Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-02-26 / 8. szám
H n 7, é n k ftjkort történelmének egyik legfontosabb határkövét az 1948-as februárt eseményok Jelentik. Harmincöt éve annak, hogy kicsúcsosodott a munkásosztálynak a kizsákmányoló burzsoá rendszer elleni Igazságos harca. A Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette munkásosztálynak, parasztságnak és baladá értelmiségnek a politikai hatalomért folytatott harcát siker koronázta. A német fasizmussal, ma}d pedig a hazai reakcióval történt leszámolás ntán 1848 februárja átmenetet Jelentett a nemzeti és demokratikus forradalomból a szocialista forradalomba. Csehszlovákiának a dicső szovjet hadsereg általi felszabadítása, valamint a közös harcok során kialakult, csehek és szlovákok Nemzeti Frontja előfeltételét Jelentette a népi-dempkratikns alapokra épillá új, önálló Csehszlovákia létrejöttének. A Kassal Kormányprogram, a Nemzett Front első közös programja meghatározta a politikai, gazdasági, szociális és knltnráli8 fejlődés legfontosabb feladatait. A dolgozó parasztság javát szolgálta a földreform első szakaszának végrehajtása. Megkezdődött a Gottwald-kormány Építő programjának megvalósítása, amely azonban a külföldről támogatott burzsoázia ellenállásába ütközött. A reakcióval valló nyílt összetűzésre először Szlovákiában került sor, ahol 1948 őszén kitört a politikai válság. A kommunista párt vezetésével a munkásosztálynak és a parasztságnak sikerült demokratikus eszközökkel győzelmet aratnia a reakció lelett. A bnrzsoá reakció politikai képviselete — a forradalmi események alakulása miatti félelmében — úgy döntött, bogy kormányválságot idéz elő és megfosztja a kommunistákat a politikai hatalomtól. Nyílt ellenforradalmi államcsinykisérletilk része volt a nemzetközi imperializmus azon törekvéseinek, hngy Csehszlovákiát viszszatérftsék a kapitalista fejlődés útjára. A kísérlet azonban kudarcba fulladt. Az ellenforradalmi erőkkel szemben az egyesitett, s a döntő ütközetre jól felkészült munkásosztály lépett fel, amelyhez felzárkózott a dolgozó parasztság, valamint a lakosságnak a CSKP áltat vezeteti többi rétege. A földműves bizottságok prágai kongresszusán, illetve az emlékezetes Václav téri gyűlésen az ország földműveseinek ISO ezer képviselője egyhangúlag Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikája mellé állt. Győzött az igazsági Iparilag fejlett országban a történelem folyamán először vívták ki parlamentáris úton a proletárdiktatúrát, a dolgozó nép valódi hatalmát. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása óta a mezőgazdasági dolgozók ás a kisparasztok jogos követeléseinek a megvalósításáért is küzdött. A Februári Győzelem után megszűntek az utolsó akadályok is, amelyek útjában álltak a parasztság földért és egyéb követelésekért folyó földmővesszövetkezetekről szóló törvényt, amely kifejezte és megjelölte a szocialista földművesszövelkezetek fejlesztésének politikai Irónyvonalát. A mezőgazdaság további — a nagyüzemi termeléshez vezető — fejlődése szempontjából nagy jelentőségűek voltak a CSKP IX. kongresszusának határozat. Ezen a kongresszuson tűzték ki hazánk szocialista építésének fő irányvonalát, és ismét hangsúlyozták a munkásosztály és a dolgozó parasztság szilárd szövetségének jelentőségét. Gottwald ismert megállapítása — amely szerint addig nem lesz ha-1960 után megkezdődött e szövet kezetek megerősödésének és nagyobb gazdasági egységekbe tömörülésének korszaka. A CSKP XÍV. kongresszusa a népgazdaság minden ágazata, de különösen a mezőgazdaság számára igényes feladatokat tűzött ki. Az ötödik ötéves tervidőszakban elért eredmények igazolták a párt mezőgazdasági politikájának helyességét. A mezőgazdaság ezekben az években az egész népgazdaság fejlődésének stabilizáló tényezőjévé vált. A szocialista átalakuláson kérésztülmenű mezőgazdaságunk magasabb minőségi szintre került, és végérvé-Híven Február örökéhez IRTA: RUDOLF VANČ0, AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK OSZTÁLYVEZETŐJE százéves küzdelmének. Befejeződött a földreform második és harmadik szakasza. Életbe léptek az árakkal, az adókkal és a hitelekkel kapcsolatos rendeletek, sor került az elosztás átszervezésére, a mezőgazdaság gépesítésére, bevezették a földművesekről való szociális gondoskodást stb. Egyidejűleg a párt tudatosította, hogy a felaprózódott mezőgazdasági kistermelés nem tud eleget tenni a növekvő élelmiszer- és mezőgazdasági nyersanyagszükségletnek. A népgazdaság fejlődése érdekében szükség volt a mezőgazdasági dolgozók ipari termelésbe való átáramlására. A falusi termelés kisüzemi jellege szintén ellentétben állt az egységes és tervezett szocialista gazdaság követelményével. A párt figyelmének középpontjába ezért a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés megvalósítása került. A mezőgazdaság további fejlesztésével, szocialista átszervezésével kapcsolatos kérdéseket a CSKP Központi Bizottságának 1948 novemberi plénuma vitatta meg. Elméleti alapja tenin kollektivizációs terve, gyakorlati példái pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezése folyamán szerzett szovjet ismeretek voltak. Az említett plénum határozatai alapján 1949 februárjában elfogadták az egységes zánkban szocializmus, amig a falvakban meg nem valósul a szocializmusba való átmenet — a párt politikaiszerwsző, agitációs és nevelőmunkájának a tartalmává vált. Az ötvenes évek végéig sikeresen befejeződött mezőgazdaságunk szocialista átszervezése. Az 1959-es év végén a termőföld döntő része szocialista tulajdonba került, a magánszektor a földterületnek csak a 13,3 százalékával rendelkezett. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével — a népélelmezés megnövekedett igényeinek kielégítése mellett — megvalósult a társadalom szocialista építésének egyik legnehezebb feladata. A párt ügyelt a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának kiépítésére. A kollektivizálás folyamán elsősorban a szovjet behozatal jóvoltából növekodet a traktorok és más gépi eszközök száma. Ennek következtében lényegesen nagyobb lett a növénykultúrák hektárhozama. Viszonylag rövid időn belül — a CSKP helyes gazdaságpolitikájának eredményeként — sikerült teljesen megváltoztatni mezőgazdaságunk társadalmi-gazdasági szerkezetét, szocialista alapokon egyesíteni gazdaságunkat és kialakítani a teltételeket a szocialista nagyüzemi termelés újabb formáinak bevezetésére. nyesen győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok. A CSKP XIV. kongresszusa utáni időszakot mezőgazdaságunk fejlődésének harmadik szakaszaként tartjuk nyilván. Az összpontosítás és a szakosítás. valamint a kooperáció előnyeinek és lehetőségeinek felhasználása lehetővé tette a hatékonyság növelését. Hazánk szocialista mezőgazdasága az eltelt több mint 30 év alatt számos figyelemre méltő sikert ért el. 1948 és 1980 között szembetűnő növekedést értünk el a gabonafélék termelésében: búzáből 1,9 tonnáról 4,1, árpából 1,87 tonnáról 3,8, burgonyából 12,7 tonnáról 16,1, cukorrépából pedig 24 tonnáról 38,4 tonnára növekedtek a bektárbozamok. A bektárbozamok növekedése főleg a szovjet búzafajtáknak köszönhető. Gabonafélékből 1948-ban 4 millió 768 ezer tonnát, 1980-ban pedig 10 millió 699 ezer tonnát takarítottunk be. Az állattenyésztés fejlődése még ennél is dinamikusabb volt, mivel szerkezetében még nagyobb változásokra került sor. A hústermelés az 1948. évi 440 ezer tonnáról 1980-ban 1 millió 691 ezer tonnára, a tejtermelés pedig 2 milliárd 540 millió literről 5 milliárd 731 millió literre növekedett. Annak ellenére, bogy az egy főre eső fogyasztás terén a világ legfejlettebb országai közé kerültünk, továbbra is jelentős külföldi behozatalra szorultunk. Az adott helyzetet felismerve, a CSKP XV. kongresszusa határozatában feladatul tűzte ki az önellátás elérését, először a szemesek, majd pedig az alapvető élelmiszerek termelésében. Ezen irányvonal helyességét igazolta pártunk XVI. kongresszusa is. A megvalósítás programját a CSKP Központi Bizottságának 4. üléso határozta meg, amely előtérbe helyezte a növénytermelés gyorsabb ütemű fejlesztését. Mezőgazdaságunk arányos fejlődésének elengedhetetlen feltétele ez, mivel csak ily módon csökkentbetű a szemes takarmányok behozatala, s csak fgy valósítható meg hagyományos termékeink exportálásának növelése. A nyolcvanas évek feladatainak összetettségét, igényességét a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és n népgazdaság minden ágazatában az adja, hogy a feladatokat egyre nehezebb körülmények között kell megvalósítani. A műtrágyák, a növényvédő szerek, az tizem- és fűtőanyagok, valamint mindennemű energia felhasználásában nagyobb gazdaságosságra kell törekedni. A feladatok teljesítése snrán döntő tényezővé válik a tartalékok és a meglevő források mozgósítása, illetve teltárása. Elengedhetetlenül szükségessé válik a szervező és irányító munka tökéletesítése. Nagyobb Igényességgel és 'felelősséggel kell alkalmazni a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszerét. A mezőgazdasági üzemekben sokkal kezdeményezőbben kell kihasználni azokat a lehetőségeket amelyeket az anyagi érdekeltség hatékony formái nyújtanak. A szocialista társadalom építése során elért pozitív eredményeinket nagymértékben a Szovjetunió Önzetlen segítségének, együttműködési készségének és nem utolsósorban békepolitikájának köszönhetjük. A szemben álló reakciós körök viszont nem adják fel vlláguralmi terveiket, az Egyesült Államok és szövetségeseik politikája komolyan veszélyezteti ■ világbékét. Február forradalmi hagyatéka arra kötelez bennünket, hogy minden erőnket a fejlett szocialista társadalom építésére, a 7. ötéves terv feladatainak maradéktalan és felősségteljes teljesítésére, s ezáltal a világbéke megerősítésére, megőrzésére összpontosítsak.
