákat nemesítettek, kielégítve ezzel a mezőgazdasági üzemek igényeit. Azok a burgonyafajták, amelyek átjutottak a Havlíčkúv Brod melletti lípai és a Spišská Belá-i Állami Fajtavizsgáló Intézet ..rostáján“ általában jó eredményeket mutatnak ki. Ugyanakkor feltárták azokat a tartalékokat is, amelyek a burgonyatermelésben vannak. A korai burgónyafajták terméshozamainak alakulását a 7., a középkéseieket a 8., a kései fajtákat pedig a 9. táblázat szemlélteti. A GUMÓTERMES TÖIIK EVES ATLAGA t/ha ban 7. táblázat Termőhelycsoportok Átlag ETA KE 7 KE 13 HR 14 CSSZ3ZK 1979-ben 51,69 54,74 53,20 49,64 49,64 _. 1980-ban 52,46 50,69 53,95 41,90 1981-ben 40,37 44,06 31,51 42,32 36,49 CS5ZK 1979-ben 48,98 50,84 46,99 — — 1980-ban 48,00 50,08 43,46 47,28 44,33 SZSZK 1979-ben 54,40 58,64 52,28 — — 1980-ban 56,93 56,32 57,93 60,61 39,46 1981-ben 49,72 51,76 — 49,97 48,56 RESY ASTILA OSTARA GLORIA V1NDIK UKANA CSSZSZK 1979 ben 52,97 53,75 53,64 45,41 — — 1980-ban 52,05 54,94 56,59 65,17 58,98 65,17 1981-ben 42.53 40.44 43,97 34,71 42,28 45.46 CSSZK 1979 ben 52,44 47,49 50,76 43,39 -— 1980-ban 47,62 51,57 48,05 37,32 51,84 58,47 198i-ben 53,03 25,90 33,14 24,02 39,35 38,31 SZSZK 1979-ben 54.40 53,50 56,51 45,43 -— 1980-ban 56,48 58,31 65,15 35,02 68,12 71,88 1981 ben 52,03 54,98 54,79 45,40 45,21 52,61 8. táblázat Termőhelycsoport Átlag NORA ALMA EBA NICOl.A CSSZSZK 1979-ben 52,96 53,93 49,46 53,31 52,12 1980-ban 43,77 42,97 44,83 46,26 41,02 1981-ben 48,46 47,98 49,60 48,14 48,11 CSSZK 1979-ben 53,91 53,32 52,22 54,17 55,93 1980-ban 41,57 40,35 41,58 44,81 39,52 1981-ben 49,76 49,91 49,86 49,94 49,34 SZSZK 1979 ben 50,48 50,33 47,50 51,06 53,01 1980-ban 48,55 48,64 51,68 49,40 44,26 1981-ben 46,22 44,66 49,16 45,06 46,00 9. táblázat Terraőhelycsoport Átlag RADKA ASTRA SOSNA IVA О J > CSSZSZK 1979-ben 47,20 46,90 41,92 47,71 42,28 42,70 1980-ban 40,27 37,67 43,94 39,11 37,92 46,01 1981-ben 44,13 46,69 48,59 41,50 36,86 46,01 CSSZK 1979-ben 48,14 48,30 -53,08 48,60 42,56 — 1980-ban 38,51 36,19 41,56 36,74 36,44 42,62 1981-ben 44,83 39,85 50,38 40,37 33,92 46,61 SZSZK 1979-ben 44,76 43,24 48,90 45,42 41,50 — 1980-ban 44,08 40,69 49,10 44,24 41,12 45,05 1981-ben 42,94 41,27 45,51 43,45 39,49 44,99 Az ültetőanyag szaporítását azok a mezőgazdasági üzemek végzik, melyeknek erre adva vannak a megfelelő feltételek, mivel ezek szaporítására szigorúbb kritériumok vannak. Nagy figyelmet kell fordítani a burgonya tenyészidő alatti vegyszeres védelmére. Védelmezni kell: — a vírusos betegségek terjesztői, a tetvek ellen. A szetncsézett rovarirtó szerek hatásának befejeződése után szükségessé válik a „toxikus függöny“ Bi-58 ЕС rovarölő szerrel végzett permetezés útján való meghosszabbítására, araikor hektáronként egy liter készítményt adagolunk; — a burgunyavész ellen. Ennek módjáról már az előzőkben írtunk részletesen; — a burgonyabogár ellen, kis adagokban, szükség szerint és a módszertanban javasolt vegyszerrel. Egybe lehet kötni a burgonyavész elleni vegyszeres védekezéssel; — az ültetőanyag fuzáriumos rothadása ellen. Az ültetőanyagot Tecto készítménnyel csávázzuk 30—50 g /1 /1 adagolásban. Ezt a készítményt az osztályzatlan burgonya kezelésére is használhatjuk (a hulladékot étkezési vagy takarmányozási célokra is felhasználhatjuk). Továbbá a Dithane M 45 készítményt is alkalmazhatjuk 2 Ikg/t adagolásban, de csak az osztályozott ültetőanyag kezelésére, mivel a hulladékot még takarmányozási célokra sem szabad felhasználni. Haladó tapasztalatok iskolája III. tananyag A BURGONYA — étlapunk állandó szereplője ÍRTA: KAREL PILNY MÉRNÖK, A CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlesztésének fő Irányaiban olvashatjuk: „A mezőgazdaságban folytatni kell az egyes termelési szakaszok belterjesítését, elsődlegesen a növénytermelést kell növelni. Tökéletesíteni kell a termelés természeti és ökológiai viszonyokkal összhangban álló széthelyezését, el kell mélyíteni annak szakosítását és összpontosítását. Növelni kell a mezőgazdaság, a mezőgazdasági üzemek, a szakosított szolgáltatások és a termelőeszközöket szállító vállalatok munkáját Irányító szervek felelősségét. Ezeknek a feladatoknak a teljesítésében nagyobb részt kell vállalnia a tudományos kutatóbázisnak is. A mezőgazdasági üzemek keretében meg kell gyorsítani a A haladó tapasztalatok Iskolája a pártszervek által kitűzött feladatok teljesítésének elősegítését szorgalmazza. A burgonyatermeléssel foglalkozó harmadik és negyedik tananyag feladata megmagyarázni a burgonyatermelés jelentőségét, az agrotechnika fő elveit, és Ismertetni a burgonyatermelés-, betakarítás- és tárolás gépesítését. Ezekben a tananyagokban összpontosítottuk a Havlíčkúv Brod-1 és a poprádl Burgonyatermesztési Kutató és Fajtanemesítő Intézet, a prágai és bratislaval Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet, valamint a jlhlaval, Havlíökőv Brod-1, pelhrimovl, Spišská Nová Ves-1 és poprádi járás élenjáró mezőgazdasági üzemeinek bevált tapasztalatait. A BURGONYATERMELÉS ÄLTALÄNOS ÉS A GABONAPROGRAM MEGVALÔSÍTÄSÄVAL KAPCSOLATOS JELENTŐSÉGE A gabonakérdést az 5. és a 6. ötéves terv időszakában a szemesek termőterületének országos viszonylatban 55—57 százalékos, több mezőgazdasági üzemben pedig 60 százalékon felüli növelésével igyekeztünk megoldani. Ez a törekvés ugyan néhány részleges sikert eredményezett, ám végső fokon a gabonafélék terméshozamainak stagnálásához vezetett. Jelenleg a gabona- és fehérjeprogram komplex megoldásán fáradozunik. Ezt a vetésforgó biológiai összetételének javításával és a talajerő növelését kedvezően befolyásoló növénykultúrák nagyobb arányú termesztésével valósítjuk meg. A másik utat a termelés belterjesítése — a terméshozamok növelése jelenti. A gabonaprogram és az önellátottság problémájának kérdései a maguk egyetemességében többek között ahhoz vezettek, hogy a növénytermesztés fejlesztését fontosabbnak tekintjük az állattenyésztési termelés fejlesztésénél. Ennek a követelménynek más indokai Is vannak. A. növénytermesztés elsődlegessége abban rejlik, hogy — a talaj bővítése nélkül — egyedül a zöldnövények képesek asszimiláció és fotoszintézis révén ásványi anyagokból szerves anyagokat előállítani. A növénytermelés termékei az emberi táplálkozás és a gazdásági állatok takarmányozása szempontjából egyaránt nélkülözhetetlenek. A növénytermelés és az állattenyésztési termelés kölcsönösen kiegészíti egymást és elősegíti a természetben végbemenő anyag- és energiakörforgás zárt körének kialakulását. Főként az állati eredetű élelmiszerek növekvő fogyasztása, a lakosság számának növekedése és az egy főre eső mezőgazdasági talajterület állandó csökkenése még jobban kiemeli a növénytermesztés fontosságát. A burgonya helyét ebben az egész problémakörben néhány ténnyel bizonyltjuk: A burgonya legfontosabb kapásnövényünk, mivel pótolhatatlan élelmiszerré vált. Európába а XVI. században került és 200 évig tartott, amíg meghonosodott és termelése általánossá vált: az emberi táplálkozásban velő rendszeresítése révén gyenge gabonatermés esetén megszűnt az éhinsóg veszélye, A TUDOMÁNYOK KANDIDATUSA tudományos-műszaki haladás eredményeinek érvényes!* tését, a gyakorlatban következetesen és rugalmasan kell érvényesíteni a hevált tudományos és kutatási ismereteket, nagyobb mértékben kell hasznosítani az élenjáró mezőgazdasági üzemek tapasztalatait. Tökéletesíteni kell a tervezést, hatékonyabban kell érvényesíteni a hozrascsot, az önálló elszámolási, valamint a vállalati és az egyéni anyagi érdekeltség rendszerét. Ennek megfelelően kell átdolgozni és érvényesíteni a mezőgazdaságban a tervezés és irányítás tökéletesített rendszerét A mezőgazdasági termelést a hetedik ötéves tervidőszakban hozzávetőlegesen 10 százalékkal kell növelnünk, ebből a növénytermelést 14—16 százalékkal.; i megszűntek a vitaminhiányból származó betegségek. Napjainkban a különféleképpen elkészített burgonyát az egész világon a lakosság nélkülözhetetlen élelmezési cikkének tekintjük. Csehszlovákiában azonban jelentősen csökken az egy lakosra jutó évi burgonyafogyasztás. A századforduló Idején 200 kilogramm körüli volt, az 1960—1970-es években 110—120 kilogramm között mozgott, jelenleg pedig csupán 80 kilogrammot képvisel. Az egy főre jutó évi burgonyafogyasztás a szomszédos államokban például az NDK-ban 130, Lengyelországban pedig 160 kilogramm körüli. A burgonya egyúttal takarmánynövény is, habár ezirányú jelentősége a termesztési, betakarítási és tárolási nehézségek miatt csökkent. A takarmányburgonya termelési költségei lényegesen megnövekedtek, ezért csak a fennmaradó mennyiséget, valamint az étkezési és az ipari burgonyahulladékot takarmányozzuk fel. A burgonya megfelelő takarmányt képvisel minden gazdasági állatfaj számára. Olyan nagy az energiatartalma, hogy 3,9 kiló burgonya egy kiló abraktakarmánynyal egyenértékű. A burgonya emészthetősége nyers állapotban a leggyengébb. A burgonyaliszt igen értékes takarmány. A burgonya energetikai értéke és a költségalakulás szempontjából ajánlatos: — a mosott, fagykártól mentes burgonya szarvasmarhákkal való közvetlen takarmányozása; — a nyers zúzott burgonya vegyszerekkel (foszforsavval) történő tartósítása, .és későbbi takarmányozása a szarvasmarha-tenyésztésben; — a szénával vagy szalmával kevert zúzott, nyers burgonyának az erjedést elősegítő adalékanyagokkal való tartósítása; — a zúzott burgonya 89 C-fokos hőmérskleten végzett hőkezelése — a keményítő pépesítése és légmentes (anaerob) környezetben való szilázsolása; — a párolt és sziiázsolt burgonya takarmányozása a sertés- és marhahizlalásban; — bnrgonyaszárítás, a keveréktakarmányokba való adalékanyagok gyártására. A piacon nem értékesíthető hulladékburgonya mennyisége csak a Cseh Szocialista Köztársaságban eléri a 775 ezer tonnát. Ebből kb. 84 ezer tonnát a keményítő- és szeszgyártásra akarunk felhasználni, így a takarmányozás céljaira kb. 690 ezer tonna marad. A keményítőipari törkölyt és a szeszgyári moslékot takarmányozhatjuk, a burgonyaszárat pedig kukoricaszilázsba keverhetjük. ’ A burgonyatermelés helyzete jelenleg számos országban, így hazánkban is kedvezőtlen. Ez világosan kitűnik, ha eredmónvejjijiet összehasonlítjuk a rendszeresen nagy hozamokat és jó minőséget elérő országok eredményievei. A burgonyatermelés belterjesítésében csak fokozatosan haladhatunk előre, mivel a termelési viszonyok országonként és területenként eltérőek, továbbá a burgonyatermelés jelenlegi színvonala ís különböző. A tudományos és műszaki haladás eredményeinek kihasználása pedig lehetővé teszi az új
