Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-02 / 13. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERI 1983. április 2. 13. szám XXXIV. évfolyam Ara 1,— Kčs A fejlett .szocialista társadalom építésének minden­napi feladatai korunkban az eddiginél is sokkal nagyobb tudatosságot követelnek mindenkitől, elsősorban a kommunistáktól. A szüntelenül változó kö­rülmények között, a kiélezetté vált nemzetközi politikai helyzetben a megváltozott gazdasági feltételek közötti eligazodás képessége nélkül, a jelentések, összefüggé­sek, törvényszerűségek megértése hiányában nem tud­nánk összhangot teremteni vágyaink és lehetőségeink között; biztonságosan felismerni a társadalmi célok megvalósításában személyes feladatainkat; a legnagyobb hatásfokkal latba vetni erőfeszítéseinket. Az eligazodás­ban és képességeink legmegfelelőbb kifejtésében az idők próbáját kiállt ideológia, a marxizmus—leninizmus megbízható ismerete, alkotó alkalmazása segíthet ben­nünket. A szemléleti rend és társadalmi tudatosság megnöve­kedett és állandóan növekvő jelentőségének nagy figyel­met szentelt a CSKP Központi Bizottságának 15. ülése. Az ott hozott határozatok távlatilag kulcsfontosságú szerepet szántak a propagandamunkának, s a párttag­ság marxista-leninista szellemben való felkészítésének. A Központi Bizottság nagy fontosságú határozata az idei pártoktatási évben is pozitívan éreztette hatását. A fog­lalkozásokon megélénkült az aktivitás, megnövekedett a SIKERES ÉV A PÁRTOKTATÁSBAN beszámolók és szemináriumok száma; többen kapcso­lódtak be az összefüggések mélyebb megértését szolgáló vitákba; a hallgatóság nemcsak „hallgatott“, hanem vé­leményt nyilvánítva sajátította el az ismereteket, s ko­vácsolta tovább a szilárd marxista meggyőződést. Korántsem a teljesség igényével, csupán a példa ked­véért említjük a mezőgazdasági dnlgozók pártoktatást évének néhány pozitív tartalmi mozzanatát. Az oktatás egészén belül az idén kiemelkedő színvonalú és jelen­tőségű volt a gazdaságpolitikai — a közgazdasági szem­léletet formáló — propaganda. Mégpedig kettős érte­lemben. Egyrészt, érthetően, az ilyen tematikájú előadá­sokból volt a legtöbb. Másrészt — meglátásunk szerint ez volt a legfontosabb — nem ragadtak meg a szőkébb gazdasági élet sfkján; mindenütt Igyekeztek megmutatni ennek politikai, ideológiai, etikai vetületét is; vagyis széles kitekintéssel a társadalmi folyamatok bonyolult összefüggésrendszerére törekedtek rávilágítani. A köz­­gazdasági kategóriák és törvényszerűségek nem elvont, iskolás fogalmakként jelentek meg az előadásokban és a vitákban, hanem mint a résztvevők mindennapi mun­kájának eleven problémái. A szocialista társadalmi tudat, a szocialista életmód, я más Összetevők bekapcsolása a fejlett szocializmus fogalomkörébe ma még nem megy könnyen; további ko­moly szellemi erőfeszítést igényel az üzemi pártszerve­zetek és a gazdaságok vezetőitől egyaránt. Ez utóbbit azért hangsúlyozzuk, mert több helyen leszűkítik az életmód fogalmát a szabadidő eltöltésére, vagyis nem értik, azaz nem eléggé érzik beletartozónak a munkához való szocialista viszony, a közéleti aktivitás, a sokoldalú emberi kapcsolatok, a közösségi lét, a személyiség ki­bontakoztatása követelményeit. A kellő színvonalú oktatásban sohasem válik ketté az elmélet és a gyakorlat; nem tévedhetünk sem elvont elméletieskedésbe, sem elméleti igénytelenségbe, szűk prakticizmusba. A marxizmus—leninizmus nemcsak is­mereteket közvetít és oktat, hanem nevel, szilárd meg­győződést kovácsol, szemléletet formál. A sikeres párt­­oktatási évben a marxizmus—leninizmus elméletére tá­maszkodva százezrek szemlélete formálódott alkalma­sabbá a szocialista épltőmunkára. а XVI. pártkongresz­­szus határozatainak sikeres végrehajtására. A fejlett szocialista társadalom építésének egy irány­ba hátú elméleti és gyakorlati kérdéskörei, céltudatos együttműködést kívánnak társadalmunk minden tagjától, elsősorban a kommunistáktól, az élőt minden területén. A mezőgazdaságunk további fejlődését elősegítő tenden­ciákat bonyolult és megnehezült közgazdasági feltételek folyamatában kell felismenf, burkából kibontakoztatni, s a világra segíteni. Mindenki előtt ismert, hogy előrehaladásunk kulcs­kérdése gazdasági építőmunkánk sikere. Köztudott az is, hogy a nemzetközi gazdasági feltételek az utóbbi évek­ben sokkal kedvezőtlenebbé váltak; s ebben a helyzet­ben, mint valami tükörben, világosabban kirajzolódnak saját mnnkánk fogyatékosságai is. Mit tehet, milyen segítséget nyújthat a népgazdaság gondjainak enyhíté­sében, a rendkívül nehéz feladatok megoldásában a tö­­megpolitikai munka? Igen sokat! Ha nemcsak a vezető és irányító szervek, hanem a dolgozók számára is világo­sabbá válnak az olyan fogalmak, mint a hatékonyság és a termelékenység, a tervszerűség és a gazdaságirányí­tás, a belső tartalékok feltárása és az ésszerű takaré­kosság, az árak-bérek összefüggése és a népgazdasági egyensúly, akkor bizonyára közelebb jutunk a megol­dáshoz. A szocialista erkölcs az embert munkája, képessége, magatartása és embersége szerint ítéli meg. Az elvte- Ienséggel szembe az elvbüséget, a belátás belyett в meggyűzűdéses erkölcsi tartást helyezi. Ezen a téren is sokat kamatoztathatunk abból a politikai ideológiai fel­készültségből, mely a tudatosság és a valóság talajában gyökerezik. CSIBA LÁSZLÓ Lenini stílusú pártvezető JOZEF LENART 60 ÉVES A háború utáni időszakban nagy átalakulások kora kezdő­dött. Kibontakoztak a szocia­lista iparosítás és szövetkezete­sítés jelei. Jozef Lenárt elvtárs kezdettől fogva behatóan fog­lalkozik a dolgozók államának újszerű gazdasági kérdéseivel. Nagy figyelmet fordít a dolgo­zók kezdeményezőkészségére, s 1949-ben a Nové slovo-ban megjelent cikkében azt írja. hogy „ez újítási mozgalmat a munkásosztály erejénok meg­nyilatkozásaként, a munka és a termelés termelékenysége Foko­zásának biztosítékaként kell ér­telmezni, s ezt esetenként ed­dig nem létező módszerekkel vagy gyakran csak kicsi ötletes berendezésekkel érték el.“ Lenárt elvtárs 1950-ben és 1951-ben a partizánskei Augusz­tus 29. Üzem igazgatója, köny­­nyűipari miniszterhelyettes. Л párt tehetséges káder-ét az SZKP Központi Bizottsága mel­letti Pártfóískolára küldi tanul­ni, melyet Lenárt elviárs 1956- ban társadalomtudományi dok­tori címet megszerezve végez el. Hazatérve a bratislavaí ke­rületi pártbizottság vezető ttt- Rára, majd 1957-től 1966 ig az SZLKP Központi Bizottságának titkára, s 1958 tói a CSKP Köz­ponti Bizottságának tagja, nem­zetgyűlési képviselő. Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségé­nek tagja, Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára április 3-án ünnepli 60. születésnapját. Moz­galmas munkásmozgalmi és köz­életi szereplés, kitartó munká­val és politikai küzdelmekkel telt élet közepette ért el ehhez az életművet koronázó jubi­leumhoz. A festői Líptó táján. Liptov­ská Porúbkában látta meg a napvilágot. Pályájának egyik méltatója megjegyezte, hogy személyiségének formálódására, politikai és világnézeti érésére nagy hatással voltak a társa­dalmi viszonyok, amelyek köze­pette felnőtt. Az az Időszak volt ez, amelyben a München előtti burzsoá köztársaság osz­tálykonfliktusai közepette, a társadalmi és nemzetiségi el­nyomást szenvedő Szlovákiában visszhangoztak a forradalom kezdetét jelző legendás Auróra ágyúlövései, és a munkásosz­tály a CSKP vezetésével harcba szállt a társadalmi felszabadu­lásért, az elnyomás és kizsák­mányolás nélküli világért. Közvetlen közelről megismer­te a nyomort, a mostoha élet­sorsot. mely földiéit sokszor a messzi idegenbe űzte megélhe­tésért. Szülőfalujában már 1923- ban megalakult a pártszervezet, s a Bafa-cógnél Svltben munká­ba lépő fiatal munkás itt is csakhamar felvette a kapcsola­tot a kommunistákkal. Az ő ha­tásukra formálódott kommunis­ta osztályöntudata. Később, a cég zlfnl üzemében a cseh elv­­társakkal is felvette a kapcso­latot, s ez hatással volt inter­nacionalista érzelmeinek kibon­takozására. Ilyen szellemi töl­téssel lépett be 1943-ban Szlo­vákiában az akkor illegális pártszervezetbe, majd részt vett az antifasiszta ellenállási küz­delemben. A szakmai képzés közepette is erősítve osztályöntudatossá­­gát és pártos felkészültségét, vezető pártmunkássá küzdötte fel magét. Bekapcsolódott a Szlovák Nemzeti Felkelésbe, majd 1946-ban és 1947-ben Pop­­rádon a területi pártbizottság vezető titkárénak tisztségét töl­tötte be. Innen később a köz­ponti pártapparátusba került. Időközben nagy változások történtek a mezőgazdaságban. Lelkes támogatójuk és előmoz­dítójuk volt Jozef Lenárt elv­társ is, akt 1957-ben egy vita­­felszólalásában kijelentette: „A szocialista nagyüzemi termelés előnyeire és elsőbbségeire vo­natkozóan elegendő érvünk van, csak ki kell őket bontakoztat­nunk a földművesek előtt, na­gyon meggyőzőek, de semmi esetre sem szabad arról vitáz­ni, kisüzemi vagy nagyüzemi termelést-e. A gyakorlati agitá­­ciós munkában frázisok nélkül, egyöntetűen és meggyőzően kell beszélnünk a szocialista nagyüzemi termelésről, meg kell mutatnunk földműveseink­nek, hogy a szocialista nagy­üzemi termelés győzni fog. En­nek az érvelésnek a biztossága maga is erőt ad és tokozza az agitátorok kitartását s lénye­gesen befolyásolja a földmű­vest.“ Lenárt elvtársat 1062 áprili­sában a CSKP Központi Bizott­sága Elnökségének tagjává vá­lasztják, majd egy év múlva miniszterelnökké nevezik ki. Nagyon bonyolult helyzetben töltötte be ezt a tisztséget, me­lyet 1968-ig gyakorolt. Ebben az időszakban a gazdasági nö­vekedés megújítása mint kulcs­feladat kötötte le a kormány erejét. Ebben az időszakban hangzott el az a kijelentése, hogy ,,a minisztériumoktól min­den műhelyig a dolgozók tuda­tába kel! jutnia annak a felis­merésnek, hogy csak a terme­lés növelésével, minőségének és gazdaságussásánek javításával emelhető az életszínvonal. Szer­vezetünket veszélyeztető rossz­indulatú daganatként ki kell küszöbölnünk minden munka­helyről a felelőtlenséget, kö­­zümbösséget, 8 technológiai és munkafegyelem mu^sregé^ét.“ 1968 áprilisától 1976 áprili­sáig a CSKP Központi Bizottsá­ga Titkárságának tagja volt T,e­­nárt elvtárs, 196fi júniusától 1989 máinsáig a CSKP Közoonti Bizottságának Ideológiai bizott­ságát vezette Éhben az Időben snk támadás érte a jobboldal részéröl azon a címen hogy „fékezi a megújhodási folyama­tot“. Lenárt elvtárs a CSKP Központi Bizottságának titkára­ként teljes mértékben részt vett a párt és a társadalom konszolidálását célzó erőfeszí­tésekben. Tagja lett az új párt­­vezetőségnek. amely 1969 ápri­liséban Gustáv Hnsák elvtárs vezetésével a válsághelyzetnek a marxMzmus—leninizmus, a pro­letár és szocialista Internacio­nalizmus elvei alapján való megoldására törekedett, határo­zottan harcba szállt az ellen­­forradalmi erők garázdálkodá­sának következményei ellen, a lenini elvek következetes hely­reállításáért a párt tevékenysé­gében, társadalmunk szocialista jellegének megszilárdításáért. A CSKP Központi Bizottságá­nak megbízásából Lenárt elv­társ 1970-ben az SZLKP Köz­ponti Bizottságának első titká­raként hazatért Szlovákiába. Számtalan megnyilatkozását, be­szédét hazaszeretet, a szovjet nép szerete és tisztelete hatja (Folytatás a 2. oldalon} Jozef Lenárt elvtárs vendégek között, az Agrokomplex 79 A kukoricabetakarltás komplex gépesítésének szemléjén országos mezőgazdasági kiállítás szovjet részlegén Rudolf Novotnýval, a Komáromi (Komárno) Járási Mező­gazdasági Igazgatóság Igazgatójával Fotó: ČSTK

Next

/
Oldalképek
Tartalom