Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-23 / 16. szám
v AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA ■ • • - - ^{i: é_________- . - . _ ________ .______________________~ 1983. április 23. if 18. szám if XXXIV. évfolyam * Ara 1,— КС* Fejlődésünk kiapadhatatlan forrása A CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén előterjesztett beszámoló hangsúlyozta, hogy a párt minden törekvése az ember szükségleteinek kielégítésére, a személyiség sokoldalú fejlesztésére Irányul. Az életszínvonal további fejlesztése, tökéletesítése azonban nem szubjektív óhaj, hanem az értékteremtés függvénye. A szocialista társadalom sem oszthat el többet, mint amit megtermel. E szempontot figyelembe véve fogalmazódtak meg mezőgazdasági termelésünk idei feladatai is. melyek a bruttó mezőgazdasági termelés 3 százalékos növekedését irányozzák elő. Ezen belül a növénytermesztés bruttó termelésének 6,2, az állattenyésztés bruttó termelésének pedig 0,4 százalékos növekedésével számolunk. Az önellátás kulcsa tehát a növénytermesztés dinamikus fejlesztése, mert ettől függ. hogy mennyi növényi, Illetve állati eredetű élelmiszert tudunk előállítani. Az ügy érdekében, amellett, hogy nagy súlyt helyezünk a gabonatermesztés intenzívebbé tételére, következetesen törődnünk kell a jó minőségű tömegtakarmányok termesztésével is. Ugyanakkor állandó figyelmet érdemel a takarmányok hasznosítása, a betakarítási, tartósftási és tá rolási veszteségek csökkentése is. A növénytermesztési feladatok végrehajtásának alapvető előfeltétele a termőföldről, a föld termőbbé tételéről és hasznosításáról való gondoskodás. Nem térhetünk napirendre a termőföld lemorzsolódása fölött. Az utóbbi évtizedekben fejlődő népgazdaságunk a különféle, ipari és mezőgazdasági beruházásoknál sokat felhasznált belőle. A termőföld védelméről napjainkban már új, szigorúbb rendelkezések gondoskodnak. De vannak tennivalóik ebben a vonatkozásban mezőgazdasági nagyüzemeinknek is. Évente visszatérő jelenség, hogy több hektár föld marad parlagon. Ennek több objektív és szubjektív oka van. Most azonban nem az okok bogozása a legfontosabb, hanem az, hogy minden lehetőséget kihasználva, minden talpalatnyi földet hasznosítsunk. Ez elemi érdeke mindannyiunknak. A föld ésszerű hasznosításához természetesen az is hozzátartozik, hogy a megfelelő földeket a megfelelő növénykultúrákkal hasznosítsuk, azokkal, amelyek a legtöbb. a legjobb minőségű és a legkeresettebb terméket adják. Hazánk mezőgazdasági nagyüzemeiben szinte múzeumi tárgy lett a kapa, s a közelmúlt több más falusi munkaeszköze. A kevesebb munka és a nagyobb termelés tehát megvalósult. Az olcsóbb termeléssel azonban még adósak vagyunk. Arra is akadt példa — nem is kevés —, hogy korszerűsítési törekvéseink közepette háttérbe szorultak a gazdaságosság szempontjai. Lemondtunk sok olyan módszerről és eszközről, ami korábban javára vált a növénytermesztésnek és a jövőben is hasznos lehet, ha nagyobb gondot fordítunk alkalmazására. Mai viszonyaink, gondjaink és lehetőségeink ismeretében éppen ezért felül kell vizsgálnunk az elmúlt években kialakított, meghonosított termelési eljárásokat, módszereket. Most, amikor az energiahordozók árai gyors ütemben nőttek és nőnek, az eddiginél jobban meg kell becsülnünk mindazt, amit szinte készen kapunk a természettől, s amivel okosan éltek és bántak elődeink. A műtrágyaárak emelkedése például nyomatékosan arra figyelmeztet bennünket, hogy hasznosítsuk jobban az istállótrágyát. Nemcsak azért, mert ez a költségeket csökkenti, hanem azért is, mert hosszabb távon a talaj termőképességének megóvása is ezt kívánja tőlünk. A növénytermesztésben a műtrágya, a növényvédő szerek felhasználásának célszerűsége az egyik legfőbb elve a jövedelmező termelésnek. Egy-egy gazdaságon belül is rendszerint több millió koronás értéket képviselnek ezek a vegyipari gyártmányok. Tndokolt lenne, ha a gazdaságok a jelenleginél sokkal pontosabban tudnák: valójában mennyire hatékony, milyen béltartalma értékű anyagot vásároltak. Az utóbbit azért hangsúlyozzuk, mert kötelessége gazdaságainknak a műtrágya-felhasználás hatékonyságának javítása, az okszerű talajerőgazdálkodás. A helyes tápanyag-gazdálkodás megköveteli, hogy a tápanyag-utánpótlást mindenütt talajminta-vizsgálat alapján végezzék gazdaságaink, aszerint, hogy mit kiván a földtől a növény a maximális hozam érdekében. A műtrágya-felhasználásához hasonló, de még nagyobb szakmai felkészültséget követel a gyomok, a kártevők és a kórokozók elleni ésszerű védekezés. A növénytermesztés fejlesztése kapcsán nagyon sok szó esik napjainkban a gyenge termelési eredményeket felmutató, lemaradozó mezőgazdasági nagyüzemekről. Nem egyszerű és nem rövid távú feladat e probléma megoldása. Először is tudni kell minden egyes gazdaság esetében, bogy mi a gyengeség oka. Nem csupán a kedvezőtlen termőhelyi adottság, hanem az alkalmatlan vezetés vagy egy elhibázott fejlesztési döntés is előidézheti a problémákat, az alacsony színvonalú, sokszor veszteséges gazdálkodást. Természetesen, ott a legnagyobb baj, ahol ezek a különböző gátié okok együitesen hatnak. Érthető tehát a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozata, mely a lemaradozó gazdaságok fejlődésének meggyorsítását — az állami támogatás fenntartása mellett — az adottságoknak jobban megfelelő szakosított növénytermelés fokozatos kialakításában, valamint a vezetés megerősítésében jelölte meg. Napjainkban egyre gyakrabban kerül előtérbe a termelési rendszerek fontossága, melyek nagyban hozzájárulhatnak a mezőgazdaságban dolgozók szemléletének korszerűsítéséhez, rendszeren kívüli területek, s egész növénytermesztésünk fejlesztéséhez. Meglátásaink szerint az ő munkálkodásuk révén ivódhat leginkább az agrárszakemberek tudatába az, hugy egy-egy termék előállításakor a lehető legjobb összhangot kell teremteni a termelésre ható eszközök — gép, fajta, eszköz, műtrágya, szakmai ismeret stb. — között, s ilyen összhang nélkül nem várható jövedelmező termelés. Tudatosítanunk kell végre azt, bogy a termelési rendszerek gyakorlati léte gazgadftja életünket. Bevezetésükkel olyan keretek alakulhatnak ki, amelyek között hosszú távon is nagyon hatékonyan formálható mezőgazdasági nagyüzemeinkben a termelés, a legeredmény zsebben beépíthetők a gazdálkodásba a tudomány, a műszaki fejlődés hazai, valamint nemzetközi eredményei. Ez pedig nagy sző, főleg akkor, ha a tudományos-műszaki haladás vívmányait a kor parancsaként értelmezzük. Az előrelépés magasabb követelményeit megfogalmazva szót kell ejtenünk arról is, hogy a béreket a növénytermesztésben is erőteljeseb ben, jobban kell differenciálni, s a jövedelmet a tényleges eredményektől kell függővé tenni. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert az egyenlösdi törekvések az utóbbi időben sem csökkentek. A végtermékekhez igazodó muukadijazás bevezetését egyetlen gazdaságban sem szabad halogatni. Az önelszámoló ágazati rendszer bevezetése és tökéletesítése állandóan ébren tartja a vezetők és a dolgozók érdeklődését, s a gyakorlat azt igazolja, hogy a közös erőfeszítések eredménnyel járnak. A növénytermesztés előtt álló igényes feladatok sikeres teljesítésének alapját a tavaszi munkák képezik. Az utóbbiak sikerének feltétele továbbra is a termelők szorgalma, hozzáértése, szervezőkészsége. Az ipari eredetű eszközök és anyagok tömegét csak valóban jól felkészült emberek tudják okosan a termelés, egész előmenetelünk szolgálatába állítani. Eddig is a mezőgazdaságban dolgozók felelős munkájával jutottunk tovább, s a jövőben is csak ez lehet fejlődésünk kiapadhatatlan forrása. CSIBA LÁSZLÓ Hazánkban egyedül a bratislavai Baromfiipari Kutatóintézet toliosztályán foglalkoznak a tollnyerés, -feldolgozás és -termelés tudományosan megalapozott kutatásával. A felvételen RNDr. S. Stefck, a toliosztály vezetője és Ing. Ľ. Letenayová a módosítóit és színezett pulykától! értékelése közben látható ' Fotó: A. VoJCek, Nvt 'Ышчм íwáilbml % ШШММ mm/MMMM / Az idei tavasz korán lehetővé tette a tavaszi munkák megkezdését. A kedvező időjárást ki Is használták a mezőgazdasági Üzemek dolgozói. A losonci (Lučenec) járás földmű velői is nagy igyekezettel láttak hozzá a tavaszi tennivalókhoz, 'különösen a járás déli részén levő mezőgazdasági üzemekben. Igyekezetük nyomán egyre több helyen került földbe a vetőmag, ám a március-végi esők kényszerpihenőt parancsoltak gépnek, embernek. — Két nap alatt 78 milliméter eső esett — tájékoztatott Július Vitaz, a jmi igazgatója —, de nagy szüksége volt már erre a földnek. Az aranyat érő tavaszi eső a munkák menetét fékezte, de kedvezően befolyásolta a földbe került mag csírázását. ■ Milyen feladatok vártak a losonci járás földművelőire, s hol tartanak most, április elején azok teljesítésében? — A mezőgazdasági üzemek dolgozóinak közel 9 ezer 800 hektáron kellett földbe juttatni a vetőmagot, illetve az ültetőanyagot. Ebből a területből 1700 hektárt a tavaszi árpa foglal el, a szemes kukorica 1500 hektáron kerül a földbe, de jelentős a burgonya és a cukorrépa termesztésére előirányzott terület ts. A takarmányalap biztosítása a legfontosabb feladatok egyike, ezért a takarmánynövények termesztésére szánt terület Is jelentős. Silókukoricát mintegy 1800. csalamédét 900, tavaszi takarmánykeveréket pedig 850 hektáron kell elvetni. Az Ipari növények közül a cukorrépa 685, a len 330, a dohány pedig 150 hektáron kerül a földbe. Zöldségfélék termesztésével hat mezőgazdasági üzem 174 hektá ron foglalkozik az idén. A tavaszi munkák végzését a járás mezőgazdasági üzemel korán kezdték, így azok nagy részét már el is végezték. Az árpa teljes egészében a földben van, a járás északi részén befejezték a zab vetését is. A korai burgonya idejében került földbe a rátka-terbeiédi (Rátka-Treberovce), a lehőtkai és a lovtnobafiat szövetkezetben. ■ A tavaszi munkák végzésénél gondok, problémák adódtak-e? — A talajelőkészítés és a vetés körül jelentősebb gondok nem merültek fel, mivel a gépeket minden mezőgazdasági üzemben jól felkészítették a tavaszi munkákra. Hiányosságok mutatkoztak a vetőgépek és kombinátorok körül, de a gépek járáson belüli átcsoportosításával ezt a gondot is sikerült áthidalni. Mezőgazdasági üzemeink ugyanis kihasználják a járás déli és északi része közötti munkakezdési különbséget, s kisegítik egymást gépek kel. , A vetőmagellátással viszont sem mennyiségileg, sem minőségileg nem lehetünk elégedettek. Még kedvezőtlenebb a helyzet a műtrágyánál és a gyomirtó szereknél. Az utóbbi mindössze 30 százalékra van biztosítva. Lassan halad az állandó rétek, legelők és a szántóföldi legelők gondozása. A 25 ezer hektárból mintegy ötezren nem sikerült elvégezni a tennivalókat. A lemaradás főszereplője a Siovair repülőgépe, mely főleg a nehezen megközelíthető területek műtrágyázását végzi. Munkája rendszertelen, sok a különféle okok miatti „kiesés“, ami érthetően lemaradást okoz. ■ Hogyan teleltek út ax ősziek? — Bár 200 hektár őszí repcét ki kellett szántani — legtöbbet a bozitaí (Buzltka) szövetkezetben —, komoly panaszunk nincs. Most mutatkozik meg az Idejében végzett lelkiismeretes munka eredménye, melynek fontosságát szüntelenül hangsúlyozzuk. A tavaszi munkák minőségi és mielőbb) elvégzése mellett a Járás mezőgazdasági üzemel nagy figyelmet fordítanak a termőföld hasznosítására. Felszántják és bevetik a szalmakazlak és a határban létesített ideiglenes trágyatelepek helyét, s a gazdasági udvarokban levő kihasználatlan területeken is takarmánynövényeket termelnek. A tavasz! munkák politikaiszervezési terve — mely ebből Indul ki, hogy a 7. ötéves tervidőszakban fokozatosan el kell érni az önellátást szemes terményekből — hangsúlyozza az ellenőrzés, a politikai felvilágosító munka fontosságát, a versenymozgalom hatékonyságának fokozását és az üzemanyagokkal való takarékoskodást. Kitér a munka minőségére, mely az előzőekkel párosítva az Idei Igényes gazdasági feladatok teljesítésének alapját képezi. BöjTÖS JÄN0S # „Az igényes feladatok < teljesítése céltudatos irányítást követel“ című írásunk , — lapunk 2. oldalán — a ! losonci (Lučenec) Járás sző- J vetkezetelben tevékenykedő üzemi pártszervezetek mun- ; и kéjét értékeli, s felsorakoztatja azokat a tényeket, me- í СЙ lyek a pártmunka hatékonyságának növelését szolgálják. •' - ________________■ Ф Lapunk 4. oldalán „A munkabalesetek számának csökkentése —közérdek“ szalagcím alatt teljes oldal terjedelemben a munkavédelemmel foglalkozunk. Az írások lényegileg kiemelik: a termelési folyamatok egyre bonyolultabbak, ezért a mun kavédelemnek nagyobbb figyelmet kell szentelni. • Munkatársunk — la- ( punk 5. oldalán — Lukané- j nye (Nenince) lakosainak a községfejlesztés és környe- \ zetszépités érdekében kifej j tett erőfeszítéseit érzékelte- { ti, „Közös akarattal“ című riportjában, Szamos Béla hnb-elnökkel folytatott beszélgetése alapján. • Lapunk 7. oldalán — Közelebb az olvasóhoz címmel — azt az Interjút olvashatják, amelyet munkatársunk Sárkány Árpáddal, a Madár.b Könyv- és Lapkiadó n. v. igazgatójával készített Az Interjúból olvasóink bepillantást nyerhetnek a ki- gj adó munkájába, s megtudhatják, melyek voltak a tavalyi év legnagyobb könyvsikerei. • Lapunk 11. oldalán „Ne legyen nyitott kérdés...“ című írásunk arról tájékoztat, hogy mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalataink mit tesznek a társadalmi megrendelés kötelező és tájékoztató Jellegű tervmutatóinak választék szerinti megvalósítása érdekében.
