Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-05 / 9. szám
1983. március 5. SZABAD FÖLDMŰVES, мымmm A dolgozók érdekében A Nltral Szódagyár évente megközelítőleg 150 ezer hektoliter alkoholmentes üdítő italt készít. Képünkön: Mária Čáčiková és Katarína Trebatická a gépsor egyenletes munkájára ügyelnek Fotó: P. Metis LÁTOGATÓBAN egy ezüstérmes brigádnál Hazánkban a lakossági szolgáltatások bevezetését a kisiparosok tevékenységének háttérbe szorulása, illetve a dolgozó nép növekvő Igényei tették Indokolttá. A helyi hatáskörben dolgozó szolgáltató szervezetek kezdetben tényleg a lakosság rendelkezésére álltak, a későbbiek során viszont, a nagyipari vállalatok mellé szegődve, a jövedelmezőbb termelői tevékenység mellett döntöttek. Ezzel viszont elhanyagolták eredeti küldetésüket, s emiatt nemegyszer bírálat érte őket. . Társadalmunk és pártunk rendkívül nagy erőfeszítéseket tesz a lakossági szolgáltatások fejlesztése érdekében. A CSKP Központi Bizottságának múlt évi G. ' plenáris ülése mélyreható elemzéssel tárta elibénk a szolgáltatások helyzetét. Kiemelte, hogy a dolgozó nép gondjait enyhítő, kényelmét segítő szolgáltatások fejlesztése a nemzeti bizottságok feladata. A közelmúltban dr. Ján Orolin CSc., a Szlovák Arhivatal elnöke, Emil Ha- 4 nák mérnök, belügyminiszter-helyettes és František Zimek mérnök, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság alelnöke arról tájékoztatta a sajtó munkatársait, milyen módon érhető el jelentős javulás a lakossági szolgáltatásokban. Nagyon időszerű például a lábbeli, a fehérnemű, a készruha és egyéb javítószolgálat bővítése és minőségének javítása. Általános vélemény, hogy a hibák fő oka az irányítás gyenge színvonalában, a nem produktív személyzet elburjánzásában, a munka rugalmatlanságában gyökerezik. Az is bebizonyosodott, hogy a beidegződött tervezés, a pénzügyi gazdálkodás és az anyagi érdekeltség gyakorlata már nem felel meg a szolgáltatások jellegének. Nem hat ösztönzően a szolgáltatást végzőkre. Tudni kell még azt is, hogy helyenként a vállalatok anyagi-műszaki bázisa sem elégséges a színvonalas, terjedelmében is átfogó szolgáltatások nyújtására. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy-egy ágazat munkájának terjedelmét, minőségét soha nem az irodai berendezés körszerűsége, hanem a fizikai munka rugalmasséga és jó minősége dönti el. Mégis gyakran előfordul, hogy nagy összegeket költenek irodai berendezésre, ugyanakkor elhanyagolják a jövedelmet biztosító fő tevékenység korszerű berendezéseinek megvásárlását. Pozitív eredménynek minősíthető persze, hogy a szolgáltató szféra ágazataiban mintegy 700 ezer személyt foglalkoztatunk. Szükségszerű azonban, hogy az erőket úgy mozgósítsuk, az embereket ügy irányítsuk, hogy szívvel-lélekkel, színvonalasan szolgálják a lakosságot. Az illetékesek ennek érdekében már intézkedéseket tettek. Főleg a szolgáltató vállalatok irányításának az egyszerűsítésére, hatékonyabbá tételére törekednek. Módosításokat eszközölnek például a tervezésben, a pénzügyi gazdálkodásban, a hitel és az adó rendezésében. Érvényesítik az ésszerű és tervszerű Irányítási rendszer alapelveit. Arra ösztönzik a vállalatok vezetőit, hogy támaszkodjanak a dolgozók széles rétegeinek kezdeményezőkészségére, az ötletek kibontakoztatására, s ezeknek az érvényesítésével elősegítsék a szolgáltatások fellendítését, a korábbinál jobb gazdasági eredmények elérését. Már írtunk róla, hogy a nyitrai járásban hogyan reagáltak a CSKP Központi Bizottsága 6. plénumának irányelveire, milyen Intézkedésekkel segítik elő a lakossági szolgáltatások fellendítését. Hasonló törekvések persze más járásokban is tapasztalhatók. A nagyipari vállalatok részére folytatott termelői tevékenység fokozatosan háttérbe szorul, viszont előtérbe kerülnek a helyi érdekek. Társadalmunk a helyi jellegű szolgáltatások fellendítésére ebben az évben 877 millió koronát bocsátott az illetékesek rendelkezésére, az anyagiműszaki alapok tökéletesítésére. A pénzintézetek ugyanakkor előnyös kamatok és hitelek kilátásba helyezésével segítenek a szolgáltató szervezeteknek. A szóban forgó szervezetek így további 300 millió korona támogatásban részesülnek, hogy korszerűsíthessék az elavult eszközparkot. Attól eltekintve, hogy a beruházási jellegű építkezések korlátok közé szorulnak, a nemzeti bizottságok a szűkre szabott keretből mégis lehetőséget kapnak olyan kétmillió koronáig terjedő létesítmények kivitelezésére, amelyeknek gyors' ütemű termelésbe állítása szavatolt, s a ráfordított öszszeg nagyon hamar visszatérül. Ugyanakkor a „Z“ akció keretében főképpen a felújítási munkálatok jöhetnek számításba. A múltban több szolgáltató ágazat az alacsonyabb jövedelmezőség miatt állandó problémákkal küszködött. Nem tudtak lépést tartani a követelményekkel. A szolgáltatások díjszabása éveken keresztül nem változott, a bérek és az anyagi természetű költségek viszont többször emelkedtek. Tény, hogy az adminisztratív erők számának emelkedése is hozzájárult a költségek aránytalan növekedéséhez. Haladéktalanul szükségszerűvé vált a jövedelmezőség növelése, s a költségtételek csökkentése. Csak e kettő vetületében lehet kifizetődő egy-egy ágazat szolgáltatása. A fentiek is indokolttá tették, hogy a szolgáltató szféra ágazataiban napirendre kerüljön a belüzemi önelszámolási rendszer meghonosítása, a vállalati, az üzemi és a munkahelyi érdekeltség érvényesítése a gyakorlatban. Azokban az ágazatokban, ahol ezidáig veszteséggel dolgoztak, nagyon időszerűvé vált a díjszabások rendezése, vagyis felfelé történő kerekítése. Az illetékesek a közelmúltban mintegy tíz szolgáltató ágazat díjszabásait módosították, hogy azokban a korábbiaknál jobb gazdasági eredményeket érhessenek el, tehát pénzügyileg részükre is vonzóbb lehessen egy-egy tevékenység. Ahol viszont a gazdasági eredmények lehetővé teszik, ott a kerületi nemzeti bizottságok csökkenthetik a központilag elrendelt díjszabásokat, a vállalatok alacsonyabb díjszabással dolgozhatnak a lakosságnak, Idényenként kedvezményes áron állhatnak a dolgozók rendelkezésére. Február elejétől a szolgáltató szféra ágazatainak negyed részében olyan központi díjszabások léptek érvénybe, hogy ezzel kedvező gazdasági helyzet alakulhasson további szolgáltatások bevezetésére. Az illetékesek arra törekedtek, hogy az új díjszabások egy-egy tevékenységben járáson belül mindig azonosak legyenek, előfordulhat viszont, hogy a szomszédos járásokban ugyanazért a tevékenységért alacsonyabb vagy magasabb a díjszabás. A díjszabások terjedelme tehát a rendelkezésre álló eszközök szerkezeti és szervezeti adottságok gyakorlati kihasználásától, vagyis a gazdasági hatékonyság alakulásától függ. A díjszabások rendezésével azt a célt követték, hogy a szolgáltatások a lakosság részére továbbra is hozzáférhetők legyenek. így például egy női felöltő varratásának a díjszabása (saját anyagból 1 az első osztályba tartozó szabóságban 620, egy férfinadrágé pedig 210 korona. A divatszalonok díjszabása természetesen lényegesen nagyobb. A díjszabások rendezésével persze még nem oldódott meg minden. Szükséges, hogy az egyes ágazatok dolgozói, ugyanúgy anemzeti bizottságok mindent elkövessenek annak érdekében, hogy a lakosság igényeinek mind terjedelmében, mind pedig minőségi szempontból megfeleljenek. HOKSZA ISTVÁN Csallóközcsütörtök (štvrtok na Ostrove) közepes nagyságú község a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. A falu fejlődésével, a lakosság életszínvonalának emelkedésével párhuzamosan fellendültek a szolgáltatások, bővült az üzlethálózat. Ez azért volt lehetséges, mert a hnb kiemelt feladatnak tekintette a lakosság anyagi és kulturális igényeinek minél jobb kielégítését. Egyetlen nap alatt nem tudtam minden üzletet megnézni. Ezért Vásárlóként az önkiszolgáló élelmiszerüzletbe tértem be. Meggyőződtem róla, bogy a tágas boltban jó az áruválaszték, hogy az áru a polcokon rendszerezve van. A vevő könnyen megtalálja a keresett cikket. Naponta elég sokan megfordulnak a boltban, de általában nem kell sorban állniuk. Ez a két pénztárosnő ügyességét dicséri. Igyekeznek póntosan számolni, hogy ne legyen panasz. A múlt évi forgalmazási tervet 197 ezer koronával túlteljesítették. Nagy Anna, a bolt vezetője gondoskodik róla, hogy bő legyen az áruválaszték, az áru pontosan, jó minőségben érkezzék. Figyelembe veszik a falubeliek igényeit. Ha például a lakosok a kenyér minőségét kifogásolják, ezt jelzik a szállítónak, hogy a kenyér máskor jobb legyen, fgy cselekszik más élelmiszerek esetében Is. Az üzletben az alapvető élelmiszereken kívül cukrászsüteményt és hideg ételeket is lehet vásárolni. Belenéztem a panaszkönyvbe is. Csupa elismerő szavakat olvastam. A vásárlók az elárusítók szorgalmas munkáját dicsérték. Az élelmiszerbolt dolgozói között élénk verseny bontakozott ki. Az öt személyből álló kollektíva a múlt évben megkapta a szocialista brigád büszke cím ezüst fokozatát. Névszerinti B r ó s z Erzsébet, Kália у Ilona, Kália у Zita, Hérics Lívia és Nagy Anna, aki egyben a brigád vezetője. Szívesen beszéltek elért eredményeikről. Mivel érdemelték ki az ezüst fokozatot? Többek között azzal, hogy takarékoskodtak az energiával, a napi forgalmat túlteljesítették, nem volt rájuk panasz. Az idős állampolgároknak segítettek a bevásárlásnál, az áru minősége kifogástalan volt, tehát munkájukat becsületesen elvégezték. A bolt vezetője tősgyökeres csallóközcsütörtöki. Az Iskola befejezése után a boltban elárusítóként dolgozott. A gyakorlati tapasztalatok megszerzése után 1967-től rábízták az üzlet vezetését. — Az évek múlásával sok munkaerő cserélődött, főleg férjhezmenés miatt — mondta. — Az új kollektívából ketten vannak gyermekgondozásin. A közeljövőben további két kismama készül gyesre. Nem tudom, hogyan oldjuk meg a munkaerőhiányt. A faluból nincs utánpótlás. Bejárót a nyitvatartási idő miatt nehéz találni. Mi valamennyien falubeliek vagyunk, tehát megtehetjük, hogy reggel fél hatkor már a boltban szorgoskodunk. Nyitásig átvesszük vagy előkészítjük az árut. Reggel héttől fél tizenkettőig, aztán 15 órától 17 óráig tartunk nyitva. A zárvatartási idő alatt minden háziasszony, családanya elvégezheti az otthoni teendőket. A bejáróknak a zárvatartási idő nem felelne meg. Most ezt a problémát szeretnénk megoldani. El kell mondanom, hogy a kis kollektíva nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is összetart. Kézimunkáznak, tévét néznek, olykorolykor olvasókörbe járnak, vagy a Nőszövetség helyi szervezetének gyűlésein, összejövetelein találkoznak. Részt vesznek a falu társadalmi eseményeiben. Az elmondottak jól bioznyítják, hogy az élelmiszerbolt dolgozói következetesen, a lakosság igényeinek figyelembe vételével valósítják meg azokat a célokat, amelyeket a pártdokumentumok rögzítettek. A Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy továbbra is úgy dolgoznak, hogy ne legyen rájuk panasz, ne forduljon elő mankó vagy kár. Vállalták a terv 10 ezer koronával történő túlteljesítését, s továbbra is ügyelnek arra. hogy ésszerűen hasznosítsák az energiát, a fűtőanyagot. Bekapcsolódnak a munka- és életkörnyezet szépítése érdekében szervezett akciókba. Kétszázötven órát ledolgoznak a közhasznú munkában. Egy kézimunka- és egy virágkiállítást szerveznek közösen a falu asszonyaival. . Egyszóval: igyekeznek olyan légkört teremteni a munkában és a magánéletben, mely a „Szocialista módon élni és dolgozni“ jelszó lényegét tükrözi. NAGY TERÉZ Hasznosítják a faanyagot Gúta (Kolárovo) egyik forgalmazási raktára és a nagy csomóban felhalmozott gömbfa nem mindennapi melléküzemági termelést takar. A TATRA tehergépkocsik egyszer nyárfát, másszor pedig akácfát szállítanak a telepre, hogy az ott dolgozóknak állandóan legyen nyersanyag. Grebner Lajos munkaközössége 1,20, 1,60 és, 1,80 méter hosszú szőlőkarókat készít a két és fél „Jéteres gömbfákből. Keszely Géza, Mogyorósi István, Babie jános, Gogh Kálmán és Makrai János szekercével faragja a karókat. Naponta mintegy 20 ezer karót készítenek részben hazai, részben pedig külföldi megrendelésre. A DREVOUN1A külkereskedelmi vállalat gondoskodik a szőlőkarók külföldi szállításáról. A tizenötösével összekötött szőlőkarókat az ausztriai szőlészek is megkedvelték és vásárolják. Gondoskodnak persze a hulladékfa hasznosításáról is. Štefan Butek, а forgalmazási raktár vezetője elmondta, hogy a hulladékfát saját dolgozóik és Gűta város lakosai használják fel fűtésre, —n-< A Nádszegt (Trstice) Helyt Nemzeti Bizottság vezetői mindig nagyra értékelték községük dolgozóinak tanácsait, de igényeit ts. Amikor megépítették és üzembe helyezték a helyi sütödét, arra törekedtek, hogy kiküszöbölték az ellátásban észlelt fogyatékosságokat. Törekvéseiket siker koronázta, hiszen ebben a sütödében naponta 13— 14 mázsa kitűnő minőségű kenyeret készítenek a lakosságnak. A képen Salát József, a sütöde I vezetőle és Juhos Klára elárusítónő látható, amint ellenőrzik a minőséget.-ák-Ahol milliók éheznek A FAO, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, Algériában megtartott 12. afrikai regionális kon ferenciáján a nemzetközi szervezet vezérigazgatója be jelentette, hogy a földrész élelmiszertermelése az utóbbi 10 esztendőben tíz, a kalóriaérték pedig 6—7 százalék kai lett kevesebb a szükségesnél. Ez tette indokolttá, hogy Afrika területét a FAO állandóan megfigyelés alatt tartsa, tehát költségvetése nek mintegy 40 százalékát ezen a földrészen használj." fel. Ugyanilyen tételt irányoztak elő a nem költségveté jellegű pénzeszközökből Is a programok és a tervezetek megvalósítására. A problémakört az Afrikai Egységszervezet ts napi renden tartja, amely valós képet festett a földrés', népének szomorú sorsáról. A hetvenes években példáu: itt a mezőgazdasági termelés mindössze 18, a lakossá:, létszáma viszont 32 százalékkal növekedett. Az elteí' évtized alatt az élelmiszerek évenkénti termelése és személyenkénti mennyisége egy százalékkal csökkent Ez azt jelenti, hogy a 320 milliós lélekszámbó] 72 millió ember nem kapja meg az élet fenntartásához feltétlenül szükséges élelmiszerek alapadagját, tehát éhezik. Megállapítást nyert, hogy a földrész hatalmas feltárást sürgető tartalékokkal rendelkezik. Ehhez halaszthatatlanul szükséges a korábbinál jobb vízgazdálkodás létrehozása, az erdészet és a halászat fellendítése. A kutatók felfigyeltek arra ts, hogy például a cecelégy által terjesztett járványos megbetegedések Afrika 17 körzetében mintegy 7 millió négyzetméteres területen szinte lehetetlenné teszik az állattenyésztés feladatainak a megvalósítását. A FAO a problémakör érdembenl megoldása céljából számtalan szorosan összefüggő tervezetet Is kidolgozott. A figyelem középpontjában természetesen a lakosság korábbinál tökéletesebb élelmiszer-ellátása áll. Ennek érdekében már jobban kihasználják a halászat adta lehetőséget, de arról Is gondoskodnak, hogy az erdészetben és más területeken dolgozók szakképzettségének növelésével segítsék a vízgazdálkodás fellendítését, s rajta keresztül lényegesen több élelem előteremtését. —zn—
