Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-26 / 12. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. március 28 tmmmt Újra fellendülőben Á szövetkezet és a lakosság együttműködésének eredményeképpen kiötöltek a falu szélén egy darab szántóterületet. elsimították, bevetették fűvel, bekerítették, és ez lett — és ez ma Is — a község futballpályája. így kezdődött a sportélet Mihályfán (Michal na Ostrove), valamikor az ötvenes évek elején... A frissen megalakult labdarúgócsapatot a szövetkezet Indította útnak. Felszerelést vásárolt számukra, ami nem kis kiadást jelentett akkoriban, hiszen a szövetkezet szintén akkor, és szintén a „nulláról“ indult ... A gondolat azonban követésre talált. A fiatalok kltörö lelkesedéssel üdvözölték. Hazajöttek azok Is, mind, akik a környező falvak már möködö focicsapataiban rúgták a bőrt. Ezek köré csoportosulva úgyszólván az egyik napról a másikre ütőképes csapat jött létre Mihályfán. Még abban az évben megnyerték a járási bajnokságot, olyan „nagymúltú“ csapatokat utasítva maguk mögé, mint LéR (Lehnlce). Diós- és Felsőpatony (Orechová és Horná Potflň). Nagyabony (Veiké Blahovo) vagy Snmorja (Šamorln). Az elsó sikeres évet a második, majd a harmadik követte míg végül a hatvanas évek elején a vezetőség céltudatos munkája és a játékosok odaadó szorgalma meghozta a nem várt sikert: a csapat felkerült a kerületi bajnokság I. В osztályába. Több mint öt évig sikeresen helytálltak ebben a magas szintű versenyben Is. Eredményeikben nem kis szerepe volt annak, hogy érezték a község és a szövetkezet vezetőinek bizalmát, szurkolótáboruk pedig, időt és fáradságot nem kímélve szinte minden idegenbeli mérkőzésükre Is elkísérte őket. A hetvenes évek elejére azonban bekövetkezett a válság: a labdarúgócsapat fátékoshiány miatt feloszlott, és ezzel teljesen megszűnt a sportélet Mihályfán. Ez az állapot csaknem négy évig tartott, amíg néhány lelkes sportbarát meg nem elégelte. A fiatalok Is úgy érezték, hogy képesek lesznek újra helytállni a futballpályán. Egy szó mint száz: megalakult — pontosabban újjáalakult — a község sportszervezete, és a labdarúgók, Peskó Gusztáv vezetése alatt Ismét „dolgozni“ kezdtek. A csapat a Járási bajnokság IV. osztályában kezdett, és rövidesen felkerült а III. osztályba. A játékosok, valamint Kalmár László és Cséfalvai Imre mindent megtettek a továbblépés érdekében, de a balszerencse, vagy mi tagadás* a Játékvezetők részrehajlása folytán nemegyszer minimális gólkülönbséggel, de „leszorultak“ a táblázat éléről. Mígnem aztán az 1981/82-es bajnoki évben végre sikerült: a csapat feljutott a járási bajnokság második osztályába. Az itteni szereplésről azonban eddig sajnos kevés jó mondható el. A csapat ősszel a táblázat utolsó negyedében végzett, és ezt, valamint az edzések gyér látogatottságát szemlélve úgy tűnik, Ismét válságban van a nagymthályl labdarúgás. Mi azonban előlegezzük azt, amit az Írás elme kifejez, a mostani sikertelenségek ellenére is. Elsősorban azért, mert az Ifjúsági csapat lényegesen jobban helytállt а II. osztályban, mint a „nagyok“, az utánpótlás tehát Ígéretesnek látszik. A csapat tagjai Is belátták, hogy rendszeresebb munkára van szükség: az idén már januárban elkezdték az edzéseket, mégpedig a szövetkezet egyik szerelőcsarnokából átalakított, 20X10 méteres helyiségben, amelyet társadalmi munkában ők maguk építettek át. Az edzéseknek tehát már nem lehet akadálya az Időjárás, és így a község sportszerető lakossága reméli, hogy a mthály fai labdarúgás hamarosan vlsszaszerzi egykori tekintélyét. Bognár László A kulturisztlkal szakosztály felnőtt és ifjúsági versenyzői egyaránt szorgalmasan készülnek az idei versenyekre Asztalitenisz és kultnrisztika Deménden (Demandice) a hnb, a sportszervezet és a falu fiatalsága közösen asztalitenisz-tornát rendezett a Februári Győzelem 35. évfordulójának tiszteletére. Az első kategóriában, amelynek korhatára 18 év volt, kilencen, míg a felnőttek kategóriájában huszonhatén álltak asztalhoz, hogy eldöntsék, kik a kaucsuklabda legjobbjai a községben. A körmérkőzéses alapon folyó küzdelemsorozat reggel kilenctől este nyolc óráig tartott. Befejeztével Stutika Gyula hnb-elnök és FUlöp Ferenc, a sportszervezet elnöke a következő versenyzőknek adhatta át az elismerő okleveleket és az értékes tárgyi jutalmakat: I. kategória: L Ľubomír Tvrdík, 2. PenylC6ka Pál, 3. Srsko József, 4. Saróka József; II. kategória: 1. Székely Rudolf, 2. Hegedűs Péter, 3. Benyus Mihály, 4. Székely Róbert. A rendezők külön megköszönték a szomszédos szántói (Santovka) sportszervezet segítségét, akik két asztalukat adták kölcsön a torna zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. • • • Az Ipolysági (Šahy) Slovan Strojstav sportszervezet asztalitenisz szakosztálya Immár két évtizede Jelentős eredményekkel hívja fel magára a figyelmet. Első csapatuk a nyugatszlováklal kerületi bajnokság komoly bajnokjelöltje, Így a Gáspár László és Gál Imre vezette gárdának minden esélye megvan a Szlovák Nemzeti Ligába való visszakerülésre. Hasonlóan jól szerepel а В és a C csapatuk Is, az előbbi a kerületi bajnokság 1. A, az utóbbi pedig a járási bajnokság második osztályában. Az utánpótlás terén sincs okuk az aggodalomra, hiszen például a mindössze 13 éves iff. Gáspár László már három (zben Is eljutott Szlovákia országos bajnokságára. ahol legutóbb a tisztes 7. helyen végzett. A legkisebbek, a „kölyökcsapat“ mindössze 10—12 éves tagjai Is szorgalmasan látogatják az edzéseket, és jelenleg a járási pionírliga legjobbjai közé tartoznak. • • • A nagytűri (Vefké Túrovce) Družstevník sportcgyesfilat knltnrisztikai szakosztályának mintegy 30 tagja szorgalmasan készül az idei versenyekre. Vezetőjük, Vaszaráb Béla fokozatosan gyűjtögette maga köré az Ipolysági (Šahy) Mezőgazdasági Szaktanintézet és a többi Ipolysági középiskola e sportág iránt érdeklődő tanulóit, akiket a felnőttek szép sikerei Is vonzottak. A szakosztály legeredményesebb felnőtt sportolója Jozef Teilár, aki járási első és országos hetedik a 90 kg-ig terjedő kategóriában. Mind a felnőttek, mind a fiatalok rendszeresen látogatják az edzéseket, mégpedig heti 4—6 alkalom mai, ami sejtetni engedi, hogy a szakosztályban komoly munka folyik. Nem csoda, hiszen a sportszervezet vezetősége, élen Szedlácsek János elnökkel a legmesszebbmenőkig támogatja ezt a sportágat. Sikereik eredményeképpen a múlt héten a nagytúriak rendezhették meg a nyugat-szlováktal kerület ifjúsági kulturisztlkal bajnokságát, és ugyanitt kerül sorra novemberben a felnőtt kulturlsták hasonló színtű seregszemléje Is. BELAnYI JANOS Sokszor végigmentem már Szlrénfalva (Ptrukša) főutcáján, de úgy egyszer sem, hogy ne néztem volna meg — egyre újabb részletet fürkésző kíváncsisággal — egy szobrot. A falucskában egyértelműen ez számit a legnagyobb látványosságnak; ha füle lenne, már bizonyára belesiketült volna a fényképezőgépek kattogásába. Stílusa van, megáll rajta a szem, rögzül az emlé kezetben. Éppen ezért könnyű volt felismernem „testvéreit“, Nagykapos (Vefké Kapušany) új lakónegyedében. S ha már családi hasonlatnál vagyunk, a „legidősebb testvér“ a Zempléni oszlop című szobor, valamennyiük „édesapja“ pedig — Ferenci György fafaragó. A lakásán azzal a céllal kerestem őt fel, hogy érdeklődjek munkája, tervei felől, művészi pályájának ala-LÁTOGATÓBAN FERENCZ GYÖRGYNÉL Több művének témáját a történelemből merítette; Ilyenek például a hlvtásos művészek által Is elismert Julianus és Bilincsben című szobrai. Lázadók című faragása; egy kiáltás. Ferencz György termékeny alkotó: szobraival Szlrénfalvától Bratislaválg Szlovákla-szerte találkozhatunk, sót kulásáről, és nem utolsósorban, hogy ha lehet, bepillantást nyerjek az alkotás műhelytitkaiba. Felesége és két gyermeke társaságában találtam. A szívélyes bemutatkozás után szóba elegyedünk. — Leleszen (Leles] születtem, ott is jártam alapiskolába — kezdi mondókáját. — Már ott jóval többet festegettem, rajzolgattam, mint az iskolai tanterv megkövetelte. „Műveimnek" bérelt helyük volt a faliújságon. .. Tizenegy éves koromban kezdtem fafaragással foglalkozni. Jól emlékszem: ötödikes voltam, amikor kifaragtam egy madarat. Szépen ki Is festettem, úgyhogy olyan volt, mintha élne. Aki csak látta, mind biztatott, hogy ne hagyjam abba a faragást, és én hallgattam rájuk... — Tanítói Is ajánlották, hogy képzőművészet! Iskolán tanuljon tovább, legyen hivatásos művész — szólt közbe a felesége — de ö mégis más utat választott. Közben gyönyörködöm a szebbnél szebb, népi motívumokkal díszített kisplasztikákban, szobrokban. Megszemélyesítő figuráinak többségére jellemző az együvé tartozás és az egymásra utaltság. A felvételen Ferencz György két alkotása, a Bilincsben és a Lázadók című művek látható Bogoly János felvétele nem egy közülük külföldre is eljutott. — A középiskola befejezése óta a vaján! (Vojany) hőerőműben dolgozom — folytatja önvallomását. — Szenvedélyemre a délutánok, no meg a szombatok-vasárnapok maradnak. Ami az anyagot illeti, minden fába „életet lehet lehelni“, de legkedvesebb fafajtáim mégis a fenyő, a fűz, a juhar, az éger és a kőris. 0 Jövőbeni tervei? — érdeklődöm. — Egy-két szobrom már eljutott különböző képzőművészeti kiállításokra, nemcsak hazánkban, de külföldön is megtekinthették őket. Természetesen jólesett, ha avatott emberek elismerően nyilatkoztak róluk, és a közönségnek is tetszettek, de még jobban vágyom végre egy önálló tárlatra, ahol müveimet bemutathatnám. Remélem, rövidesen erre Is sor kerül. Szobrai között szinte döbbenetes a sttláris hasonlóság, mégis: még csak hasonlók sincsenek közöttük .. Ezt mások vették észre, nem ő, s nem Is mindig derűs felesége, aki műtermében, az egyik alagsori helyiségben szívesen vállalja a forgács-eltakarítás jelentette többletmunkát. Búcsúzóul azért még megkérdezem: в Akkor hát mikor felvételezik a képz ő rali vészetin? — Sajnos, erről már visszavonhatatlanul lekéstem — sóhajtja Ferencz György ennek ellenére — állítom — művész. Akt látta az alkotásait, ezt nem vonhatja kétségbe. ILLÉS BERTALAN ' "Vir'-Wv; Tovább folytatja eredményes munkáját a CSEMADOK tardoskeddi (Tvrdošovce) alapszervezetének színjátszó csoportja. Legutóbb Lovicsek Béla Végállomás című háromfelvonásos vígjátékét tanulták be Sánta Mária pedagógus vezetésével, és adták elő nagy-nagy sikerrel. Külön említést érdemel a főszereplő, Brenkus Sándor teljesítménye. A csoport nem pihen a babérokon, hanem máris készül az új feladatra, egy esztrádműsor összeállítására. Balogh Vlncéné • o • Buzi ta (Buzica) község CSEMADOK-alapszervezete is megtartotta évvégi számvetését. Tevékenységük dióhéjban: a Schreiber István irá nyitotta énekkar többször lépett fel, nemcsak itthon, de a környező községekben is. Az elmúlt évekhez hasonlóan legutóbb is nálunk került sor a Kanyapta menti hagyományos dal- és táncünnepélyre. A szervezet tagjai aktivan kivették részüket a társadalmi munkából is. Itthon elsősorban az új művelődési ház építésébe segítettek be, de ugyanúgy bekapcsolódtak a közeli somod! (Drienovce) szabadtéri színpad építésének munkálataiba is. Barta Gábor • o • A berzétei (Brzot(n) népkönyvtár választéka szinte napról napra bővül. Jelenleg 15 ezer 160 kötet között válogathatnak az olvasók, akik tavaly közel 11 ezer kölcsönzést jegyeztek be. A könyvtár vezetője, Szabó Éva nagy súlyt fektet a fiatalok, elsősorban a tanulóifjúság megnyerésére Is. A legkisebbek számára mesedélutánokat, az „Idősebbek“ részére pedig előadásokat, beszélgetéseket szervezett, amelyek a könyv szeretetére és megbecsülésére nevelték őket. Tűth Rozália • © • A komáromi (Komárno) Szakszer-Ku vezetek Házában megtartották a báb színjátszó csoportok immár hagyományos, XI. járási fesztiválját. A rendezvényen a gútai (Kolárovo), a csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove), a marcel házi (Marcelová), a bátorkeszi (Vojnicel és a komáromi bábcsoportok mutatták be legsikeresebb darabjukat. A fesztiválon bebizonyosodott, hogy a komáromi járásban a bábjátszók mozgalma jó színvonalat képvisel, és a kulturáis élet szerves része. —PÍP— • О • A .galántal járásban ugyanezt a seregszemlét Nádszegen (Trstlce) rendezték meg. Ezen a helyi Parázs bébesoporton kívül az alsószeli (Dolné Saltby) irodalmi színpad és egy másik bábegyüttes, a deákl (Dlakovce) lépett fel. Mindhárman sok-sok tapsot kaptak a jobbára apróságokból álló közönségtől, de a legtöbbet talán mégis a Takács Éva vezette Parázs, amely A kis bűvész című darabot adta elő. Mindhárom fellépett együttes tárgyi Jutalmat és elismerő oklevelet kapott a járási plonfrháztól és a népművelést Intézettől. Győri Irén • © • A lapunk hasábjain nemrég „kulturális pangással“ vádolt Kóhidgyarmat (Kamenný Most) lakosai úgy látszik, „feléledtek“. Ezt bizonyltja az a színvonalas és nagy sikerű ünnepi est, amelyet a Februári Győzelem tiszteletére rendeztek. Retkes Valéria, a helyi alapiskola pedagógusa ünnepi beszédében méltatta a 35 évvel ezelőtti februári napok jelentőségét, majd tarka kultűrműsor következett, amelyen tetépett a Csemadnk helyi szervezetének éneklőcsoportja, az ifjúsági szervezet nemrég alakult tánccsoportja; valamint — a legkisebbek képviseletében — az óvodások. Valamennyien őszintén reméljük, hogy a kezdeményezés termékeny talajra talált, és Garamkövesd kulturális élote ismét fellendül. Mucha Pál • © • Az Ipolysági (Šahy) Állami Gazdaság vezetősége az üzemi szakszervezeti bizottsággal és a deméndl {Demandice) művelődési házzal közösen kitűnően sikerült nőnapot rendezett. A közel négyszáz ünnepelt megtekinthette a komáromi (Komárno) Magyar Területi Színház művészeinek műsorát, amelyben vidám Jelenetek, dalok és sanzonok hangzottak el. Nagy tapsot kapott Boráros Im^e, Holocsy István, Szentpéteri Aranka és Zsákovics László, de a legnagyobb közönségsikert vitán felül Siposs Ernő aratta, a „Félnótás Lajos bácsi“ figurájával. (belányi) • © • A Csemadok érsekúvári (Nové Zámky) székházfinak klubhelyisége egyúttal a szervezet honismereti szakkörének otthona is. Itt gyűlnek össze hétről hétre mindazok, akiket érdekel az itt folyó rendkívül érdekes munka. A közelmúltban Tok Béla történész előadását hallgathatták meg, amelynek elme (Régi fegyverek — régi harcmodor) már önmagában vonzó volt. A színes és lebilincselő előadásnak nagy visszhangja volt a szakkör tagjainak körében. (plavec)