Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-23 / 16. szám

1983. április 23. SZABAD FÖLDMŰVES Tea, citrom, szőlő — Grúziában A Szovjetunióban elfogadott, 1990-lg szóló élelmiszerprogram konkrét feladatokat Irányoz elő mind a tizenöt köztársaság részé, re. A Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságban található az a szubtrópikus zóna, amelyen nagy­mérete átalakítási munkákat Irá­nyoztak elő annak érdekében, hogy növeljék a termőterületek nagyságát. Grúziában, ahol a terület 83 százalékát hegyek és előhegysé­gek borítják, ahol a mezőgazda­­sági művelésre alkalmas csaknem valamennyi területet hasznosítot­tak, most újabb tartalékok kiak­názását tervezik. Azokról a mo csaras területekről van szó, ame­lyek Grúzia nyugati részén, a Fe­kete-tenger partvonala mentén te­rülnek el. Negyven esztendővel ezelőtt el­hódítottak a mocsaras területtől 18 000 hektárt, s új települések keletkeztek. Tea- és citromfa-ül­tetvények hoztak bőséges termést és sok más tipikusan szubtrópusi növénykultúra Is helyet kapott ezeken a területeken. Napjainkban már mintegy százezer hektárnyira növekedett a mocsártól elvett, me­zőgazdasági művelés alá vont te­rületek nagysága. Itt hektáronként 8—9 tonna tealevél, 10 tonna cit­rom. majdnem 4 tonna szőlő te­rem. A köztársaságban egész eszten­dőben termelni fogják a zöldséget üvegházi és fóliás formában. A kolhidai alföld termálvíz-készlete kimeríthetetlen energiát szolgál­tat az üvegházakban és fóliás ter­melési rendszerben dolgozó ker­tészetek számára. A tervek sze­rint Grúziában a zöldség- és diny­­nyertermelés évi átlagban eléri a 880—900 ezer tonnát. KiitöUEC traktorsk A leningrádi „Kirovszkij Závod“ gyártósorairól húsz percenként gördül le egy-egy új Kirovec К 701 típusú kerekes traktor. A „Kirovec“ a Szovjetunió leg­nagyobb teljesítményű mezőgazda­­sági traktora, jellemzői: kedvező terepfutási tulajdonság, egyszerű irányíthatóság, kényelmes vezetői fülke. A traktor külföldön is nép­szerű. A K-701-eseket a szocialis­ta országok mellett Kanadába. Olaszországba és Ausztráliába is exportálják. A 160 kW-os K-700 tt. pusú traktor sorozatgyártása 1963- ban kezdődött. Ezt követte a K- 701, amelynek sorozatgyártása je­lenleg Is folyik. Egyetlen ilyen erógép óránként több mint 2 hek­tárnyi terület megművelését vég­zi. Ez a két-háromszorosa a ko­rábban használt lánctalpas trak­torok teljesítményének. A K-701 tervezése során nagy gondot for­dítottak a vezetői fülke kényel­mére. A nagy magasságban elhe­lyezett vezetői fülke berraetizált, Mindez csökkenti a porszennyező­dést. A jó kilátás, a téli fűtés és nyári szellőztetés egyaránt a trak­torosok munkakörülményeinek ja­vítását szolgálják. Hidraulikus rá­segítők könnyítik a gép irányítá­sát. A „Kirovec“ konstrukcióját fo­lyamatosan korszerűsítik. Tavaly kezdték meg azoknak a trakto­roknak a gyártását, amelyeknél egy főjavításig 8 ezer üzemórát sarantálnak. Ez kétezer órával több. mint a korábbi modellek­nél. Az új technológia, a terme­lés további gépesítése és automa­­tizélésa tette lehetővé mindezt. Elkészültek az új, 2S0 kW-os traktorok első kísérleti mintapél­dányai is. Folynak a 380 kW-os modell létrehozására irányuló munkák. Az űj modelleknél a ve­zető: fülkéket légkondicionáló be­rendezéssel tervezik. A fülke ké­kesszínű üvege megóvja a vezetőt a tűző nap sugaraitól. A vezető biztonságét szolgálja a fülke me­­revítése. amely baleset esetén csökkenti a detonációt. A következő típusok motorja, amelyet a jaroszlávi motorgyár­ban fejlesztettek ki, 200 kilogram­mal könnyebb, mint a K-701-ese­­ké. Növénytermesztés — ii nélkül talaj Az örmény Tudományos Akadé­mia Agrokémiai Intézete a legna­gyobb tudományos központ a Szovjetunióban, amely a talaj nél­küli nagyüzemi növénytermesztés kérdésével foglalkozik. Az intézet kutatói által kidolgozott elmés el­járásokkal a természetesnél ked­vezőbb körülményeket biztosíthat­nak a szőlő, a dohány, a zöldség­félék és a gyógynövények ter­mesztéséhez. Előrehaladást értek el a termőterület ésszerű haszno­sításában és a termények önkölt­ségének csökkentésében Is. Az in. tézetben szerkesztett húsz méte­res, többszintes hidroponikus me­legház a gyógynövénytermelésre szolgál. A hidroponikus módszer során a növényeket vizes tápol­datokban, illetve vtzkultúrákban, talaj felhasználása nélkül termesz­tik. A melegházat olyan szerkeze­tekkel látták el, melyekkel a nö­vényeket tartalmazó teknők (össz­területük száz négyzetméter) a kí­vánt irányban mozdíthatók el, és szabályozható a növényeket érő napsugárzás mértéke. Az intézet munkatársai kidolgozták egy nagy ipart rendszer tervezetét Is rózsa­­geránium (a gólyaorrfélékhez tar­tozó gyógynövény) hidroponikus termesztéséhez és teljes feldolgo­zásához. A napokban emlékezünk meg Szemjon Mihajlovics Bugyon­­nij marsallnak, a-polgárhábo­rú legendás hadvezérének és hősének, a Vörsö Hadsereg első szervezőjének 100. születésnapjáról. 1883. április 25-én Kozjurino tanyán szegénypa­raszti családban született. Fiatal ko­rában mezőgazdasági munkásként dol­gozott, nehéz körülmények között ro­botolt. 1903-ban hívták be katonának, részt vett az orosz—japán háborúban, majd egyszerű sorkatonaként vonult be az első világháborúba, később altiszti rangot kapott. A februári forradalom előtt a fronton katonai bizottságok­ban tejtett ki politikai tevékenységet. 1919-ben belépett a bolsevik pártba, s attól kezdve Lenin pártjához kötöt­te életét. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom után tevékenyen részt vett a szovjethatalom diadalmaskodásában. Nagy hadvezérnek bizonyul a polgár­háború és a külföldi intervenció évei­ben, 1913 és 1920 között. A déli front csapatai 1919 októberének első felé­ben ellentámadásba lendültek. A Krn­­ma—Orjol vonal irányában folyó el­keseredett küzdelmekben a Vörös Hadsereg tönkreverte Gyenyikin „ön­kéntes“ hadseregének elit csapatait. Október 20-án felszabadult Orjol. Azokban a napokban a lovas hadosz­tály Bugyonnij vezényletével szétver­te Skurov és Mamontov hadtesteit, október 24-én pedig bevette Voro­f Legendás .vörös hadvezér nyezst. A harcokban az OK(b)P Köz­ponti Bizottság kezdeményezésére a hadtestet 1. lovas hadsereggé szer­vezték át Bugyonnij, Vorosilov és Scsagyenko parancsnoksága alatt. A lovas hadsereg parancsot kapott Gyenyikin csapatainak szétverésére, az „önkéntes" hadsereg egy részének elválasztására a donitól, majd részen­kénti megsemmisítésére. A Vörös Hadsereg két és fél hónap alatt fel­szabadította egész Ukrajnát és meg­tisztította a Donyec-medencét az el­lenségtől. Szemjon Bugyonnij a békés épftés éveiben a proletár forradalom hű harcosaként tovább tevékenykedett. A Vörös Hadsereg lovasságának fő­felügyelőiéként fáradhatatlanul dol­gozott a vörös lovasságnak a megvál­tozom körülményekhez alkalmazkodó erősítésén, amikor a lovasságot mo­dern műszaki eszközökkel látták el, emellett kitartóan hangsúlyozták a lovak óriási szerepét a szovjet fegy­veres erőkben. Még 47 éves korában is időt szakí­tott, hogy katonai akadémián tanul­jon. Példájával magával ragadta leg­idősebb és legjobb fegyvertársait, akik eredményesen elvégezték a Vö­rös Hadsereg katonai akadémiáját Bugyonnij már 1935-ben az elsők kö­zött nyerte el a marsain elmet. A Nagy Honvédő Háborúban 1939 és 1940 között honvédelmi népbiztosi tisztséggel bízták meg. A háború idején a fővezérkar tagja volt, a párt központi bizottsága és a szovjet kormány ismét jelentős fel­adatokat bízott rá. Bngyonnij részt vett Moszkva védelmében, több front parancsnoka volt ás vezénylete alatt állott a szovjet fegyveres erők lovas­sága. Bugyonnij lovasságának katonái közül sokan híres hadvezérek lettek, mint például A. A. Grecsko, K. Ss. Moszkalenko, P. Sz. Ribalko, Sz. L Bogdanov marsaitok és mások. Szemjon Bugyonnij marsall 1973. október 27-én halt meg kilencven éves korában, földi maradványait ke­gyelettel helyezték örök nyugovóra a Vörös téren, a Kreml falában. A szov­jet nép sohasem felejti el dicső fiát, a példás kommunistát és szovjet ha­zafit, aki egész életét a forradalmi harcnak, a munkásosztálynak, a fiatal szovjetköztársaság létrejöttének szen­telte, azt az embert, aki mindhalálig odaadóan szolgálta népét. JAN MICATEK &£гг7аюгNoгс.ъ-*г!т!1зожNoчт*кттмNoМ9мт Gyermekeken próbálták ki a rovarirtó szereket A svájci mammutvállalat, a Ciba-Gelgy gyógyszergyár beismerte, hogy egyiptomi gyermekeken próbált ki egy újfajta peszticídet, azt vizsgálva, mennyire veszélyes a szer az emberre. Erről a Galecron elnevezésű peszticidról később kide­rít, hogy carcinogen, vagyis rákkeltő. így a múlt héten a Ciba-Geigy sajnálkozását fejezte kij amiért „önkéntes“ gyermekeket használt fel a kísérlethez. A vállalat egyik szóvivője kijelentette: „Részünkről helytelen volt ez az eljárás. Gyermekeket semmi körülmények között nem lett volna szabad felhasználni a kísérletnél.“ A körvonalazott Galecron-kísérletet, amire 1976 folya­mán került ábr, a harmadik világot szívügyének tekintő svájci parlamenti csoport tárta a pyilvánosság elé. A csoportnak sikerült betekintenie a Ciba-Geigy iratokba, amelyekben megtalálhatók az egyiptomi gyermekek adatai, nevük és koruk. Azért szórtéit be őket ezzel a rovarölő szerrel, hogy megállapítsák, később milyen mennyiségben lelhető fel a méreg a vizeletükben. A kísérletsorozatot követően a cég 1976-ban kivonta a forgalomból a Galecront, miután carcinogén tulaj­donságára fény derült. Két évvel késóbb, 1978-ban azon­ban újra megjelent a világpiacon. Jelenleg a Galecront Egyiptomban, Mexikóban és az USA-ban használják gya­potültetvényeken, méghozzá legálisan. A közelmúltban a svájci televízió egy dokumentum­filmben foglalkozott a témával. A filmen a Galecron permetezésben részt vevő mexikói gyermekek, valamint egy felnőtt mezőgazdasági dolgozó voltak láthatók, aki­ket egy permetező repülőgép a rovarirtó szerrel szőrt le. A Ciba-Geigy szóvivője azt állította, hogy a film meg volt rendezve, és a svájci bíróság kérésükre betiltotta annak újbóli vetítését, és lehet, hogy cége kártérítést fog követelni. Ugyanakkor viszont a vállalat bejelentet­te, hogy a Galecront minden olyan országban kivonják a forgalomból, ahol a munkavédelmi előírásokat köz­tudottan nem tartják be. Nicaragua partjai előtt amerikai hajók cirkálnak, hogy ezzel is szét­húzzák a nicaraguai védelmet, s meg­könnyítsék a szárazföldről történő behatolást. » A Nicaraguában folyó harcok egyik, Washington szempontjából fontos cél­ja, hogy elterelje a figyelmet a salva­­dori eseményekről, s a salvadorihoz hasonló gerillaháborút robbantsanak ki, s kényszerítsék a sandinista kor­mányt a somozistákkal való tárgya­lásra, halva született ötlet. Nicaragua népe — ha mindenben még nem is — в somozistaelllenességben azonban tö­kéletesen egységes. A somozista bandákkal — nem kép­viselnek számottevő erőt, gyávák, ke­Háború hadüzenet nélkül j Az Egyesült Államok hedüzene nélküli háborút folytat Nica ragua ellen. Az amerikai kor mány fegyverzi fel, pénzeli és irá­nyítja azokat a somozista bandákat amelyek Hondurasból törtek be a bé kés építőmunkát folytató Nicaraguá­ba. Nicaraguában csak Nicaraguáról van szó? — ezt a kérdést ma sokan teszik fel maguknak, amikor keresik az Egyesült Államok és néhány szö­vetségese újabb háborús kalandjának magyarázatát. A harcok jellegét, szer­vezettségét látva ugyanis nyilvánvaló, hogy Nicaraguát nem „néhány fele­lőtlen zsoldos, vagy — ahogy Wa­shingtonban állították — „a biztonsá­gi szolgálat akciócsoportja“ támadta meg, hanem hadüzenet nélküli hábo­rú indult az ország ellen. Miért? A válasz egyértelmű. Az összeeskü­vés célja katonai és politikai hídfő­állás létesítése Nicaragua területén, з sandinista rendszer megdöntése, a közép-amerikai forradalmi folyamat elfojtása, s az Egyesült Államok újra­gyarmatosító pozícióinak visszaállítá­sa és megerősítése. Valójában erről van szó. Még akkor is, ha az amerikai parancsokat somo­zista ellenforradalmárok vagy bondu­­rasi csapatok teljesítik. A nyíltan és titokban szervezett katonai agresszió­tól még az sem riasztotta el a terve­zőket és a végrehajtókat, hogy fenn­áll egy nagyarányú közép-amerikai konfliktus kirobbanásának a veszélye. A rékényszerített háborúban a San­dinista Nemzeti Felszabadító Front országos vezetője, valamint Nicaragua népe józanul értékeli a helyzetet, de határozottan és keményen cselekszik A nicaraguai rádióban és televízióban elhangzott közlemény egységre, ösz­­szefogásra szólította fel az ország la­kosságát. Nem akarjuk feleslegesen dramatizálni az eseményeket, mert ez ellenségeinknek használna. Azt azon­ban meg kell állapítanunk, hogy a Nicaragua elleni amerikai agresszió új szakaszába lépett, kiszélesedett — hangzik a nyilatkozat. Az országos vezetőség a továbbiak ban figyelmeztet a hondurasl hadse reg beavatkozásának növekvő vészé lyeire, s elképzelhetőnek tartja, hogy az Egyesült Államok nyílt katonai be avatkozásra szánja el magát Közép- Amerikában. A nicaraguai nép azon : ben szorosra zárja sorait, s az utolsó csepp véréig ellenáll — szögezi le a sandinista front vezetőségének köz­leménye. Washington terveiben papíron „si­mának“ ígérkezett a Nicaragua elleni támadás, de a nép fegyvert fogott országa védelmében, 8 támogatást nyújt a fegyveres erőknek, valamint a népi milíciának, amelyek urai a helyzetnek. Hogy a március végén Nicaragua ellen végrehajtott' agressziót Washing­a__ni n>vé f líhlt mág tény mellett a nicaraguaiak által fog­lyul ejtett somozista banditák vallo­másai is bizonyítják. Egyikük például elmondotta, hogy miután a Fehér Házban „végigzongorázták“ a beavat­kozás összes lehetőségeit, a hondu­­rasi fegyveres erők vezérkaránál Tag­­lioni CIA-tiszt részvételével gyűlést tartottak, s itt született meg a dön­tés a Nicaragua elleni támadásról, az azzal kapcsolatos terrorakciókról, a forradalom vezetői elleni merénylet­ről Washington közép-amerikai agresz­­szív politikáját illetően célnak tekin­ti, hogy fegyveres konfliktust rob­bant ki Honduras és Nicaragua kö­zött. A hondurasi egységek valóban intéztek támadásokat nicaraguai terü­letek ellen, s az is nyilvánosságra került, hogy ezeket a CIA és az ame­rikai fegyveres erők déli körzetének főparancsnoksága irányítja. Az amerikai pilóták rendszeresen végeznek felderítő repüléseket nica­raguai területek felett, s Honduras­­ban nemrégiben megváltoztatták a törvényt: most már külföldiek is tel­jesíthetnek katonai szolgálatot a hon­durasl fegyveres erőknél, s külföldi katonai egységek legálisan is tartóz kodhatnak az ország területén. Washington arra is törekszik, hogy megnehezítse Nicaragua kapcsolatait déli szomszédjával, Costa Ricával, s Eden Pastora, a nicaraguai ellen forradalmi emigráns egységek egyik vezére ki is jelentette, hogy innen is támadás készül az ország ellen. rülik a nyílt összecsapásokat — még nem tűztek össze a sandinista népi hadsereg egységei. A washingtoni hí­resztelésekkel ellentétben a betola­kodókkal eddig a nicaraguai népi milicisták és a tartalékosok is elbír­tak. Összegezésül elmondható, hogy az Egyesült Államok újabb hadüzenet nél­küli háborújának a célja ismerős: egyetlen országra ütve, egy egész tér­ségre lecsapni. Oélket-Azsiát is Viet­namon keresztül akarták megkaparin­tani. Éppen ezért csodálkozunk azon, hogy milyen rossz egyes stratégák emlékezete az Egyesült Államokban és az általa fenntartott rezsimekben. Hiszen vietnami kalandjuk csúfos ki­menetele is bizonyította, hogy a fel­szabadító mozgalmak és az államaik ellent erőszak csak háborút okoz, de eredményre nem vezet. Az ázsiai példán kívül amerikai példát is felhozhatunk a helyzet illusztrálására. A nicaraguai agresszió ugyanis a Kuba elleni, 196l-ben a Disznó-öbölben végrehajtott sikerte­len támadáshoz hasonlítható. Az ese­mények múltját és jelenét tekintve, ez a hasonlat valóban találó, hiszen mindkét esetben ugyanonnan jött a pénz, a parancs és a puska ... De a fejlemények tekintetében is jogosnak érezzük az összehasonlítást. Bízunk henne, hogy megismétlődnek a disz­­nóöbölbeli események: a maga urává lett nép meg tudja védeni hazája függetlenségét, forradalmi vívmá­nyait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom