Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-19 / 7. szám

1983. február 19 .SZABAD FÖLDMŰVES, Múlt évi tevékenységét ér­tékelő, s újabb, még igé­nyesebb feladatokat cé­­lultüzö, nagyon fontos gyűlés­re sereglett össze a nagylégi (Lehnlce) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz három pártszer­vezete egyikének tagsága. A szép, korszerű művelődésházá­nak nagytermében került sor a kommunisták tanácskozására. Olyan becses vendégeket üd­vözölhettek körükben, mint Ignác Janák, az SZLKP Közpon­ti Bizottsága Elnökségének tag­ja, a Nyugat-szlovákiai Kerü­leti Pártbizottság vezető titká­ra, Dudás Kálmán, a Dunaszer­­dahelyi (Dunajská Streda) Jnb elnöke, Bartos Andor agrár­mérnök, a járási mezőgazdasá­gi igazgatóság vezetője és más fontos személyiségek. A PARTDOKUMENTUMOK SZELLEMÉBEN Széllé Lajos, a pártszervezet elnöke tartotta a főbeszámolót, amely lényegében a CSKP Köz­ponti Bizottsága plénumülései határozataiból eredő feladatok teljesítéséről adott részletes — a segítő szándékú bírálatot sem nélkülöző — áttekintést. Néhány mondatban csupán arról —, ami a főbeszámolóból és a vitafelszólalásokból is ki­tűnt —, hogy a gazdaságveze­tés a pártszervezetek csúcs­szervével együtt sokat tett azért, hogy a közös gazdaság példásan teljesíthesse éves tervfeladatait, melyeket ered­ményesen valóra is váltott. S mindjárt frissiben hozzáte­hetjük: rugalmasan alkalmaz­kodott a változó körülmények­hez, társadalmi elvárásokhoz. Konkrétan: a 3370 hektárnyi területet maximálisan hasznosí­totta, éppen az öntözés nyúj­totta kedvező lehetőségek jó kiaknázásával. Mert nem min­den termőföldjük bőtermő; az összterületből például ezer hektárnyi kavicsos, illetőleg feketehomok-talaj. Sikeresen védekeztek a lisztharmat és a fuzáríumos gombabetegségek ellen. Mintegy 15 százalékkal csökkentették a terménytárolá­si veszteséget. A kétütemű gép­javítással sikerült csökkente­niük a javítási költségeket. Szervezettebbé tették a belüze­­mi szállítást. A növénytermelé­si főágazat legfőbb célja volt és maradi — a gabonaprogram teljesítése, valamint elegendő és fehérjedús, jó minőségű tö­megtakarmány termesztése, te­kintettel a szarvasmarha-te­nyésztés továbbfejlesztésére. Döntő lépés volt a szarvas­marha-állomány minőségi javí­tása szempontjából a nemesítési program valóra váltása. Persze, emellett Is nagy szükség van a tejtermelés éves tervének fe­jőkre való lebontására, a tej­termelés rendszeres ellenőrzé­sére, a takarmányminőség labo­ratóriumi vizsgálatára. Ami a jövedelmezőség fokozását ille­ti, ezt számottevően befolyásol­ni tudják a zöldtakarmányozás időszakának meghoszabbításá­val. Bőtermő fűféléket (Perko, Diona stb.) termesztenek. Ily módon kora tavasztól késő őszig 200 üszőt és 900 tehenet tudnak legeltetni, zöldtakarmá­­nyozni. Hárman a vitafelszólalók közül A tavalyi 2469-ről az idén 2870 darabra gyarapodik a mar­haállományuk. Ez a puszta tény is arra sarkallja a kom­munistákat, a gazdaságvezetést, hogy minden eddiginél Jobban keressék-kutassák a leghala­dóbb módszereket, eljárásokat. Noha az idén — a tavalyihoz viszonyítva — 40 tonnával több marhahúst kell előállítaniuk, s átadniuk a húsiparnak, nem rettennek meg az' igényes fel­adattól. A kukorica energia­takarékosabb és jóval gazdasá­gosabb betakarítási módszerét alkalmazzák (CCM), részesítik előnyben. Az így tárolt kukori­ca szarvasmarha-hizlalásra ki­válóan alkalmas. (A takar­mánytermesztés és felhasználás korszerűbb formáiról követke­ző számunkban írunk!) NEVELÉS ÉS TERMELÉS Összhangja Céltudatos eszmei-politikai nevelőmunka, türelmes felvilá­gosító munka egyetlen mező­­gazdasági üzemben sem nélkü­lözhető. A dolgozókat • fel kell készíteni az egyre igényesebb feladatok teljesítésére. Istápol­­ni kell bennük a pozitív voná­sokat, s „lefaragni“ a „fattyú­hajtásokat“, s arra sarkallni őket, hogy célratörően küzdjék le rossz szokásaikat. Ebben a szövetkezetben ked­vezőnek, fölöttébb eredményes­nek mondható a jól átgondolt káderpolitika. A személycserék hatásosnak bizonyultak. Az esz­mei-politikai és szakmai téren jól felkészült, jobbára fiatal emberek — az előrelátó, meg nem alkuvó, s a haladót felka­roló gazdaságvezetőkke! az élen —, kommunisták és pártonkí­­vüliek, a szavatolói a további jó eredmények elérésének. A főbeszámolóban szerepelt többek között az is, hogy ebben a szövetkezetben aránylag jó az összhang az eszmei-politikai nevelés és a termelés ' között. Kétségkívül, ez tükröződött az értékelő párttaggyűlésen el­hangzottakból. Noha azért elő­fordulnak kisebb fogyatékossá­gok. Tovább kell tökéletesíteni a tömegpolitikai munkát s még hatékonyabbá tenni azt. Jó ke­zekben van ennek az Irányítá­sa, természetesen csak úgy vál­hat még hatékonyabbá, ha a sze­mélyzeti és káderosztály-vezető megkapja a megfelelő segítsé­get. Kiktől várja? Hát elsősor­ban a kommunistáktól, akiknek a kulturális tevékenység fellen­dítését jobban elő kell mozdí­taniuk ... I PÄRTÉLET, partépítés Hét tagú az értékelő, év eleji taggyűlését tartó pártszervezet vezetősége, mely a négy párt­csoportba tömörült 54 pártta­got eszm^íleg-politikailag irá­nyítja. Kéf' pártcsoport a nö­vénytermesztés, egy az állatte­nyésztés szakaszán tevékenyke­dik, egy pedig a nyugdíjas párttagokat fogja össze. He­lyénvaló ez a megosztottság, hiszen a párt vezető szerepé­nek jobb érvényesülése válik ily módon lehetővé. S csakis helyeselhető az a tevékenységi forma, ami a nyugdíjasokat il­leti. Nekik megvannak a sajá­tos problémáik, s egészségügyi helyzetük sem annyira szilárd, mint fiatalabb korukban. Így aztán hamarabb előfordul, hogy egyik-másik — saját hibáján kívül — kénytelen a taggyűlés­ről távolmaradni... Ez érthe­tő, hiszen emberek vagyunk. De ha fiatal hiányzik, indoko­latlanul, ez már a pártfegye­lem határát súrolja. Nos, az értékelő párttaggyülés nem ma­radt adós, név szerint elmarasz­talta két ifjabb párttag köny­­nyelműségét, fegyelmezetlensé­gét. Sőt, segítő szándékú bírálat­ban részesítette az egyik párt­csoportvezetőt is, aki cselek­vési terv híján, spontánul vé­gezte tisztségéből eredő fel­adatait. A pártvezetőség min­den bizonnyal levonta a megfe­lelő tanulságot, s jobban ügyel majd a lazaságok megelőzésé­re, épp a rendszeres és követ­kezetes ellenőrzés nyújt ehhez lehetőséget. A pártcsoportvezetők — ha a helyzet magaslatán állnak! — sokat tehetnek a pártépítő munka sikerességét illetően. Szinte nap mint nap módjuk­ban áll megfigyelni, kik azok a fiatalok, akik szilárd jelle­­műek, szemléletmódjuk haladó, tanulékonyak, eszmeileg-politi­­kailag fejlődőképesek, amellett a rájuk bízott feladatokat pél­dásan, fegyelmezetten teljesí­tik. A többszöri beszélgetés folytán a pártcsoportvezetők megismerik őket, elképzelései­ket, lelkivilágukat, s végül el­dönthetik: javasolhatók-e tag­jelölteknek. Az eszmei-politikai ráhatás egyébként Is, vala­mennyi kommunista legalapve­tőbb kötelessége. A fiatalokat nem elég mun­kaerőként foglalkoztatni. Az élettapasztalatokban gazdag, idősebb dolgozók feladata, hogy megtanítsák az ifjakat arra, miként küzdhetők le a nehéz­ségek, oldhatók meg"a Iegwanyo­­lultabbnak tűnő problémák. A küzdőszellem alapvetően fontos ahhoz, hogy helytállhassanak az életben s a munka frontján. A haladó, marxista szemlélet­­mód elsajátítása viszont a po­litikai tisztánlátást, az osztály­szempontú ítélőképességet segí­ti elő. Ifjúságunk tettrekész, komolyabb feladatokkal is meg­birkózik, csak helyesen kell irányítani őket. De csak akkor, ha az idősebb nemzedékek fel­tétlen bizalmát élvezik, ha tá­maszt látnak bennük. A TERMÉKENY VITA keretében sok jó tanács, véle­mény, javaslat hangzott el, amelyek megszívlelése, gyakor­lati felhasználása nagyon üdvös lenne... Janák elvtárs, a kerületi párt­­bizottság vezető ttikára nagyra becsülte a szövetkezet példás kezdeményezőkészségét, a kom­munisták derekas helytállását, mind a termelésben, mind az eszmei-politikai nevelőmunká­­ban, s köszönetét fejezte ki az elért kiváló eredményekért. Ar­ra buzdította a jelenlévőket, hogy a helyes úton haladjanak tovább. Többek között hangsú­lyozta, milyen ntjgy népgazda­sági jelentőséggel bír a takaré­kos anyag- és energiagazdálko­dás, az éves tervfeladatok pél­dás teljesítése. Kitért arra. hogy a minőség és a hatékony­ság elsőrendű feladat. Ennek a teljesítését nagyon számotte­vően elősegítheti a pártmunka minőségének javítása. Több fi­gyelem fordítódjék az elkövet­kező időszakban az élelmiszer­önellátás előfeltételeinek meg­teremtésére, a fehérjeprogram valóra váltására, az ésszerűbb tápanyagutánpótlásra, a nö­vénytermesztés struktúrájának a javítására. Fegyelmet, rendet a mezőgazdaságban — minde­nütt! N. KOVÁCS ISTVÁN Kovács Sarolta, Iván Katalin és Kovács Mária Harminc varrógép berreg Ka­­poskelecsényben (Kapušianske' Kľačany), azpkban a helyisé­gekben, ahol néhány évvel ez­előtt efsz-irodák voltak. Csupán néhány közfalat kellett lebon­taniuk a nagykaposi (Veľké Kapušany) szövetkezet kőmű­veseinek. A gépek mellett, két sorban lányok, asszonyok ülnek. К o- V ács Mária — mindenki Mart nénije —, például a zöldség­kertészetben tevékenykedett. A brigádtagokkal együtt vonult be ide. A kéthetes próbát jól kiállta. — föl megértjük egymást. Kezdetben vasaltam,*most meg már mindegy, milyen munkát végzek. — Ezt a név szerint említett nő mondja, aki két gyereket nevelt föl. — Műszak végeztével vár az otthoni mun­ka: tehenet tartunk. Ezen kívül fóliázunk, zöldséget termesz­tünk. Munkahelyemtől öt perc­nyi járásra lakom. Az egyik legidősebb brigád­tag, Kovács Sarolta, aki szintén helyi lakos. Példás dol­gozó. Ö már korábban tíz évet dolgozott / a vajáni (Vojany) cipőgyárban. — Itt valamivel kevesebbet keresek, mint a cipőgyárban, ,de nem kell ingáznom, ami sok­kal felér. Meg az sem éppen mellékes, hogy műszak előtt, majd annak végeztével a ház körüli teendőket is elvégezhe­tem... — így érvel az utóbb említett nő. Arányos arc, divatos frizura, túlzásmentes öltözet Кг о рек Valériáé. Szakképesített varró­nő. A szakmát a Leleszi Mező gazdasági Szaktanintézetben ta­nulta. Mátyócról (Matovce) jár be dolgozni. Ö a legifjabb bri­gádtag. — Emlékszem, szüleim nem nagyon akartak engedni a me­zőgazdasági szakiskolába — vallja be mosolyogva Vali —, de aztán mégiscsak beleegyez­tek. Most meg már örülnek, hogy szabó-varró képesítésem van, még a mezőgazdasági szakismeretek mellett. Büszkén újságolja, hogy nem­csak nadrágot, hnem a ruháit is maga varrja. A fiatalabbak közé tartozik Cap Margit is, aki közgazda­­sági technikumot végzett. — S miért nem a szakmában flpTt'r f>t f 0ľ> — Mert a környéken nem la* láltam annak megfelelő mun­kahelyet, így aztán varrónőnek álltam. Néhány heti betanítás után. A fizetésem? Egy része a takarékpénztárba kerül, a töb­bi meg az édesanyámhoz. Ha valamire szükségem van, ő ad rá pénzt. Ez az első munkahe­lyem. Tudja, ha valaki jól meg­tanulja ezt a szakmát, egész életén át hasznát veheti. Iván Katalin, brigádvezető. Éppen árut ad ki, s a készter­mékek minőségének ellenőrzése is az ő feladata. — A kassai (Košice) TATRA­­SVlT-nek készítünk megrende­lésre nadrágokat, pulóvereket, — Kivitel? — Az áru fele a Szovjetunió­ba, Bulgáriába és az NDK-ba kerül. A meliekUzemág vezetője — Minőség tekintetében ml a helyzet? — Büszkék vagyunk rá, hogy az áru 99 százaléka kiváló mi­nőségű. Valamennyien a nagykaposi szövetkezet tagjai. Ha szükség van rájuk a munkacsúcsok ide­jén, szívesen kapálják a cukor­répát, a zöldséget, s résztvesz­­nek a terménybeíakaritásban. Szóra bírjuk V aj о Józsefet, a melléküzemág vezetőjét, aki elmondja: — A varrodát 1979-ben hoz­tuk létre, azzal a céllal, hogy a hat községet felölelő szövet­kezet nőinek rendszeres mun­kalehetőséget biztosítsunk. Ka­pacitásunk■- van bőven: havonta 35 ezer nadrágot, pulóvert va­gyunk képesek legyártani, de már annak is örülünk, ha 15— 20 ezer darabra kapunk anya­got. Talán majd később sikerül a varrodát bővíteni. Egyelőre harminc nőt tudunk foglalkoz­tatni, a szűkös anyagellátás miatt. Berregnek a varrógépek. E- gyik-másik gépnél összedugják a nők a fejüket. Tereferélnek. Vidám kacagásuk hullámzik a munkacsarnokban. ÚJ <?ч BERTALAN яяяваяявяяявяявяяяаяяаяяяввввяааявяаяяявпеваяявввааяяЕаааяааяяяяяявяявяяяяааяяяявяяяяявяяяваяяяяяяаввавяааяявввяяваававяаяаввзиавяаяаяявяваааавЕеявавяаваа» Csodálom és nagyra becsülöm id. Bocsárszki Pálnak, a Rozs­nyói (Rožňava) Városi Nem­­zetn Bizottság legidősebb (68 éves) képviselőjének megkapó közvetlensé­gét, nyugodtságát, sablonmentes be­szédstílusát. Egész lényéből szerény­ség és intellektuális vonzerő árad. Választókörzetében nagyon közked­velt, áih szűkebb pátriáján kívül is megbecsülés övezi. A városfejlesztés­ben szerzett érdemei elévülhetetle­nek. Tartalmas életútjának bemutatá­sával megismerjük eszmei hitvallásá­nak kialakulását, társadalmi elköte­lezettségét. Apja kovács volt a Tisza balparti Kistárkányban (Maié Trakany), aki három hold földön gazdálkodott. Az ifjú Bocsárski a kassai (Košice) ma­gyar tannyelvű gimnázium elvégzése után, 1933-ban a bratislavai tanító­képzőbe került, ahol az egyik leg­szegényebb lévén, házitanítóskodásból tartotta fenn magát. Miután tanítói képesítést szerzett, kisegítő tanítói állást kapott Nagytérkányban (Veiké Trakany), majd a bolyi (Bol) iskolá­ba került. A második világháború alatt, 1944 Júniusában megszökött a Hortby­­hadseregből, majd a felszabadulásig bujdosott... Aztán iskolaigazgatóvá nevezték ki őt, Haligovcében. Elsajá­tította a szlovák nyelvet. 1947 ben megaiakítolta a helyi pártszervezetet, majd a szovjetbarát-szervezetet. A Egy vnb-képvise!ő színes portréja TARTALMAS ÉLETŰT község lakossága népbíróvá választja. Néhány év elteltével Kiskövesdre (Malé Kamenec) hívják őt tanítani. Megy. Itt is bekapcsolódik a párt­­szervezet és a hnb tevékenységébe, résztvesz az efsz szervezésében, majd megalakításában. Járási, majd kerü­leti szinten szakszervezeti bizottsági tag, illetve elnök. Rozsnyóra 1953-ban kerül, ahol nyolc évig iskolaigazgató, később meg a járási nemzeti bizottság isko­­laügyi osztályának vezetője. Ezt kö­vetően ismét iskolaigazgató, majd ta­nár az egészségügyi szakközépiskolá­ban, az 1981-es év végéig. Közben a járási pártbizottságba, valamint a já­rási nemzeti bizottságba választják; az előbbi szervnek négy évig az el­nöke. Tizenhét évvel ezelőtt választották a városi nemzeti bizottság képviselő­jévé, s az iskolaügyi bizottság elnöki tisztét testálták rá. Azóta tanácstag. Ezekben az években indult fejlődés­nek a város. Lakosainak száma meg­kétszereződött. A város arculata meg­­ifjodott. Ehhez a forradalmi átalaku­láshoz Bocsárszki vnb-képviselő is cselekvőén hozzájárult: egyéni és tár­sadalmi érdekeket hangolt egybe, magyarázott, kételyeket oszlatot el, nevelt. Személyes példamutatásával lelkesített, mozgósított a társadalmi munkába való bekapcsolódásra. Városi lap jelenik meg, ő a szer­kesztője. E népszerű kiadvány segíti a Nemzeti Front választási program­jának teljesítését. A jobbító szándékú bírálat is helyet kap a lapban, amel­lett a város történelmi múltjába be­pillantó írások is létjogot nyernek. Persze, a városi népkönyvtár ajánla­tai is teszik a magukét. Bocsárszki elvtárs mindenekelőtt a képviselők jogkörének bővítését szor­galmazza. Megvan győződve arról, hogy a puszta javaslattevés nem elégséges,, a hiányosságok, hibák ellenőrzéssel válhatnak elkerülhetővé, a problémák gyorsabban megoldha­tóvá, a panaszok orvosolhatóvá — idejében. Véleménye szerint a társadalmi életben nincsenek elhanyagolható részletek: ezeket világosan kell meg­fogalmazni és ütköztetni, hogy a mér­legelés során értelmes, céltudatos, jól átgondolt döntések születhesse­nek. — Rajtunk is múlik — mondja —, hogy a nyereségcentrlkusság, vagy a tiszta szakmai ertkölcs győzedel­­ineskedik-e...?! A város kilenc évvel ezelőtt ünne­pelte fennállásának 700. évfordulóját. Erre az eseményre a készülődés leg­alább öt évvel „dobta“ előbbre Rozs­nyót a fejlődés útján. S ki volt az ünnepségek fő szervezője? Nem más, mint Bocsárszki Pál, vnb-képviselő. Ezzel még távolról sem merül ki beszélgetőpartnerünk gazdag, sokol­dalú tevékenysége. Az utóbbi három évtizedben mintegy kétszáz polgári szertartásé temetést vezetett le. A Szocialista Akadémia járási szervét 6 alakította, melynek éveken át volt az elnöke. Számtalan előadást tartott a városban és a járás falvaiban. Az utóbbi években pedig Czabán Sámuel — a jtáros nagy szülöttje — munkás­ságának a kutatásával foglalkozik. Mindmáig a városi pártbizottság ve­zetőségének és előadócsoportjának a tagja, jelentős tömegpolitikai munkát fejt ki. Azt vallja: a marxizmus— leninizmus hozzátartozik az általános műveltséghez, történelmi tudatunk­hoz, önismeretünkhöz, akárcsak a proletár nemzetköziség az emberi mi­voltunkhoz. Bocsárszki Pál a CSEMADOK járási bizottsága elnökségének tagja. Érde­mes tanító. A Rozsnyói Járás Fejlesz­tésében Szerzett Érdemekért kitünte­tés viselője." Végezetül még annyit: Bocsárszki elvtársat nagyfokú műveltsége, tudá­sa, öntudatos fegyelme segítette a problémák megoldásában. Művésze volt — s mai s azl — az emberi kap­­csolattermetésnek, amelyre agitátor­­sága is alapozódik. Reális szemlélet­­módja,. kiegyensúlyozott életvitele, humorérzéke szinte követendő példa — az ifjú nemzedékek számára. Ha­tározottsága és következtessége, küz­dőszelleme, betűéhsége — úgyszin­tén! Figyelemmel kíséri hét unokája és egy dédunokája sorsának alakulá­sát, elhalmozza őket szeretetévei, élettapasztalatainak átadásával. KORCSMAROS LÄSZLÜ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom