Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-05 / 9. szám
Fajtatiszta és keresztezett nyulak hústermelése A tenyésztők népes táborának egyik csoportja a keresztezett, esetleg bizonytalan származású nyulak tartása, nevelése mellett kardoskodik, a másik egy-egy fajta jellegének megőrzésével, az adott fajta általános tenyésztulajdonságainak ismeretében, tisztavérű nyulakat tenyészt. A tenyésztés több módozatával kísérleteztem már, ezért összefoglalom ilyen irányú tapasztalataimat. Minden állat — így a nyúl is — adott genotípussal: örökölhető tulajdonságok összességével, és fenotípussal: külső megjelenési formával rendelkezik, s mivel az egyes fajták e tulajdonságai viszonylag állandók, tisztavérű állatoknál sokkal könnyebben ellenőrizhető a termelőképesség és a testfelépítés. Az árutermelő húsnyúltenyésztésben a keresztezés azonban igen nagy jelentőségű, egyrészt az újszerű külső, másrészt a hibridivadék szervezeti szilárdsága, kedvező növekedési erélye következtében. A két külön fajtához tartozó, az önmagában fajtatiszta, apa- és anyaállat ivadékai tehát igen jó minőségű vágóállatok lehetnek. A tenyésztőnek azonban a törzsanyag kiválogatásakor tisztában kell lennie a szülők fajtatulajdonságaival, ugyanis a hibridnyulakban a szülőktől származó előnyös tulajdonságok kombinációja kedvezően érvényesült az első generációban, szerencsés esetben felülmúlhatja mindkét szülő adottságait. Ezeket a keresztezett nyulakat azonban a második nemzedékben tenyésztésbe venni már nem érdemes, mert az előző generációban még háttérben lappangó, kedvezőtlen tulajdonságok felszínre kerülhetnek. A következő táblázatos felsorolás csak hozzávetőleges értékű, mert viszonylag kis egyedszámmal végeztem a keresztezést. A kísérletbe állított szülők minden esetben fajtatiszták voltak. Az anyaállat fajtája Az apaállat fajtája Alomszám Heti súlygyarapodás dkg Ojzélandi fehér Kalifoniai 8—9 25—30 Kaliforniai Ojzélandi fehér 10-12 20—22 Német ezüst Ojzélandi fehér 8—9 25—30 Nagy csincsilla Német ezüst 10 22—26 Ojzélandi vörös Nagy csincsilla 8 15—20 Ojzélandi fehér Ojzéladni vörös 8-9 20—25 Havanna Ojzélandi fehér 7 10—15 Német ezüst Havanna 9 15—20 Keresztezéskor a következőkre szükséges ügyelni. A fajtatiszta szülők első nemzedékét értékesítsük húsra. A törzsállatok kiválasztásakor a nagyobb fülhosszúságú, nyúltabb testű állatokhoz (nagy csincsilla, buszkáti, magyar vadas stb.j rövid fülű és hengeres testalkatú, telt gerincű keresztezési partnert válasszunk (ilyen az újzélandi fehér és vörös, bécsi kék, kaliforniai stb.), így olyan utódokat nyerhetünk, amelyeket a feldolgozóipar is szívesen fogad. Minden színvonalas tenyésztőmunka alapja, kiindulópontja tehát a fajtatiszta tenyésztés, ilyen módon van ugyanis lehetőség egyöntetű állomány kialakítására, a gazdaságilag értékes tulajdonságok átörökítésének fokozására. Ma már állományom valamennyi törzstagja fajtatiszta, a nagyobb fokú genetikai, öröklékenységi tisztaság megőrzése érdekében zárt tenyésztést folytatok. A szülőpárok kiválasztásakor jóval nagyobb gondot kell fordítani a szigorú szelekcióra, mert a megelőző generációkban rejtetten lappangó, káros tulajdonságok ilyenkor hamarabb felbukkanhatnak. Az adott fajtára jellemző tulajdonságokkal rendelkező, tisztavérű szülők utódainak hústermelése, teljesítőképesége semmiben sem marad el a keresztezett nyulakétól. Emellett a sürítettebb fialtatást a fajtatiszta nyulak szervezetileg jobban elviselik. Nem törekszem a túlzottan látványos súlygyarapodásra, ez a továbbtenyésztésre beállított növendékek esetében egyáltalán nem előnyös: a szervezet ellazul, az állat hamarabb kiesik a termelésből. A továbbtenyésztésre kiszemelt növendéknyulakat már 2 hónapos korban célszerű a hízónyulak közül kiemelni, s okszerű takarmányozásai fölkészíteni a termelő évekre. Tapasztalataim s följegyzéseim szerint a tisztavérü szülők tejtermelése, nevelőkészsége lényegesen jobb, mint bizonylatán származású fajtatársaiké, amelyek őseinek termelőképességét nem ismerhetjük. (Szálkái S., Kistenyésztők Lapja) \ KEZDŐ NYULÁSZOKNAK A kisállattenyésztés fellendülésével hazánkban az utóbbi években felélénkült a nyúltenyésztés iránti érdeklődés. Ez részben annak tudható be, hogy a házinyúl sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Mindenekelőtt jó takarmányértékesítő. Lissot, számításai szerint 1 kg súlygyarapodás eléréséhez 25 százalékkal keveszállásr&I. Igen ám, de mielőtt hozzálátna a nyúlól, a ketrectömb megépítéséhez, el kell döntenie, hogy milyen fajtát fog tenyészteni. Tudniillik, a nyulak nem azonos nagyságúak, következésképpen korántsem mindegy, mekkorák lesznek a ketrecek. Tehát: a nyulakat testnagyság szerint csoportosítjuk. A Kétszintes ketrectömb vázlata sebb takarmányra van szüksége, mint a szarvasmarhának. A nyúl nagyon szapora. Saját tömegének akár tizenötszörösét is kitermeli. Ha a higiéniai követelményeknek eleget teszünk, az elhullás nem nagyobb, mint más gazdasági állatoknál. A nyúl értékes mellékterméket, trágyát termel. Ez szerves anyag tekintetében rögtön a lótrágya után következik, s nitrogéntartalom tekintetében is csak a tyúktrágya jobb nála. A nyúlhús jó minőségű, igen jó étrendi hatású. Sok (19—20 százalék) fehérjét tartalmaz. Mivel könnyen emészthető, elsősorban a betegeknek és a gyermekeknek ajánlják. A nyúlhús a külföldi piacon is keresett.- Minőségét több tényező befolyásolja. Elsősorban a fajta. A legjobbb minőségű húst a középnagy fajták szolgáltatják. A kis testű nyulak húsa rövidrostú, a nagy testű fajtáké pedig hosszúrostú. A minőségre kihat az ivar is. A nőstények húsa lédús, a hímeké szárazabb, de az ivarérettségig nincsen különbség. Az ivartalanitott bakok húsa lédús és finom ízű. Fontos meghatározó a kor, hiszen az idősebb nyulak izomzatában több a kötőszövet. Jó tudni, hogy a hús minőségét a higiéniai követelmények meg nem tartósa csökkentheti. Például, ha nem tisztogatjuk rendszeresen a ketreceket, a nyúl húsa vizeletszagúvá válik. S ami ugyancsak fontos, jó termelési eredményt és finom húst csak a szakszerűen táplált állatoktól várhatunk. Aki nyulakat szeretne tartani, annak mindenekelőtt gondoskodnia kell megfelelő állat-* nagy testű vagy óriás nyulak csoportjába tartoznak azok a fajták (belga óriás, belga óriás albínó, tarka óriás nyúl, nagy csincsilla stb.), amelyek fejlett korban elérik vagy túlhaladják az 5 kg-os tömeget. A közéonagy testű nyulak (pl. francia ezüstnyúl, kaliforniai, új-zélandi, bécsi kék stb.) fejlett példányai 3,5 — 5 kg éíótömeggel jeleskednek. A kis testű fajták (pl. hollandi tarka nyúl, csernyúl, kis csincsilla, kis ezüstnyúl stb.) 2—3 kg-osak, a törpe fajták tömege pedig egy kilogramm körüli (hermelin, törpe színes nyúl stb.). Ezen túlmenően megkülönböztetünk még hosszúszőrű (angóra) és rövidszőrű (rex) nyulakat. Ha elhatároztuk, hogy milyen fajtával fogunk foglalkozni, akkor a legmegfelelőbb ketrecméretek ismeretében máris megtervezhetjük az állatszállást. A nagy testű fajtáknak 55—65 cm magas, 80 cm mély és 120—150 cm széles ketrecet kell építeni, a középnagy testűek jól elférnek az 55 cm magas, 80 cm mély és 90 cm széles ketrecben is. A kis testű nyulaknak elegendő 50 cm magas, 80 cm mély és 70 cm széles ketrecet készíteni. Jól teszi, aki már most gondol arra, hogy később a fiókák ne legyenek összezsúfolva. Egy fiókára a kis testű fajtáknál 0,50 m2, a középnagy testű fajtáknál 0,75 m2, a nagy testű fajtáknál pedig 1,25 m2 padlóterülettel kell számolni, hogy az állat eleget mozoghasson, jól fejlődjön, szervezete egészséges legyen s Jól hasznosítsa a takarmányt. FARKAS OTTÚ Kedvteléstől az árutermelésig о Tánczos Dénes üvegházában már február elején szépen fejlődő palántákat láttunk (Folytatás az 1. oldalról) nek a gyümölcstermelés jelentette az egyetlen kedvtelést, tehát érthető, hogy érdeklődtünk az ú) fajták, a haladó metszési és növényvédelmi módszerek iránt. De a következő évben már zöldséget is termeltünk — főleg zöldhagymát, paradicsomot meg fokhagymát —, összesen 400 ezer korona értékben. ELŐTÉRBEN A ZÖLDSÉG A dióspatonyiak kezdetben merő kedvtelésből kertészkedtek, de nemsokára annak is tudatára ébredtek, hogy adottsáságaik ésszerű kihasználásával, jövedelmező árutermelést folytathatnak. Vállalkozókban nem volt hiány, így a hetvenes évek derekán már több mint háromszáz tagja volt a szervezetnek, s egykettőre fellendült a zöldség ermelés. Itt még értékesítési gond sem fékezte a kezdeményezést, hiszen helyben van a Zelenina nemzeti vállalat központja. Az elmondottak ismeretében cseppet sem csodálkozom azon, hogy alig tíz év alatt az alapszervezet a kertbarát mozgalom országosan elismert élmezőnyébe került. Tagjai sok járási, országos, sőt, külföldi kiállításon sikerrel szerepeltek termékeikkel, s hozzájárultak egyre terebélyesedő kertbarátmozgalmunk hírnevének öregbítéséhez. Tánczos kertésztárstól tudom, hogy az alapszervezetnek napjainkban ötszáztíz tagja van. Közülük mintegy hatvanan kimondottan kedvtelésből, önellátási céllal termelnek zöldséget. A szerződéses árutermelést folytatók a múlt évben 1150 tonna zöldséget adtak át a felvásárlóknak, vagyis csaknem száz tonnával többet, mint amennyit az év elején kilátásba helyeztek. Erre azért volt lehetőség, mert választékot is kínáltak, nemcsak tömeget. A szervezet 8,8 millió koronás bevétele tizenhárom féle zöldség plusz szekfű forgalmazásából kerekedett ki. — Mit ígérnek a dióspatonyi kertészkedők az új évben? — A Zelenina nemzeti vállalattal megkötött, és a társadalmi igények alakulása szerint pontosított, ötéves szállítói-átvevői szerződés értelmében az idén 1036 tonna zöldséget fogunk termelni, nagyjából nyolcmillió korona értékben — tájékoztatott az alapszervezet elnöke. — Nálunk mindenki háromnégyféle zöldséget termel, így a termeltető és a termelő egyaránt megtalálja a számítását. —■ Mekkora földterület ésszerű kihasználását biztosítja a jól szervezett árutermelés? — Alapszervezetünk tagjai összesen harmincnyolc hektárt képviselő kertterületet birtokolnak. Ennek mintegy harminc százalékán palántanevelő üvegház vagy fóliaborítású hajtatóberendezés épült. A fűtőanyag drága, következésképpen a korai zöldség nálunk a hideghajtatott salátánál meg a reteknél kezdődik. Salátából az Idén 510 ezer darab leszállítására tettünk ígéretet, április elejei indulással. Retekből eddig mindössze hét-nyolcezer csomót forgalmaztunk. Ebben az évben körülbelül 80 ezer csomót adunk piacra, mert ennyit kér a partner. Legtöbbet megint paradicsomból termelünk, de kísérletet teszünk a kel hajtatására is. A sokat emlegetett fokhagymából nálunk egyelőre két tonna a kínálat. Minden bizonynyal többen is vállalkoznának a termelésére, ha volna megfelelő ültetőanyag. ARANYAT ÉRŐ SEGÍTSÉG-Nem pusztán azért látogattunk el ebbe a faluba, mert itt az átlagosnál szorgalmasabb emberek élnek. Az is csábított, hogy elmondhassuk — itt már meglelték a módját, hogyan és mivel segíthetik a törekvő embert. Megtudtuk ugyanis, hogy Dióspatonyban példás a kertészkedők szervezeti tevékenysége, közösségi munkája, és a szervezet nagyon sokat tesz azért, hogy tagjai továbbra is élvonalban maradást szavatoló eredményességgel dolgozhassanak. Most pedig nézzük, miben nyilvánul meg a kertészkedőknek nyújtott, aranyat érő segítség? Kezdjük talán azzal, hogy három folyamatosan üzemelő terményfelvásárló központ segíti az értékesítést. A szervezet vett egy kistraktort, melyet a kertészkedők nemcsak szántáshoz, de áruszállításhoz is bármikor igénybe vehetnek. A szervezetnek van öt kerekes permetezőgépe is, s ezeket a kertbarátok falurészek szerinti csoportosításban, kézről kézre adva használhatják. Az igények összesítése után, az alapszervezet vezetősége beszerzi a vetőmagot, Ultetőanyagot, fóliát, vegyszer, műtrágyát, sőt, még a mini-üvegházakat is. S amire eddig alig van példa: a beszerzett anyagokat a szervezet komoly kedvezménnyel adja tovább a kertészkedőknek. A permetanyagokat például ingyen, a gyökereztetőket ötven százalékos kedvezménnyel stb. Legutóbb 256 ezer korona értékben vásároltak vegyszereket, műtrágyát meg egyebeket, s mindezt 43 ezer korona kedvezmény nyújtásával adták tovább a szervezet tagjainak. A végzett munka sikere jó részt a szakmai hozzáértés függvénye. Ennek ismerete vezérelte a szervezet vezetőit, amikor rendszeresítették a szakelőadásokat. a rangos gyümölcs-, zöldség- és virágkiállításokon való részvételt, és akkor Ts az Ismeretgyarapítás nélkülözhetetlenségét tartják szem előtt, amikor szaklapok és szak-, könyvek vásárlására ösztönzik a kertészkedőket. Aztán van itt még valami, amiről feltétlenül beszélni kell. Egy szolgáltatásról van szó, mégpedig ingyenesről. A szervezet három évvel ezelőtt megvásárolt egy fóliavasaló berendezést s azóta a szervezet tagjai nem méterben kapják a fóliát, hanem méretre vasalva. A szervezet fölállított egy fóliasátrat, tisztességes fizetéssel munkába állított négy háztartásbeli asszonyt, akik késő ősztől kora tavaszig vasalják a fóliát, hogy otthon senkinek se kelljen ilyesmivel bajlódnia. Mint megtudtam, a szolgáltatás iránt már mások is érdeklődtek, de kénytelenek voltak mindenkit elutasítani, mert nem győzték a munkáj. Most a szövetkezettel együttműködve könnyűelemes munkacsarnokot épít az alapszervezet. Ha a létesítmény elkészül, akkor talán más kertészeti szervezetek részére Is készíthetnek majd méretre vasalt fóliatakarót, föltéve, hogy tudnak elég fóliát szerezni. Mielőtt búcsút vennénk a falutól, a község és a járás kertbarátmozgalmának fejlesztéséből sokat vállaló Fegyveres, Hervay, Bódls és Rigó kertésztársaktól — hogy hirtelenjében csupán néhány nevet említsünk —, hadd mondjak el még valamit. A dióspatonyi kertészkedők parkot létesítettek s annak rendszeres ápolásáról közös-ri gondoskodnak. Az alapszervezet nő tagjai — összesen ötvenötén vannak — társadalmi munkában kimeszelték az úi óvodát. a szervezel pedig mintegy húszezer koronával járult hozzá a gyermekek kényelmének megteremtéséhez. A juttatott pénzen elsősorban játékokat vásároltak. Ugye érdemes volt soron követni a betűt? A díóspatonvihoz hasonló példával nem találkozik mindennap az ember. KADEK GABOR ( Az alapszervezet négy asszonyt foglalkoztat, akik a kertészkedők igénye szerint, méretre vasalják a fóliát A szerző felv.