Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 1. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. január 8. 14 VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф A jobb eredmények reményében Télen nagy figyelmet kell szentelni a vadaknak. A táplálék utánpótlása Ilyenkor fő feladatnak számit, mert a tél kevés természetes táplálékot nyújt részükre. — Hogyan készültek a vadak téli ellátására? — kérdeztem Northart Vilmost, a szőgyéni (Svodín) vadásztársaság elnökét. — Vadásztársaságunk 3800 hektárt mondhat magáénak. Állományunk fácánból, nyúlból, őzből és vaddisznóból áll. Legutóbb érezhetően csökkent a fogolyállomány. A tavaszi vadszám lálás viszont némi javulást mutatott a múlt évekhez képest. Az eltelt időszakban területünkön mintegy 15 túzok Is megtelepedett. Ezekre védettségük miatt nagyon vigyázunk. Létszámuk országos méretekben jelentősen megcsappant. Vaddisznó, őz, átmenetileg szarvas is előfordul területünkön. Csülkösvadból a tervezett kilövést a múlt év november végéig 85 százalékra teljesítettük. A vadászterületen télidőben fokozott gondoskodás szükséges. A vadföldeken mintegy két hektáron kukoricát, zabot, cirkot és csicsókát termeltek a vadak téli etetésére. Nyáron részt vesznek a szénagyűjtésben, őszön pedig a kukorica utánszedésével gyarapították a takar mánykészletet. Októberben befejezték az etetők javítását, és a sózók felújítását. A vadról tör ténő gondoskodást sürgős feladatnak tartják Ettől függ az állomány gayrapodása, s a Jobb gazdasági eredmények elérése. Mintegy 700 kilő vadhús értékesítésével zárták a múlt évet Eredményeikhez az is hozzájárul, hogy menynyire képesek az állomány továbbfejlesztésére. A jelenlegi helyzet nem nagyon teszi lehetővé az apróvad létszámának további frissítését. A jövőben arra törekednek, hogy aktívabb munkával, az állomány fiatalításával jobb eredményeket érjenek el. Hinzeilér László P n A tudósok meglehetősen keveset tudnak a farkasok életéről, pedig éppen ideje, hogy közelebb ről megismerkedjenek vele, hiszen világszerte aggasztó mértékben megcsappant a ragadozók száma. Elképzelhető tehát, hogy kihalásuk megakadályozása érdekében majd be is kell avatkoznia a tudománynak. Kanadai kutatók mintegy 150 farkasra miniatűr rádióadót rögzítettek, hogy mozgásukat figyelemmel kísérhessék. Ezt követően sok időt töltöttek a levegőben, csónakokban, gépkocsikon és gyalogosan is kilométerek százait tették meg, figyelve a rádió-KIHAL-E A FARKAS? i val ellátott állatokból álló falkák helyzetváitoztaíását és viselkedését. A megfigyelésekből olyan következtetések születtek, amelyek sok mindenben megdöntötték azt az elképzelést, hogy a farkasok veszedelmes és tévedhetetlen „gyilkosok“. Amikor például azt tanulmányozták, hogy a farkasok miként üldözik a jávorszarvast, 130 esetből csak hetet láttak az agancsos állat pusztulásával végződni. A szarvasok ugyanis a legtöbb esetben vagy futással menekültek meg, vagy félelmetes rúgásokkal védekeztek, nem is sikertelenül. A sikeres vadászatok majdnem minden esetéről kiderült, hogy a farkasok öreg vagy beteg állatot győztek le. A megfigyelésekből kiderült, hogy a farkasok kifejezetten területvédelmező állatok. Az a terület, amely az egyes falkák „birtokában“ van, rendszerint 100—150 négyzetkilométernyi. (Ugyanakkor Alaszkában az is előfordul, hogy egy-egy falka vadászterülete 12—13 ezer négyzetkilométernyi területet tesz ki.) Tanulmányozták azt is, hogy milyen szerepet játszanak a magányos farkasok a populáció életében. A magányos farkasok többniyre azért hagyják el a falkát, mert a sokkal erősebb egyedek többször is megtámadják őket. Azonban az is előfordul, hogy a falkából erős, de fiatal farkasok válnak ki, többre becsülve az önálló életet, mint a kifejlettek főnöksége alatti szüntelen vándorlást. A magányos ordasok igen hosszú vándorlásuk alatt majdnem mindig pontosan a vidék szomszédos tálkáinak „határmezsgyéjén“ haladnak el, ezt gondosan betartják. A magányos farkasok esetében egyébként — mivel nincs szilárdan rögzített területük — a halálozási arányszám sokkal magasabb, mint a falkában élőké. De a magányos farkasoknak eg-у járvány esetén jóval több a reményük az életben maradásra, mint a falka tagjainak. A magányos him farkas, ha gazdátlan területet fedez fel és nőstenynyel találkozik, áj tálkát alapít. Az Egyesült Államokban — Alaszkától eltekintve — napjainkban csaknem teljesen kiirtottnak kell tekinteni a farkast. Hasonló a helyzet Mexikóban és a világ sok más országában is. Kanadában a különböző számítások szerint 20 ezer körül lehet a farkasok száma, ami az ország óriási területéhez képest rendkívül kevésnek számít. A ciivlizáció „áldásai", az állatok kíméletlen üldözése és vadászata a többi kontinenseken is veszélyes — a természeti egyensúly szempontjából is agasztó — mértékben gyérftik a „mesebeli“ állatok számát. Vajon marad-e belőlük „hírmondó“ az ezredfordulóra? A vadászat sikere jelentős mértékben függ a hozzáértő, lelkiismeretes szervezéstől. Az erre fordított energia viszont a vadászat eredményességében térül meg. Ne felejtsük el, hogy a vadat |a szarvast és az őzet) az ember azzal tette kártevővé, hogy kedvezőtlen életfeltételeket kényszerített rá az erdők káros irányban történő megváltoztatásával. A kár terjedelme a vadállomány létszámától függ. A vad részére tehát állítsuk vissza a természetes környezetet, s akkor kevesebb problémánk lesz. Hiányosság, hogy az erdőgazdasági üzemtervek és az üzemi részlettervek készítésekor nem veszik tekintetbe az okszerű vadgazdálkodás alapvető kei* vetelményeit, a tisztítások tervezésénél pedig nem méllányoiják, hogy a vad az erdő életközösségének szoros tartozéka, tehát búvóhelyre, megfelelő természetes táplálékra van szüksége Szükséges továbbá az erdők cserje szintjének kímélése és gyarapítása időről időre történő alakítása, felúji tása. A cserjeszint, s a vadföldek tervszerű kialakításával döntő befő lyást gyakorolhatunk a vadállomány ra, a búvóhely és táplálékellátás te klntetében. Más a táplálóanyag ige nye és legelésmódja az őznek, a szarvasnak vagy a muflonnak. Ezért az erdötisztíiási munkákat úgy tervezzük, hogy az összhangban legyen a vadgazdálkodás követelményeivel. Ellés és költés Idején ne végezzünk tisztítást. Az erdő vadeltartő-képessége céljából a vadnál magasabb cserjeszintet vágjuk vissza, hogy friss, zsenge sarjak nőhessenek. Ezt is tervszerűen, szakaszosan és nem egyszerre végezzük. A gyérítéseket úgy ütemezzük be, hogy a ledöntött fák rügye és kérge a téli és a kora tavaszi idényben hozzáférhető legyen a vad számára. A vadat ezzel bizonyos helyeken meg is tarthatjuk — foglalkoztatjuk, s elvonhatjuk olyan területekről, ahol éhsége és tétlensége miatt erdőgazdasági kárt tehet. Az elmondottakból kitűnik, hogy a vad és a környezet sznrus biológiai egységet alkot. Ezért sohasem szabad az erdőhöz és a mezőgazdasághoz fűződő népgazdasági érdekeket, valamint a természetvédelmi és erdőgazdasági követelményeket egyoldalúan a vadgazdálkodás miatt feláldozni. A vadállomány Irtása vagy fejlesztésének elhanyagolása viszont jóvá nem tehető, a haladó szemléletekkel ellentmondó, meggondolatlan cselekedet. Kutassuk a vadállomány és a környezet közötti összefüggéseket, okuljunk a természet „útmutatásaiból" és használjuk fel ezt erdeink és vadállományunk fejlesztésére. * Az életnek vannak apró szépségei, melyek ragyogóvá, emlékezetessé tesznek egy-egy szürke órát. A vadászházban, ahol tartózkodtam — a vizesvödrök Üresen álltak. Ezért elmentem a völgybe friss vízért. A célom az volt, hogy hallgathassam a kis csermely csobogását. Ez örökös vágyam, amitől sohasem fogok szabadulni. Szívszorongva gondolok arra, hogy már nem sokáig hallhatom a természet csodálatos zsongását, hisz az ldó eljárt fölöttem; a 83 év szép kor, a 100 év viszont még szebb. Boldog lennék, ha a természet kegyes lenne hozzám és a fizikai fennmaradás kérdését számomra kedvezően intézné. Igen, a patakocska melódiája duruzslóan szép, titokzatos ... Azt is tudom: a természet törvényei szigorúak, itt nics kivételi Életemben a természet nagy szeretete vált uralkodóvá. Ebben a pillanatban fejem felett a ragyogó kék ég és a fenyőillatos, balzsamos levegő beszívása életemet örömtelibbé, boldogabbá teszi, ezen öröm táplálja optimizmusomat, a jövőbe vetett hitemet, megteremti a teljesség érzetét. J. HABROVSK? H fl В HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT ® HORGÁSZÁT • Egy szervezet mm ш tervei A napokban az SZHSZ érsekújvári (Nové Zámky) városi szervezete titkárával Ponesz Józsefiéi, a szervezeti élet kérdéseiről, sikereiről és terveiről beszélgettünk. Arról tájékoztatott, bogy a városi szervezetnek ősz szesen 1435 tagja van. Ilyen szervezetnek az átfogása, az ügyek rugalmas Intézése szinte lehetetlen. Ezért körzeti szervezeteket létesítettek, amelyek a belügyeket intézik. Az első és a második körzet a városban van, s ezek 793 tagot tömörítenék, a harmadik körzetet az Elektrosvit n. v. dolgozói alkotják 156 taggal, a negyedik körzet Palárikovo, Tardoskedd (Tvrdosovcel és Andód (Andovce) sporthorgászaiból áll 136 taggal. A szerveztenek folyóivzekből 90, halastavakból pedig 82 hektár területe van. Ebből 37 hektárt halnevelésre tartanak fenn. Gondoskodnak a halivadék pótlásáról is. Ezeket a teendőket a halgazdák lelkiismeretesen végzik. A folyóvizek sajnos évente többször szennyeződnek. A Vág folyót i z amur zsémbesen rágcsálta a IX nádleoelet, melyet az előbb szakított le egy magányos nádszálról. — Unom már ezt az egyhangúságotI Már sem a nád, sem a hínár nem ízlik. Tudvalevő, hogy az egyhangú táplálkozás árt a gyomornak — füstölgőit magában, s nagyot csapott Hz ifjú horgász és az öreg amur Épül az ói halneveiő létesítmény a DUSLO és a Seredi Cukorgyár, a Nitra folyót a Surany-i Cukorgyár, a Zitavát pedig a Dolný Ohaj-i Keményítőgyár szennyezi. A folyókat ettől eltekintve tervszerint halasítják. Évente 30—40 ezer korona értékben helyeznek ki halivadékot. A nevelőtavakból októberben 140 ezer korona értékű halivadékot fogtak ki. Ezeket a horgászható vizekbe telepítették. PhDr. Hofer Lajos sütölapát farkával. E csapás folytán kifröccsent a víz, s nyakába hullott a parton sütkérező tfthorgásznak. Másnap, amikor az amur reggelizni óhajtott a délt part északt szél által fodrozott víztükre alatt, finom, zsenge zöldborsót, babszemeket és föttkukortcát talált, — Nem sokl — mondta éppen, de ekkor egy fürt csillagfürtöt látott meg. — A kedvenc márkámI — gondolta s bekapta. Vesztére. Éles fájdalom és egy nagy rántás hatott a tizennyolc kilós testére. Eszeveszett Iramban vágott neki a tó közepének őrjítő fájdalmában. 80—100 méter után érezte, már erősen fáradj s engednie kell az egyre növekvő húzóerőnek. Hatalmas köröket írt le, majd merész elgondolással kiugrott a vízből, hogy megnézze ellenfelét. Gyerekképű, 16—17 éves suhanó volt a horgász, még tapasztalatlan, de nagoyn lelkes. Amurunk ezt látva, belazította a zsinórt, s merész iramban befutott a srác csónakja alá , majd uszonyon fordult, s egy olayn sprintet vágott le, hogy egy bajnok Is megirigyelné. A srác egyensúlyát vesztve, csónakja felett nagy ívben a vízbe repült. De botját el nem engedte, sőt feltempózta magát a víz színére, s az amurral ellenkező irányban kezdett úszni. Nem adta fel az ideg- és izomfeszítő küzdelmet. Úszni kezdett, s saját testével kezdte az amurt fárasztant. Kölcsönösen elismerték, hogy halukra, lletve horgászukra találtak. Ekkor jött csónakjával az iskolaigazgató. Nadrágjánál fogva kthalászta a fiút, átvette elgémberedett kezéből a botot és... A következő pillanatban már 0 is tapasztalhatta, hogy a víz még nem melegedett fel teljesen. Most a fiú halászta ki a tökéletesen elázott Igazgatót. Ekkor szakadt el a zsinór ... Az amur pedig odaúszott egy nádszigethez és enni kezdte az ízes, drága, kincset érő, zsenge nádlevelet. G. T. 1 ■ BURGONYÁS-VAGDALT HAL Keverjünk össze 50 deka darált halhúst 30 deka főtt, áttört burgonyával, finomra vágott zöldpetrezselyemmel, sóval, egy egész tojással, borssal, ízlésnek megtelelő egyéb fűszerekkel. Még jobb, ha a tojásfehérjét kemény habbá verve keverjük a masszába. Vizes késsel hosszúkás szeleteket formázzunk, kenjük be olajjal, vagy fedjük be vékony vajszelettel és gríllben 12—15 percig süssük, közvetlenül fogyasztás előtt. Mikor kész, fogpiszkáló vagy kis villa segítségével tálaljuk. Amennyiben önálló fogásként akarjuk felhasználni, akkor párolt zöldséget adjunk mellé. A vagdalt hal készítésénél nagyon fontos, hogy a halhúst a szálkáktól gondosan megszabadítsuk. * ■ GOMBÁS GONGVOLT SULLŰ Válogassunk 4—5 centiméter átmérőjű, ép fejű gombákat, tisztítsuk meg és a szárukat vegyük ki. Minden gombához készítsünk elő 4—5 centiméter széles és 13—15 centiméter hosszú , süllő- vagy egyéb fiiédarabokat. A gombákat olajozzuk be, szórjuk meg sóval, törött borssal,, s egyéb kedvelt tűszerekkel, mustárral, piros aranynyal, gulyáskrémmel, esetleg ketchuppal. A fílédarabok bőrös részét fordítsuk kifelé és fogjuk veie körbe a gombákat. A két végét tűzzük össze hústűvel, vagy fogpiszkálóval. Kívül is olajozzuk be és a gríllben, rácson süssük 15 — 20 percig. Közben többször forgassuk meg, hogy mindegyik oldala szépen piruljon. Melléje köreinek majonézes burgonyát tálaljunk. * я ha'lkrlm Egy doboz szardíniát összekeverünk 25 deka juhtüróvaí, lö deka vajjal, reszelt vöröshagymával, esetleg smdlinggel. Sóval, pďos arannyal, késhegynyi pirospaprikával, paardicsommal díszítjük Télen boros teával ízletes vacsora, de szendt^icskrémriek is alkalmas. * ■ CITROMOS SZÄRNYASVAD LEVES Négy személyre számítva négynégy megtisztított sárgarépát és febérgyökeret kockára vágunk. Szintén kockára aprítjuk két fácán, esetleg gyöngy tyúk lecsontozott húsát, s ezt kevés zsíron félig megpároljuk. Ezután egy nagy fej vöröshagymát ráreszelünk, s a zöldséget puhára pároljuk. Ha elkészült, 1,5—2 liter vízzel felengedjük, felforraljuk és ízlés szerint a szokásos levesíüsZerekkel ízesítjük. Forráskor a habját leszedjük, s a húst puhára főzzük. A zsírt leszedjük és egy pohár tejfölt, valamint 3—4 tojás sárgájával kiverve beleöntük, cltremlével ízesítjük és jól elkavarjuk. A tálaló tálba személyenként 1—1 keményre főtt tojást kockára vágunk, mellé tesszük a főtt húst és a zöldséget, majd ráöntjük a kész, bekavart ragulevest, s ezt petrezselyemzölddel és vékony citromkarikákkal díszítjük. * ■ TOLTOTT NYÜLSZELETEK A mezei nyulat nyúzás után nagyobb darabokra szeWe' páclében helyezzük el, majd a harmadik napon kicsontozzuk és a combot szeletekre vágjuk. A szeleteket megsózzuk, megborsozzuk és olajjal leöntve még egy napig állni hagyjuk. A hűtőbe tett belsőséget; májat, vesét, valamint a kisebb húsdarabokat ledaráljuk, vágott szalonnával összekeverjük, hozzáadunk egy-két kanál zsemlyemorzsát, 2 egész tojást, majd fűszerezzük és citrommal ízesítjük. A szeleteket ezzel a készítménnyel megkenjük, összepödörjük, fogpiszkálóval összetűzzük, majd zsírun apróra vágott hagymán puhára pároljuk. Tálalás előtt tejfelt, mustárt és csipkéiét keverünk a lébe, s mégegyszer felforraljuk. * Vadászszemmel
