Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-11 / 49. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1982. december 11. Fo feladat: a gazdasági hatékonyság fofcoziea. részvétei az országos erőforrások képzésében (Folytatás az 1. oldlrőlj Az élelmiszeripari vállalatok jobban hasznosítsák a mezőgazdasági termé­nyeket, bővítsék a választékot, jobban elégítsék ki a lakosság élelmiszer­szükségleteit, elsősorban hús- és tej­termékekkel. Fontos feladat a beru­házási és építőipari feladatok telje­sítésé. A jövő évi tervvel kapcsolatban leszögezi: az igényes feladatok meg­követelik a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő In­tézkedések következetes végrehajtá­sát, valamint a szervező, irányító és ellenőrző munka javítását. Hozzáér­tően kell döntéseket hozni és meg kell tartani a fegyelmet a gazdasági tevékenység minden területén, gon­doskodni kell a demokratikus centra­lizmus elveinek betartásáról. A fel­adatok teljesítése határozott eljárást követel a területi pártszervektől és szervezetektől, szükségessé teszi poli­tikai szervező és eszmei nevelő mun­kájuk tökéletesítését. Minden párt­szerv és szervezet, minden párttag és tagjelölt munkája hatékonyságának mércéjévé a feladatok teljesítésében elért konkrét eredményeket kell ten­ni. A határozatban a plénum Jóvá­hagyta az előterjesztett és megvita­tott jelentést. 1983 FÖ FELADATAI SZLOVÁKIÁBAN Az SZLKP Központi Bizottsága El­nökségének jelentése bírálőan ele­mezte a hetedik ötéves terv első két éve feladatainak teljesítését, s az élel­miszerellátási programmal kapcsola­tos lemaradás okait a kedvezőtlen Időjárás mellett a gabona kisebb ve­tésterületében, a mezőgazdasági üze­mek agrotechnikájának eltérő szín­vonalában, a még mindig nagy beta­karítási és feldolgozási veszteségek­ben látják. Az 1983. évi gazdaság- és társada­lomfejlesztési feladatokkal kapcsolat­ban fő feladatként domborodik ki, hogy jelentős mértékben törődjünk a társadalmi termelés volumenének nö­velésével, hatékonyságának fokozásá­val. Szlovákia népgazdasági fejlődé­sében éppen ezen a téren jelentős minőségi változás történik. 1983-ban a társadalmi termelés fejlesztésében Szlovákia részarányának az ipari, me­zőgazdasági és építőipari termelés előirányzott országos növekedésében 36,2 százaléknak kell lennie, minő­ségi szempontból viszont az a felada­tunk, hogy a nemzeti jövedelem or­szágos gyarapításában 41 százalékos legyen Szlovákia részaránya. Ezzel folytatni kívánjuk az előző években elkezdődött kedvező fejlődést. Ebben nyilvánul meg a szlovákiai termelési­­műszaki bázis ereje. Abből a feltevésből indulunk ki, hogy a külkereskedelmi kapcsolatok az ötéves tervvel összhangban alakul­nak. Következetesen törődünk azzal, hogy teljesítsük a szocialista orszá­gokkal kötött hosszú távú keresike­­delmi egyezményekből eredő kötele­zettségeinket, s kihasználjuk a gazda­sági együttműködés meggyorsításának lehetőségeit. Figyelembe vesszük a reális eladási lehetőségeket a nem­szocialista országok piacán, s a fize­tési kapcsolatok országos egyensúlya érdekében szigorú takarékosságot ér­vényesítünk a behozatal terén. A beruházások volumenének korlá­tozásával párhuzamosan törekszünk minőségi változásaik megvalósítására, a már befektetett eszközök nagyobbb aktivizálására, a befejezetlen beruhá­zások túl nagy számának további csökkentésére és a beruházási határ­idők további rövidítésére. A terv és a végrehajtási intézkedé­sek konkrét feladatokat tűznek ki a fejlesztési és intenzifikálő tényezők hatékonyabb kihasználására, a szak­­munkaerő-állomány növelésére, a tu­dományos-műszaki fejlesztés eredmé­nyeinek alkalmazására, a progresszív terjnelési kapacitások felhasználásá­ra, továbbá a nemzetközi munkameg­osztásba való szélesebb körű bekap­csolódás terén, elsősorban a szocia­lista gazdasági integráció vonalán. Ezeket az utakat követve Igyek­szünk kedvező anyagi feltételeket te­remteni a párt tartós és fő gazdaság­­‘ és szociálpolitikai céljának elérésére. A lakosság pénzbevételei és az áru­ellátás alapján a személyi fogyasztás 1983-ban az előző évhez képest 2,2 százalékkal nő, s így egy főre szá­mítva megtartjuk az 1980. évi színvo­nalat. Több mint,39 ezer lakás átadá­sát, a vízgazdálkodási létesítmények hálózatának bővítését tervezzük. AZ IPARI TERMELÉS, melynek továbbra 1» döntő szerepe lesz az anyagi termelés fejlesztésé­ben, jövőre 3,3 százalékkal nő. Üte­mét továbbra is a gépipar határozza meg, melynek termelése 7,5 százalék­kal lesz nagyobb. Az elektrotechnikai iparban 8,5 százalékos növekedéssel számolunk. A csehszlovák gépipari termelés növekményének 40 százalé­kát Szlovákia adja majd, és a szlová­kiai ipari termelés növekményének mintegy 60 százaléka majd a gépipar­ból származik. A NÉPÉLELMEZÉSI feladatok teljesítése fontos eleme a belpiac sta­bilitásának és a lakosság életszínvo­nalának. E feladat folyamatos teljesítése ér­dekében az ötéves terv igen fontos­nak tartja, hogy megszűnjék az egyen­súlyhiány a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése között. 1983-ban is a szükségesnél kevesebb takarmánnyal számolhatunk. A hiány­zó szemes takarmány 279 ezer tonna, olajosokból pedig 18 ezer tonnával kevesebb a tervezettnél. A cukorrépa minősége is gyengébb, ezért 40 ezer tonna cukorral (kevesebbet állítunk Karol Martinka elvtárs előterjeszti az SZLKP Központi Bizottsága Elnök­ségének jelentését. elő, ami 17 százalékos kiesést Jelent. A szövetségi kormány importintéz­kedéseinek megvalósítása a jelenlegi külgazdasági viszonyok között nagyon bonyolult és igényes feladat. Az el­adósodás növelésének útja nem jár­ható, csak népgazdasági erőforrá­saink aktivizálásával oldhatjuk meg a problémákat. Ez azt jelenti, hogy az eredeti öt­éves tervben megjelött feladatoknál igényesebbeket kell megvalósítanunk más népgazdasági ágakban is a tar­talékok mozgósítására. A központi takarmánytartalékok import-kiegészítése elegendő mennyi­ségű és jobb tömegtakarmány előállí­tásával együtt megteremti az állat­­tenyésztés fejlesztésének feltételeit. A fejlesztés lényegében azonos mé­retű lesz az ötéves terv előirányza­taival. A feladatok eredményes teljesítése azonban attól függ, mennyire lesznek képesek a mezőgazdasági vállalatok és az irányítási dolgozók a progress­­szív gyakorlati ismeretek kiaknázá­sára, a tömegtakarmányok teljes mér­tékű hasznosítására, milyen feltéte­leket teremtenek ennek ízesítésére. Attól Is sok függ, milyen ésszerűen hasznosítják a vállalatok az abrakot, és a normatívákhoz viszonyítva ké­pesek lesznek-e 3—4 százalékos meg­takarítás elérésére anélkül, hogy csökkennének az állattenyésztési ho­zamok. Biztosítani kell, hogy a kész­letek az új termésig kitartsanak. A fontos feladatok megvalósítása megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzemek irányításának minden szint­jén dolgozzák ki a konkrét ésszerűsí­tési intézkedések programját, mely­nek célja: a takarmányozás biztosítá­sa az új termésig. Ennek során konk­rétan meg (kell határozni a dolgozók egyéni felelősségét, illetve az ezen a munkaszakaszon dolgozó kommunis­ták feladatait. Elsőrendű feladat: 3,8 mllliö tonna gabona megtermelése feltételeinek biztosítása. Közvetlenül e feladat tel­jesítésétől függ, hogy az ötéves terv előirányzatának megfelelően alakul-e a hús és a többi állattenyésztési ter­mék fogyasztása. Nem akarunk visz­­szatérni és nem is térünk vissza a feladatok direktív meghatározásához, nem jelöljük iki, melyik gazdaságnak miként, hány hektáron és hol kell termelnie. Am annál nagyobb felelős­ségtudattal kell törődni a gabonater­mesztés alakulásával. A kialakult helyzetet senki sem szemlélheti’kö­zömbösen. Ezért az összes fokú Irányító szerv­től, a mezőgazdasági üzemek vezetői­től megköveteljük, hogy tárgyi és szervezési szempontból megfelelő in­tézkedéseket foganatosítsanak avé­gett, hogy a gabona vetésterülete 875 ezer hektár legyen. A jövő évi terv értelmében 4,6 millió tonna tömegta­karmányt kell előállítanunk (széna­értékben). Ez reális feladat, ennyit már 1980-ban Is előállítottunk. A feladat értelmében az évelő takar­mánynövények részarányát 17—18 százalékra kell növelni, s ezzel moz­gósítjuk hazai takarmányfehérje-erő­forrásainkat. A betakarítási, tartósítá­si és tárolási veszteségek csökkenté­se szintén különösen időszerű feladat. A becslések szerint lyen veszteségek miatt 30—40 százalékkal Is csökken a takarmányalap. A közeljövőben 10 —15 százalékkal tudjuk majd csök­kenteni az Ilyen veszteségeket. A jelentés a föld termőképességé­gének növelésére tett intézkedésekről Is számot adott. A mezőgazdasági vál­lalatoknak a beruházási eszközölt helyes felhasználásával megfelelő fel­tételeket kell teremteniük ahhoz, hogy meggyorsuljon az utókezelés! gépsorok, raktárak, silók stb. építése. Ezek ugyanis mind hozzájárulnak a kezelési és tárolási veszteségek eny­hítéséhez. A jelentés a továbbiakban a minő­ség javításának, a hatékonyság növe­lésének mődjatval foglalkozik, ele­mezi a személyi és társadalmi fo­gyasztás alakulását. Végül rátér AZ IRÄNYlTÄS ÉS A PÄRTMUNKA feladataira. Megállapítja, hogy gaz­dasági eredményeink jobbak lehetné­nek, ha nem fordulnának elő a tech­nológiai fegyelem megszegésének ese­tei... A mezőgazdaságban nagy vesz­teséggel jár főként a gazdasági álla­tok elhullása. A népgazdaságban a fegyelem állandó erősítésének, a fe­gyelmezetlenség, felelőtlenség, köny­­nyelműség elleni, megalkuvást nem Ismerő harcnak a követelményét a CSKP XVI. kongresszusán hozott ha­tározatok végrehajtásának szerves részeként kell értelmeznünk. Hangoz­tatja: a gazdaság Intenzív fejleszté­sének minőségileg új feladatai, a tár­sadalmi érdekek következetesebb ki­elégítésének igénye, s ezzel párhuza­mosan az lránylítás minden szintjén nz aktivitásnak, kezdeményezésnek és önállóságnak feltétlen fokozása sür­getően megkívánja a párt gazdasági vezető szerepének szilárdítását és el­mélyítését. A közelgő évzáró taggyűlések és pártkonferenciáik kedvező alkalmat jelentenek az e téren végzett munka felmérésére. Lehetővé teszik, hogy ezt még szorosabban egyeztessék konkrét üzemek és szervezetek jövő évi konk­rét feladataival, — hangoztatja a je­lentés. Személyi változások a szlovák kormányban A Szlovák Nemzeti Tanács Elnök­sége megvitatta a szlovák kprmány elnökének személyi változásokra vo­natkozó javaslatát. Ennek értelmében felmentette tisztsége alól Alojz Kusa­­likot, Dezider Gogát és Pavol Királyt, helyükre Pavol Hrišnákot iparügyi, Jaroslav Zalkát kereskedelmi, Ián Pješčakot pedig Igazságügy-miniszter­ré nevezte ki. A kormány új tagjai letették a hivatali fogadalmat Viliam Salgovičnak, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnökének kezébe. ■■■■naiaii■■■■■■iiiiiiiiiii nyugat-szlovákiai kerületi párt­bizottság már évek éta nagy figyelmet szentel a gabona hektárhozamai növelésének. Ösztönzé­sére alakult meg a „hatvanasok“ mozgalma is, ami azt jelenti, hogy akik bekapcsolódtak e mozgalomba, hektáronként hat tonna gabona beta­karítását vállalják. A kukoricater­mesztés is a szerv figyelmének elő­terében van. A legjobb termesztőket gyakran meghívják a kerületi pártbi­zottságra, s épületében elismerő ok­leveleket osztogatnak. IGNÄC JANÄK elvtárs, az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára nemré­gen fogadta a dunaszerdahelyl (Dun. Streda) járás vezetőit, akik élén Ma-Csak tudással születhetnek jó eredmények gyarics Vince, a járási pártbi­zottság vezető titkára állott. A ku­koricatermesztési eredmények értéke­lésében Ivan Knote к, a nyugat­szlovákiai kerületi pártbizottság tit­kára, Jaromír Algayer, a ke­rületi mezőgazdasági igazgatóság igaz­gatója és más vezető személyiségek is részt vettek. A dunaszerdahelyl járás képviselői büszkén jelentették [anák elvtársnak, hogy teljesítették a szemesek idei termelési tervét, s ismertették vele a feladatok teljesítését a járási agro­­komplexum további szakaszain. Jó, sót az idén a legjobb eredmé­nyeket érték el a szemes kukorica termesztésében. A járás szövetkezetei és állami gazdaságai 7,24 tonnás át­lagos hozamot takarítottak be szemes kukoricából. Szívélyes beszélgetés közben arról is szó esett, milyen segítséget kapnak a termelők a pártszervektől, de ta­pasztalataikat sem rejtették véka alá. A legjobb eredményeket a csillzrad­­ványi (Ciližská Radvaň) szövetkeze­tének érték el, hiszen kukoricából az átlagos hektárhozamuk 9,73 tonna volt. Valóban rekordhozamok ezek, amilyenekkel nagy földterületen ed­dig még egyetlen efsz és állami gaz­daság sem büszkélkedik. A Lúcsi E'isz (Lúč na Ostrove) teljesítménye 9,71 tonnás, a somorjaié (Šamorín) 8,53 tonnás hektárhazam volt. Beszéltek az agrotechnika, az öntözés fontos­ságáról, a gyom- és rovarirtásról. Az volt az egyöntetű véleményük, hogy mindinkább terjesszék az osztott ku­korica-betakarítást, ezzel ugyanis gazdag tapasztalatokat szereztek a járásban. A beszélgetés után Ignác Janák elv­társ is szólásra emelkedett, s nagyon kiemelte a dunaszerdahelyl földmű­vesek eredményeit. Megemlítette, hogy a kerületben mindig példát mu­tattak, s már évek hosszú során át hasznosítják a józan paraszti ész ki­kipróbált tapasztalatait, a tudomá­nyos-műszaki fejlődés és a haladás eredményeit. A kerületi pártbizottság mindenkor büszkélkedik a dunaszer­­dahelyi járás mezőgazdáinak kima­gasló eredményeivel. Ez a járás ma mezőgazdasági termelési eredményei' árt a Munka Érdemrend és a Köztár­sasági Rend viselője. KRAJCSOVICS FERDINAND Kiállítás a Lenin Múzeumban A Bratislaval Lenin Múzeumban új kiállítás nyílt az Októberi Forradalom 85. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A kiállí­tás megnyitásán Jozef Lenártnak, a CSKP Központi Bizottsága Elnöksége tagjának, az SZLKP Központi Bizott­sága első titkárának vezetésével párt­küldöttség vett részt. A megnyitáson jelen volt Vlagyimir Sztyepanov bra­­tlslavai szovjet fökonzul. Lenárt elvtárs beszédében méltatta a mostani nagy évfordulók jelentősé­gét. Megállapította, hogy nagyobb felelősségtudattal kell kihasználnunk a fejlett szocializmus nagy előnyeit és lehetőségeit, magasabb szintre kell emeint az Irányítást és tervezést, job­ban kell érvényesíteni a munka sze­rinti szocialista díjazási elveket. Tanító es Születésének 95. évfordulójára emlékezik dolgozó népünk. MAJOR ISTVÁN a munkásmozgalom vezér­­egyénisége, a kommunista párt ki­próbált harcosa még megérte a szocializmus győzelmét hazánkban, köztársaságunk budapesti nagykö­veteiként vonult nyugdíjba, bete­geskedve élete végéig, ám az a tevékenysége, amelyet öntudatos kommunistává érésétől a burzsoá köztársaság idején, majd népeink nemzeti felszabadító harcának megvívásakor fejtett ki, örök ple­­desztálra emelt alakját. 1887. deceber 13-án született a vegyes lakosságú dél-szlovákiai Verebélyen (Vráble). Szegény szücsmester fia volt, nyolcéves korában ikét testvérével együtt el­árvult. Iskoláztatása nem volt zökkenőmentes, a gimnázium 3. osztályából kimaradt, könyvkeres­kedő-segédnek szegődött el a tö­rékeny testalkatú fiatalember, majd külső támogatással elvégezte a polgári Iskolát és a modort (Mod­ra) tanítóképzőt. Nagykéren, a mai Mtlanovcében állt először a kíváncsi gyermektekintetek elé. Itt ismerkedett meg a tanftősors keserűségeivel. A régi Magyaror­szágon egyházi kézben volt az Is­kolák döntő része, s Major István megízlelte a felekezeti iskolák taní­tóinak keserű kenyerét. Ez késztet­te rá, hogy haladó folyóiratokban és lapokban foglalkozzék a tanító­ság helyzetével, leleplezze az egy­házi körök haladásellenes mester­kedéseit. Az Oj Korszak és más lapok közölték írásait, amelyek azonban még polgári radikális szellemű társadalombírálatát tük­rözték. A marxista Irodalom ősforrásai­nak megismerése, a Kommunista Kiáltvány tanulmányozása után és különösen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmét kö­vetően Indult el benne az a szel­lemi érési folyamat, amely őt a kommunisták harcos táborába ve­zérelte. Nagy hatással voltak rá a harifogságbél hazaérkező frontka­tonák elbeszélései. Am a hazai burzsoázia magatartása, a szociál­demokratáik árulása volt az a tény, melyből számos tapasztalatot me­rített, s a félénk, szerény ' termé­szetű fiatal értelmiségi harcos kommunista agitátorrá, népvezérré vált. népvezér Az első köztársaság Idején részt vett minden megmozdulásban, a­­hol a dolgozók kenyeréről, na­gyobb jogairól volt szó. Követke­zetes Internacionalista magatar­tással harcolt a fennálló rend visszásságai ellen: a Tátra alján csakúgy szót értett a dolgozókkal, csakúgy vezérükké fogadtak, mint a dél-szlovákiai mezőgazdasági dolgozók, szegényparaszti töme­gek, melyeknek harcait vezette a húszas és harmincas években. A kosüti események kapcsán legen­da fonódik alakja köré. Major István sokat tett a párt bolsevízálásáért, a Komintern kong­resszusi határozatainak végrehaj tásáért. Újságíróként is nagy sze­repet játszott, hiszen a pártveze­tőség megbízásából vállalta az ak­kor népszerű és a sokszor betiltott hivatalos pártlapokat helyettesítő Ľudový denník „kiadójának és tu­lajdonosának“ szerepét, ami azt jelentette, hogy a hatóságok nem a lapot ténylegesen megjelentető párt, hanem az 6 személye ellen jártak el. Major István politikai tevékenységéből kifolyólag való­ban többször megismerkedett a burzsoázia börtöneivel. 1934-ben Moszkvában elvégezte a Lenin-tskolát, majd hazatért, hogy a KI VI. kongresszusa hatá­rozatainak szellemében munkál­kodjék az antifasiszta front politi­kájának megvalósításában. Szerve­zője és lelkes szónoka volt a köz­társaság védelmére rendezett 1938- as népgyűléseknek. A háború évelt Moszkvában töl­tötte, a Szovjet Rádlő szerkesztő­jeként és bemondójaként fejtett ikl nagyszabású agitáciős és propa­gandatevékenységet. Hazatérve a Pravda vállalat vezérigazgatója lett, majd diplomáciai poszton hazánk budapesti nagykövete. Major István befejezett életmű­vet hagyott maga után. 3 ha a pártvezér címmel Illették, ezt olyan jellemvonásokkal édemelte ki a tö­megmunkában, mint életének egyik méltatőja megjegyezte: alaptermé­szete volt a szerénység, a rendít­hetetlen harci szellem, az elvhű­ség és a mozgalom érdekeinek előtérbe helyezése. A kommunista mozgalom egyszerű sorkatonájának tartotta magát, akt a CSKP élvo­nalbeli harcosa volt. L. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom