Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-31 / 30. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. július 31 Aki az elmúlt hónapokban Losoncon (Lučenec) járt, lázas városszépítő igyekezetnek lehetett szemtanúja. Szinte elképzelhetetlenül rövid idő alatt megszépült, megifjodott a járási székhely, számos, évek óta bosszantó hiányosság szűnt meg egyik napról a másikra. Érthető ez a nagy szorgalom: augusztus 6—20. között itt — illetve a szomszédos bolyki (Bofkovce) repülőtéren — ren dezik meg a XVI. Ejtőernyős Világbajnokságot. A város méltó keretek között akarja fogadni és vendégül látni az egész világból Ideérkező vendégeket. ф Hogyan készülnek a rendezők erre a nagy eseményre? — kérdeztem JUDr. Július Kudlákot, a VB szervezőbizottságának titkárát. s— Nagyszerű érzés, hogy mi kaptuk meg a XVI. Ejtőernyős Világbajnokság rendezési jogát, de ez a megtiszteltetés az avatatlanok számára elképzelhe tétlenül sok munkával, renge teg szervezési problémával jár. Meg kellett teremteni a nagy eseményhez méltó és szükséges feltételeket: korszerűsíteni a repülőteret, létrehozni vagy újjáépíteni az ideérkező versenyzők, küldöttségek, vendégek ellátását, szórakoztatását biztosító létesítményeket. Enr : keretében nyílt meg a közel múltban az új PRIOR áruház, amely 65 millió koronás beruházással épült, átadták rendel tetősének a vasút felett átívelő gyalogos és közúti felüljárót, mely folyamatossá teszi a köz lekedést a város és a repülő tér között. A létesítmény érté ke 58 millió korona. Oj autóbuszpályaudvar épült öt millió korona értékben, a közv;Iág! tás, gyalogjárók, utcák rende zése, műemlékjellegü és köz épületek tatarozása, a terek, parkok rendezése mintegy 50 millió korona értéket képvisel. Ennek a sokrétű feladatkomplexumnak a megoldása a politikai és közigazgatási szervek mindenre kiterjedő rendszeres munkáját igényelte, csakúgy, mint az egyes akciókat lebonyolító, az építkezéseket kivitelező vállalatok, üzemek dolgozóinak becsületes munkáját, igyekezetét. Ennek az összehangolt munkának a nyomán gazdagodott, szépült meg a város, jöttek létre a világbajnokság lebonyolításához szükséges feltételek. Losonc megszépülve várja kedves vendégeit. Ф A világbajnoksággal kapcsolatban mondana néhány adatot? — Mintegy 30 országból érkeznek résztvevők a VB-re. jönnek a Szovjetunióból és a többi szocialista országból, de jelezték résztvételüket az USA, Kanada, Franciaország és még sok más ország legjobb ejtőernyősei is. Természetesen szorgalmasan készülnek hazánk ejtőernyősei is, hogy a XVI. Ejtőernyős Világbajnokságon is eredményesen képviselhessék szép sikereket elért ejtőernyőssportunkat, hiszen az előző tizenöt VB-n ugyancsak jty szerepeltünk: 17 első, 24 második, 19 harmadik és 9 abszolút világbajnoki győzelmet szereztünk. # Az idei VB-nek az előzőkhöz viszonyítva lesznek újdonságai? — Természetesen, mint az élet minden területén, itt is egyre nagyobb szerepet kap a technika. Egyik ilyen újdonság a célbaérkezés pontosságátjelző villamos mérőműszer, amely 1 cm-nyi pontossággal kénes megállapítani a célbaérkezés helyét. A versenyzők egy sneciálisan kialakított AN-2 típusú repülőgépből végzik majd az ugrásokat. ф Milyen egyéb látnivalóban lesz része a nézőközönségnek? — A megnyitó napján, auguszuts 8-án gazdag műsor várja az érdeklődőket. A nagy nemzetközi repülőnap a délelőtti órákban a repülőtechnika bemutatásával, a Honvédelmi Szövetség tagjainak gya korlatéval kezdődik. Délután 2 órakor kerül sor az ünnepélyes megnyitóra, mely után megkezdődik a nemzetközi repülőnap gazdag műsora. A következő napokban (au gusztus 9-e és 17-e között) a versenyprogramot bonyolítják le. Az eredményhirdetésre és a világbajnokság befejezésére augusztus 19-én kerül sor. * A ma embere számára a repülőgép már természetes „hét köznapi “dolog, hiszen alig mű ük el nap, hogy a legkisebb település fölött is ne húzna el néhány gépmadár. Sőt a repülőgép egyre inkább elválaszthatatlan lesz a mezőgazdaság tói is, hiszen napjainkban már a növénytermesztés elengedhe tetlen segítője. A repülés tehát nem újdon ság, de az ember ég és föld között való lebegése még mindig élményszerű látnivaló mindannyiunknak. Ezért is előzi meg oly nagy érdeklődés a XVI. Ejtőernyős Vllágbajnoksá got, amely a Bratislavában 1958-ban megrendezett VB után a második hazánkban. Böjtös Jáno Molnár Tibor: „Életrevaló, céltudatos társaság, jó velük dolgozni.. Pezsgő, sokszínű sportélet Röviden így jellemezhető a galántai (Galanta) járás 4300 lakosú községnek, Nagyfödémesnek (Veiké Olany) a sportélete. A községbe érkezve, már az első alaposabb széttekintés sejteni engedi, hogy a sportélet itt távolról sem korlátozódik — sok más községhez hasonlóan — csupán a labdarúgásra. Szép kiépített strandfürdő mellett haladunk el, a medencék két oldalán gondosan karbantartott röplabda- és teniszpálya. Kissé távolabb hosszú, láthatóan nemrég elkészült kerítés mögött terül el az itt is legnépszerűbb sportág felleg vára, a két labdarúgópálya. Igen, kettő: az egyik kimondottan csupán edzőpálya. Vajon hány községben található még ilyen?... Egyfajta jó értelemben vett kíváncsisággal, személyes érdeklődéssel is várom tehát Múcska Lászlónak, a helyi sportszervezet elnökének a szavait a község sportéletéről. Van miről beszélnie. A szervezet egy híján ötvenéves: 1933-ban alakult, akkor még csak labdarúgó-szakosztállyal. Az ötvenes évek elején egy, falusi viszonyokhoz képest meglehetősen szokatlan sportág honosodott meg, és mutatott fel rövid időn belül kiemelkedő eredményeket: a súlyemelés. A „nehéz fiúk" födémesi gárdája néhány éven belül az I. ligába küzdötte fel magát! Olyanok álltak akkor a súlyzók mögött, mint Borovský jo zef, aki a község színeiben nyert szlovákiai bajnokságot, valamint Nagy László és Kovács László sokszoros csehszlovák válogatott. A rövid „történelmi“ kitéiő után a jelenre tereljük a szót Érthető, hogy a labdarúgás ke rül elsőként szőnyegre: mint mindenütt. Nagyfödémesen is ez a legnépszerűbb sportág. A község felnőtt és ifjúsági csapata egyaránt a kerületi bajnokság I. В osztályában játszik. Kérdésemre, milyen eredménnyel, kertelés nélküli a válasz: sikerült megkapaszkodnunk ... A sportszervezet elnöke néhány mondattal nyomban rá is világit a viszonylagos sikertelenség okaira. A csapat tavaly komoly válságot élt át: legjobbjai bevonultak katonának, hiányos volt az edzések látogatása, lazult a fegyelem. Feltétlenül szükség volt valakire, aki a bomlás szélén álló gárdát kemény kézzel összefogja, megmenti a kieséstől, és rendszeres munkával megteremti a jövőbeni jó szereplés feltételeit. Sikerült is olyan embert találniuk, akinek már puszta neve is meggyőzi a sport ismerőit arról, hogy a nagyfödémesi labdarúgás ma a lehető legjobb kezekben van: edzőjük tavaly óta Józsa László, a közelmúlt kétszeres csehszlovák gólkirálya. A szakosztályban újra komoly munka kezdődött, amelynek igyekeztek megteremteni az anyagi feltételeit is: Z akció keretében bekerítették a két pályát, rendbehozták a környéküket, és tervben van egy új öltöző építése. Másik jól menő szakosztályuk az asztalitenisz. Már az alapiskolában rendszeresen foglalkoznak a tehetségesnek mutatkozó gyerekekkel, ahol a tornaterem kitűnő edzési lehetőségeket nyújt. Jgy aztán érttíető, hogy a sportágnak nagy tömegbázisa van a községben: volt honnan kiválogatni azt a csapatot, amely az idén járási bajnokságot nyert. A siker fő kovácsa játékos-edzőjük, Gremba György, aki ötvenegy éve sen is a csapat egyik legjobb ja. A strandfürdőhöz tartozó röplabdapálya, és az ugyanoti újonnan létesített teniszpálya remélhetőleg ezt a két sport ágat is gyorsan meghonosítja majd a községben. A röplaDda esetében tulajdonképpen csak szervezési kérdés az egész, hiszen a fiatalok évek óta rendszeresen művelik, elsősorban a nyári strandidényben. Ami pedig a teniszt illeti, a „fehér sport“ szépsége, varázsa biztosíték arra, hogy mint mindenütt, ahol némi lehetőséget biztosítanak a művelésére, itt is gyorsan megszeressék. Múcska László külön szólt az alapiskolában folyó élénk és jó színvonalú sportéletről. Felszerelés szempontjából — tornaterem, sportudvar stb. — közel vannak ahhoz, amit teljesnek lehet nevezni. A testnevelés szakos pedagógusok rendszeresen foglalkoznak a gyerekekkel nemcsak a tornaórákon és a különböző sportszakkörök keretében, hanem a pionírliga versenyeibe való bekapcsolódás formájában is. A gyerekek így már egészen fiatal» korukban megszeretik a rendszeres mozgást, a sportolást, amely szervesen beépül későbbi éle+farmájukba is. Szintén az alapiskolával kapcsolatos az a tömegsport-reedezvény, amely már hagyományosnak nevezhető a község sportéletében: évről évre megrendezik az alapiskola pedagógusaival közösen a „Szlovák Nemzeti Felkelés nyomdokain“ menetet, szeptember első nap jaiban. Az egyre nagyobb nép szerűségnek örvendő rendez vényt előadásokkal, filmvetfté sekkel és a SZNF résztvevőivel való beszélgetésekkel teszik színesebbé. Röviden összefoglalva így fes. tehát Nagyfödémes sportélete az új idény kezdete előtt. Az elmondottak alapján minden lehetőségük megvan rá, hogy az eddig is gazdagnak nevez hető tevékenységüket még szí nesebbé, sokrétűbbé tegyék méltóképpen ünnepelve meg ezzel jövőre a sportszervezet fennállásának félévszáz.ľ'-.s jubileumát. Vass Gyula ■ ■ ári verőfény... Színek, formák és.rit- 1УМ musok kavargása a Schubert-park szabadtéri színpadán. Izgalom, lelkesedés a színfalak mögött — átszellemült arcok a le látókon ... Feltörő taps; rövidesen üres a szín pad, és megindul a mozgás a nézőtéren. Vé letlen találkozások, viták, véleménycserék. Amott, egy terebélyes vén tölgyfa árnyékában — öltözékükből ítélve — sihederekből és bakfislányokból álló emberkupac. Adott hely zetben — a rekkenő hőségben — a legkép telenebb hasonlat villan át az agyamon: mint ha parázs körül melegednének. — Csak nem fáztok, hogy ilyen szorosan összebújtok? — kísérlem meg a társalgást, de alig vesznek rólam tudomást, mire váratlanul megfordul az egyik fiú: — Kérem? A, tessékl Erre, mint a megbolygatott darázsfészek, fellazul a gubanc, ujjongó, derűs tekintetek szegeződnek rám, és mindenkinek van közlendője: — Épp az imént vettük át a díjat... Tibor báésinál van a dicsérő oklevél meg az emlékplakettek, azokat akartuk látni... Három díj, fantasztikust ... Fülekpüspöktek (Filakovské Biskupice) vagyunk — sziporkáznak minden irányból a tájékoztató megjegyzések. — Szóval a Palóc Táncegyüttessel ismerkedünk?! Ezek szerint a vezető Molnár Tibor (Fölényi) — fordulok a „parázs“ felé. Szemmel láthatóan víg kedélyű, tréfás kedvű ember, talán ezért is szeretik őt a fiatalok. — Mit jelent ez a siker a csoportnak és vezetőjének; egyáltalán mi is rejlik a siker mögött? — érdeklődöm. — Minden jól sikerült fellépés örömöt, elégedettséget jelent az együttesnek, a dicsérő szóban, esetleg díj odaítélésében pedig idestova tizenöt évi munkánk elismerését, értékelését érzem. Ebben az élményben volt részem az idei zselízi fesztiválon, amikor is nekünk ítélték a legjobb menettánc díját, a kezemben tartom az együttes kiváló táncosteljesítményével kiérdemelt dicsérő oklevelet, és csoportunk egyik tagja, Somoskői Ági a legjobb szólóének diját mondhatja magáénak. Azt hiszem, érthető az örömünk, tekintve, hogy célunk a népi kultúra őrzése, továbbéltetése, ami sikeres színpadi bemutatkozásokban ölt konkrét formát. Ez az, ami lelkesít, ami motiválja munkánkat. Életképes, céltudatos társaság, jó velük együtt dolgozni — s szeretetteljes pillantást vet a fiatalokra. — A táncosok persze néhány évenként váltakoznak, hiszen nagyrészt középískoláskorú fiatalok, én viszont 1968 óta — amikor összeverbuváltam egy maréknyi műkedvelőt — a mai napig kitartottam. Igaz, vannak törzstagok, például Patvaros Gizella és György Zsuzsanna, akik már hét éve táncolnak az együttesben. Zenei kíséret szempontjából is szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ugyanis öttagú zenekarral dolgozunk, melyet Nosko Károly vezet. Hagyományőrző tevékenységünk ugyancsak elképzelhetetlen Székely István művészeti vezető hathatós közreműködése nélkül — mondja. miközb°n a közelben társalgó magas, vibráló tekintetű férfi felé int, aki kisvártatva készségesen bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Milyen tapasztalatok birtokában vezeti Székely István a palóc együttes hagyomány' őrző tevékenységét? — Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy immár nemcsakhogy értékes tapasztalatokat gyűjtöttem az amatőr népművészeti mozgalom terén, de szinte életelemem a hagyományápolás. Nem tekintem tehát áldozatvállalásnak, hogy a magyarországi Salgótarjánról járok fel Fülekpüspökire. Egyébiránt a Palóc nem az egyetlen csoport, amelyikkel foglalkozom. A Salgótarjáni Kohászati Művek Kohász Népi Együttese, valamint a Kazári Népi Hagyományőrző Együttes művészeti irányítása is az én posztom. — Szakértelemben tehát nincs hiány. A hagyománygyűjtés, illetve -feldolgozás, valamint a műsorösszeállítás terén milyen törekvéseket követ a Palóc együttes? — Célunk mindenekelőtt a hazai magyarlakta területek népi hagyományainak átmentése, azok tiszta és tájhű tolmácsolása. Műsorunkban medvesalji, gömöri, bodrogközi stb. táncok szerepelnek, de keresztmetszetet adunk magyar tájegységek (Kalocsa, Dél-Dunántúl, Rábaköz) táncaiból is, főleg ugrósanyag (a legjellegzetesebb motívumok) felhasználásával. Magyarországi nemzetiségi területek táncanyagából szintén merítünk (eleki polka, soproni sváb molnár tánc). Én személy szerint a tartalmi gazdagságot helyezem előtérbe, a formái másodlagos szempontként kezelem. — Jó szerepelni, fiúk? — firtatom most már a srácok véleményét. — Színpadon igen, újságban nem — jegyzi meg szellemesen egy jóképű fiatalember, s nyilván őszintén, mert a nevét nem árnlja el. — Én sorköteles vagyok, de eltávozást kértem, hogy Zselizen legalább szurkolhassak a gárdának. — Ml viszont többen egy hét múlva érettségizünk — én történetesen a fülek! gimnáziumban (Azóta bizonyára sikeresen tettek érettségi vizsgát — a szerző megjegyzése.) —, mégsem hagytuk cserben a csoportot. így kettős volt az izgalom. Különben is sok időt töltünk együtt. Hetente három alkalommal gyakorolunk. Szombaton és vasárnap rendszerint egésznapos próbákat tartunk — vallja Mikula Róbert. Molnár Tibor egy nyílt tekintetű, pajkos szemű legényre hívja fel a figyelmet: — Ez meg Itt az együttes réme — mondja tréfásan Tóth Péterre mutatva, csupaszív, huncut mosollyal a szeme szögletében, majd hozzáfűzi: — Hej, de szeretem az ilyen gézengúzokat, nélkülük ecetizű lenne az élet. — Na és hol jobb táncolni: a diszkóban, vagy az együttesben? — Szeretünk diszkóba járni, az nem vitás, de oda kizárólag lazítani, szórakozni megyünk. Egyéb gyakorlati értelme nincs. Az együttesben végzett munka pedig egyben szórakozás is, és ez a szórakozás nem öncélú, hanem nemes célt követ — fejtik ki közösen, egymás véleményét kiegészítve. — Éppen ez a tudat teszi vonzóbbá, mélyebbé a népitánc élményét. Szerintünk téves az a felfogás, hogy a mai fiatalság érzelemvilágának idegen a népi kultúra. Az ifjúság ma Is, mint mindig, fogékony a valódi, hamisítatlan művészet iránt, csak a srácok nyelvén is értő és hozzáértő közvetítőre van szükség. ...Talán nem is annyira valószerűtlen a gondolatindító metafóra: valóban csupa tűz és melegség ez a lelkes társaság. GYEPES ARANKA ф „Minden sikeres fellépés öröm az együttesnek“ Prandl Sándor felvételei Ejtőernyős Világbajnokság HAZÁNKBAN