Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-09 / 14. szám

1983. április 9. SZABAD FÖLDMŰVES 5 A NAGYOBB TERMÉSHOZAMOKÉRT! Több, mint biztató kezdet A háromezer hektáros vaján! (Vojany) szövetkezet közepes nagyságúnak mondható a töke­­terebesl (Treblšov) járásban. Gazdálkodása eredményességét Illetően viszont a legjobb mező­­gazdasági üzemek közé tarto­zik. Március második felében jár­tunk Itt, s bármerre néztünk, mindenütt nagy szorgoskodást tapasztaltunk. Kaszonyi Árpád, a közös gazdaság elnöke meg is jegyezte: ólvan Igyekezettel munkálkodnak Tagjaink, mintha kampány vége közeledne, s va­lamiféle lemaradást kellene be­hozniuk. Tény: eredményes nö­vénytermesztésükhöz lényege­sen hozzájárul az is, hogy min­den kedvező órát, napot maxi­málisan kihasználnak. Így az­után nem kell attól tartaniuk, hogy az agrotechnikai határ­idők megtartásán „csorba esik“. ♦ * ♦ A bésl [Bešaj határrészen Szatmári Gyulát épp a cukor­répa talajának komblnátorozá­­sa közben leptük meg. Többek között elűjságolta: — Mindezidáig nem termesz­tettünk cukorrépát, most 40 hektárnyit vetünk. Ehhez na­gyon Jó magágyat kell készíte­ni, morzsalékosat, hogy egyen­letes legyen a kelés ... Ez igy igazi Am a zsenge cu­korrépának elég sok az ellen­sége. Rovarok hada támadhatja meg. A rovarhadak sorait csak­is nagy szakavatottsággal, a megfelelő Irtó szerek bevetésé­vel gyérlthetjük. Ha ez nem beszerezhető, másmilyen eljá­rást kell alkalmazni: például a táblaszéleken keskeny, mély árok készítése stb. A gyomnö­vényektől Idejében meg kell szabadítani a répát, nehogy a tápanyagot „elszívják“ az ipari növények elől. Ha gyomirtó Burgonyaültetők vegyszer beszerzése nehézsé­gekbe ütközik, helyezzék elő­térbe a kézi, illetve a gépi gyomirtást. + * + A deregnyől (Drahňov) ha­tárban Kristóf László csoportja két ültetögéppel juttatta földbe a burgonyagumókat. A süppe­­dős, jól előkészített talaj Esz­­terhai István és Szatmári György kombinátorosok lelki­­ismeretes, hozzáértő munkáját dicséri. A burgonyaültető gépeken asszonyok ülnek — Lakatos Pi­roska, Kanócz Margit, Palágyi Gizella, Majoros Jolán, Kertész Erzsébet, Majoros Irén, Bartha Etelka és Dzuró Erzsébet. Ke­zük szaporán jár, ám a fordu­lóhoz érve leszállnak. Nyújtóz­kodnak egyet. Amíg az üres lá­dákat gumókkal töltik meg, el­beszélgetek velük. — Tavaly 130 hektáron ter­meltünk korai burgonyát. Saj­nos, másfél millió korona volt a ráfizetésünk... — mondják epésen. — Mindössze 1244 ton­na burgonyát tudtunk értékesí­teni, annak Is csupán az egy­­harmadát elfogadható áron. Így aztán az idén már ötven hek­tárral kisebb a korai burgo­nyánk termőterülete. Az, hogy idejekorán az új (korai) burgonya úgyszólván a „kutyának“ se kell. Ilyesminek az idén már nem szabadna elő­fordulnia ... I Ha viszont meg­ismétlődik a tavalyi sajnálatos eset, a termelőüzemek kényte­lenek lesznek a burgonyaterü­letet tovább csökkenteni. Az illetékes szervek idejében tö­rődjenek azzal, hogy a fontos élelmiszer-nyersanyag idejében jusson el oda, ahová kell... Ez csakis helyes árpolitikával le­hetséges, hogy a termelői kedv csorbát ne szenvedhessen. Mit vetettek a már előbb jel­zett ötven hektárba? A terület kisebbik felébe cukorrépát, a többibe meg majd kukorica kerül. 1*1' A vajánl szövetkezetben va­lamennyi növénytermesztésben dolgozó jól Ismeri napi felada­tait, s azt tudása legjavával igyekszik teljesíteni. A táblákra szabott tennivalók elvégzését Kecskés Ferenc agrármérnök, növénytermesztési főágazatve­­zető kíséri rendszeresen figye­lemmel. Ott található a munka helyszínén szinte naponta, ko­rántól későig. Arról tájékoztat nagy részle­tességgel, hogy a vetnivaló egy részét már elvégezték. Fejtrá­gyázták az 1000 hektárnyi rétet és legelőt, s a mechanikai gon­dozására ts sor került. Továbbá több száz hektáron előkészítet­ték a talajt kukorica alá. Len­dületes munka folyik a zöld­ségkertészetben. Az eddig el­végzett munka: több, mint biz­tató kezdet. ILLÉS BERTALAN (A szerző felvétele) RENDBEN, SZERVEZETTEN... A Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazda­ságban Léka Gyula agrármérnökkel, növénytermesztési főága­­zatvezetővel és Benkő László gépészmérnökkel, gépüzemelési ágazatvezetővel váltottunk néhány szót a tavaszi munkákról. Lelklismeretfurdalás nélkül elmondották: Jól felkészülten in­dultak. A gépek üzemképesek, a dolgozók szervezetten, fe­gyelmezetten végzik a tennivalókat. Ügyelnek az agrotechni­kai követelmények, határidők megtartására, a minőségi mun­kavégzés és a gazdaságosság jut döntően előtérbe. Nagy szükség van erre, hiszen a gazdaságnak összesen 3000 hektárnyi a vetnivalója. Ebből a tavaszi árpa, a cukorrépa, a takarmányrépa, a takarmánykeverék már talajba került. Hátra van még a lucerna- és a lóherealávetés. Az Idén 200 hektáron szóját Is termesztenek, így járulva hozzá a fehérje­­program feladatainak teljesítéséhez. Ami nagy erőfeszítést és jó felkészülést követel: az 1237 hektárnyi kukorica vetése. Mindenképpen plusz, hogy idejében és szakszerűen — még az ősz folyamán — elvégezték az istállótrágyázást, s a mély­szántást. Jó minőségű magágyat készítettek a növénykultúrák számára — az idei tavaszon. S a műtrágya beszerzéséről, majd talajba dolgozásáról Idejében gondoskodtak. Tavaly a növénytermesztési főágazat dolgozói 110 százalékra teljesítették éves tervfeladataikat, ami 3,2 millió korona nye­reséget jelentett. Hasonlóan jó eredmények eléréséhez az idén is megteremtették — s megteremtik — a kedvező feltételeket. Miként értelmezik ezt? Ügy, hogy — túl a jó magágykészítésen és a vetés idejének megtartásán — ügyelnek a legkedvezőbb hektáronkénti nö­­vényegyed-szám megtartására, megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gépi növényápolásra és gyomirtásra, nemkülön­ben a betakarítási veszteségek legkisebbre csökkentésére. Eh­hez a helyesen értelmezett anyagi érdekeltség, a minőség Javítását és a munkatermelékenység fokozását figyelembe vevő Jutalmazási rendszer is hozzájárulhat. (L b.) ■ Vitamintermelök Előtérben Bugyi István szakágazat vezető, mögötte Báli Károly kertész tunk le a salátatermesztésről. — Látom, a fóliasátrak száma egyre gyarapodik. Mivel fogla­latoskodnak ott most a kerté­szeti dolgozók? — Az üvegházakban előne­velt paprikapalánta pikírozása folyik, ezt követi a palántázás fóliasátrak alá. No meg folytat­juk a fóliasátrak építését ts. Ezzel az utóbbival nagyon kell igyekeznünk, mert ezen a tájon gyakran kerekedik szél, ami akadályozhatja az 50 méter hosszúságú fólia bordákra fe­szítését. Tavaly például a szél­vihar húsz sártunkat tette tel­jesen tönkre. — Palánta, fólia van-e ele­gendő? — Saját nevelésű, szépen fej­lett és elegendő a PCR fajtájú paprikapalántánk. Fóliából sincs hiány. Csak jó idő kell, hogy a sátrak alatt mielőbb hozzá­foghassunk a palántázáshoz. — Ügy látom, sok itt a női munkaerő. iiiiiii: — Naponta 30—35 asszony dolgozik itt. A munkával Jól haladunk. Különösen a 12 tagú ezüstérmes szoclaysta brigád jeleskedik. Tagjai: Török Já­nosáé, Valusz Józsefné, Belá Jézsefné, Takács Istvánné, Do­bos Erzsébet, hogy csak néhá­­nyukat említsem. Példamutatá­suk serkentően hat a többiekre Is. A végzett munka minőségé­re nemigen lehet panaszunk. — Eredményes-e a termelés? — Feltétlenül. Kertészetünk évről évre teljesíti termelési­­pénzügyi tervfeladatait. Tavaly legjobban a paprika jövedelme­zett. Uborkából sajnos a terve­zettnek a kétszeresét kellett el­adni, hogy a bevételi tervet tel­jesíthessük. Ezt az alacsony felvásárlási árnak köszönhet­jük. Remélhető, hogy az Idén a ZELENINA Jobban törődik majd a termelők érdekeinek a figye­lembevételével. (böjtös) Hatalmas fóliasátrak alatt tu­catnyi asszony pikirozza a pap­rikapalántát, nagy hozzáértés­sel. Az lpolybalogl (Balog nad Ip­­lom) szövetkezetben vagyunk. Bugyi Istvántól, a kertészet és szőlészet szakirányítójától, s Báli Károly kertésztől tudom meg, hogy a nagykürtösi (Vel­­kf Krtíš) Járásban azon szövet­kezetek közé tartoznak, ame­lyek a legnagyobb területen termesztenek zöldséget. — Hét község határát átfogó szövetkezetünknek két kerté szete is van — tájékoztat a kertész. — Az egyik itt, Ipoly­­keszin (Koslhy nad 1рГот), a másik meg Ipolyhidvégen (1 pel - ské Predmostie található. A kettő együttvéve ötven hektár­nyi; e területnek mintegy a fe­lén paradicsomot, több mint egyharmadán vöröshagymát, a fennmaradó részen meg kar­fiolt, paprikát, fokhagymát és salátauborkát termesztünk. — Fóliás zöldségtermeszté­sük? Hány hektárra terjed, s mit termesztenek itt? — Két és fél hektárnyi van összesen fólia alatt itt, Ipoly­­kesztn. Nagyon meg kellett vá­logatnunk, mit termeljünk fólia alatt. Így például a fejes saláta termesztéséről is lemondtunk, éppen amiatt, hogy kora tavasz­­szal fütenünk kell a fóliasátra­kat. A szükséges hőmérséklet megteremtéséhez fűtőolajra van szükség, nem is kevésre, ami viszont Jelentősen növeli a ter­melési költségeket. Ezért mond-Sok munkát igényel a palántanevelés (A szerző felvételei) Hívtak a zárszámadó közgyűlésükre. Szívesen tisz­teletünket tettük volna, sajnos — mint ahogy mondani szokás — sehogy sem jött ki a „lépés". Így aztán kissé megkésve kerestük fel a sókszelőcei (Selice) szövetkezetét, hogy a „veszett fejszének leg­alább a nyelét“ megfoghassuk. Tomaskovics elvtárs, a közös gazdaság elnöke házon kívül volt — potosabban: a Magyar Népköztársaságban, eleget téve a baráti termelőszövetkezet szíves meghívá­sának. Streba elvtárs, a pártelnök, gyengélkedik. Ki másnak a bizalmába férkőzhetnék, mint Grécz Tibor üzemgazdásznak, a tények, számok tudójának. Bár nem helybéli, nagyon széles körűen ismeri a szövetkezet helyzetét, gazdálkodási eredményeit, problémáit Nosza, rajtal Szívesen tájékoztat. Mindjárt az eleve­nébe vág a dolgoknak. Úgyis mondhatnám: feltérképezi, „helyére teszi“ a szövetkezetét, a járáson belül. Men­ten megtudom, hogy az állattenyésztési termelésben járási elsők voltak az elmúlt évben. A mezőgazdasági földterület hektáraként 14 647 koronát hozott az állat-, tenyésztés. Az össztermelés viszont — ugyancsak a me-Beszélgetés i az üzemgazdásszal zőgazdaságl- földterület hektárára vetítve — 25 725 ko­ronát eredményezett. S ilyen értelemben a peredi (Te­­šedíkovo) és a nádszegi (Trstice) szövetkezet mögé be­sorolva, a nagyon megtisztelő III. helyet tartja a járás­ban. Tovább érdeklődöm. A növénytermesztési termelésben kissé „megcsúsztak“, de még így is a VIII. helyet tud­hatják magukénak, 11 ezer koronán felüli értékmuta­tóval. Ugyanis hatalmas összegű fagykárt szenvedett a szőlészetük, gyümölcsészetük. Állattenyésztésük erőssége: a baromfitenyésztés. A Já­rás tojástermésének 70 százalékát ők adják. Ezenkívül tavaly például 1 376 000 naposcsibét értékesítettek. A tojástermelés hatalmas méreteire vall, hogy az el­múlt évben 16 millió darabot értékesítettek, ebből 2 2Z0 000 darab keltetötotjás volt, amelynek egy részét a Cierná Voda-1 Baromfitenyésztő Vállalat Igényelte. — Ügy hallottam, hogy megnagyobbodott a szövetke­zet határa? Mi Igaz ebből? — Valóban kibővült a határunk. A farkasd—negyedl (VICany—Neded) szövetkezettől átvettünk 1300 hektár földet, s ml a miénkből átadtunk a Tornócl (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaságnak 400 hektárt. Maga ez a tény námi#bonyodalmat okozott. A területhez viszo­nyított állatállománynak szűkös a férőhelye. így azután hozzá kell látnunk Istállók építéséhez. Egy 480 férőhe­lyes épül Negyeden, s a jövő évben újabb, ugyanannyi férőhelyű építését kezdjük. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése ezt szigorúan megköveteli. Az előző évek szintjéről el kell mozdulnunk ... S el is mozdulnak! Ez eltökélt szándékuk. Csupán a sertéstenyésztés az az ágazat, amely viszafogott, s még­­jobban azzá válik. Természetesen nem így a baromfi­­tenyésztés, amelynek a fejlesztéséhez további alapot te­remtenek. Az Idén például már befejezést nyer egy 20 ezer férőhelyes baromflnevelde. Ez azt jelenti, hogy évente kétszer húszezer szülőpárt ad ez a telep. — Milyen arányt képvisel az állattenyésztésen belül a baromfitenyésztés? — érdeklődöm, hogy áttekinthető képet kapjak. — Jelenleg 40 százalékot képvisel, de még további 5 százalékkal számolunk. Jellemző a baromfihús-termelésükre: tavaly 250 ton­nányit értékesítettek. Ogy hisszük, ez sokatmondó szám. Érzékelteti, mennyiben járul hozzá a sókszelőcei szövet­kezet a közélelmezéshez. Érdemes — még a járási nyolcadik helyezettség elle­nére ts — szót ejteni a növénytermesztésről. — A tavalyi év nem mondható kedvezőnek a gabona­­termesztésre. Mégis milyen hozamátlagot sikerült elér­niük szemesekből? Ogy tudom, ezt Igen nagy területen termesztették. — Nem téved: 2250 hektáron termesztettünk szeme­seket (gabona és kukorica). Betakarítottunk 6,5 tonnát hektáronként. Ez a tisztes IV. helyet jelenti a járásban. Ezek után arra kértem választ, teret hódít-e a kuko­rica CCM-rendszerü, energiatakarékos tárolása. — Nemcsak az Iparszerű kukoricatermesztési rend­szernek vagyunk társüzeme.. A kukoricatermésünkből 1350 tonnányit tartósítottunk a haladó eljárás alapján. — Es milyenek a tapasztalataik, ami a felhasználást Illeti? — A sertéseket hizlaljuk vele. Súlygyarapodási átlag­ról még nem tudok számot adni, mivel a mérések előtt állunk. Hanem az így tárolt masszából 600 tonnányit a szarvasmarha-hizlalásban hasznosítunk. Annyit máris elmondhatok, hogy jó ez a tárolási mód, azonban ml tökéletesítünk rajta. Vagyis, két félét gyártunk: a hízó­sertések részére csutka nélkül, a hízómarháknak csut­kával együtt. Kukoricát tavaly összesen 1000 hektáron termesztet­tek. Fontolóra vették, mennyit tároljanak a termésből az előbb említett rendszer, eljárás szerint. Persze csak annyit, amenyit képesek belőle feltakarmányozni. Még annak ellenére Is, hogy rendkívül előnyös. Silókukoricájuk csaknem 62 tonnával fizetett hektá­ronként, ez a termés duplája az előző éviekhez viszo­nyítva. Ennek főleg az a magyarázata, hogy a 215 hek­tárból 130 hektárnyi volt lucernaföldbe került. Ezt trá­­gyalevezték, továbbá a termőterület 80 százalékát öntöz­ték. Így azután míg tavaly január glején 6268 tonnányi volt a silókészletük, az év végén már tízezer tonnával több. Elég az hozzá: nagyon jó tömegtakarmány-ellátott­­sággal kezdték az Idei évet. Egy szó, mint száz: jó eredményekkel zárták a múlt gazdasági évet a szelőceiek. Tervszerű, célratörő és szorgos igyekezetüket mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy a nyereségtervüket több mint egymillió koronával túlteljesítették. Az idei évet Is legalább ilyen eredmé­nyek elérésével szeretnék zárni, melyhez adottak a le­hetőségeik, s ki is aknázzák azokat. N. Kovács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom