Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-12-04 / 48. szám

1982. december 4. SZABAD FÔLDM'ľVES. 11 A nItŕni Járás 206 ezret meghaladó léié!-.szamával a nyugat-szlovákiai ke­rület második legnépesebb járása. A járás társadalom-gazdasági szerkeze­te az 1960. évi területi átszervezés után gyors ütemben fejlődött. A múlt év végén több mint 84 ezer 600 állan­dó dolgozót tartottak nyilván, kilátás van viszont arra, hogy 1990-ben a foglalkoztatottak száma túlhaladja a 94 ezer 600-at. — Nemzeti bizottságaink kiemelt feladata — jegyezte meg Dr. Jozef Ovonő a jnb alelnöke — hogy gon­doskodjanak a gazdasági szerkezet szüntelen tökéletesítéséről, s ezen keresztül a lakosság anyagi-kulturális igényeinek minél jobb kielégítésé­ről... A járás ipara a 6. ötéves tervidő­szak éveiben dinamikusan fejlődött, tehát 27,9 milliárd korona értékű for­galmat bonyolftot le. Fellendült a já­rás gépipara, közszükségleti cikkeket gyártó ipara, vegyipara és élelmiszer­ipara. A mezőgazdaság szerkezetének mó­dosításával kedvezőbb feltételek jöt­tek létre a gabona, s az ipari növé­nyek, továbbá a szarvasmarha-te­nyésztés összpontosításában és sza­kosításában. A tudományos-műszaki haladás főképpen a gabonafélék ter­mesztése szakaszán hódított a járás­ban. Ebben vitathatatlan érdeme van a mezőgazdasági főiskola növényter­mesztési tanszékének, de a termelés kiváló szakembereinek Is. A járás építési beruházásai az elő­ző ötéves tervidőszakban nagyon ked­vezően alakultak. Ezeknek terjedel­me nem kevesebb, mint 6 millió ko­rona értékkel gyarapodott. A nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó épít­kezések során ugyanakkor 1 milliárd 475 millió koronának megfelelő új ér­ték keletkezett. A járás nemzeti bi­zottságai az eltelt időszakban 104 új létesítménnyel gyarapodtak, a „Z“ ak­elő keretében pedig több, mint 282 milliós összeggel nőtt a választási programban meghatározott létesítmé­nyek pénzértébe. A soron levő 7. ötéves tervidőszak­ban szintén a társadalom gazdasági fellendülésének útját követik. Főkép­pen az iparágak belső fejlesztésére, a kapacitások, tehát az erőforrások optimális kihasználására, a dolgozók széles rétegeinek alkotó kezdeménye­zésére alapoznak. Ezen a szakaszon több mint 34 milliárd korona értékű forgalommal számolnak. Legdinami­kusabb fejlődésre az elektrotechnikai, a gépipari, a vegyipari és más ágaza­tokban van kilátás. — Jől tudjuk — hangsúlyozta Dvonő elvtárs —, hogy lakosságunk napon­ta igényit a szolgáltatások valamelyi­két. Természetesnek tartjuk, hogy állampolgáraink mindig érzékenyen reagálnak a felmerülő rendellenessé­gekre. Joggal bírálnak ha nem meg­felelő a szolgáltatások minősége, hoz­záférhetősége, rugalmassága stb. A szolgáltatások gyengét negatív érte­lemben befolyásolják a lakosság köz­érzetét, Illetve gondolatvitelét... Köztudott ugyanis, hogy milyen nagy a szolgáltató Ipar népgazdasági jelentősége. Jelentős termékválaszték­kal, egyedi gyártmányokkal gazdagít­ják a fogyasztói piacot. Ezzel szük­ségleteket elégítenek ki. A nitrai já­rás helyi gazdálkodási vállalatai és üzemegységei tehát a CSKP KB 6. plé­numának irányelveit saját hatáskörre lebontva, rugalmasan valósítják meg, s szép sikereket érnek el. A fizetett szolgáltatások szakaszán például megközelítően harminc, a be­vételek szakaszán harmincnégy, a tel­jesítmények szakaszán viszont 41,7 százalékos fellendülést értek el az eltelt időszakban. Az árualap bővíté­se terén 46,2 százalékos volt a válla­latok felfutási görbéje. Ugyanakkor hasonló szép sikereket értek el a já­rás kisipari termelőszövetkezeteinek munkaközösségei Is. Érezhetően jó és dicséretes a fel­lendülés a járás főbb szolgáltató ága­zataiban. A gépkocsiszervíz-szolgálat­­ban például hat, az ipari gyártmá­nyok karbantartásában három, a rá­dió és a tévékészülékek javitásában három, a mosodai és a vegytisztitói szolgáltatásban hat, a méretre törté­nő egyedi megrendelések szakaszán kilenc, a kertészeti és virágforgalma­zási szolgáltatás terén viszont nem kevesebb mint 14 millió koronás fel­lendülést értek el. Nagy érdeme van ebben a járási kommunális vállalat, a Kovoplast, a Zelokvet és néhány ;n4s helyi gazdálkodási vállalat munkakö­zösségének. Talán mondanom sem kell, hogy a közhasznú létesítmények elkészítésé­ben és karbantartásában Is szép ered­ményeket érteik e!. A zöldsávok össz­területe például 38 hektárral gyara­podott, lényegesen javult, s a koráb­bihoz képest gazdaságosabb lett a közvilágítás. Gondoskodtak továbbá a közhasznú létesítmények tisztántartá­sáról, de egyebekről Is. A pártplénum irányelveinek vetüle­­tében a szolgáltató vállalatok anyagi­­műszaki ellátásában Is javulás követ­kezett be, mert a célok csak így va­lósíthatók meg. A szolgáltató ágazatokban, a szo­cialista verseny, a brigádmozgalom, az újítók és a feltalálók áldozatkész munkája, ugyanúgy a jó érzékkel vég­zett politikai szervező tevékenység rendkívül kedvezően befolyásolta a bővítéshez szükséges anyagi alapok előteremtését. — A gazdasági és szociális fejlesz­tés, továbbá a CSKP KB 6. plénumá­nak fő Irányelvei szellemében arra törekedünk — emelte ki az alelnök —, hogy szolgáltató ágazatokat járá­sunkban a lakosság Igényelnek meg­felelően helyezzünk el. Ez lehetővé | teszi, hogy a szolgáltatások hatásfoka további 24 százalékkal javuljon... Csak természetes, hogy a Járásban napirendi feladat a szolgáltatások mi­nőségének javítása, s az újabb szol­gáltatások létrehozása. A nemzeti bi­zottságoknak arra kell törekedni, hogy a hatáskörökbe tartozó szolgál­tatási jellegű munkákkal, rugalmasan segítsék a lakosság igényeinek kielé­gítését. Olyan esetekben, amikor a szolgál­tató vállalatok, vagy a helyi jellegű munkacsoportok képtelenek az igé­nyek teljes mértékű kielégítésére, a nemzeti bizottságok bizonyos szolgál­tatások elvégzését engedélyezik a nyugdíjasoknak, a rokkantaknak, esetleg az állandó foglalkozásban nem levő nőknek. A járásban felmé­réseket végeznek, s a begyűjtött adatok alapján döntenek arról, hogy milyen mértékben veszik majd igény­be az irányelvek adta lehetőséget. — A nemzeti bizottságok, a helyi gazdálkodási vállalatok, s a kisipari termelőszövetkezetek közösségei, a járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság dolgozóival karöltve azon munkálkodnak, hogy sikeresen telje­sítsék a pártunk 6. plenáris ülésének irányelveiből rájuk méretezett felada­tokat, — hangsúlyozta az alelnök elv­­társ. Az elmondottak jől bizonyítják, hogy a nitrat járásban következete­sen, a lakosság igényeinek figyelem­be vételével valósíják meg a célkitű­zéseket, s nem a véletlen müve, hogy a folyamatosság tervei szerint csele­kednek. Ebből Is nyilvánvaló, hogy az észkapacitást eredményesen hasz­nosítják. H0KSZA ISTVÁN 3úraii orszSgck termelési tepúsZfaldfaí A MEZŐGÉPGYÁRTÁS FEJLESZTÉSE A Szovjetunió élelmiszerprogramja a nyolcvanas években pemcsak a me­zőgazdasági technika gyártásának növelését, de a minőség javítását is szorgalmazza. Elsősorban a gép- és traktorpark korszerűsítéséről van szó. A kolhozokban és szovhozokban több mint 24 millió gép, eből 2,7 millió traktor és 1,3 millió kombájn van. Ez lényegesen több, mint 1965-ben volt, amikor Is a Szovjetunióban kidolgoz­tak a mezőgazdaság belterjes fejlesz­tésének programját. A nagy mennyi­ségű technika az eltelt tizenöt év fo­lyamán lényegesen csökkentette a betakarítási Időt — a gabonafélék esetében hét, a burgonya és a cukor­répa esetében hat-hat nappal. Ebben az Időszakban a munkatermelékeny­ség a mezőgazdaságban kétszeresére «őrt. A jelenlegi ötéves tervidőszakban « szovjet ipar a legkorszerűbb tech­nika gyártását szorgalmazza. Főleg olyan gépek és berendezések gyártá­sáról van szó, amelyek egységes, komplett technológiákat, gépsorokat alkotnak mind a növénytermesztés­ben, mind az állattenyésztésben. A komplett technológiák és gépsorok kialakításához adottak az előfeltéte­lek, a lehetőségek. Az utóbbi tizenöt év folyamén lényegesen növekedett a szovjet mezőgépgyártás teljesítménye. Mig 1965-ben 920-féle gépet és beren­dezést gyártottak, addig jelenleg megközelítőleg 2000-félét. A nyolcva­nas években további 1500-féle új gép és berendezés kifejlesztését és gyár­tását valósítják meg a Szovjetunió­ban. NEM IGÉNYEL TALAJELÖKÉSZlTÉST A rusze! mezőgazdasági kombinát­ban nemrégiben olyan vetőgépek gyártását kezdték meg, amelyek se­gítségével talajelőkészltés nélkül, köz­vetlenül vethetők a különféle mag­vak. A vetőgép teljes mértékben meg­felel a minimális talajelőkészltést Igénylő termesztéstechnolőgla követel­ményeinek, s lehetővé teszi közvetle­nül a tarlóba valő vetést. Az első húsz mintapéldány már bebizonyította a vetőgép előnyeit, ami főleg az ag­rotechnikai határidő lerövidítésében, a talaj jobb vízháztartásának kialakí­tásában és az üzemanyag-fogyasztás csökkentésében mutatkozott meg. ÜJ TRAKTOROKAT GYÄRTANAK A Román Szocialista Köztársaság brassói Tractorul üzemében megkezd­ték két új típusú traktor sorozatgyár­tását, melyek teljesítménye 63, Illetve 74 kW. A traktorokat hathengeres Diesel-motorokkal, szinkronizált, 15- fokozatú (12 fokozat előre, 3 hátra) sebességváltóval és speciális hidrauli­kus berendezéssel látták el, ami le­hetővé teszi széles körű hasznosítá­sukat. Az üzemanyag-fogyasztás a ko­rábbi hasonló típusokhoz viszonyítva 10 százalékkal kevesebb. Az Idén elő­reláthatólag ezekből az új típusú traktorokból tízezret gyártanak, mely­nek mintegy felét exportálják. A múlt évben Romániában 84 ezer 200 traktort gyártottak, melyek közül 63 ezret exportáltak a világ több mint száz országába. A traktorgyár­tás egyébként négy szakosított — BraSsö, Temesvár, Craiova, Miercurea Cinku — üzemben történik. FÉLIG SÜLT KENYÉR Jugoszláviában az élelmiszeripari termékek választékát nemrégiben fé­lig sült kenyérrel gazdagították, ami a zrenjanylnszkl pékségből került ki. A félig sült kenyér otthon könnyű­szerrel megsüthető, ha a fogyasztó is úgy akarja. A negyedkilogrammos fé­lig sült kenyeret igelit zacskóba cso­magolják és mélyhűtött állapotban juttatják el az üzletekbe. Ebben a for­mában három hónapig is eltartható. A félig sült kenyér esetleges utósü­tése alig negyedóra Időt vesz Igény­be. A HALÄSZAT JELENTŐSÉGE A Vietnami Szocialista Köztársaság halászai az év első felében 200 ezer tonna halat fogtak, ami 16 százalékkal volt több a múlt félévi valóságnál. A halászat már hagyományos népgaz­dasági ágazat. A különbség csupán az, hogy míg korábban az ország édesvízi tárolóiban és folyóiban, va­lamint az ország körüli tenger kes­keny sávjában halásztak, addig je­lenleg a speciális halászhajók segít­ségével a nyílt tengereken halásznak, ami nagymértékben növeli a halászat népgazdasági Jelentőségét Vietnam­ban. Ehhez az a figyelem Is párosul, amit a dolgozók szakképzettségének növelésére, a szakemberek nevelésére és előkészítésére fordítanak. ERDŐK MINT NYERSANYAGOK A Bolgár Népköztársaság fontos nyersanyag-forrással — erdőkkel ren­delkezik. Területük az utóbbi har­mincöt év folyamán 25 százalékkal 3,9 millió hektárra nőtt, ami több mint egyharmada az ország területé­nek. 1985-lg további 160 ezer hektár területet erdősítenek, s tegyük hozzá belterjes gazdálkodási módszerrel. Azzal számolnak, hogy évente mint­egy tízezer hektár területet erdősíte­nek magas növésű fákkal, a termé­ketlen talajokra jegenyefákat ültet­nek. A hegyi körzetekben az erdősé­gek 15 százalékát belterjesen hasz­nosítják. Célul tűzték, hogy 1985-lg megkönnyítik a nehéz fizikai munkát. Annak ellenére, hogy az erdőségek 45 százaléka húsz évnél Is fiatalabb, a bolgár erdőkben nem érik el a fák optimális korösszetételét. Főleg az ország megalakulása előtt végzett nagyarányú erdőirtást nem pótolták kellőképpen. (HIZj i Kenyérrel és vérrel pecsételt barátság Az igazi barát embertársával utolsó falat kenyerét is megosztja Ez a Szovjetunióra, népünk Igazi barátjára nagyon jellemző. Régi, megsárgult fényképek őrzik annak az emlékét, amint a szovjet had­sereg katonái éhező emberek sokaságának osztották a tábori pék­ségekben sütött Illatos kenyeret. Ez a kenyér sokak részére az éle­tet jelentette. A kenyér fekete volt, akárcsak a termelő kérges te­nyere, ám édes, mert benne volt a szabadság bizalma__ Kevés volt belőle, hiszen a katonák is fejadagot kaptak, s ezt a keveset is testvériesen megosztották. Nem volt ritkaság, hogy a szovjet katona a kenyéradagjét a csontig lesoványodott gyerekeknek adta, és jel­legzetes mosollyal nézte, amint falatoznak. Nemcsak a szovjet katona adta oda saját kenyéradagját, de a Szovjetunió Legfelsőbb Katonai Tanácsa is példásan gondoskodott a felszabadított területek lakosságának ellátásáról. Alig fejeződtek be a duklai harcok, Ludvlk Svoboda tábornok, az I. csehszlovák had­test parancsnoka táviratban fordult Csehszlovákia moszkvai nagy­követéhez, Zdenek Firlingerhez: „ ... sürgős segítségre van szük­ség a felszabadított területek lakosságának kenyérrel való ellátá­sára, hadseregünk pékségei állandóan sütik a kenyeret, de képte­lenek kielégíteni a szükségletet. Több ikenyérlisztre lenne szüksé­günk .. Nagykövetünk még aznap tárgyalt a Szovjetunió vezetőivel. Az őszinte barátságra jellemző, hogy a sebektől vérző, éhező szovjet nép, megosztotta velünk azt a keveset Is, ami akkoriban rendelke­zésére állt. Másnap a nagykövet értesítette Ludvlk Svobodát, hogy a Szovjet­unió Legfelsőbb Katonai Tanácsa eldöntötte, hogy a csehszlovák hadtestnek 500 tonna kenyérlisztet bocsát díjmentesen rendelkezésé­re, a felszabadított területek lakosságának az ellátására. Az I. Uk­rajnai Front parancsnoka, Anisimov elvtárs táviratban kapott pa­rancsot: „ ... a legfelsőbb katonai parancsnok utasításai alapján azonnali hatállyal 500 tonna kenyérnek valő lisztet bocsásson a I. csehszlovák hadtest parancsnokának, Ludvlk Svoboda tábornok­nak rendelkezésére térítés nélkül a felszabadított területek lakos­ságának az élelmezésére. A kenyérlisztet azonnal adja át Svoboda tábornoknak az általa megadott helyen. A parancs teljesítéséről értesítse a legfelsőbb katonai parancsnokot". Aláírás: A. V. Churlev. A Szovjetunió által Juttatott kenyérliszt százak és ezrek életét mentette meg a felszabadított területeken. A szovjet katonai teher­gépkocsik, a rakományokkal 1944 október 21-én érkeztek a meg­adott helyre. Az emberek a gépkocsik köré sereglettek, ölelgették, csókolgatták a szovjet katonákat. Közben örömkönnyek hullottak, mert hiszen másként nem tudták kifejezni a hálát. Október 22-én Anisimov elvtárs jelentette a legfelsőbb katonai parancsnoknak, hogy a parancsot teljesítette. Az elmondottak már a múlté. A hivatalos dokumentumok s az emberek, akik átélték a háború borzalmait, megőrizték emlékeze­tükben, hogy a nehéz időben ki nyújtott népünknek segítséget. Alig telt el néhány év, a háború sebei még be sem gyógyultak, s az 1947. évi nagy szárazság miatti gyenge termést követően ismét éhínség fenyegette népünket. A Szovjetunió a csehszlovákiai reak ciós körök mesterkedései ellenére akkor nem kevesebb, mint 700 ezer tonna kenyérnek való gabonát bocsátott rendelkezésünkre. Köz­tudott, hogy akkoriban a Szovjetunióban is nagy szárazság uralko­dott, a termés rendkívül gyenge volt, mégis megosztottak velünk azt a keveset, ami rendelkezésükre állt. Örök barátságunk tehát kenyérrel és vérrel pecsételődött. 1968-ban egyesek ezt szerették volna megbontani. Nem sikerült nekik. Népünk, Klement Gottwald elvtárs tanítása szerint ápolja a kapcsolatokat. Bratislavában a nagy malomban Vydra lgazagtóval és a főmolnár­­ral a liszt minőségéről beszélgettümk. jő a készlet sütőipari minő­sége, említette a főmolnár. Ez magától értetődő, hiszen kitűnő mi­­ronovl és lljicsovi búzákból készült, jegyezte meg az igazgató. Béke van, és észre sem vesszük azt a nagy segítséget, amit a Szovjetunió nyújt hazánknak a gabonafélék nemesítésével és egye­bekkel. A nagy hozamú búzák a Szovjetunióból kerültek hazánkba. Malom- és sütőipari minőségük kitűnő, ropogós héjú, foszlós bélű kenyér készül belőlük. A kenyér tehát örök Időkre a két nép barát­ságának Jelképe marad. Dr. SLADOVNlK JÖZSEP, a Maiam- és SÜtőinari Tröszt munkatársa Áruellátás ás érdekvédelem A tőketerebesi (TrebiSov) járás vá­rosaiban és falvaiban vajon milyen az áruellátás és a fogyasztók érdek­­védelme? Jó-e a vásárlók közérzete? Milyen tennivalókat kíván megvalósí­tani a járási nemzeti bizottság keres­kedelmi osztálya? Ezekre kaphatunk választ abból az elemzésből, amely nemrég került a jnb tanácsa elé. Ki­derült belőle, hogy a múlt év hasonlú időszakához viszonyítva az idén lé­­nyegesen javult a boltok forgalma, a lakosság többet költött élelemre, ru­házatra, cipőre, iparcikkre és egye­bekre. Mivel magyarázható a forga­lomnövekedés? Az egyik tényező az, hogy a keres­kedelmi szervek fejlesztették az ellá­tás hálózatát: új áruházak, szakbol­tok épültek, korszerűsödtek, s Így növekedett az eladóterület. Több új szakbolt és szolgáltatóegység nyílt a járásban. A vásárolt fogyasztási cikkek ská­lájából kivehető, hogy a legtöbben vegyes árut vásároltak, itt volt leg­nagyobb a forgalom. Ez viszont a la­kásépítés fellendülésével, a háztartá­sok korszerű gépesftésével, a bútorok s a berendezési tárgyak cseréjével magyarázható. Csökkentek az ellátási gondok pél­dául vízvezeték-szerelési cikkekből, háztartási gépekből, híradástechnikai gyártmányokból, bútorból és néhány építőanyagból. Javult például a hűtő­szekrények, automata mosógépek, por­szívók kínálata, viszont elég sok ipar­cikkből — akárcsak országos méret­ben — nem mindig volt kielégítő a választék. A legfontosabból, vagyis az alap­fontosságú közfogyasztási cikkekből az értékelés szerint megfelelő az el­látás. A húsáru és húskészítmények, a töltelékáruk választéka viszont nem mindig kielégítő. Nem volt fennaka­dás a liszt-, ső-, cukor-, rizs- stb. el­látással, Javult a konzervek kínálata. A zöldség-gyümölcs ellátás ingadozó volt. Idényben főként primőrökből nem tudták az igényeket kielégíteni. Romlott azonban az üdítő italok vá­lasztéka, de a sörellátás sem volt egyenletes. A kereskedelem árukészletét sok tényező befolyásolja. Az ellátás ru­galmassága részben az országos, ke­rületi és járási készlettől függ, ám a javulás érdekében helyben is sokat tehetnek. Gyakori ugyanis, bogy a problémát a szállítás rossz ritmusa okozza, viszont a szemfüles kereske­dőknél ellátási gondok nem fordultak elő, mert saját erejükből megoldották az áru szállítását. Említést érdemel, hogy a járásban a fogyasztók érdekvédelmének szilár­dítására törekednek. Felkérik az el­lenőrző szerveket a folyamatos ellen­őrzésre. Az ellenőrzés tehát továbbra is szerves részét képezi az irányítás­nak, az érdekek védelmének. A Jnb kereskedelmi osztályának dolgozói ed­dig rendszeresen tartottak ellenőrzé­seket, gyakran észleltek hibákat és felelőségre vonták a vétkeseket. A jövőben a szabálysértőkkel szemben még szigorúbban járnak el. ILLÉS BERTALAN r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom