Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-31 / 52. szám

C OMI AN lOZSHP, az SZKSZ qútal (Kolárovo) helyf szervezetinek tagja húsz éve loylalkozik díszmadár-tenyésziéssel. Gyerekkorában a galambok érdekelték, később gerlicékket foglalkozott, s végül az egzotikus madaraknál — 9 úgy mondta, hogy a verebeknél — kötött ki.

— Az első papagájt Tóth Imre tenyésztőt őrstől kaptam. Egy Ideig csak nézegettem a madarat, azután kedvet kaptam a szaporításhoz. De nem sokáig tartottam ki mellettük. Hamarosan áttértem a kanántenyész tésre. Igaz, a kanárt Igényesebb, de a feleségem bíztatott, meg segítőit is a munkában.

Ketten egy célért

Dómján József és Mária, a szenvedélyes madártenyésztö házaspár

Volt idő, amikor hat van hét ven kanáriról gondoskodtunk. Tennivaló bőven akadt, viszont olyan öröm volt hallgatni a sok szép trillát.

Az idős házaspár ma tizenöt kanárit, tizenhárom papagályt és négy zebrapintyet tart. Az udvaron madárházat építettek — a nyugdi/as kőművesnek ez nem okozott különösebb problémát —, és a padlásszobát is átengedték a madaraknak. A kalickák, etetők és ttatók szintén házilag készültek. E- gyetlen gondjuk van — takarmány beszerzése. így bizony gyakran előfordul, hogy a madarak házilag összeállított keveréket kapnak (kender, zab, köles, napraforgó, repce, leni. Ehhez zöldtakarmány (saláta, tyúkhúr) jár. A madarak szívesen fogyasztják a felkínált, reszelt vagy főtt sárgarépát, Illetve a csonterősítő szépiái. A kanárik ínyenc eledele a morzsával és mákkal meghintett, keményre főtt tojás.

— A takarmány nem olcsó, de ennek ellenére a madártenyésztés gazdaságosnak mondható. Törzskönyvezett állománynyal dolgozunk, a szaporulatot gond nélkül értékesíthet fűk. Nagyon sok madarai helyben megvesznek az érdeklődők, a többit átveszi a szövetség dunaszerdahelyi jDun. Streda) fölvásárló központja.

Domjánéknál a férj és a feleség egyformán kedveli a madarakat. Amíg Józsi bácsi dolgozott. Mart néni látta el az állományt. Megetetett, megitatott, a férjének csak a takarítás maradt. Amíg az erejükből futotta, fehér meg sávos plimut tyúkokat tartottak, keltetést tojást termeltek, sertést hizlaltak, kacsát neveltek. Ma már csak önellátásra tartanak tyúkokat, húscslrkét. De a madarakról nem mondtak le. Sötl Még kiállításra is fórnak velük. A helyi bemutatón legutóbb pirosfejű papagályokkal nyertek második díjai.

Nagyon fontosnak tartják a szakirodalom folyamatos tanulmányozását és a tenyésztői körökben folytatott, kölcsönös tapasztalatcserét. Ezt a madarat vásárlóknak is mindig a figyelmébe ajánlják, mert gyakran lapasztal/ák, hogy a kezdők hozzáértés nélkül Шпак munkához s a törvényszerűen fe lentkező kudarc elveszt a kedvüket a tenyésztéstől. Elmondtak egy konkrét esetet ts. Egy kezdő egyszerre több madarat veti tőlük, de magabiztosan viselkedett, nem kérdezett semmit, hát ők nem nagyon traktálták tanácsokkal. Négy nap múlva szaladt ám a vevő, hogy azonnal nézzék meg a madarakat, mert betegek. Elmentek, megnézték, és szörnytllködve tapasztalták, hogy a tenyésztő a kalickát a konyhaszekrény tetején helyezte el. A páradús, nagy melegben már alig lihegtek a szegény madarak. Kivitték a kalickál az előszobába, ahol a madarak gyorsan „meggyógyultak". Az azóta sok ismeretre és tapasztalatra szert tett tenyésztötárs háza táján ma is vígan szál a madárdal.

Néha ilyen kicsiségeken múlik a kezdeményezés sikere.

Piaven Pál,

Gúla (Kolárovo)

Jubiláló alapszervezet

A Szlovákiai Kisállattenyésztök Szövetségének feledi (Jesenské) helyi szervezete október végén ünnepelte tizedik születésnapját. Ennek kapcsán Balázs Ferenc elnökkel a megtett út örömeiről beszélgettünk.

Vendéglátónk, aki kezdetben titkára volt, hat éve pedig elnöke a szervezetnek, így nyilatkozott:

„Feledén jó hagyománya van a háztáji állattartásnak, csak éppen szervezet nem volt, amely képviselje a kezdeményezők érdekeit. Egy alkatommal Varga Dezsővel ős Gáka Gyula bácsival éppen erről beszélgettünk, és elhatároztuk, megpróbáljuk összehozni az embereket. Nem kellett sokat toborozni, érvelni, bőven akadt jelentkező. Tudtuk, sokan kizárólag a remélt előnyök miatt Jelentkeztek és nem igazi kedvtelésből, de valahogy meg kellett mozgatni a falut. Akik csak a hasznot lesték, már rég leinorzslödtak, viszont a lelkes állatbarátok közül ma is sokan oszlopos tagjai szervezetünknek. Hogy csak néhány nevet említsek: Petrusz Pál, Bittér Mikuláá, Szaó József, Markolón Viktor, Sobek Milan, Valko Ján, Zsófi Barnabás. A néhai kezdeményezők közül Varga Dezső már járási szinten is elismert szakemberré lépett elő. Járá sunkban évek óta végzi a nyu lak törzskönyvezését. Gáka Gyula bácsi pedig, aki korábban Riinaszécsen (Rím. Seč) vojt alapszervezeti tag, négy évig állt szervezetünk élén.“

A későbbiek sorén megtudtam, hogy a feledt szervezetnek napjainkban harminchárom tagja Van. A szervezel fontos küldetést tölt be, hiszen ősz szesen kilenc település szaksze rű kisállattenyésztés iránt érdeklődő állattartóit tömöríti. A rimaszombati (Kim. Sobota) járásban a felcdiek törzskönyvezték az első fajtatiszta nyulakat. A szervezet tagjai hetvennégy óta fajtatiszta tyúkállománnyal rendelkeznek, s jövőre talán már saját keltetőjük is lesz. Szerény, de annál értékesebb galambállományuk az országos versenyeke« is jó! szerepel. Sok értékes díjat nyertek a kassai (Kotticcj, Póstyéni ( Piešťany I és dunaszerdabelyi (Dun. Streda) bemutatókon, és a nyitrai (Nitra) Nemzeti Kiállításon is kedvezően értékelték állataikat. Hetvenhatban páratlan sikerről adhattak számot: a járási kiállításon kizárólag a feledi alapszervezet tagjai mutattak be állatokat, mert más alapszervezetek nem tudtak a követelményeknek megfelelő állománnyal kiruikkolni. És ami szintéin említést érdemel: a szervezet tagjai már akkoy a saját ketreceikben mutatták be kedvenceiket.

Dicséretet érdemlő, hogy az értékesítési gondok ellenére a nyulászok Is szorgoskodnak. Tavaly járási méretben ők adtak el legtöbb pecsenyenynlat, s szlovákiai méretben a hatodik helyen végeztek a meghirdetett versenyben. Most. hogy

Balázs Ferenc, a Jubiláló szervezet elnöke.

a Branko Rimaszombatban földolgozó üzemet létesített, talán még jobban fellendül a nyúlt»nyésztés iránti érdeklődés. Föltéve persze, hogy ösztönzőbb lesz a felvásárlási ár, és az eladott nyulak után járó tápot Is megkapják a ktstenyésztők.

Szorgoskodnak

A deméndi (Demandíce) Hósz házaspár évek óta kisállattenyésztéssel tölti nyugdíjas napjait. Mindketten a közelmúltban töltötték be 72. életévüket, az SZKSZ helyi szervezetének alapító tagjai, árutermelési céllal nyulakat és juhokat tenyésztenek. A* utóbbi négy évben rendszerint kétszáz vágóérett pecsenyenyulat és húsz-húsz kiló gyapjút értékesítettek.

Feri bácsi kora tavasztól késő őszig hordja az állatoknak a friss zöldet s a szénának valót. Rendszerint hajnali négykor Indul útnaik, hogy jó rakománnyal térhessen meg a parkból, a közterekről vagy a sáncokról, ahol sok kövér fű terem, és évente legalább három ízben lehet kaszálni. Az idős házaspár munkáját újabban a fiuk, iij. Hósz Ferenc is segíti. Sokat olvas, így az állattartás — főleg a nyúl tenyésztés г—egyre szakszerűbbé és eredményesebbé válik.

Kép és szöveg: —bj—1

A kisállattenyésztés színvonalasabbá tételére törekedve, az alapszervezet baráti kapcsolatot létesített a nyíregyházi (MNK) kistenyésztőkkel. A köl.osönös tapasztalatcsere minőikét részről hozzájárulhat az j iredmények javulásához.

És, hogy majd követőkben 'ke legyen hiány, az alapszervezet nagy gondot fordít a növekvő, fúj nemzedék fölkarolására. Hetvenhétben létrehozták az if. jú kisállat tenyésztők ikörét s azóta rendszeresen foglalkoznak az állattartás iránt vonzalmat tanúsító gyerekkel.

Farkas Ottó,

Dobfenék (Dubno]

4

Élelmiszer-önellátásunk megalapozásában ezentúl is a mezőgazdasági nagyüzemeknek jut a döntő szerep. Persze, mint azt Pilra elvtárs a CSKP KB egy evvel ezelőtti, Októberi ülésén hangsúlyozta, a háztájiban, a kistermelők által megtermelt javak jelentősen hozzájárulhatunk a piaci vá laszték bővítéséhez, miközben a kistermelők sok — nagyüzemi termelésre alkalmatlan — par lagföldet bevonnak a termelés be

A fentiek értelmében a központi szervek az utóbbi Időben több intézkedést lioztak a háztáji termelés fejlesztésére, melyek következtében jelentősen fellendült a kistermelők kezdeményezése. A háztáji állattartók napjainkban 345 ezer sertést tartanak, vagyis csaknem tiz százalékkal többet, mint két évvel ezelőtt. Hasonló előbbrelépés tapasztalható a juhtenyésztésben. Nyolcvan óta mérsékelten gyarapodott a baromfiállományunk, elsősorban a tyúkok száma. A serlések esetében az országos állománynak 13,4 százaléka, a juboknál körülbelül huszonkét százaléka, a baromfinak pedig harminc százaléka a háztájiban található, miközben a tyúkállománynak mintegy fele van a kisteuyésztők birtokában.

Az elmondottakból következik, hogy a háztáji termelők jelentős részt vállalnak a színvonalas ellátáshoz szükséges javak megtermeléséből. Hogy konkrétak tegyünk, tavaly a háztátiban 125 millió liter tejet. 81 ezer tonna vágóállatul és 844 millió darab tojást pro dukáltak. A kitermelt javak döntő részét kistermelőink őn-A kiállítások színvonala és a felvásárlás mérlege jelzi, hazánkban a kertbarátmozgalom és a kouyhakerti árutermelés

kedvezően fejlődik

Fotó: —bor

TELJESÍTJÜK A CSKP KB 4. ÜLÉSÉNEK HATÁROZATÁT

GondenyhM igyekezet

ellátásra fordították, ugyanakkor 10 millió liter tejet, 12,3 ezer tonna húst — főleg marhahúst — és csaknem 14 millió tojást kínáltak a felvásárlással megbízott szervezeteknek.

Szocialista társadalmunk nagy erővel támogatja a kertészkedőket, akik Szlovákia gyümölcs

termesztéséből kétharmad részszel, a központilag felvásárolt mennyiségből pedig nyolcvan százalékkal részesednek. A zöldségtermesztésben hasonló a helyzet. Kistermelőink tavaly összesen 214 ezer tonna zöldséget termeltek s ebből 67 ezer tonnát értékesítettek. Ez anynyit jelent, a Szlovákiában forgalmazott züidséguek egynegyede a háztájiból származott. Nagy segítség ez, de a jövőre nézve javítani kellene a háztájiban megtermelt zöldségnövéuyek választékát.

Örömmel nyugtázzuk, hogy

nyolcszor annyi juh és bárány megbizlaiására kötöttek szerző-« dést, mint a múlt évben.

Tavaly a legtöbb húst a kelet« szlovákiai állattartók értékest* tették, akik az idén is elsőbb* ségük megtartására törekednek« Igyekezetük, a félévi értékelés eredményei szerint, sikerrel jár. Nyugat-szlovákiai méretben szintén fejlődés tapasztalható, viszont a közép-szlovákiai ke* rületben mintha csökkenne az állattartási kedv.

Mint tudjuk, országos gond a tejtermelési és felvásárlási feladatok teljesítése. Tíz hőnap mérlege nagyjából 30 millió literes felvásárlási hiányt mutat. Gondjaink enyhítéséből a háztáji tehéntartók is részt vállalhatnának, hiszen példa* ként említhető kezdeményezésről máris számot adhatunk. Például a trenéini lírásban hat hónap alatt 156 ezer liter tejet vásároltak fel a háztájiból. De nem ez az egyetlen példa. Sőt! Nem is a legjobb, hiszen pél< dáui a dunaszerdabelyi (Dun.

sikeresen fejlődik a háztáji Streda) járás állattartói

A háztáji állattartók az Idén háromszor annyi sertés meghlzlalására és szerződéses értékesítésére vállalkoztak, mint tavaly. A serkei (Šlrkovcej Közlök István évente nyolcvam malacot hizlal, szerződéses alapon Fotó: -r-fcas

szerződéses állattartás. A kistenyésztők Szlovákiában tavaly több mint kilencezer szarvasmarha, 2536 sertés, valamint 11 ezer 399 juh és bárány meghizlalására kötöttek szerződést. Minden jel arra utal, hogy az idei eredmény még jobb lesz, hiszen augusztus végéig a húsipar 4571 tonna vágóérett állatot kapott a háztájiból, ami 6,6 százalékos emelkedést jelez. A megkötött szerződések összegezéséből kitűnik, bogy a háztáji állattartók mindenekelőtt a sertés- és juhtenyésztés iránt érdeklődnek. Kistermelőink ugyanannyi szarvasmarha, háromszor több sertés, illetve

234

lej*

ezer liter tejet adtak a Szemnek.

A tojásfelvásárlásban ezúttal a nyitrai (Nitra) járás került az élre. Itt a háztáji baromfi* tenyésztők 1 millió 113 ezer darab tojást adtak át a Jednota megbízott felvásárlóinak. Ez annyit jelent, hogy a kistermelők hat százalékkal részesed* nek a járási feladat teljesítésé* bői.

STEFAN KOCIAN mérnök. Szlovákiai Statisztikai Hivatal