Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-02 / 13. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERI 1983. április 2. 13. szám XXXIV. évfolyam Ara 1,— Kčs A fejlett .szocialista társadalom építésének mindennapi feladatai korunkban az eddiginél is sokkal nagyobb tudatosságot követelnek mindenkitől, elsősorban a kommunistáktól. A szüntelenül változó körülmények között, a kiélezetté vált nemzetközi politikai helyzetben a megváltozott gazdasági feltételek közötti eligazodás képessége nélkül, a jelentések, összefüggések, törvényszerűségek megértése hiányában nem tudnánk összhangot teremteni vágyaink és lehetőségeink között; biztonságosan felismerni a társadalmi célok megvalósításában személyes feladatainkat; a legnagyobb hatásfokkal latba vetni erőfeszítéseinket. Az eligazodásban és képességeink legmegfelelőbb kifejtésében az idők próbáját kiállt ideológia, a marxizmus—leninizmus megbízható ismerete, alkotó alkalmazása segíthet bennünket. A szemléleti rend és társadalmi tudatosság megnövekedett és állandóan növekvő jelentőségének nagy figyelmet szentelt a CSKP Központi Bizottságának 15. ülése. Az ott hozott határozatok távlatilag kulcsfontosságú szerepet szántak a propagandamunkának, s a párttagság marxista-leninista szellemben való felkészítésének. A Központi Bizottság nagy fontosságú határozata az idei pártoktatási évben is pozitívan éreztette hatását. A foglalkozásokon megélénkült az aktivitás, megnövekedett a SIKERES ÉV A PÁRTOKTATÁSBAN beszámolók és szemináriumok száma; többen kapcsolódtak be az összefüggések mélyebb megértését szolgáló vitákba; a hallgatóság nemcsak „hallgatott“, hanem véleményt nyilvánítva sajátította el az ismereteket, s kovácsolta tovább a szilárd marxista meggyőződést. Korántsem a teljesség igényével, csupán a példa kedvéért említjük a mezőgazdasági dnlgozók pártoktatást évének néhány pozitív tartalmi mozzanatát. Az oktatás egészén belül az idén kiemelkedő színvonalú és jelentőségű volt a gazdaságpolitikai — a közgazdasági szemléletet formáló — propaganda. Mégpedig kettős értelemben. Egyrészt, érthetően, az ilyen tematikájú előadásokból volt a legtöbb. Másrészt — meglátásunk szerint ez volt a legfontosabb — nem ragadtak meg a szőkébb gazdasági élet sfkján; mindenütt Igyekeztek megmutatni ennek politikai, ideológiai, etikai vetületét is; vagyis széles kitekintéssel a társadalmi folyamatok bonyolult összefüggésrendszerére törekedtek rávilágítani. A közgazdasági kategóriák és törvényszerűségek nem elvont, iskolás fogalmakként jelentek meg az előadásokban és a vitákban, hanem mint a résztvevők mindennapi munkájának eleven problémái. A szocialista társadalmi tudat, a szocialista életmód, я más Összetevők bekapcsolása a fejlett szocializmus fogalomkörébe ma még nem megy könnyen; további komoly szellemi erőfeszítést igényel az üzemi pártszervezetek és a gazdaságok vezetőitől egyaránt. Ez utóbbit azért hangsúlyozzuk, mert több helyen leszűkítik az életmód fogalmát a szabadidő eltöltésére, vagyis nem értik, azaz nem eléggé érzik beletartozónak a munkához való szocialista viszony, a közéleti aktivitás, a sokoldalú emberi kapcsolatok, a közösségi lét, a személyiség kibontakoztatása követelményeit. A kellő színvonalú oktatásban sohasem válik ketté az elmélet és a gyakorlat; nem tévedhetünk sem elvont elméletieskedésbe, sem elméleti igénytelenségbe, szűk prakticizmusba. A marxizmus—leninizmus nemcsak ismereteket közvetít és oktat, hanem nevel, szilárd meggyőződést kovácsol, szemléletet formál. A sikeres pártoktatási évben a marxizmus—leninizmus elméletére támaszkodva százezrek szemlélete formálódott alkalmasabbá a szocialista épltőmunkára. а XVI. pártkongreszszus határozatainak sikeres végrehajtására. A fejlett szocialista társadalom építésének egy irányba hátú elméleti és gyakorlati kérdéskörei, céltudatos együttműködést kívánnak társadalmunk minden tagjától, elsősorban a kommunistáktól, az élőt minden területén. A mezőgazdaságunk további fejlődését elősegítő tendenciákat bonyolult és megnehezült közgazdasági feltételek folyamatában kell felismenf, burkából kibontakoztatni, s a világra segíteni. Mindenki előtt ismert, hogy előrehaladásunk kulcskérdése gazdasági építőmunkánk sikere. Köztudott az is, hogy a nemzetközi gazdasági feltételek az utóbbi években sokkal kedvezőtlenebbé váltak; s ebben a helyzetben, mint valami tükörben, világosabban kirajzolódnak saját mnnkánk fogyatékosságai is. Mit tehet, milyen segítséget nyújthat a népgazdaság gondjainak enyhítésében, a rendkívül nehéz feladatok megoldásában a tömegpolitikai munka? Igen sokat! Ha nemcsak a vezető és irányító szervek, hanem a dolgozók számára is világosabbá válnak az olyan fogalmak, mint a hatékonyság és a termelékenység, a tervszerűség és a gazdaságirányítás, a belső tartalékok feltárása és az ésszerű takarékosság, az árak-bérek összefüggése és a népgazdasági egyensúly, akkor bizonyára közelebb jutunk a megoldáshoz. A szocialista erkölcs az embert munkája, képessége, magatartása és embersége szerint ítéli meg. Az elvte- Ienséggel szembe az elvbüséget, a belátás belyett в meggyűzűdéses erkölcsi tartást helyezi. Ezen a téren is sokat kamatoztathatunk abból a politikai ideológiai felkészültségből, mely a tudatosság és a valóság talajában gyökerezik. CSIBA LÁSZLÓ Lenini stílusú pártvezető JOZEF LENART 60 ÉVES A háború utáni időszakban nagy átalakulások kora kezdődött. Kibontakoztak a szocialista iparosítás és szövetkezetesítés jelei. Jozef Lenárt elvtárs kezdettől fogva behatóan foglalkozik a dolgozók államának újszerű gazdasági kérdéseivel. Nagy figyelmet fordít a dolgozók kezdeményezőkészségére, s 1949-ben a Nové slovo-ban megjelent cikkében azt írja. hogy „ez újítási mozgalmat a munkásosztály erejénok megnyilatkozásaként, a munka és a termelés termelékenysége Fokozásának biztosítékaként kell értelmezni, s ezt esetenként eddig nem létező módszerekkel vagy gyakran csak kicsi ötletes berendezésekkel érték el.“ Lenárt elvtárs 1950-ben és 1951-ben a partizánskei Augusztus 29. Üzem igazgatója, könynyűipari miniszterhelyettes. Л párt tehetséges káder-ét az SZKP Központi Bizottsága melletti Pártfóískolára küldi tanulni, melyet Lenárt elviárs 1956- ban társadalomtudományi doktori címet megszerezve végez el. Hazatérve a bratislavaí kerületi pártbizottság vezető ttt- Rára, majd 1957-től 1966 ig az SZLKP Központi Bizottságának titkára, s 1958 tói a CSKP Központi Bizottságának tagja, nemzetgyűlési képviselő. Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára április 3-án ünnepli 60. születésnapját. Mozgalmas munkásmozgalmi és közéleti szereplés, kitartó munkával és politikai küzdelmekkel telt élet közepette ért el ehhez az életművet koronázó jubileumhoz. A festői Líptó táján. Liptovská Porúbkában látta meg a napvilágot. Pályájának egyik méltatója megjegyezte, hogy személyiségének formálódására, politikai és világnézeti érésére nagy hatással voltak a társadalmi viszonyok, amelyek közepette felnőtt. Az az Időszak volt ez, amelyben a München előtti burzsoá köztársaság osztálykonfliktusai közepette, a társadalmi és nemzetiségi elnyomást szenvedő Szlovákiában visszhangoztak a forradalom kezdetét jelző legendás Auróra ágyúlövései, és a munkásosztály a CSKP vezetésével harcba szállt a társadalmi felszabadulásért, az elnyomás és kizsákmányolás nélküli világért. Közvetlen közelről megismerte a nyomort, a mostoha életsorsot. mely földiéit sokszor a messzi idegenbe űzte megélhetésért. Szülőfalujában már 1923- ban megalakult a pártszervezet, s a Bafa-cógnél Svltben munkába lépő fiatal munkás itt is csakhamar felvette a kapcsolatot a kommunistákkal. Az ő hatásukra formálódott kommunista osztályöntudata. Később, a cég zlfnl üzemében a cseh elvtársakkal is felvette a kapcsolatot, s ez hatással volt internacionalista érzelmeinek kibontakozására. Ilyen szellemi töltéssel lépett be 1943-ban Szlovákiában az akkor illegális pártszervezetbe, majd részt vett az antifasiszta ellenállási küzdelemben. A szakmai képzés közepette is erősítve osztályöntudatosságát és pártos felkészültségét, vezető pártmunkássá küzdötte fel magét. Bekapcsolódott a Szlovák Nemzeti Felkelésbe, majd 1946-ban és 1947-ben Poprádon a területi pártbizottság vezető titkárénak tisztségét töltötte be. Innen később a központi pártapparátusba került. Időközben nagy változások történtek a mezőgazdaságban. Lelkes támogatójuk és előmozdítójuk volt Jozef Lenárt elvtárs is, akt 1957-ben egy vitafelszólalásában kijelentette: „A szocialista nagyüzemi termelés előnyeire és elsőbbségeire vonatkozóan elegendő érvünk van, csak ki kell őket bontakoztatnunk a földművesek előtt, nagyon meggyőzőek, de semmi esetre sem szabad arról vitázni, kisüzemi vagy nagyüzemi termelést-e. A gyakorlati agitációs munkában frázisok nélkül, egyöntetűen és meggyőzően kell beszélnünk a szocialista nagyüzemi termelésről, meg kell mutatnunk földműveseinknek, hogy a szocialista nagyüzemi termelés győzni fog. Ennek az érvelésnek a biztossága maga is erőt ad és tokozza az agitátorok kitartását s lényegesen befolyásolja a földművest.“ Lenárt elvtársat 1062 áprilisában a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjává választják, majd egy év múlva miniszterelnökké nevezik ki. Nagyon bonyolult helyzetben töltötte be ezt a tisztséget, melyet 1968-ig gyakorolt. Ebben az időszakban a gazdasági növekedés megújítása mint kulcsfeladat kötötte le a kormány erejét. Ebben az időszakban hangzott el az a kijelentése, hogy ,,a minisztériumoktól minden műhelyig a dolgozók tudatába kel! jutnia annak a felismerésnek, hogy csak a termelés növelésével, minőségének és gazdaságussásánek javításával emelhető az életszínvonal. Szervezetünket veszélyeztető rosszindulatú daganatként ki kell küszöbölnünk minden munkahelyről a felelőtlenséget, közümbösséget, 8 technológiai és munkafegyelem mu^sregé^ét.“ 1968 áprilisától 1976 áprilisáig a CSKP Központi Bizottsága Titkárságának tagja volt T,enárt elvtárs, 196fi júniusától 1989 máinsáig a CSKP Közoonti Bizottságának Ideológiai bizottságát vezette Éhben az Időben snk támadás érte a jobboldal részéröl azon a címen hogy „fékezi a megújhodási folyamatot“. Lenárt elvtárs a CSKP Központi Bizottságának titkáraként teljes mértékben részt vett a párt és a társadalom konszolidálását célzó erőfeszítésekben. Tagja lett az új pártvezetőségnek. amely 1969 ápriliséban Gustáv Hnsák elvtárs vezetésével a válsághelyzetnek a marxMzmus—leninizmus, a proletár és szocialista Internacionalizmus elvei alapján való megoldására törekedett, határozottan harcba szállt az ellenforradalmi erők garázdálkodásának következményei ellen, a lenini elvek következetes helyreállításáért a párt tevékenységében, társadalmunk szocialista jellegének megszilárdításáért. A CSKP Központi Bizottságának megbízásából Lenárt elvtárs 1970-ben az SZLKP Központi Bizottságának első titkáraként hazatért Szlovákiába. Számtalan megnyilatkozását, beszédét hazaszeretet, a szovjet nép szerete és tisztelete hatja (Folytatás a 2. oldalon} Jozef Lenárt elvtárs vendégek között, az Agrokomplex 79 A kukoricabetakarltás komplex gépesítésének szemléjén országos mezőgazdasági kiállítás szovjet részlegén Rudolf Novotnýval, a Komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság Igazgatójával Fotó: ČSTK
