Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-16 / 15. szám
i 1983. április 18. .SZABAD FÖLDMŰVES. 13 Néhány gondolat a DINNYETERMESZTÉSRŐL Az elmúlt néhány évben Örvendetesen fejlődött a hazai nagyüzemi dinnyetermesztés. Bővült a dinnyét termesztő üzemek száma, emelkedett a termesztés színvonala és ennek következtében a hektárhozamok Is. Nem megy ritkaságszámba a hektáronkénti 40—50 tonnás termés sem, ami világviszonylatban Is figyelemre méltó eredmény. Különösen kedvezőek voltak az eredmények az utolsó két évben, mivel az átlagosnál melegebb nyár nagyon kedvezett a melegkedvelő növények, Így a dlnynye termesztésének 1*. Nem utolsósorban ennek hatáséra Is Jelentősen megnövekedett az érdeklődés a dinnye termesztése lránt, ami különben előnyös, mivel dinnyéből Jelentős behozatalra szorulunk. Ha azonban azt akarjuk, hogy a Jövőben ne érjen bennünket nagyobb csalódás a kedvezőtlenebb Időjárás következtében, az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolják a dinnyetermesztés biztonságát. Tudatosítanunk kell, hogy a ml termesztési adottságaink között csak a belterjes termesztési mód Indokolt, ezért a lehetőségekhez képest meg kell teremteni az optimális termesztési körülményeket. A talaj megválasztásának a dinnyetermesztés szempontjából továbbra Is nagy a Jelentősége. Ha mőd van rá, meleg fekvésű, szelektől védett táblát kell kiválasztani. Ne legyen mély fekvésű, vizenyős, hideg talaj. A Jő tápanyagellátás a belterjes termesztésnek alapvető feltétele. A dinnye nagyon meghálálja a kellő mennyiségű és Jó Istállótrágyát, műtrágyákkal kiegészítve. Természeti adottságaink között a nagy hozamok elérésében kiemelkedő szerepe van az öntözésnek. A kiültetéskor csak a palánta gyökeréhez Juttatott víz hasznosul, közvetlenül ültetés után a felülről történő permetező öntözés egyenesen károsl Ismeretes, hogy a kezdeti fejlődéshez legtöbbször a meleg hiányzik, ezt vízzel nem lehet pótolni. Vízhiány rendszerint később, a termés erős növekedésekor áll be. A dinnye nem szereti a gyakori locsolást, általában elég — a körülményektől függően — a kétszeri kiadós, 40—50 milliméteres adagban történő öntözés. A nagyüzemi dinnyetermesztés fontos része a jól megszervezett növényvédelem. Nem szabad megvárni a gombabetegségek megjelenését, előbb kell permetezni. Lisztharmat ellen nagyon hatásos gombaölő szer a Karathane, a Bayleton, a Fundazol pedig kielégítő hatású. Antrakpózis ellen a Dlthane, a Perozln, esetleg más gombaölő szer Is alkalmazható. A fertőzésveszély meleg, napos, száraz időben kisebb, mint esős, párás Időben. Ezért a permetezések számát az Időjáráshoz kell igazítani. Fontos, hogy minden öntözés után elvégezzük a gombabetegségek elleni permetezést. A fóliás talajtakarás nagyon fontos része a dinnyetermesztés biztonságosabbá tételének. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy hűvösebb Időjárás esetén jobbak az eredmények az átlátszó fóliás takarásnál, mivel a talaj átlagban legalább két Celslus-fokkal Jobban étmelegszik alatta, mint a fekete fólia alatt. Az átlátszó fóliának az a hátránya, hogy a talaj Jobban gyomosodík alatta, ezért tanácsos a gyomirtó szerek használata. Gyomirtáshoz elfogadható eredménnyel alkalmazható a Bálán, esetleg a Synfloran. Figyelembe kell venni, hogy ezek a gyomirtó szerek nem irtják a kétszikű gyomokat. Nagyon fontos a kipermetezés után a vegyszer azonnali bedolgozása a talajba. A sikeres dinnyetermesztés egyik alapkövetelménye az erős, edzett, de nem túl fejlett palánta klnevelése. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a leggyakoribb és többnyire helyrehozhatatlan hiba éppen a palántanevelés terén történik. Különösen a kiültetés utáni időszakban a kedvezőtlen hideg, szeles Időjárás viseli meg a rosszul előkészített, túl fejlett, edzetlen palántákat. Gyakori hiba a túl kóral palántanevelés. Minél korábban kezdjük a palántanevelést, annál kedvezőtlenebbek a fény- és hőviszonyok. A több éves tapasztalatok alapján a gyakorlatban legjobban beváltak az öt-hat hetes palánták, amelyek legalább egy hétig már szoktatva voltak a kinti körülményekhez — kevés öntözéssel, sok levegőztetéssel. Ha a palántanevelés tápkockába, esetleg gyepkockába történik, fontos a kockák átrakása, illetve szétrakása nagyobb térállásba. Ezáltal a palánta főgyökere, amely a tápkocka alján kinőtt, elszakad, a gyökerek inkább oldalirányba nőnek, a palánta fejlődése kissé visszamarad, érős, zömök lesz. Az átrakás az egyik legfontosabb módszer a palánták növekedésének szabályozására. Némely üzemben helyszűke miatt kis (4—5 cm) átmérőjű tápkockát használnak. Ebben az esetben a palánták felnyurgulnak, gyökérzetűk gyenge marad. Ezek a palánták a kiültetést nagyon megslnylik, kedvezőtlen Időjárás esetén sok kipusztul belőlük. A dinnyepalánta neveléséhez legalább 7—8 cm átmérőjű tápkocka szükséges. A dinnyepalánta nevelésénél a legtöbb problémát a fény, de főleg a meleg hiánya okozza. Ezt néha még azzal súlyosbítják, hogy túlőntözik a palántát, és a kellő talajhőmérséklet hiányában a palántát a nedves gyökérrothadás támadja meg. Gondot okoz az üzemekben a komposzt fertőtlenítése Is. A gőzzel történő fertőtlenítés a legmegfelelőbb, de ez csak nagyon kevés helyen valósítható meg. Azonban Nematlnnal vagy más, megfelelő vegyszerrel Is jó eredmény érhető el. A fertőtlenítést azonban jobb az előző évben kora ősszel elvégezni, hogy legyen elég Idő a vegyszer lebomlásához. Ha a tápkocka készítéséhez felhasznált komposzt nem lett fertőtlenítve, akkor fel kell készülni az erős gyomosodásra és a gombabetegségek is fokozottabb mértékben jelentkezhetnek. Gyakori hiba, ha a komposztba gyomirtó szer kerül — leggyakrabban Zeazln —, ami nagy károkat okozhat a palántákban. Ezért a tápkocka készítéséhez nagyon gondosan meg kell választani a felhasználandó komponenseket. A palántanevelés előtt minden esetben ki kell próbálni a felhasználandó földkeveréket. Erre alkalmas a saláta Is, mivel gyorsan kikel és érzékeny a vegyszerekre Is. Az elmúlt években több üzemben nem végezték a dinnyeszedését kellő gondossággal, és sok éretlen dlnynye került a fogyasztókhoz. Némely esetben elérte a harminc százalékot Is. Ez nagy hiba, mivel az árlevonás a legtöbbször magasabb, mint a ténylegesen éretlen dinnyemennyiség, másrészt a fogyasztók bizalmával sem szabad visszaélni. A görögdinnye szedése az egyik legfontosabb és a legnagyobb hozzáértést megkövetelő munka, ezért csak teljesen megbízható, gyakorlattal rendelkező személyekkel szabad végeztetni. Jó termés esetén egyre nagyobb gondot okoz az értékesítés, Illetve az elszállítás megszervezése. Különösen sok a probléma a betakarítás utolsó szakaszában, mivel ekkor már rendszerint megérkeznek a külföldi szállítmányok Is, s Ilyenkor a hazai termesztőktől csak nagyon vontatottan veszik át a termést. A dinnye dömplnggel — akárcsak a többi szöldség és gyümölcs esetében — a felvásárló üzem sok esetben nem bír megbirkózni, s ebből kifolyólag jelentős károk érik a termesztő vállalatokat. Néhány szót még a fajtaválasztékról és a vetőmag beszerzéséről. A görögdinnye termesztésében a mi viszonyaink között a legelterjedtebb a Lajko II Fi hazai és a Szigetcsécsi Fi magyarországi fajta. Ezen túlmenően rendelkezésre állnak a hazat Dunaj, valamint a Sugar Baby, a Korai Kincs és a hevesi Futó Fi külföldi fajták. A fenti fajták termőképesség, koraiság és minőség tekintetében kelégítlk az Igényeket. Bár a vetőmagellátás többnyire megfelelő, a Semex vetőmagforgalmazó vállalatnak jobban meg kellene szerveznie a hazai Lajko II Fi szaporítását, mivel ebből a fajtából nem minden esetben képesek kielégíteni a keresletet. A sárgadinnye esetében kisebb az Igény. Jelenleg a Solartur zöld húsú. az Oraní sárga húsú és egy új zöldhúsü, a Solar Fi áll a termesztők rendelkezésére. A nagyüzemekben nem szívesen termesztik a sárgadinnyét, mivel ennek sokkal kényesebb a szállítása, mint a görögdinnyéé, így az ország jelentős részébe el sem Jut. Ezen csak a szedés, szállítás gondosabb szervezésével, nagyobb termés esetén pedig konzervipari feldolgozásával lehetne segíteni. Az Idén és a következő években a dinnyetermelő üzemekre komoly feladatok várnak. A legtöbb üzemben a lehetőségek eléggé korlátozottak — gondolunk Itt elsősorban a korszerű palántanevelés adottságaira —, sok esetben a legfontosabb berendezések beszerzése Is csak nagy erőfeszítések árán lehetséges. Ezért mindent meg kell tenni, hogy jó szervezéssel, szakszerű munkával az Időjárás okozta termesztési kockázatot a minimálisra csökkenthessük. Rákóczi Lajos növénynemesltő A mezőgazdasági üzemekben gyors ütemben végzik a vetést Fotó: CSTK Betartják a rendelkezéseket A termőföld ésszerű kihasználása ée védelme társadalmi érdek. Tekintettel arra, hogy az ntóbbi időben egyre Jobban megcsappant a termőterület, előtérbe került annak belterjes hasznosítása, illetve a nem mezőgazdasági jellegű területek termővé tétele. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás az ország legproduktívabb mezőgazdasági járásai közé tartozik, s ennél fogva érthető, hogy a szakemberek figyelme hatványozottan e problémakörre összpontosul. Papp József mérnökkel, a Du naszerdahelyi Járási Nemzeti Bízott ság mező-, erdő- és vízgazdálkodási szakosztályának vezetőjével arról be szélgettünk, hogyan gondoskodnak 6 járásban a termőföld védelméről, 11 letve hogyan hasznosítják a mező gazdasági nagyüzemi termelésre alkalmatlan területeket. — Nem kétséges, hogy az ntóbbi időszakban az iparosítás és a nagyarányú építkezések következtében já rásnnk területén is csökkent a mező gazadsági terület —, kezdi a beszélgetést Papp mérnök. — Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy egyetlen esetben sem került sor ilyen lépésre megfontolatlanul, az érvényes rendel kezések megszegésével. Az SZSZK kormányának 1982 április 14-én kell 109-es számú határozatával összhangban járásunk területén is megszigorítottuk a termőföld védelmét, és megtettük a szükséges lépéseket az irányítás és az ellenőrzés szakaszán. Tavaly sor került a megmfiveletlen területek feltérképezésére, a községek és városok bel- és külterületein. A vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a járás belterületein több mint 27 hektár megműveletlen terület akad, többnyire az üzemek, vállalatok és szövetkezetek telepein. A kültelkek esetében a megműveletlen terület több mint 14 hektárt tett ki. Megjegyzésre méltó, hogy azok nagy része szintén az üzemek, vállalatok és szövetkezetek központjai mentén húzódott. Az említett területekből közel 16 hektárt még a múlt év folyamán az illetékesek a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helybeli szervezeteinek rendelkezésére bncsátottak. A termőföld védelméről szóló törvényes rendelkezések értelmében szigorúan betartják azt az intézkedést, mely megszigorítja a mezőgazdasági terület kisajátítását építkezési célokra. A közelmúltban átértékelték az ilyen célokra igényelt 348 hektár földterület építési javaslatát, s ebből csupán 95 hektárt engedélyeztek. A járási mezőgazdasági igazgatósággal karöltve a járás területén elvégezték azon nem mezőgazdasági jellegű területek leltározását is. melyeket talajjavítással termővé lehet tenni. Ez mintegy 245 hektárt képvisel, s annak nagy része a csilizradványi (Ciliíská Radvaü), a nagymegyeri (Galovo), a dercsikai (Jurová), az ekecsi (Okoč) és a somorjai (5amorín) szövetkezet, valamint a hősi (Gabčíkovo) és a nagyszarvai (Rohovce) állami gazdaságok területén helyezkedik el. — A legnagyobb kiterjedésű megművelhető földterületet a gabCíkovo— nagymarosi vízlépcsőrendszer építése kapcsán sajátították ki —, folytatja a beszélgetést a szakosztályvezető. — Közel kétezer hektárnyi területtel csökkent a mezőgazdasági terület. Tekintettel arra, hogy a kisajátított terület nincs teljes egészében kihassnálva, minden évben felmérjük a lehetőségeket ezen területek mezőgazdasági célokra történd kihasználására. Tavaly ideiglenesen 165 hektárnyi területet használtak ki a mezőgazdasági üzemek, főleg a tömegtakarmányuk termesztésére. Az idén az előzetes megbeszélések alapján 118 hektárnyi terület lesz felszabadítva tfiraegtakarmányuk termelésére. A Nyugat szlovákiai Kavicsbányák és Tőzeggyártó Üzemek 42 hektárnyi földterületet foglaltak le, melynek helyébe elkezdődött ugyanennyi eddig megműveletlen terület talajjavítása. Jelentősnek mondhatók azok az átcsoportosítások is, melyek a szántóterület terén történtek. Az 1966— 19B2-es években a járásban 2927 hektár szántóterületet átcsupurtositottak szü.lő és gyümölcsösök telepitésére, valamint legelők létesítésére. Ugyanezen időszakban viszunt 3425 hektárnyi területet szántóvá változtattak gyengén termő rétek és legelők, valamint parlagföldek megművelésével. Talajjavítási muiíkákkal több mint kétezer mezőgazdasági területet, ebből 1454 hektár szántót nyertek. ■VEDELEM — Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának rendelkezéseit, melyek az SZSZK kormányának 109/1982. számú határozatát konkretizálják, járásunkban lebontottuk és következetesen megvalósítjuk. Nagy figyelmet fordítunk a termőföld stabilizálására, kihasználására és termékennyé tételére. Több intézkedést fpganatusttottunk az ingatlanok nyilvántartásának pontosítására. Az elmúlt év folyamán hét községben pontosítoltuk az ingatlanok nyilvántartását, az idén pedig további 12 községben kerül sor arra a lépésre. Célunk az. bogy ötévenként elvégezzük az egész járás területén az ingatlanok nyilvántartását. A járás valamennyi mezőgazdasági üzemeiben pontos talajnyilvántartást vezetnek, és térképekkel rendelkeznek. A járási Kartográfiai Hivatal kidolgozta azon földterületek jegyzékét. melyek alkalmasak a talajjavításra. Ennek alapján a járási mezőgazdasági igazgatóság a jnb mező-, erdő- és vfzgaz.dálkodási szakosztályával karöltve kijelölte azokat a helyeket melyeken talajjavítási munkákat kell végrehajtani. Ily módon további 248 hektár szántóterülethez jutnak a mezőgazdasági üzemek. Papp mérnök végezetül elmondotta, hogy bár a mezőgazdasági üzemekben javult a termőföld kihasználása és nyilvántartása, még akadnak tartalékok. Az elmúlt évben végzett ellenőrzés során bizonyságot nyert, hogy nem minden mezőgazdasági üzemben vezetik pontosan a nyilvántartást, főleg nem jelölik be a bekövetkezett változásokat. Ennél fogva szükséges, bogy a mezőgazdasági üzemek vezetői az illetékes dolgozóiktól küvelkezetesen megköveteljék a törvényes rendelkezések pontos ismeretét, valamint a meghatározott ügyintézési teendők folyamatos vezetését. SVINGER ISTVÁN 0kulnak-e a múlt hiányosságaiból? Az elmúlt években a zöldségfélék közül a fokhagymaellátás akadozott a legjobban. A Zelenina rozsnyót (Rožňava) üzeme, hogy végleg megoldja a problémát, szerződést kötött a hosszúszöl (Dlhá Ves) szövetkezettel, ahol 1,2 hektáron meg Is kezdték ennek a növénynek a termesztését. Am ebből tavaly annyi bevételük sem származott, hogy fedezzék az ültetőanyag költségeit. A szépnek tgérkező termést az elgyomosodás tette tönkre. A kudarcot gyomirtó szerek hiányéval Indokolták. Nehezen hihető, hogy Ilyen kis területre ne lett volna elegendő vegyszer. A valóság az, hogy a gyomirtó szereket nem a megfelelő Időben és szakszerűtlenül alkalmazták I A mechanikai növényápolást sem végezték el annak rendje-módja szerint. A szövetkezet elnöke a zöldségtermesztés helyzetéről eképpen vélekedett: — Minden évben visszatérő probléma a zöldségtermesztés, amely jól jövedelmező ágazata lehetne a közösnek. Sajnos csak azt tudom mondani, hogy zöldség helyett dudvát termelünk... Tizenkét hektárnyi területen vetettünk zöldségfélét. A sárgarépa és a petrezselyem termése az üzemi konyha szükségletét sem fedezte. A káposztából, paradicsomból és vöröshagymából valamivel jobb volt e hozam, de így Is 1 millió 200 ezer korona veszteséggel zárta az évet a kertészeti részleg. — Hogyan folytatják tovább? — teszem fel az egyetlen lehetséges kérdést. A válaszból kiderül, hogy mivel nem látnak más kiutat, a vöröshagy-. ma kivételével — amelyet gépi eszközökkel meg tudnak művelni — a kapálástól a begyűjtésig valamennyi zöldségfélét kiadják a tagoknak részes művelésbe. Hogy ez mennyiben válik be, nehéz előre megjósolni, de mindenesetre egy újabb esztendővel elodázza e probléma végleges megoldását és a személyes felelősségvállalás kérdését. Célszerű lenne, ha a szövetkezet vezetősége okulna a múlt fogyatékosságaiból. Passzivitással nem lehet megúszni a pazarló és a kontármunkáért felelősséget nem vállaló gazdálkodást. Csak önkritikusan, felelősségvállalással léphetünk előre. Korcsméros László 1
