Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-12-25 / 51. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1982. december 25. SZIBÉRIAI változások Az altaji terület déli részén, nem messze a begyi Alfajtól már dombok, hegyek, erdőségek is vannak tőben leírtakat gondolják Szibériáról. Én a múlt év decemberében — kéthónapos tanfolyam keretében — eljutottam Nyugat-Szibériába, pontosabban az altaji területre. A Barnaulban és a város környékén eltöltött kilenc nap látnivalója bennem Is megváltoztatta a Szibériáról alkotott korábbi véleményemet. A meglátogatott városokban, falvakban, szovhozokban, kolhozokban, kutatóintézetekben nagyon sokat megtudtunk arról a rohamos fejlődésről, amely az altaji területen főleg a második világháború után, de különösen az utóbbi évtizedekben, évekkel bekövetkezett. Én elsősorban a mezőgazdasági termelés eredményeire összpontosítottam figyelmemet. A. N. Nyevszkij, a területi pártbizottság ideológiai titkára és V. T. Miscsenko másodtitkár többek között a terület mezőgazdasági termelésének eredményeiről is tájékoztattak. A szántóterület nagysága meghaladja a hétmillió hektárt. A legfontosabb feladat a gabonatermelés fejlesztése. Jelenleg gabonát, főleg búzát mintegy ötmillió hektár területen termelnek. A vékony termőtalaj-réteg, a rövid tenyészldő, a nagy téli fagyok, a tavaszi gabonafélék termesztése és a kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében, valamint a műtrágyák hiányában jelenleg még kicsi átlagos terméshozamot érnek el. Műtrágyát csupán elenyésző mennyiségben használnak, ezért a szerves trágyázás a döntő, összesen több mint 9 millió Előtérben a mezőgazdasági termelés fejlesztése (A szerző felvételei) még a második világháború előtt traktoron dolgozott és 6 alakította meg a női versenymozgalmat. Nem feledkeznek meg az Iljicsföldje hagyomány ápolásáról sem, amely a mai rogyinói körzethez és V. I. Lenin nevéhez fűződik. A szovjethatalom első éveiben ezen a vidéken nagyon hiányzott a traktor, amit akkoriban politikai kérdésként kezeltek. A polgárháború Idején — a pártszervezet megbízásából — két elvtárs útra kelt, hogy felkeressék V. I. Lenint és traktort kérjenek tőle. Közülük csak az egyik, Zsevtovszkij nevezetű jutott el Lenin elvtárshoz, aki azonnal intézkedett,. és később egy zsákmányolt, angol gyártmányú traktort kaptak. Azt a földet, amelyen ez az első traktor az első barázdát szántotta, Iljics-földjének nevezték. Ma ehhez is egy versepymozgalom kapcsolódik. Az Iljics-földjén levő emlékműnél adJSk át többek között a pioníroknak és a komszomolistáknak a , tagsági igazolványt, itt adják át ün' nepélyesen a fiataloknak az új gépeket, traktorokat, itt kezdik meg a ! vetést és az aratást. ! A mezőgazdasági termelés eredményeinek népszerűsítésével, problémáinak megoldásával a rádió és a televízió mellett a sajtó is nagy terjedelemben foglalkozik. A két területi napilapon (Altajszkaja Pravda, amelynek vasárnapi melléklete is van, és a Mologyozs Altaja) kívül 62 körzeti lap, egész sor üzemi lap, valamint a növénytermesztési és állattenyésztési feladatokkal foglalkozó Molnyija röpcédula jelenik meg. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy az altaji területi pártbizottság a hagyományokból kiindulva megkülönböztetett figyelmet szentel á mezőgazdasági termelés fejlesztésének, hiszen terület a Szovjetunió élelmiszerprogramjának megvalósításához is jelentős mértékben hozzájárul. BARA LÁSZLÓ (A szerző felvételei) HÍVAtásá t szerető kertész Szakmáját hivatásként kedvelő ember sok él az országban, s ezek eredményeket érnek el. Ilyen ember Vincze Kálmán, a Dunatökésl (Dun^ský Klátov) Állami Gazdaság kertészetének vezetője is. — Hogyan választotta az ön által hivatásként tisztelt szép foglalkozást? — szegeztem neki a kérdést egy alkalommal. — Édesapám hajdanában feleskertészként dolgozott több uradalomban. így kereste meg a család részére az anyagiakat. Már gyerekfővel mellé szegődve lestem mozdulatait, magamba szívtam a kertészkedés terén szerzett rendkívül gazdag tapasztalatait. Segítségével fokról fokra nőttem fel a hlvatásszeretet színvonalára. Belém oltódott a nagy szenvedély, amely hozzákötött a szép foglalkozáshoz ... — Mikor állt a saját lábára? — Bratislava peremkörzetében, Ligetfalun (Petržlka) egy bolgárral feleskertészként dolgoztam, majd két évig Malinovo közelében a mezőgazdasági szakiskola sološnlceí gazdaságban, később pedig egyéb helyeken próbáltam szerencsét, továbbgyarapítva a szakismereteket, ami fokról tóikra hozta az eredményeket. — Mtóta dolgozik Dunatőkésen? — A gazdaság állományába 1955-ben léptem, kezdetben csoportvezető, 1959-től pedig kertész lettem. A dinnye termesztését a felvásárlási árak fokozatos Javulásával bővítettük. 1976-ban például 16, 1979-ben pedig 50 hektáron termeltük a dinnyét. — Kapcsolatot tart a mezőgazdasági tudomány dolgozóival? — A Sósszigeti (Solary) Nö-Rákőczi Lajos főnemesítő és Vincze Kálmán kertész^megbeszélést tart. vénynemesítő Állomás munkaközösségével szívélyes kapcsolatban vágyóik. Időközönként meglátogatjuk egymást, és elbeszélgetünk. Rendkívül hasznosnak tartom például a Rákóczi Lajos főnemesltővel folytatott eszmecseréket, csak hát az idő mindkettőnk részére drága, s emiatt csak ritkán találkozhatunk. Az utóbbi években az állomás dolgozói nagy érdemeket szereztek a növénynemesítésben, s ide sorolható a dinnye is. Ennek is köszönhető, hogy sárgadinnyéből 32—35, görögdinnyéből pedig 50—55 tonna és esetenként nagyobb hektárhozamot is elértünk. — Úgy tűnik, hogy a dinnyetermesztés nagy szenvedélye. — A zőldségfajták talán még jobban lekötnének, csakhát gazdaságunkban a jövedelmezőség kérdése a döntő, nem pedig az, hogy ki mit szeretne. Kis mértékben persze foglalkozunk zöldségfélék termesztésével is. Odahaza a kiskertben a magam szórakoztatására kísérletezem, mert a ház körül is szükség van zöldségre. — Milyen munkaközösséggel, s főleg eredménnyel dolgoznak? — Szorgalmas, lelkiismeretes munkatársaim vannak. A kertészet állandó munkaközössége szocialista brigádba tömörülve szép eredményekkel dolgozik. A brigád vezetője 1962 óta én vagyok. Munkatársaink segítségével megszereztük a büszke cfm bronz fokozatát. Kertészetünk évente több mint -7 pilllió korona forgalmat ér el, s a jövedelmezőség szintje is jó. Dolgozónként 230—250 ezer korona körül az átlagos munkatermelékenységünk. i— Milyenek a munkafeltételek? f— Van egy 30 áras üveghá/ zunk, 1500 négyzetméter alapterületű melegágy, és 50 árnyl fóliasátor-telepünk. Az üvegházat palánta kikerülése után saláta és vetőmagtermesztésre hasznosítjuk... —hoksza— Mocsár helyett termőföld Még mindig jelentős a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan terület hazánkban. Ezek termővé tételére ebben a tervidőszakban is tetemes öszszeget fordítunk, hiszen a mezőgazdaságnak minden talpalatnyi terület hasznosítására törekednie kell. A losonci (Lučenec) járásban a 7. ötéves terv időszakában mintegy ötezer hektárnyi vizenyős terület lecsapolására, illetve termővé tételére kerül sor, tájékoztatott Ján Plachý, a Járási Meliorációs Felügyelőség vezetője. E területek túlnyomó része az Ipoly völgyében, Malinec, Tomášovce, Rapp (Rapovce), Síd, Ipolygalsa (Holiáa) és a Vilke (Veľká nad Iplom) község határában húzódik. — Az idei terv 580 hektár mocsaras terület lecsapolását Irányozta elő, de ezldáig több mint 700 hektáron végeztük el a talajjavító munkákat — mondotta Plachý elvtárs. — A lecsapolási munkák több helyütt csak lassú ütemben haladtak, fokozott erőfeszítés árán. Bizony, az ott dolgozó gépkezelőknek nagy szükségük van a több éves tapasztalatra, anélkül jóval szerényebb eredményeket értünk volna el. ф A talajjavftú munkák során az öntözőrendszer hálózatát is építik. Ez több üzem összehangolt munkáját igényli. Akadnak-e zavaró, fékező körülmények? — Az öntözőhálózatot ezerőtszáz hektárnyi területen szeretnénk kiépíteni. A munkáik kivitelezése koránt Sbm olyan zavarmentes, mint a lecsapolás esetében. A legnagyobb gondot az azbesztcsövek okozzák, melyek a nyomáspróbák alkalmával gyakran megrepednek. Kicserélésük többletmunkát jelent számunkra, hiszen a vezetékből el kell távolítani a vizet, kiemelni a hibás darabot és újat tenni a helyébe. Gyakran először a vezetőárokban összegyűlt vizet kell eltávolítani, mert különben nem lehet a csőcserét elvégezni. ф Kik vesznek részt a talajjavító munkákban? — A munkát a losonci (Lučenec) Agrostav és a zvolení Mezőgazdasági Építővállalat dolgozói végzik. Az ön-4 tözőhálózat építése egész éven át folyik, csak kemény tél esetében szakítják meg a talajmunkát. Talajjavító murjkákat több mezőgazdasági üzem is végez a járás területén. Az ábelovái, a látkyl és a málineci szövetkezet összesen 809 hektár hegyvidéki köves, nagyüzemi termelésre eddig alkalmatlan terület rekultiválását végezte el. Hasonló módon a Lovinobaftai Állami Gazdaság közel 400 hektárnyi területet tett termővé. A talajjavítást a mezőgazdasági üzemek saját erejükből végzik 30 millió 500 ezer koronás ráfordítással. —+— A mezőgazdasági termelés Igényes feladatainak megvalósításához minden talpalatnyi terület kihasználása szükséges. Hazánkban nem engedhetjük meg, hogy a termőre fordítható területek kihasználatlanok legyenek, korszerű gépek segítségével az embernek fel kell számolnia a parlagföldeket, még ha látszólag jelentős anyagi ráfordítás árán is, hiszen a befektetett költségek hatványozottan megtérülnek. Azon kell fáradoznunk, hogy minden eddig mezőgazdaságilag ki nem használt területen mielőbb gazdasági növény teremjen. BÖJTŰS JANOS izarvasféle, amelynek agancsaiból ;yógyszert készítenek), a hegyi AltaJ>an pedig jakot is tenyésztenek. A teület szovhozai és kolhozai évente nintegy 300 ezer tonna húst, egymilió tonna tejet, a baromfitenyésztő elepek jelentős mennyiségű baromfiíúst és tojást, többek között háromszer tonna pulykahúst adnak a közsllátásnak. A területen egész sor éleíniszeripari üzem működik. A tehenek ítlagos évi tejelékenysége 2700 liter, i csúcsot az 5500—6000 literes évi ejhozam jelenti. A legtöbb juhot a íegyi Alfajban tenyésztik, ahol még i téli —40 C-fokos fagyok ellenére is nintegy kétmillió juhot a legelőn, a izabadban tartanak. Az átlagos juíonkénti gyapjútömeg 5—6 kilo;ramm, az altaji finomgyapjas juhajta a legelterjedtebb. Az eredmények szüntelen javítása Irdekében a területi pártbizottság deolőgiai osztálya megkülönböztetett ;ondot fordít a politikai-nevelő és a szervező munka elmélyítésére, tökéetesítésére. Az ideológiai munkában nindig az új formákat, módszereket teresik. A terület sajátosságai közé artozík az úgynevezett egységes poitikai napok szervezése, amelyre havonta egy ízben kerül sor. A több nint tízéves tapasztalatok bizonyítók, hogy hatékony formáról van szó. \ mezőgazdasági és ipari üzemekben .zervezett egységes politikai napokon •észt vesznek mind a területi, körzeti is városi pártbizottságok, mind az izemek lektorai és vezető dolgozói, íogy a dolgozókkal aprólékosan megsmertessék a legfontosabb párthatá•ozatokat, a termelési feladatokat és /álaszoljanak a dolgozók által feltett kérdésekre. Az altaji területen nagy hagyomáayai vannak a szocialista verseny.вягжвклл...............................in ........... >.. ; A barnauH tudományos központ nemesítő állomásának üvegházaiban ottjártunkkor, decemberben aratták a gabonát te, ahol cukorrépát, napraforgót, dohányt, lent és kendert is termesztenek és fel is dolgoznak. A kedvezőtlen időjárási viszonyok (szárazság, nyári forróság) hatásának mérséklése érdekében a belterjesítő tényezők közül elsősorban a talajjavításnak és az öntözőrendszerek építésének szentelnek nagy figyelmet. Eddig több mint 120 ezer hektáron végeztéik talajjavítást. A meliorált területekről például kétszer nagyobb gabonatermést takarítottak be. Folyamatban van az altaji öntözőrendszer építése. Jelenleg már több mint 60 ezer hektár terület öntözhető, de a távlati tervek alapján két és fél millió hektár területet tesznek öntözhetővé. Folyamatban van egy 227 kilométer hoszszú öntözőcsatorna építése, amelybe az Ob-folyóból emelik át az életet adó vizet. A terület állattenyésztő telepein kétmillió szarvasmarhát, ebből 550 ezer tehenet, két és fél millió juhot, 800 ezer sertést, 400 ezer kecskét és jelentős mennyiségű baromfit tartanak, három szovhozban maralt (olyan vezésénél a példás dolgozók, a Szó ciallsta Munka Hőse kitüntetés vise lőinek és a kiváló családok tapasz talataiból Indulnak ki. Nem feledkez neik meg a mezőgazdasági termelés úttörőiről sem. Például Szemjor Pjatnyica, a Szocialista Munka Hőse egész életét a mezőgazdaságnál szentelte. Mint gépesítő és kombáj nos tevékenykedett. Ma a Pjatnyica versenymozgalomba a kombájnosol és a gépesítők kapcsolódnak be. A te rületen nagy hagyománya van annak hogy a gyermekek a szülők nydmdo kaiba lépnek. Pjatnyica fiai ma mint gépesítők, kombájnosok. A verseny mozgalmakat a területi pártbízottsá: vezető titkára értékeli, és a pártbi zottság épületében adja át a jutalma kát, elismerő okleveleket. Példáu is tebb. Ugyan az anyarozsra érzéke- г nyék, de a genetikai potenciáljuk a v 6 tonnás hektáronkénti terméshozam к elérését is lehetővé tenné. Szibériának ez az egyetlen terüle- n Ha az ember régebben a Szibéria szót hallotta, vagy egy regényben, filmben találkozott ezzel a fogalommal, kétségkívül a kietlen és zord pusztaságra, a száműzetésekre és a rabságra gondolt. Lehet, hogy még ma is sokan vannak olyanok, akik nem hallottak, nem olvastak erről a vidékről, s a bevezetonna gabonát termelnek, az állami alapokba több mint 5 millió tonna gabonát vásárolnak fel. A gabonatermesztés fejlesztésében nagy problémát okoz, hogy a téli —40 C-fokos fagyok következtében csak tavaszi gabonaféléket termeszthetnek. Például a búzafajták közül a Szaratovszkaja és a Novoszibirszkaja a legelterjedmozgalomnak is. Az össz-szövetségi, Pjatnyica egyik fia már elnyerte az területi, körzeti, városi és üzemi szó- édesapja nevét viselő díjat. A nő ciallsta verseny különböző formált traktorosok, kombájnosok a Bahalmár több mint 13 éve alkalmazzák, gyina-díjért versenyeznek. Barbara s tegyük hozzá sikerrel. Ezek szer- Bahalgyina, a Szocialista Munka Hőse
