Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 2. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. január 15. BELPOLITIKAI KOMMENTÁR Törvényhozó testületeink munkájának mind gyakoribb vonása, hogy időközökben visszatérnek a jóváhagyott határozatok és törvények végrehajtásának ellenőrzéséhez, annak a mind gyakrabban hangoztatott elvnek a szellemében, hogy aki irányít, ellenőriz is. A Szlovák Nemzeti Tanács ügykörében az év vége felé zsúfolt téendőket intézett, november második felében tartotta 6. ülését, majd decemberben az idei költségvetés elfogadásával foglalkozott 7. ülése. berkulózis elleni küzdelemben, s ez mind az egészségügyi dolgozók erőfeszítésével, s nem kis anyagi áldozatokkal volt elérhető. Itt eljutottunk egy lényeges, kérdéshez. A szocialista állam természetéből ered, hogy nem ikímél áldozatokat, a dolgozók egészségéről van szó. Ugyanakkor az egészségügy területére is vonatkozik a takarékosság követelménye, különösen a jelenlegi gazdasági világhelyzetben. Korántsem az orvosi segítségre szoruló pacienkérdések mellett nem látnánk olyan vívmányok terjedését, mint a mezőgazdasági dolgozóik üzemorvosi alapon történő egészségügyi ellátásának terjedő megszervezése. A fejlődési nehézségekkel függ öszsze a bölcsődei férőhelyek hiánya is. Erre vall például 19 ezer elintézetlen kérvény, noha az 1966/20. számú egészségügyi törvény hatályba lépésének ideje alatt 511-ről 1037-re nőtt a bölcsődék száma, melyekben 43 597 gyermeket tudunk elhelyezni. Az említett törvény érvényesülésének értékelése általában pozitív volt. Mosty hogy a nemzeti bizottságok erősödő jogkörével kapcsolatban a nép-Becsül meg, amink m A novemberi ülésen fő téma volt egészségügyünk helyzete. Egyrészt azért került napirendre, mert a nemzeti bizottságok hatáskörének fokozatos bővülése folytán népképviseleti szerveink mind több időt szentelnek az egészségüggyel kapcsolatos részletkérdések megoldásának. Az egészségügy felmérése egy korábbi vonatkozó törvény végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatban került előtérbe. A beszámoló, a felszólalások kétségtelenül rámutattak számos problémára, mely olykor jogos elégedetlenséget szül a betegek körében, ugyanakkor vitathatatlanul kidomborodott az érem jobbik oldala, hogy szocialista társadalmunk meszszemenően többet áldoz a lakosság egészségvédelmére, mint azt sokan feltételeznék, és az e téren elért eredmények tekintetében is messze túlszárnyaljuk a Nyugatot. Hazánkban nemcsak a gyógykezelés Ingyenes, hanem az állami egészségvédelem mindenekelőtt a betegségmegelőzésre fordít nagy gondot, és természetesen tetemes anyagi eszközöket. Az egészségügyi dolgozók figyelme különösen ráirányult a munkahelyi kockázat miatt veszélyeztetett dolgozók egészségvédelmére. Ugyanakkor a dolgozók egészségvédelmét átfogóbban értelmezzük, hozzá tartozik ugyanis az egészséges életfeltételek kialakítása is, konkrétan a környezetvédelem, egészséges'' ivóvízellátás, a higiéniai szolgálat biztosítása. Az sem kis dolog, egészségügyi ellátásunk díszére válik, hogy nálunk valójában megszűntek a hagyományos fertőző betegségek és gyermekkorok, sőt győzelmet könyveltünk el a tűsek megrövidítéséről van szó, hanem arról — kimondhatjuk: állampolgári fegyelemről —, hogy célszerűen, takarékosan gazdálkodjunk a rendelkezésre bocsátott eszközökkel, ne forduljon élő, mint a múltban, hogy hosszú tárolás folytán garmadával kerülnek szemetes kukákba a fölöslegesen felírt és fel nem használt drága gyógyszerek. Ugyanis nem titok, hogy a nálunk készült gyógyszerek alapanyagának tekintélyes részét külföldről huzatjuk be, igyekszünk kihaszálni a szocialista országok kölcsönös együttműködését, de gyógyszerimportunk tekintélyes mértékben a dollárzónából ered, s meg kell gondolni a behozott gyógyszeranyagok és a végtermékek célszerű felhasználását. Az egészségügy ebben a vonatkozásban a gazdasági kérdés formáját ölti. Egészségügyünk helyzetét, persze, nem kívánjuk rózsaszínűre lakkozni. Ugyanis vannak problémái. Egyesek a fejlődés ellentmondásaival függnek ősszel. Ezzel magyarázható például az általános falu- és városfejlesztés mellett az egészségügyi célokat szolgáló épületek elmaradottsága, sok esetben ebből kifolyólag a helyszűke, a rendelési idő betartásával vagy meghatározásával kapcsolatos problémák, a szakorvosi rendelők hiánya. Nem egy esetben állandó üzemorvosok szerződése a probléma. Persze, helytelen volna, ha emellett az ugyan sok bosszúságot okozó részletviseleti szervek mindinkább beleszólhatnak az egészségügyi kérdések gyakorlati megoldásába, nagyon valószínű, hogy hatásosabban elintézhetnek olyan fájó problémákat, mint a higiéniai előírások erélyes érvényesítése az élelmiszeriparban, a köztisztasági kérdések rendezése. Még egy említendő kérdés is van, ez a gyógyászok etikai kérdése. Vagy másképpen bizonyos egészségügyi szolgáltatások nyújtása akár utólagos „csúszópénz“, vagy „hálapénz“ fejében. Olyan jelenségről van szó, amely szöges ellentétben van a szocialista etikával, s ennélfogva a szocialista egészségügyi szerveknek, elsősorban maguknak az orvosoknak is küzdeniük kell ellene. Természetesen, bebizonyított, megalapozott vádakra építve a konkrét helyzetekben. Ez is bizonyítja, hogy a szocialista egészségügyben is elképzelhetetlen a fejlődés, a konkrét alkotó munka biztosítása a szocialista nevelő munka konkrét ráhatása nélkül, elvégre a cél a maga teljes szélességében felfogott népegészség védelme, a jelen és a következő nemzedékek egészséges fejlődésének minden téren való előmozdítása, LÖR1NCZ LÄSZLÖ JOGI VÁLASZOK SV..V MENNYI LESZ ÖREGSÉGI NYUGDIJA? gezte munkáját. Ennek ellenére a múlt év novemberében közölték vele, hogy leváltják tisztségéből. Oj munkalehetőségként fizikai munka végzését kínálták fel. Olvasóink már elérte a nyugdíjkorhatárt, de eddig még nem kérte nyugdíja folyósítását. GY. I. szövetkezeti tag, olvasónk kérdi, hogy havi 2500 koronás átlagkeresete mellett (feltéve,hogy öt éven át azonos átlagról van szó) mennyit tesz majd ki öregségi nyugdíja. Ha olvasónk öregségi nyugdíjigénye az érvényesülése előtti öt vagy ■tíz év alatt érte el a havi 2500 koronás átlagkeresetet, 25 beszámítható év esetében nyugdíja 1085, 30 beszámítható. ledolgozott év esetében 1194 és 40 beszámítható év esetében 1411 koronát, végül 42 beszámítható év esetében 1454 Pbronát tenne ki. FOGLALKOZÁSI BETEGSÉGE? В. K. olvasónk írja, hogy 1953 óta efsz-tagként dolgozott, és 1981 elején angina pectoris-ban megbetegedett, s egy évre rá 1982 márciusában részleges rokkantnak ismerték el. Most mint Ilyen őrként dolgozik tovább, de ebben a munkakörben előző fizetésének csak mintegy harmadát éri el. Az angina pectoris nem szerepel a foglalkozási betegségek jegyzékében, ezért nem igényelhet a szövetkezettől kiegészítő járadékot korábbi magasabb átlagkeresete összegéig. Az 1975/121. számú társadalombiztosítási törvény 14. paragrafusának 5. bekezdése nyújt önnek bizonyos biztosítékot. E rendelkezés szerint ugyanis nem szabad az alacsonyabb átlagkeresetből kiszámítani öregségi, vagy esetleg teljes rokkantásl járadékát, mint amilyenből részleges rokkentjáradékát számították ki. LEVÁLTOTTÁK J. B. olvasónk levelében előadja, hogy négy évig segédzootechnikusként dolgozott; negyven ember munkáját irányította s úgy tudja, jól véA szerződésben meEhatározott munkabeosztástól eltérő más muhkára az 1975/138. számú, az 1975/122. számú efsz-törvényt végrehajtó kormányrendelet 19. paragrafusa értelmében a szövetkezet tagját (annak beleegyezése nélkül) csak a következő esetekben helyezheti át: ha az időjárási viszonyok miatt nem végezheti a szerződésben meghatározott munkáját, ha valamilyen elemi csapás miatt ideiglenesen őt is más munkára kell beosztani, ha a szövetkezet más, feltétlenül szükséges feladata megkívánja a tagnak más munkára való beosztását, de legfeljebb évi harminc munkanap idejére, és ha a szövetkezet alapszabályai ezt az időt hosszabb határidőben szabják meg, ez a más munkabeosztás pedig legfeljebb 60 munkanap idejére szálhat. A szövetkezet továbbá, az Idézett kormányrendelet 26. paragrafusa értelmében, elállhat az írásban kötött munkaszerződéstől, (ennek írásban kell megtörténnie), ha szervezési, átszervezési okokból a szövetkezetnek nem áll módjában a munkaszerződésben meghatározott munkát biztosítani tagjáinatk. Feltehető, hogy az efsz olvasónk esetében Is erre az okra hivatkozik. Ha olvasónk és a szövetkezet között nem kerülne sor újabb szerződés megkötésére, a szövetkezet jogosult a tagot lehetőségei és képességei szerint más munkára beosztani (lásd a mintaszabályok 46. paragrafusát). Mivel önnek már öregségi járadékra van Igénye, ajánljuk, kérje ennek megállapítását, és dolgozzék az efsz-nek más, az ön számára elfogadható munkahelyén (ahogy egészségi állapota megengedi). Dr. F. J. Közel másfél milliárd rubeles árucsere-forgalom A közelmúltban aláírták az Idei csehszlovák-magyar árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A csereforgalom értéke eléri az 1 milliárd 400 millió rubelt és a tavalyihoz iképest 10 százalékkal bővül. A forgalomnak több mint a felét jármüvek, gépek és berendezések adják. Nő a távközlési együttműködés, az építőipar exportja. Sokféle alkatrész is szerepel Csehszlovákia elektronikai termékeihez és kőolajipari berendezéseihez. Fő a minőség! A csehszlovák gépkivitel legnagyobb jelentőségű tételei a járműipari gyártmányod és a mezőgazdasági gépek. 1983-ban a Pécsi Hőerőmű rekonstrukciója csehszlovák kivitelezésben kezdődik meg. Tovább folytatódik — esetedként nő — az alapvető nyersanyagok és mezőgazdasági termékek kölcsönös szállítása. A fogyasztási cikkek forgalma az átlagot meghaladóan bővül: többeik között legalább 13 ezer Škoda személygépkocsit, 20 ezer mopedet, több mint egymillió hektoliter sört, 11 ezer mosógépet és centrifugát, 46 ezer porszívót, 50 ezer lemezjátszót és 20 ezer kályhát szállít külkereskedelmünk Magyarországnak. Cserébe főleg ruházati . cikkeket, tévékészülékeket, magnetofonokat, fémtömegcikkeket kap a baráti országtól. Árucsere Lengyelországgal Dolgozóink törekvései és eredményei bizonyítják, hogy élénken érdeklődnek a népgazdaság és az egész társadalom egészséges távlatai Iránt, jő munkával igyekeznek meghálálni az emberekről való gondoskodást, s egyúttal biztosítani akarják a szocialista társadalom továbbfejlesztésének feltételeit. Ezt tanúsítja az egyre fokozódó versenyszellem: a felkészültebbek és a teljesítőképesebbek győznek. Alulmaradni nem kellemes, de a sportban a legyőzőnek legfeljebb csak kellemetlenül érzik magukat. A munka, a termelés területén egészen más következményei vannak az alulmaradásnak. Minden dolgozó és az egész társadalom hasznút látja a jól felfogott nemes versengésnek, és csak az marad alul, aki nem kapcsolódik be a versenybe, vagy rosszul értelmezi azt. VERSENYSZELLEM A versenyszellem pozitív emberi tulajdonság. A munkahelyi verseny a haladás egyik erőforrása. Megállapíthatjuk, hogy a szocialista építés első éveiben a dolgozók jó teljesítményeket értek el. Később a szocialista brigádok még jobb eredményeket értek el a termelésben. Az egyre gyarapodó mozgalomnak köszönhetően bátrabb célokat tűzhetünk ki a szocialista építésben, és előrehaladásunk meggyorsult. Az elmúlt években jelentősen fejlődött a szocialista versenymozgalom. A dolgozók nagy többsége bekapcsolódott a versenybe, de változtak az alkalmazott formák is. A fejlődés azonban ezen a téren sem torpanhat meg, s a szocialista versenyben is fejleszteni kell a módszereket, minden tevékenységet hatékonyabbá, jobb minőségűvé kell tenni. A hatékonyabb és jobb munkáért folyó vetélkedésben nem törődhetünk bele az dlykor elszenvedett kudarcokba. A vereségek holnap már a fejlődés gátjaivá válhatnak. Társadalmunk magas fejlődési szintet ért el. Ha tovább akarjuk fejleszteni, elsősorban a hatékonyság növelésére, a minőség javítására, s a mesterségbeli tudás gyarapítására kell törekedni. Az Igényesség és a fogyatékosságokkal szembeni következetes küzdelem — alapvető követelmény. A termelésben a legmagasabb mutatőszámok elérése a célunk. gyüzniakarAs Földünket több száz nemzet lakja, közülük sok földrajzilag közelállóval vagy távolesővel együttműködünk. Együttműködve szállítunk partnereinknek, vagy vásárolunk tőlük. Megköveteljük, hogy az áru kiváló minőségű legyen. Ugyanakkor a mi, külföldön értékesített termékeinknek is kiváló minőségűeknek kell lenniük, egyébként mindegyik külkereskedelmi partner visszaküldi a gyenge gyártmányokat. Mivel hazánkban a nemzeti jövedelem kialakítása nagyrészt a külkereskedelmi eredmények függvénye, érdekünk, hogy megbízható és bevált partnerek hírében álljunk. Esetleges külkereskedelmi kudarcok negatívan hathatnak az életszínvonal alakulására, csökkenhetnek lehetőségeink. Elsősorban a mi érdekünk, hogy jellemzőnk legyen a megbízhatóság és felelősségtudat. A CSKP XVI. kongresszusa logikusan így fogalmazta meg a további tevékenység fő Irányát: Minden munkaszakaszon a hatékonyságra és a minőségre kell törekedni. Ami tegnap még kitűnő volt, ma már csak „jó“. Minden tevékenységünket tökéletesítenünk kell, hogy ki tudjuk elégíteni igényeinket. örvendetes tény, hogy dolgozóink túlnyomó többsége felismerte az öszszefüggéseket, és a műszaki paraméterek, valamint a munka minőségi javítására törekszik. HARC A SELEJT ELLEN Például a szocialista brigádok nemcsak a gyártmányok mennyiségi fejlesztésére és minőségi javítására törekednek, hanem arra is, hogy mind kevesebb legyen a gyengébb minőségű gyártmányok száma. Ebben a vonatkozásban előtérben áll a selejtcsökkentés. Ha pedig minden dolgozótól megköveteljük a becsületes és lelkiismeretes munkát, akkor kellőképpen ellenőrizni kell e követelmények teljesítését, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani a fogyatékosságok kiküszöbölésére. Semmiképpen sem térhetünk napirendre • a selejt, a leltárhiány, a reklamációk és bírságok következtében okozott többletkiadások fölött A selejt folytán tekintélyes mennyiségű energia, anyag és munka vész kárba. Ezért megalkuvás nélkül kell küzdeni a rossz munka kiküszöböléséért, a némtörődömség minden megnyilvánulása ellen. Tehát szükségszerűség a minőségre és a hatékonyságra irányuló törekvés. Az ügy érdekében valamennyi munkahelyen mozgósítani kell a tartalékokat, ez pedig nem kis dolog. Észtre kell venni a fogyatékosságokat, abból kell kiindulnunk, hogy a gazdaságosság érvényesülése a filléres veszteségek kiküszbölésével kezdődik. Az Ilyen veszteségek ugyanis a maguk összességében milliós károkat okoznak az országnak. A TARTALÉKOK MOZGOSlTÄSA Mindenekelőtt azt kell {elismernünk, hogy minden gazdaságossági törekvés fő értelme a feladatok kifogástalan elvégzése. Ez egyaránt Vonatkozik az irányító, szervező, tervező és kvitelező munkára. Eredményeinket elsősorban az irányítás és szervezés minőségé befolyásolja. Számtalanszor meggyőződhettünk a CSKP politikájának, а XVI. pártkongresszus és a központi bizottsági ülések határozatainak helyességéről. Mindannyiunktól függ, hogy társadalmunk képes legyen, és hogyan legyen képes e tervek megvalósítására. A minőség — tulajdonság. Társadalmunk mai fejlettségi szintjén, céljaink elérése végett politikai követelménnyé vált a minőség. E téren nem lehetünk elnézőek, nincs visszakozás. A minőség — a lakosság anyagi igényei jobb kielégítésének, társadalmunk továbbfejlesztésének a kulcsa. SVINGER ISTVÄN Hazánk mezőgazdasági dolgozói az idén tavalyhoz képest 3 százalékkal kívánják növelni a termelés volumenét, ezen belül a növénytermelését 6,5, az állattenyésztését 0,3 százalékkal. Ebből kitűnik, hogy egyértel-műen a növénytermelést kell előnyben részesíteni, amely meghatározóan hat az élelmiszer-ellátás helyzetére. Továbbra is elsőrendű feladat a termőföld védelme, a földek termőképességének fokozása és Intenzív kihasználása. Az Idei terv is 11 millió tonna gabona megtermelését irányozza elő. Miloš Jakeš, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára a múlt év utolsó hetében fogadta Janusz Obdokowskit, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettesét, tervbizottságának elnökét, s tájékoztatták egymást országaik politikai és gazdasági helyzetéről. Megvitatták a kölcsönös gazdasági kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. Svätopluk Potáő szövetségi miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke és janusz Obdoikowski miniszterelnök-helyettes, a Lengyel Tervbizottság elnöke jegyzőkönyvet írt alá a két ország 1983—1985. évi népgazdasági terveinek egybehangolásáról. A jegyzőkönyv a két ország gazdasági fejlődésének eredményeiből és további feladataiból Indul ki, s ennek alapján határozza meg az árucsereforgalmi és gazdasági együttműködési feladatokat a következő három évre. * Az árucsereforgalmi jegyzőkönyv értelmében árucserénk volumene az említett időszakban meghaladja a 4,5 Az állattenyésztés szükségleteinek fedezésére a takarmánytermelést 14 millió 800 ezer tonnára, vagyis tavalyhoz képest 5,9 százalékkal kell növelni. Hasonló feladatok hárulnak a mezőgazdasági dolgozókra más termények, főként a cukorrépa, a burgonya és áz olajosnövények termelésében, hiszen nemcsak az élelmiszeriparnak, hanem más népgazdasági ágazatoknak is alapanyagokat szállítanak. Tavalyhoz iképest a hústermelés 0,8 százalékkal nő, főként a vágómarha mennyiségének növelése folytán. miliárd rubelt. Ennek mintegy kétharmada továbbra is gépipari és elektrotechnikai árucsere lesz, mely sok ágazatban a már bevált szakosításra és kooperációra támaszkodik. Megállapodás született 'kőszén, kén, további nyersanyagok és anyagok, réz és rézkészítmények szállításáról Lengyelországból Csehszlováklába, s viszont kaolin, magnezit, kohászati termékek, vegyi és egyéb anyagok csehszlovákiai szállításáról Lengyelországnak. A tervegyeztetési jegyzőkönyv az évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvek, valamint további gazdasági együttműködési egyezmények megkötésének alapjává válik. Prágában kölcsönös árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet írtak alá 1983-ra. A két ország árucsereforgalma meghaladja a másfél milliárd rubel értéket. Tavalyhoz képest több mint 3 százalékkal nő. A szállítmányok mintegy 17 százalékát a két ország iparágai közötti szakosítási és kooperációs egyezmény alapján bonyolítják le. A baromfihús-kereslet csökkenése miatt a termelés stagnálni fog. A felvásárolandó tej mennyiségét 2,6, a tojásét 2,9 százalékkal kell növelni. A mezőgazdasági dolgozóknak úgy kell megbirkózniuk ezekkel a feladatokkal, hogy kevesebb szemes takarmány áll a rendelkezésükre. Tömegtakarmány viszont elegendő van. A beruházások volumene a mezőgazdaságban és az élelmezésügyben 1983-ban csaknem 8 százalékkal nő. Elsősorban olyan létesítményeket — raiktári és tárolási kapacitásokat építenek —, amelyek csökkentik a veszteségeket. A gépszállítások volumenét öt százalékkal növelik. Mezőgazdasági előrejelzés
