Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-02 / 13. szám
1983. április 2. .SZABAD FÖLDMŰVES A HIÁNYOSSÁGOK feltArAsAval a jobb eredményekért! A sárói (Šárovce) Béke Efsz szerény termelési eredményeket ért el az elmúlt esztendőben. A szinte egész éven át tartó szárazság károsan befolyásolta a hozamok alakulását. Különösen a gabona- és kukoricatermesztésben éreztette hatását. A cukorrépa hozamának alakulását ezenkívül az április végi szélvihar is befolyásolta. A cukorrépa 80 százalékát újra kellett vetni. A növénytermesztés szakaszán a dohány, a zöldségfélék és fűszerpaprika termesztésében érték el a legjobb eredményeket. Az állattenyésztésben sem alakultak az eredmények az elképzelések szerint. Bár a tejtermelésben a tervezett 3098 liiteres tehenenként! évi fejési átlagot túlteljesítették, az elért „többlet“ még nagyobb lehetett volna, ha nem lenne akkora különbség az azonos feltételek mellett dolgozó fe)5k eredményei között. Lőrincz Lajos például 11,62 literes átlagot ért el. Zima fán, Molnár László, Racsko András, Lajtová Anna, Granátová Mária és Baranyainé tíz literen felül fejt naponta. Eredményüket lerontották a tőrei fejők, akik 21 ezer literrel maradtak adósok. A hústermelésben a tavaszi takarmányhiány okozott jelentős lemaradást. A hízóállatoknak szánt takarmánymennyiség csak azok létfenntartásához volt elég, így nem csoda, ha a napi súlygyarapodás átlaga a fél kilót sem érte el. Igaz, az állatgondozók munkájának minősége Itt Is befolyásolta az eredmények alakulását. A sertéshtzlalásban például Zima Pavel 52 dekagrammos napi súlygyarapodást ért el, 3,85 kg abrak felhasználásával, viszont a többség csak 41 dekát, emellett 4,31 kiló erőtakarmányt használtak fel egységnyi termékre. Az eredmények Ismeretében érthető, hogy Korpás Gábor, a szövetkezet elnöke jobbító szándékkal, bírálőan szólt a hiányosságokról, rámutatva azok kiküszöbölésének lehetőségére és szükségességére. Mint mondotta: a növénytermesztésben elégtelen az agronómia! regvelpra, hiányos a talajelőkészítés, gyenge a vetés minősége. rossz a munkaszervezés, elégtelen a meglévő gépek kihasználása. Szólt a zöldségkertészet hiányosságairól is, ahol bár a tervet teljesítették, Jobb eredményeket is elérhettek volna, ha nem késnek a fólia alatti palántázással, és Idejében végzik a gyomtalanítást. Feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítani a gyümölcskertészetre, ahol a tervet csupán 34 százalékra teljesítették. Az állattenyésztés eredményeinek javítása az ott dolgozók munkájának minőségétől függ leginkább. Nagyobb aktivitással és felelősségérzettel kell végezni az állatok gondozását, etetését, de a kifejt tej kezelését Is. Megengedhetetlen ugyanis, hogy a kitermelt tej 8,4 százaléka a harmadik osztályba kerüljön, amint azt a kieséről és tőrei telepen is tapasztaltuk. A műszaki szolgáltatás Jelentős meghatározója mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés eredményei alakulásának. Ennek érdekében javítani kell a szolgáltatások színvonalát, nagyobb gondot kell fordítani a gépek előkészítésére és kihasználására. Érthetetlen, hogy a drága és nagy teljesítményű gépek gyakori meghibásodása fékezze a növénytermesztők munkáját és tetemes veszteségeket okozzon a szövetkezetnek. — Az Ismertetett hiányosságok eltávolítása sürgető feladat, hiszen az idén még igényesebb feladatok mr tvalósítása vár ránk — hangsúlyozta az elnök. — A növénytermesztés és állattenyésztés feladatainak teljesítésén kívül a kedvezőbb munkafeltételek megteremtésére is nagy figyelmet kell fordítanunk. Az 1982-es évet szövetkezetünk nem zárta sikerrel, hiszen legtöbb termelési águnk elmaradt a kitűzött tervfeladatok teljesítésétől, így annak ellenére, hogy a tervezett költségeken jelentős összeget takarítottunk meg, nyereségünk a tervezett 7 millió korona helyett nem egészen 4 és fél milliót tesz ki. Ez az eredmény mindannyiunk számára ösztönző figyelmeztetés lesz egész éven át, hogy az év végén kedvezőbb eredményekről adhassunk számot. BÖJTÖS JÁNOS oldalai bővítik a silókukorica, és tovább növelik a lucerna vetésterületét is. A lucerna vetésterülete jelenleg a szántó tizennégy százalékára terjed ki. Bár az Idén még nem, de a tervek szerint pár éven belül kiterjed a szántó területének 19 százalékára. Rendkívül sokat fordítottak az állattenyésztési telepek, valamint széna- és szilázstárolók építésére, korszerűsítésére. A korszerű szilázstárolók egy része tavaly bizony üresen maradt. Az idén bizonyítani akarják, hogy valóban tudnak kellő mennyiségű tömegtakarmányt termelni, vagyis a széna- és a szilázstárolókat meg tudják tölteni jó minőségű takarmányokkal. Erre a bizonyításra nagyon szükség vanl Hiszen a korszerű — 570 férőhelyes — tehenészeti telep az év folyamán „benépesül“, növekszik a szarvasmarha-állomány és a közel kétezerötszáz egyedet számláló állomány sok eleséget kíván. S persze. Jó minőségűt is, piert csak úgy biztosítható a tej- és a marhahús termelésének és áruforgalmazásának tervszerű növelése. A takarmányozás színvonalának emelkedését nyilván » elősegíti majd az, hogy a gondozókat mentesítik a takarmányok előkészítésétől, keverésétől — ami állítólag a múltban botrányos színvonalú volt —, amelyet egy állandó takarmányos csoportra bíznak. A sertéstenyésztés és hizlalás színvonalának emelését a tartási viszonyok javításával szorgalmazzák. Már elkészült a korszerű kétszáz férőhelyes anyakoca-telep és az előhlzlada is az eddigi mostoha körülmények közül sokkal jobb körülmények közé kerül. Feltételezhető tehát, hogy csökken az elhullás! veszteség — amely a múltban veszélyes méreteket öltöttl — és lényegesen Jobbak lesznek a gondozók munkafeltételei Is. Teljesen helyénvaló az Is, hogy a szövetkezet a sertésállomány méreteit módosítja, fokozatosan a rendelkezésére álló erőtakarmányok várható mennyiségéhez igazítja, tehát a sertéshús áruforgalmazási tervének teljesítését a hizlalás intenzitásának fokozásával, a jövedelmezőség feltételeinek megteremtésével szorgalmazza. Ha ezek az elképzelések és Intézkedések valóban a termelés gyakorlatává válnak, akkor bízni lehet abban, hogy a szorgalmas és lelkiismeretes munkát végző sertésgondozók — azok, akik a mostoha körülmények és a szűk esztendők folyamán Is bizonyítottak — jó nevet szereznek a szövetkezet sertéstenyésztésének. Az irányítás színvonalának emelését a Béke Efsz-ben is az önálló elszámolás beiüzemi rendszerének meghonosításával szorgalmazzák. Bizonyos mozgás ezen a téren már az elmúlt esztendőben is tapasztalható volt. A termelési és az áruforgalmazási feladatok, valamint a termelési költségek az egyes ágazatokra és az ágazatokon belül termelési csoportokra voltak lebontva. Ez az Intézkedés azonban nem vezetett lényegesebb változáshoz! Talán azért nem, mert nem ment eléggé a köztudatba, s mert nem volt kenőképpen meghatározva az ágazat- és csoportvezetők, valamint a további dolgozók felelőssége és a termelés növelésében való anyagi érdekeltsége sem. Ezt a mulasztást mielőbb orvosolni kell, mert csak úgy lehet elérni azt, hogy az önálló elszámolás beiüzemi rendszere a muzslai Béke Efsz ben is a termelés, a haiékonvság és a gazdaságosság növelésének módszeiévé váljon. PATHO KAROLj. Jandura Tibor Fekete Zoltán Kovát« Gyula Fotó: Tóth; Kádek; Bodó NYÚJTOTT LÉPÉSEKKEL Manapság a népgazdaság helyzete nehezebb, a feladatok megoldása bonyolultabb, mint korábban volt. Nem elegendő tehát a termelés egyszerű mennyiségi növelése, ezért nehezen érhet célt az a vezető, aki a sablon, a rutin, a megszokottság rabja. Mezőgaz dasági nagyüzemeink vezetői előtt olyan nagy feladatok megoldása áll, méghozzá rövid határidőn belül, amelyeknek a felsorolása is terjedelmes, tme néhány jelmondat a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatából: „Erősödjenek a népgazdasági egyensúly javítását tartósan elősegítő folyamatok. Biztosítani kell a beruházó sok tervszerű megvalósítását. Gyorsuljon a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása, a műszaki fejlődés. Javuljon a termelési kapacitások kihasználása, a munkaerő hatékony foglalkoztatása. Fokozódjék az ésszerű takarékosság.** aki vAllalja, Élre kerül A közelmúltban olvastam egy japán közmondást, amely nagyon megtetszett: „A tízezer mérföldes út is egy lépéssel kezdődik.“ Gondolom, hogy a bölcselkedés mondanivalója, értelme teljesen világos: ha az ember ezt a lépést, ezt az első lépést nem teszi meg, akkor nem jár be sem tízezer mérföldet, sem gazdasági udvara szögletét. De ha megteszi? A bősi (Gabéíkovo) Csehszlovák— Szovjet Barátság Állami Gazdaságban nyújtott lépésekkel kezdték a „tízezer mérföldes“ út első lépéseit. Erről leghűbben a tavaly elért gazdaság) eredményeik tanúskodnak. Búzából 5,8, szemes kukoricából 7,2, cukorrépából pedig 4,8 tonnás hektáronkénti hozamokat értek el. Figyelemreméltó eredményeket értek el a gyümölcs- és a szőlőtermesztésben, a takarmánynövények termesztésében szintén túlszárnyalták a tervezett hozamokat. A takarmányszükséglet biztosítása mellett tudatosították, hogy a tömegtakarmányokat napjainkban nem a területegységről nyerhető bruttó, tömeg, hanem az egységnyi ráfordítás alapján legkedvezőbben elérhető táplálőanyagok, illetve ezek felhasználásával nyerhető tej és hús mennyiségével kell mérni. A tartástechnológia és az állategészségügyi helyzet javításával, az összpontosítás és a szakosítás megvalósításával, az állatállomány céltudatos. előre kidolgozott program szerint való tenyésztésével, és tartásával, a hasznossági mutatók és az okszerű takarmányozás összefüggéseinek (elismerésével, valamint a dolgozók anyagi érdekeltségének és kezdeményezőkészségének az előtérbe helyezésével az állattenyésztésben is kiváló eredményeket értek el. A tej- és a hústermelés mennyiségi és minőségi tervmutatúinak a túlszárnyalása mellett, eleget tettek annak a tenyésztési követelménynek is, hogy a lehetőségek szerint minden borjút fel kell nevelni, üt évvel ezelőtt például száz tehéntől csupán 85, tavaly viszont már több mint száz borjút választottak el. A VALÜSÄGRA TÁMASZKODVA Az állami gazdaság üzemméretei olyanok, amelyek lehetőséget teremtenek ' a leggazdaságosabbnak Ígérkező eszközök, berendezések célszerű hasznosítására, módot adnak arra, hogy nagy mennytségű áru kerüljön ki a gazdaságból. Hallatlanul nagy az a szellemi erő ts, amely a sikeresebb termelést szolgálja. A szakemberek számát tekintve a többi állami gazdaság előtt járnak. Ennek a szellemi erőnek a mind teljesebb kibontakozása lehet az egyik fő forrása annak, hogy termelésük a jövőben még rugalmasabban Igazodjék az igényes követelményekhez. Az évvégi termelési tanácskozások Időszaka ebben a gazdaságban Is befejeződött. A termelés alakulásának teljes ismerete viszont kitűnő lehetőséget biztosított arra. hogy a gazdaság szakemberei „kiszakadva“ az időszerű operatív munkából, összeszedjék gondolataikat, s megfogalmazzák a zokat a termeléssel kapcsolatos követelményeket, amelyek teljesítésével — a termelés hatékonyságára, a termek minőségére, a ráfordítások és a hozamok alakulására, az egész gazdasági tevékenység népgazdasági hasznára vonatkoztatva — az idén is kiváló eredményeket érhetnek el. ■ Kováts Gyula agrármérnök, a gazdaság igazgatója: — Napjainkban a mezőgazdasági termelés formálásában minden korábbinál nagyobb szerepet játszik a technika, s az azt mozgásba hozó ember. Ebből persze egyáltalán nem következik az, hogy a jövőben nem kell a А РШНАТЛР02АТ0К SZELLEMÉBEN termelésben hasznosítani minden átmeneti vagy hagyományos megoldást. Közismert, hogy beruházási lehetőségeink végesek. Így aztán nemcsak az újat, hanem minden gazdaságosun hasznosítható eszközt, anyagot fel kell használnunk. Ez az egyik követelmény. A másik: a gazdaságunkban levő hatalmas és mind korszerűbb eszköztömeget a lehető leghatékonyabban kell a termelés szolgálatába állítani. Ehhez nagy és növekvő szakmai hozzáértés, kitűnő szervezőkészség, pontosság, fegyelmezettség, s a Jő tapasztalatok gyors terjesztése szükséges. Ma a gazdasági vezetőt az élet kényszeríti arra, hogy stílusa dinamikus, intuitív legyen. Ma a velünk szembe támasztott hármas követelmény része: az alkotva alkalmazott tudás. A ma vezetője tehát végrehajtó Is, de mindinkább alkotó ts. Korunk parancsa a hatékonyság és a minőség számtalan szállal kötődik egymáshoz. Ennek a kettős követelménynek természetesen a jövőben is csak akkor tehetünk eleget, ha mindazok, akik érdekeltek ebben a munkában, pontosan értik helyüket, szerepüket, a szorgalmukon kívül hozzáértésüket, akaraterejüket is adják a boldogulást szolgáló ügyért. ■ Fekete Zoltán, az üzemi pártszervezet elnöke: — Gazdaságunk irányítási rendszerét a jövőben is úgy kell fejlesztenünk, hogy tovább erősödjön a tervszerűség, még hatékonyabb legyen a központi irányítás, s ugyanakkor növekedjék a gazdálkodó szervek önállósága, kezdeményezőkészsége és felelőssége. Ezen a talajon, a párt politikájának megfelelően tovább kell erősítenünk az üzemi demokrácia elemeit. Dolgozóink nagyot változott tudata, szakmai és általános müveltsé ge, erősödő felelősségérzete a legfőbb éltetője a további gyors haladásnak. Pártunk agrárpolitikája — amelyet a Központi Bizottság ülései megerősítettek — arra ösztönöz, hogy mezőgazdaságunk a megváltozott körülmények, s a megnehezült feltételek között Is mind magasabb színvonalon teljesítse társadalmi, gazdasági hivatását. Gazdaságunkban 158 párttag, s a szocialista és az ésszerűsítő brigádok 146 tagja ügyel arra, hogy kimagasló eredményeink a többi dolgozóra is ösztönzőleg hassanak. Az elért magaslatokról a falu korszerűsítésében, továbbformálásában, a dolgozók szocialista tudatának erősítésében, a termelés korszerűsítésében, hatékonyságának fokozásában továbbjutni nem egyszerű feladat. A kialakult helyes irányítási és munkamódszerekkel, a párt agrárpolitikája által megjelölt úton, a kölcsönös bizalomra alapozva azonban töretlen lendülettel haladhatunk tovább. ■ Hupka Béla agrármérnök, növény termesztési ágazatvezető: — Gazdaságunk szántóterülete a dunai vízi erőmű építése következtében 460 hektárral csökkent. Az önsajnáltatás helyett a megváltozott feltételekhez cselekvőén igazodtunk. A közel ötéves céltudatos munka eredményeként ma már több mint 1836 hektáron öntözéses gazdálkodást folytatunk. A korszerű 'termelési módszerek feltételeinek megteremtése — csepegtető öntözés a gyümölcsösben, központi műtrágyakeverő telep kiépítése, a laboratóriumi vizsgálatokra alapozott okszerű ^talajerő-gazdálkodás, a szerves trágya szerepének előtérbe helyezése a talaj komplex termőképességének fenntartásában, a felvehető mikro- és makroelemek deficitjének kiegyensúlyozásában, a folyékony műtrágyázás alkalmazása — termésnövelő tényezőkké váltak. Növénytermesztésünkben a struktúra korszerűsítése, s mindinkább a műszaki, biológiai, valamint a környezeti tényezők összhangját megvalósító komplex fejlesztés válik meghatározóvá. Az elöltünk álló igények viszont azt diktálják, hogy a tudósok, kutatók a nép szolgálatának tekintsék tudományos alkotómunkájukat. Az utóbbit azért hangsúlyozom, mert a nagyobb hozamokra képes növényfajták, technológiai megoldások jelentősen hozzájárulhatnak növénytermesztésünk fejlesztéséhez. ■ Jandura Tibor, állattenyésztési ágazatvezető: — Az anyagi jellegű ráfordítások közül az állattenyésztésben a takarmány képviseli a legnagyobb tételt. Az állattenyésztésen belül a költség: hozam arány javítása a hozam javára évről évre ésszerűbb takarmánygazdálkodást igényel. Népgazdasági szempontból továbbra is előtérben áll a hústermelés Iránti Igény, az importfehérje mennyisége viszont kevesebb. Ez a probléma a jobb és ésszerűbb takarmánygazdálkodás nélkül megoldhatatlan. Mindez a tömegtakarmányok, mindenekelőtt a silókukorica, valamint a pillangós növények, különösen a lucerna hozamának a további növelését indokolja. A takarmányok minőségének megóvásával, a betakarítás. a tartósítás és a felhasználás technológiájának további fejlesztésével számottevő terület szabadítható fel más mezőgazdasági kultúrák termesztésére. Továbbra is általános feladatunk a tenyésztés színvonalának emelése, az állatfajok teljesítményének növelése, a takarmányhasznosítás — különösen az ésszérű fehérjefelhasználás — javítása. Ma már mindenki előtt világos, hogy a vállalkozó kedvű, a kezdeményező gazdasági vezető mindig valami újért harcol, elégedetlen a jelennel, mindig többet akar a megszokottnál, a sablonosnál, a rutinosnál. A bátor nekivágás, a nyújtott lépésekkel valé haladás tehát eredménnyel jár. CSIBA LASZLÚ
