Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-03-05 / 9. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1983. március 5. A szokolovői tűzkeresztség A Szovjetunióban küzdő katonáink 1— az 1. önálló tábori zászlóalj harcosai Ludvik Svoboda ezredes vezényletével negyven évvel ezelőtt, 1943 márciusának első felében ütköztek meg a fasiszta egységekkel az ukrajnai Harkov melletti kisközség, Szokolovo elfoglalásáért vívott csatában. A már 1942-ben formálódó alakulat harcosai nehéz védelmi harcokat vívtak a Harkovtól mintegy 40 kilométerrel délre fekvő Mezsa folyón. Ez volt katonáinknak — a szovjetnémet fronton bevetett első testvéri külföldi katonai egységnek a tűzkeresztsége, amely bevonult népeink történelmébe, amikor a szovjet hadsereggel vállvetve vívott harcban edződött a csehszlovák és szovjet katonák fegyverbarátsága. 1943 elején, a német csapatok Volgái veresége után a hitlerista hadvezetés újabb ellentámadásra kész'il Harkov ellen, ahol válogatott páncélos és gépesített egységeket von öszsze mintegy harminc hadosztály erejéig, a légierő nagy támogatásával. Abban az időben már befejeződött a mintegy ezer főnyi 1. csehszlovák önálló tábori zászlóalja formálódása. Az egység az akkori londoni csehszlovák kormány ellenzésétől függetlenül, a szojvet hadvezetőség döntése alapján kivonul a frontra, ahogyan ezt a harcosok már 1942 augusztusában kérték. Megjegyzendő, hogy a csehszlovák egység nagyon jól felkészült feladatára, amit az a tény is bizonyít, hogy harci felkészültségéből, melyet G. Sz. Z s u k o v tábornok értékelt, kiválóan vizsgázott. Az 1. csehszlovák zászlóalj katonáinak hadosztlopa 14 napos kimerítő menetelés után 1943. március 2-án az esti órákban érkezett meg Harkovba. Az átfagyott és a hosszú meneteléstől kifáradt katonák alig várják, hogy leheveredjenek az iskolaépület fapadlózatára és éjszakai nyugovóra hajtsák fejüket, amikor a nácik hatalmas támadó hadműveletbe kezdtek Harkov irányában, hogy bekerítsenek e / szovjet hadseregcsoportot. A csehszlovák zászlóaljparancsnok még az éjjel parancsot kap. hogy hagyják el Harkovnt és mielőbb foglaljanak el védelmi vonalat a Mezsa folyó mentén. Néhány perc múlva elindult a menetoszlopok sötét tömege, mely rövidesen két áramlattá osztódott. Az egyik Artyuhovka felé tartott, a másik, az erősebb Migrod irá^-rában. Mindkét falu egymás mellett fekszik a Mezsa partján, amelyen túl fenyves húzódik, s ott fekszik a közelben Szokolovo falu. Ezen a frontszakaszon harcolt a 3. páncélos hadsereg kötelékében az 1. önálló csehszlovák tábori zászlóalj a fasiszták ellen. Katonáink e csatában valóban kitüntették magukat. Szinte hat nap és éjszaka verték vissza az ellenséges páncélosok és géppisztolyosok hatalmas támadásait. Különösen nehéz szerep jutott Otakar Jaroš fčhadnagy 1. századának. Közvetlenül Szókolovót, az egyik legfontosabb védelmi szakaszt védte, melyet mintegy 30 tankból álló két német zászlóalj szüntelenül tűz alatt tartott. Súlyos harcok után a nagy fölényben lev í ellenség egységei behatoltak Sz'',-~,ovo faluba, ahol minden házért és útkereszteződésért valóságos közelharcot vívtak. Szokolovo védőinek sorai egy-* re ritkultak, megszakadt az összeköttetés a zászlóaljjal. Otakar Jaroš főhadnagy, a védelem parancsnoka kétszeri sebesülése ellenére sem hagyta el állomáshelyét. Amikor a német tankok a templomig hatoltak, ahol a védelem belső gócpontja volt, kiugrott fedezékéből és egy kézigránátköteget helyezett egy ellenséges tank hernyó talpai alá. Gépfegyvertűz következtében találat érte és életét vesztette. Hősi halált halt, ugyancsak a 2. század "-ész szakasza is elpusztult az ellenség ellen vívott egyenlőtlen harcban. A szokolovői harcok két h*tig tartottak. Harcosaink a gárdakatonákkal együtt több nagyon fontos napot nyertek a szovjet védelem számé hogy Rokosszovszkij és Csernyahovszkij marsall katonái hadállást foglaljanak el az Eszak- Donyec partján. A csehszlovák katonák igazi hazafiságukról tettek tanúbizonyságot a szokolovoi harcokban, a szovjet hadsereg oldalán lelkesen ment"’- harcba hazájuk szabadságáért. Példásan teljesítették feladataikat annak ellenére, hogy az egyik legfontosabb és legnehezebb védelmi szakaszt védték. Szokolovo védői mintegy 2S ellenséges tankot és páncélos transzportért semmisítettek meg, több mint 300 fasiszta katonát és tisztet tettek ártalmatlanná. Az elenség nem lépte át a Mezsa folyót. A csehszlovák katonák szokolovóí harcokban való részvételének "->gy politikai jelentősége volt. E harcok bekerültek a szovjet-csehszlovák feoyverbarátság történetébe, s Igazolták, hogy a csehszlovák katonák a Vörös Hadsereg hű fegyverbarátai. A szokolovói csatában tanúsított hősiességükért és kitartásukért magas kitüntetésekben részesítettek csehszlovák katonákat. Otakar Jaroš főhadnagvot in memoriam a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. A szovjet kormány továbbiakat is kitüntetésekben része sftett a zászlóalj harcosai közül: lő katona a Vörös Zászló Érdemrendet, 20 katona a Honvédő Háború Rend 2. fokozatát, 26 katona a Hősiességért érdemérmet érdemelte ki. I,ndvík erboda zászlóaljparancsnok elnyerte a Lenin-rendet. A szokolovoi harcok tudtára adták a nagyvilágnak, hogy a Szovjetunióban olyan csehszlovák egység született, amely képes fegyverrel a kézben küzdeni hazája függetlenségéért. A csehszlovák katonák harci hősiességükkel megírták a csehszlovák néphadsereg történetének első fejezetét, és megmutatták a népnek, hog^p ű] hadserege mostanától egy csatasorban él és küzd hő szövetségesével — a szovjet hadsereggel. JÄN MlCATEK Legyetek éberek! Megemlékezés Julius Fučík meg nem élt 80. születésnapjáról Julius Fučík születésének 80. évfordulója alkalmából a múlt héten emlékünnepséget rendeztek a prágai Kulturális Palotában. Az ünnepségen részt vettek párt- és közéletünk vezető személyiségei és Gusta Fučíková, a Csehszlovákiai Nőszövetség tiszteletbeli elnöke, Julius Fučík özvegye. Jan Fojtik, a CSKP Központi Bizottságának titkára ünnepi beszédében hangoztatta, hogy Fučík halhatatlan müvet alkotott és hagyott az utókornak. Neve a hősiességet, a becsületességet, a tántorlthatatlanságot jelképezi abban a küzdelemben, amely a békéért, a háború ellen, az Imperializmus agresszív erőt borzatmas terveinek meghiúsításáért folyik. Ma Julius Fučfkra emlékezve tisztázni akarjuk, mi a legidőszerűbb örökségéből a jelenkorra, mai életünkre, jelenlegi küzdelmeinkre nézve, mi ösztönzi munkánkat. Ez elsősorban a figyelmeztetés, hogy ne legyünk közömbösek a mai Imperializmus és legveszélyesebb agresszív körei részéről fenyegető veszéllyel szemben. Ahol ezek az erők a társadalmi haladásnak, az emberhez méltó, igazságos, valóban szabad élet Iránti vágynak megnyilatkozását sejtik, az utóbbi Időben a szembenállás, az európai atomháború gondolatával kacérkodnak — jelentette ki Fojtik elvtárs. Nem vételien hogy Fučík az Imperializmus és a háború ellen, a béké ért vívott harc zászlóvivője lett. Munkájával, az emberekhez való viszonyulásával elnyerte az egyszerű emberek bizalmát. Ebből az erőforrásból merített küzdelmében, melyet a dolgozók, a munkásosztály ügyéért, a haza, minden nép dolgozóinak boldog Jövőjéért folytatott. Ezt az erőt megsokszorozta szilárd kommunista meggyőződése, a munkáskörnyezet Ismerete, ezzel fenntartott állandó kapcsolata, mélyreható marxista—leninls ta Ismeretei és általános műveltsége. Jól tudjuk, Jegyezte meg Fojtik elvtárs, hogy az ember történelmi átformálódásával kapcsolatos nehézségek abból erednek, hogy a szocializmus és a kommunizmus építése során az új emberi kapcsolatok alakulása a régi gondolkodásmódba, a szocializmussal egészen ellentétes, sőt ellenséges szokásokba ütközik. Julius Fučík nagyszerű munkásságában Időszerű ösztönzést találunk. Különösen ott, ahol azok ellen küzdünk, akik állandóan gyalázzák a kommunizmust, a kommunista pártot és különösen a Szovjetuniót. Julius Fučík újságírói munkásságának kezdetétől a Szovjetunió Igazságáért és jövőjéért küzdött. Minden Igazi Internacionalistához méltóan benne látta második hazáját. Fučtk életművét és példás életét tanulmányozva újra meg újra tanuljuk megismerni a forradalmi vívmányok, a szocializmus értékét. A dolgozó nép februári győzelme után a megújhodott Nemzeti Front kormánya azonnal a cselekvés útjára tért. Kidolgozta akcióprogramját, mely az 1946-os kormányprogram maradéktalan végrehajtását követelte, amit a reakció exponensei mindenképpen szabotáltak. Így a programban szerepelt az új, népi demokratikus alkotmány kidolgozása, a nemzett biztosítás törvénybe iktatása, az első földreform revíziójára vonatkozó törvény módosítása, az Iskolatörvény módosítása és egyéb Intézkedések végrehajtása. Az akcióprogram tekintetbe vette az üzemi tanácsok és a parasztbizottságok kongresszusán kifejtett követeimén', két, így szerepelt benne a 50-nél több dolgozót foglalkoztató üzemek államosítása, a külkereskedelem állami monopóliummá tétele, továbbá a nagykereskedelem államosítása. Ez óriási csapás volt a februári napokban politikai vereséget szenvedett burzsoázia gazdasági pozícióira, miután a Nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta a programot, s ezzel bizalmat szavazott az új Gottwald-kormfinynak. Ez az esemény 1949. március 10-én játszódott le az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben. Gottwald elvtérs programbeszédében röviden összefoglalta a München előtti köztársaság burzsoá uralmának történetét. Tényeken mutatott rá és bizonyította, hogy „a történelmi megpróbáltatások idején a cseh és szlovák urak megmérettek — és könnyűnek találtattak“. Erre a nép zöme már az Idegen megszállás idején ráébredt. Klement Gottwald határozottan, a nyers igazságot kifejtve mondta ki a politikai következtetést: „Egyre világosabbá vált, hogy a Nem papíron, hanem a valóságban németek után el kell űznünk a politikai hatalomtól cseh és szlovák segítőtársaikat is, és hogy hatalmuk gyökeréhez kell nyúlnunk, vagyis a nép hosszúéves kizsákmányolása útján szerzett nagy vagyonukhoz. Tehát világos volt, hogy a döntő szó a felszabadított köztársaságban a népet illeti. Nem papíron, hanem a valóságban ... És az új népi demokratikus köztársaságban így valósággá kezdet* válni az, hogy minden hatalom forrása a nép“. Gottwald nagyon találóan jellemezte a felszabadulás és a februári események közötti Időszak fejlődését, amikor kijelentette: 1945 májusában a kormány ülésterméből dobtuk ki a reakciót, mig 1948 februúrjában kitűnt, hogy a reakció időközben az ablakon át visszatért. Gottwald rávilágított: A reakció közvetlen célja az volt, hogy az erőviszonyokat a kormányban és az egész államban még a választások előtt megváltoztassa, mert attól félt, hogy a választásokon vereséget szenved. A reakció végső célja pedig a népi demokratikus rend teljes megdöntése volt: elvenni a néptől mindent, amit a felszabadítás és a nemzeti forradalom hozott, az egykori tulajdonosoknak visszaadni mindent, amit már államosítottunk, és viszsaadni a nagyok és hatalmasok korlátlan uralmát. Külpolitikai tekintetben a reakció arra törekedett, hogy eltérítsen bennünket a Szovjetuniótól és többi szövetségeseinktől, és a köztársaságot ismét azok mellé állítsa, akik Münchent viselik lelkiismeretükön ... Minden ellenforradalom elhallgatja végső céljait, és kártyáit fokozatosan fedi fel. Az ellenforradalom elsősorban mindig a hatalmi erőviszonyok megfordítására törekszik a maga javára, egész egyszerűen hatalomra tör. A konstruktív gottwaldi program elfogadásával szabaddá vált az építésnek, az alkotásnak már korábban is felvázolt útja. Eltűntek a reakció emelte mesterséges akadályok. Ez az út vezetett el az ötéves terveken át országunk felvirágzásáig a nép bizalmát élvező párt vezetésével. Így öltött testet Klement Gottwald öröké: „Ez a nép világosan kifejezésre juttatta azt az akaratát, hogy végérvényesen egyszer s mindenkorra valósággá váljék az, hogy ebben az államban minden hatalom tőle, a néptől ered. Önök a nép képviselői. Önök ma ismerik a nép akaratát. Tegyenek meg mindent, hogy a nép akarata törvénnyé váljék. És a nép ezért áldani fogja Önöket“ — fejezte be bemutatkozó parlamenti beszédét. L. L. Alkotó tettekkel fejlesztjük e forradalom müvét Megünnepelték a februári események 35. évfordulóját A múlt héten kicsúcsosodtak a dolgozó nép 35 év előtti februári győzelmének emlékünnepségei. Ebből az alkalomból a nemzetvédelmi miniszter napiparancsot adott ki, Prágában és Bratislavában február 24-én 20 tüzérségi dfszlövést adtak le. Ugyancsak ebből az alkalomból, valamint a szovjet hadsereg napja alkalmából a köztársasági elnök népi milicistáka< tüntetett ki. A Szakszervezetek Központi Tanácsa, Csehországi és Szlovákiai Tanácsa Karel Hoffmannak, ä CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának elnökletével ünnepi ülést tartott. Az évforduló jelentőségét Václav Bélel, az SZKT alelnöke méltatta. Az ünnepségek a prágai Kulturális Palotában rendezett ünnepi nagygyűléssel csúcsosodtak ki, amelyen Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök mondott nagyhatású ünnepi beszédet. • c , Husák elvtárs bevezetőben kiemelte, hogy a Februári Győzelem 35. évfordulója alkalmából büszkén emlékezünk meg a CSKP-nak mint döntő politikai erőnek, a munkásosztály és a néptömegek vezérének és szervezőjének a reakció elleni harcban játszott történelmi szerepéről és a párt élén hosszú időn át állott Klement Gottwald elvtársnak jelentős szerepéről. A februári eseményekkel kicsúcsosodott a munkásosztálynak, a dolgozók széles rétegeinek a burzsoá uralom megdöntéséért vívott küzdelme. Üj korszak nyílott hazánk életében — a szocializmus építésének korszaka. 1948 februárjának napjaiban a dolgozó nép győzelme szempontjából pótolhatatlan jelentőségű volt az a tény, hogy szilárd szövetséges állott Csehszlovákia oldalán — a Szovjetunió. Ez lehetetlenné tette az Imperialisták nyílt beavatkozását belügyetnkbe. A Győzelmes Február forradalmi öröké népűnk, pártunk tartós értékei közé tartozik. Köztársasági elnökünk beszéde további részében hangoztatta, hogy a forradalmi átalakulásokért vívott küzdelemben a dolgozók országuk Igazi gazdái lettek. A burzsoáziát megfosztottuk politikai és gazdasági hatalmától. A kizsákmányolők maroknyi csoportjának demokráciáját a legszélesebb néptömegek demokráciája váltotta fel. A múltban kizsákmányolt és megalázott munkásosztály a földművesekkel és a többi dolgozókkal szoros szövetségben bebizonyította, hogy képes a burzsoáziánál összehasonlíthatóan jobban, a legszélesebb rétegek érdekében és javára igazgatni az államot és a közügyeket. ötéves terveink ével nagy alkotó lelkesedésnek, példamutató áídozatosságnak, az akadályok leküzdésében és a szocialista átalakulások megvalósításában tanúsított elszántságnak az évei voltak. A dolgozó nép eredményesen megoldotta a szocialista Iparosításnak és a falu szövetkezetesítésének bonyolult feladatait. A munkásparaszt szövetség szilárdításával a falu ts a szocialista építés útjára, a szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdasági termelés megteremtésének útjára térhetett. Husák elvtárs a továbbiakban kidomborította, hogy a szocializmus egyik legfontosabb sikere hazánkban a nemzetiségi kérdés megoldása, amely a csehszlovák államszövetség megalakulásában nyert kifejezést. Szocialista hazánkban létező valósággá váltak a csehek és szlovákok, valamint a hazánkban élő nemzetiségiek egyenlőségének, testvériségének és szilárd egységének elvei. Pártunk lenini nemzetiségi politikájának fontos eredménye az a tény, hogy megoldódott a cseh országrészek és Szlovákia között történelmileg keletkezett gazdasági társadalmi és kulturális különbségek kiegyenlítődése. Szlovákia a cseh nép testvéri segítségével történelmileg rövid idő alatt államunk fejlett, egyenjogú szerves része lett. Husák elvtárs kifejtette, hogy az eltelt 35 év alatt a szocializmus politikai rendszerének építésében és tökéletesítésében is fejlesztettük Február örökét. A nemzett bizottságok, a törvényhozó testületek és a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek szélesen elágazó rendszere hatékony eszköz a nép részvételének elmélyítésére az államirányltásban és igazgatásban. Nálunk a társadalmi átalakulások általános tendenciája az osztályok és társadalmi csoportok egymáshoz közeledése. A nemzeti bizottságok mint a forradalmunkból eredő néphatalmi szervek évek során a politikai, gazdasági és kulturális élet felelős szervezői lettek. A nemzeti felszabadító harc idején született és Februárban újjászületett Nemzeti Frnnt is tartós helyet foglalt el politikai rendszerünkben. Jelentős szerepet teljesített és teljesít: a munkások, parasztok, értelmiségiek szövetségének, nemzeteink és nemzetiségeink egységének politikai kifejezője. A szocialista jelenünkhöz megtett úttörő öt nem volt könnyű. Óriási előnyünk volt, hogy a Szovjetunió, a szovjet kommunisták gazdag tapasztalataiból meríthettünk. Ennek ellenére az új feladatok megoldásában nekünk Is gyakran járatlan utakon kellett előrehaladnunk. Ezen az úton nem egy próbát kellett kiállnunk. A legnehezebb közülük a hatvanas évek végén a pártban és a társadalomban elharapódzott mély válság volt. Barátaink testvéri segítségével történt leküzdése a párt, a Nemzeti Front, az állam, a csehszlovák nép történelmi próbatétele volt. Államfőnk hangoztatta, hogy büszkén emlékezünk az elmúlt 35 év eredményeire, de figyelmünk főként a mára és a Jövőre Irányul. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy erőinket a CSKP XIV. kongresszusán kimunkált, XV. és XVI. kongresszusán kibontakoztatott fő Irányvonal érvényesítésé re kell irányítanunk. Ez a szocialista társadalom továbbfejlesztésének, a szocialista országok testvéri közösségében az emberek hazánk felvirágzását és boldog jövőjét szolgáló békés alkotómunkájának irányvonala. Gazdaságpolitikánk konkrét feladatait a hetedik ötéves tervvel kapcsolatban a XVI. pártkongresszus tűzte ki. Feladatunkká tette, hogy biztosítsuk a termelés további fejlődését az Iparban, a mezőgazdaságban és további ágazatokban, folytassuk a fejlett szocialista társadalom építésének programját, gazdaságunk gyorsabban alkalmazkodjék a nyolcvanas évek feltételeihez. A kongresszuson elfogadott program fő célja marad az életszínvonal megőrzése és az elérendő eredményekkel összhangban való emelése, a nép társadalmi biztonságának javítása. E feladatok megoldása során az elért fejlődési fok józan értékeléséből, reális lehetőségeinkből indulunk ki, hangoztatta Husák elvtárs. E feladatokkal kapcsolatban a szónok kiemelte, hogy a XVI. pártkongresszuson kijelölt program megvalósítása során rendszeresen gondot fordítunk a szocialista álfám és az egész politikai rendszer tevékenységének tökéletesítésére. A szocialista építésnek abból a lenini értelmezéséből indulunk ki, hogy ez a milliós tömegek aktivitásának és energiájának a műve. Ezzel összhangban haladunk előre a szocialista demokrácia elmélyítése, a nép államigazgatásban és Irányításban, politikánk alkotásában, megvalósításában és ellenőrzésében való közvetlen részvételének bővítése felé. Intézkedéseket teszünk mindenekelőtt a nemzeti bizottságok tevékenységének tökéletesítésére. Növeltük a nemzeti bizottságok választott szerveinek és képviselőinek szerepét, és bővítettük a városi és a székhelyközségi helyt nemzeti bizottságok hatáskörét. Erősödött a nemzeti bizottságok szerepe a gazdasági és kulturális építésben. Tevékenységük súlypontjává mindinkább a lakosság életének mindennapi problémáival való törődés válik. Az állami szerveknek úgy kell dolgozniuk, hogy a dolgozó ember naponta meggyőződjék róla, ezek az ő szervei, melyekhez bizalommal fordulhat, hogy biztosítják jogos érdekeit, hogy ezek a szó szoros értelmében a nép által választott, a népnek felelős és a nép által ellenőrzött szervek. Beszéde befejező részében Husák elvtárs hangoztatta: A jelenlegi nyugtalan világban újra tudatosítjuk, milyen felbecsülhetetlen jelentősége van népünk életére nézve a Szovjetunióhoz fűződő szilárd barátságunknak, szövetségünknek és sokoldalú egvüttmüködésünknek, annak a ténynek, hogy Csehszlovákia a szocialista országok közösségének szilárd láncszeme. Ez államunk függetlenségének és biztonságának szilárd védelme. Biztonságtudatunk elsősorban arra épül, hogy a munkásosztály és a dolgozó nép élén élcsapatuk — Csehszlovákia Kommunista Pártja áll. A szocializmus továbbfejlődése, népünk és hazánk további felvirágzása érdekében ügyelni fogunk arra. hogy pártunk tovább szilárduljon és elmélyüljön forradalmi jellege.
