Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-11 / 36. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. szeptember ll 4 Legnagyobb érték az ember A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége férási bizottságai keretében te­vékenykedő szociális bizottságok munkája — a sokéves tapasztalatok tük­rében — hasznosnak bizonyult. A bizottságok küldetése kézenfekvő: nap­rakészen értékelik azokat a jelenségeket, melyek a mezőgazdasági dolgo­zókat érintik, felfigyelnek azokra a hiányosságokra, melyek gátat vetnek a jó munkavégzésnek, s akadályozzák zását. A szociális bizottságok konkrét te­vékenységéről a közelmúltban Marta VIkolinskával, az SZFSZ Komáromi (Komárno) Járási Bizottsága dolgozó­jával beszélgettünk. ■ A szociális bizottság eredményes munkájának egyik alapfeltétele az, hogy ne csak papírról ismerje a szö­vetkezet belső óletét, hanem gyakor­lati ismereteket is szerezzen. — Ez valóban így van. Káderszem­pontból mi is ennek tudatában állí­tottuk össze bizottságunkat. Bizottsá--. gunk elnöke Záhorcsek Zoltán *— a Perbetei (Pribeta) Efsz személyzeti osztályának vezetője — többéves ta­pasztalattal rendelkező mezőgazdasá­gi szakember. Az elnök nagyon beha­tóan ismeri ázokat a szociális vonat­kozású problémákat, melyek leggyak­rabban előfordulnak a szövetkezetek­ben, ‘s ezek Intézését — természete­sen a szociális bizottság többi tagjá­nak bevonásával >— nagyon rugalma­san, percrekészen végzi. u ■ Milyen a bizottság évi munka­­programja? — A bizottság tagjai egy év lefor­gása alatt hat, vagy több alkalommal ülnek össze. Értekezleteinken meg­tárgyaljuk a szövetkezetek keretében működő szociális bizottságok által felterjesztett jelentéseket, eredménye­ket, problémákat. Természetesen a­­kadnak olyan vitás kérdések Is, me­lyekkel a helyi bizottságok nem tud­nak megbirkózni, s ezeket nekünk kell végérvényesen megoldanunk. Hogy a legutóbbi példát említsem: Járásunk egyik szövetkezetének állat­­gondozója strúmás megbetegedése miatt kérte a gazdaság vezetőségét, hogy a blkaplzlaldából helyezzék át könnyebb munkakörbe. A dolgozó Jo­gos kérelme hanyagság miatt nem realizálódott, így az SZFSZ szociális a kezdeményezőkészség kibontako­bizottságának kellett Intézkednie. A példaként említett apróbb ügyintézé­sek mellett bizottságunk rendszere­sen megszervezi — a szociális bizott­ságok elnökeinek részvétével — a­­zokat a tanfolyamokat, melyek kere­tében politikai és szakmai ismeretek­hez jutnak a részvevők. Bizottságunk ellenőrzéseket Is végez. A munkakör­nyezet és az egészségvédelem ellen­őrzése mellett ügyelünk arra is, hogy igazságos-e a dolgozók gyógykezelé­sét biztosító beutalók szétosztása, s a beutalók száma fedezi-e a szükség­letet. Évente négyszáz beutalót kap­­úak a járás mezőgazdasági dolgozói, ami arányban van az igényekkel. ■ A statisztikai kimutatások arról tanúskodnak, hogy a komáromi járás mezőgazdasági nagyüzemeiben a munkabalesetek szempontjából ko­rántsem kedvező a helyzet. i— Ezzel a problémakörrel külön bizottság foglalkozik, ennek ellenére, számunkra sem közömbös a dolgozók munkavédelme. Ezen a téren valóban sokat kell még tenni, mivel szocia­lista társadalmunk legnagyobb értéke az ember, s a megfelelően szervezett munkavédelemmel családokat érintő tragédiák sokasága kerülhető el. ■ Az országos gerontológiai prog­ram bizonyára bizottságukat is fog­lalkoztatja. Évről évre növekszik a nyugdíjkorhatárt elérő dolgozók szá­ma, s ezzel párhuzamosan kerülnek előtérbe az alábbi kérdések: Szakköri foglalko­zás a pionírtábor­ban. Kép és szöveg: Clmmermann Vidám táborozás A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Lévai (Levice) Já­­rási Bizottsága minden évben meg­szervezi a szövetkezetekben dol­gozók gyermekeinek nyári üdülte­tését. Az idén ezer gyermek nyári tá­borozását biztosították, s közülük százan a történelmi nevezetességű Веско vára alatt töltötték a nyári vakáció egy részét. A vidék történelmi nevezetessé­gelnek megismerése mellett Jutott 4 idő a szakköri munkára Is. A gyer­? mekek körében főképpen a rajz-, % a fafaragó-, és a hímző szakkör ^ örvendett a legnagyobb népszerű­^ ségnek. £ A szervezők elégedettek. Nem £ véletlenül, hiszen az Üdülésről í hazatérő gyermekek sok új él­f ménnyel lettek gazdagabbak: új £ tájakat, embereket Ismertek meg, ^ szellemileg és fizikailag felfns­í sültek. A vendégek jói érezték magukat Gyflgyön (Dudince) 1976 óta üzemel a TEHLIAR nevet viselő üdülőhely, amely a pezinokl téglagyár tulajdonát képezi. Kezdetben csak a nyugat­­szlováklaí téglagyárak dolgozói kaptak beutalót ebbe a gyönyörű üdülőbe, de 1978-tól az Ipart üzemek, a szövetkezetek és az állami gazdaságok dol­gozói számára is biztosítják az üdülést. Jozef Bocian mérnök ottjártamkor arról tájékoztatott, hogy a létesít­mény 160 üdülőt képes egyszerre befogadni, s évente több mint három­ezer üdülővendég fordul meg a központban. Az üdülő vezetői elégedetten nyilatkoztak az alkalmazottak munkájáról. Tevékenykedik itt egy szocia­lista brigád Is, mely az építők napja alkalmából elnyerte a szocialista brigádmozgaiom ezüst fokozatát. A kollektíva tagjai példásan rendben tartják az üdülő környékét, gondozzák a parkot, s a közelmúltban egy 200 négyzetméter nagyságú nyitott autóparkolót építettek. Terveik között szerepel például az Is, hogy önerőből két röplabdapályát létesítenek. Egy üdülőhelyről legfőbb véleményt maguk az üdülők mondhatnak. A megkérdezett vendégek véleménye az— a vendégkönyv bejegyzései arról árulkodnak —, hogy a TEHLIAR üdülőhely példásan teljesíti küldetését. Belányi János Járásukban hogyan gondoskodnak a szövetkezetek nyugdíjasairól? Vajon a szövetkezetek képesek-e megbirkóz­ni ezzel a feladattal? -ь- Bizottságunk konkrét programot dolgozott ki, ami tulajdonképpen iránytűként is szolgál. Ebben a prog­ramban nagy szerepet vállalnak a szövetkezetek szociális bizottságai, a Nemzeti Front alapszervezetei, vala­mint a gombamódra szaporodó nyug­díjasklubok. Részünkről előnyös az a tény, hogy a járás szövetkezeteinek többségében üzemi konyhák működ­nek, melyek biztosítják a nyugdíja­sok étkeztetését. Bizottságunk ezenkí­vül figyelemmel kíséri az Idősek or­vosi ellátásának minőségét is. Az emberről való gondoskodásnak nem szabad csupán az anyagi jellegű támogatásra szorítkoznia. Felgyorsult életritmusunkban nem szabad megfe­ledkeznünk a munkában elfáradt idő­sek iránti tiszteletről. Persze ahelyett, hogy sötétre festenénk a helyzetet, szükséges szólni arról is, hogy egyre több jó példával találkozunk. Vannak olyan gazdaságaink, melyek a beteg, mozgásképtelen nyugdíjasok számára házhoz szállítják az ebédet, biztosít­ják a téli tüzelőt, s a volt munkatár­sak látogatása rendszeressé vált. Bi­zottságunk a Jövőben fokozottabb gondot fordít arra Is, hogy a huma­nizmus alapelvei az idősekről való gondoskodásban is érvényesüljenek. ■ A járás szövetkezeteinek dolgo­zói gyakran fordulnak-e az SZFSZ járási bizottságához orvoslásra váró panaszokkal? — Igen.., Főképpen akkor, ha a dolgozó úgy érzi, hogy jogos kérel­met a szövetkezet szociális bizottsága nem teljesítette, nem talált rá meg­oldást, s panaszát elhallgatta. Gya­kori az olyan eset, amikor a szövet­kezet szociális bizottsága rosszul ér­telmezi a dolgozók kérelmét, vagy azt bizonyos nehézségek miatt nem tudja teljesíteni. Ilyenkor a dolgozó panaszát — ha jogos <— mi orvosol­juk. Szerencsére az Ilyen intézkedé­sekre ritkán kerül sor, mert a szö­vetkezetekben működő szociális bi­zottságok többsége Jól végzi a mun­káját. Befejezésül idézzünk egy gondola­tot a fenti beszélgetésből: „Az ember­ről való gondoskodásnak nem szahad csak az anyagi jellegű támogatásra szorítkoznia“. ]ó lenne, ha ezen min­denhol elgondolkoznának. , KALITA GÄBOR« ÚJÍTÁSOK A KIÁLLÍTÁSON Hol gyártják ezeket a gépeket? Gazdaságunkban bizony valamennyfre szükség lenne .v. Ez a jogos óhaj Nitrén az Agrokomplex '82 Országos Mezőgazdasági Kt­­állítás szabadtéri részlegén — ahol az újítók kaptak szót — hangzott el egy főgépesítő részéről. Az országos mezőgazdasági kiállítás szabadalmi és újítási központja ugyanis húsz olyan újítást mutatott be, melyek nép« gazdasági szempontból a jövőben nagy érdeklődésre számíthatnak. Peter Kurucz, a központ vezetője elégedett volt a kiállítási részleg Iá* togatottságáva: „Én úgy érzem, hogy elérkeztünk ahhoz az Időponthoz, amikor teljes felelősséggel kijelenthetjük: az új és a korszerű lránt ma maximális az érdeklődés. Azok, akik valamikor az újítómozgalmat látvá­nyosan „lekezelték“, ma már többnyire felsorakoztak közénk, s szurkol' nak sikereinkért.“ A felsorakoztatott gépek körül kattogtak a fényképezőgépek, jegyzet« füzetek kerültek elő, s néhány ábra segítségével papírlapra kerültek azok a gondolatok, melyek az újítók révén ma már a gyakorlatban le haezno­­sültek. Nagyon sokan megcsodálták Milan Boáiknak, a Bojnice! Gyümölcs-* és Díszfanemesítő Kutatóintézet dolgozójának újítását: a Zetor traktorra olyan berendezést szerelt, melyet a faiskolában nagy teljesítményű uni­verzális gépként használhatnak. Juraj Fungáő mérnök, a Lovinobaiiat Ál­lami Gazdaság gépesítési ágazatvezetője nehéz vontatókra szerelhető hidraulikus boronát és simítót készített munkakollektlvájával. A nagy tel« jesítményű berendezés főleg a sík vidékeken alkalmazható sikerrel. A Hidaskürti (Mostová) Efsz újítói ST—180-as traktorra 'szerelhető perme­tezőberendezést szerkesztettek, mely a korábbi berendezésekhez viszo­nyítva három munkafázist végez egyszerre, s a herbicldeket tökéletesen bedolgozza a talajba. Az említett újításokon kfvtll az érdeklődők megtekinthették az önrakodó szalma- és takarmányszállító teherautót, a rétek ápolására alkalmazható bokortépő berendezést, a nagy teljesítményű kukoricaszér-betakarítő gépet stb. A kiállítás rendezői elérték kettős céljukat: az érdeklődőket megismer­tették a legújabb újításokkal, s mozgósltőlag hatottak az új és a korszerű iránt érdeklődő szakemberekre. .—ita— ❖ ❖ •;* * az*$« Útban az arany felé A Bálványt (Balvany) Magtermesztf Állami Gazdaság csergovl részlegér kiváló szocialista brigád működi! Borka Gyula vezetésével. Az anyaser tések gondozói •— Borka Gyula, Bagi ta Lajos, Presztefc László és Pavel Ruža •— Lebo Boldizsár részlegvezetf véleménye szerint 1950-tól érnek el ]( eredményeket a sertéstenyésztésben A brigád tagjai személyenként 4C anyasertést gondoznak, s éventf anyakocánként 18 malacot választa nak el. A féléves tervüket 112 malac cal túlteljesítették. Eredményeiket e lelkiismeretes munkának, s a szak­szerű takarmányozásnak köszönhetik A kollektíva 1972-ben kapcsolódon be a szocialista versenybe: 1976-bar a bronzérem, 1978-ban pedig aj ezüstérem birtokosai lettek. A brigád tagjai szeretik munkájú kat, s szocialista embertípushoz mél tón végzik feladatukat. A négytagt kollektívából hárman — Baglta Lajos Presztek László és Borka Gyula *­­párttagok, akik nemcsak a munkahe lyükön, hanem az élet más területek Is becsületesen helytállnak. Baglk Lajos például a szakszervezet üzem bizottságában vezetőségi tagként te vékenykedlk. A brigád tagjai rend szeresen bekapcsolódnak a papír gyűjtési és a faluszépítésl akciókba az Istállók mögötti területeken pedlj: zöldséget és gyümölcsöt termelnek A brigád vezetőjét a közelmúltban nagy megtiszteltetés érte: Anton Hla váč, a komáromi (Komárno) Járás: pártbizottság vezetó titkára kíséreté ben, az SZLKP Nyugat-Szlovákiai Ke rülett Bizottságán >—< hatvanadik szü letésnapja alkalmából átvette „A ki­váló munkáért“ állami kitüntetést. A négytagú kollektíva biztosan ha lad azon az úton, mely a szocialista brigádmozgalom legnemesebb főmből készült érméhez TM az aranyéremhez vezet, p. PLAVEC ► A vranovi SZNF nevel viselő szövetkezet boronáit és simitőit — kis tételekben — már gyártják Kalita Gábor felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom