Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-27 / 47. szám
Az egészséges életmód, az ésszerű táplálkozás Időszerűségéről és lehetőségeiről eléggé gyakran hai-. lünk és olvasunk. Az ajánlások sokasága közül a leghozzáférhetőbbnek, rövid időn belül megvalósíthatónak a zöldségtermesztés nagy- és kisüzemi fellendítése, s ezzel párhumosan a piacok bőségesebb ellátása ígérkezik. Ezen a szakaszon tényleg nagyok a tartalékok. A nagyüzemek mellett, bizonyos feltételek közepette, a háztáji kertészkedők is hajlandóságot mutatnak a szóban forgó problémák megoldására, hiszen a maradékföldek, a kiskertek belterjes művelése közérdek. * Hidaskürtön (Mostová) a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének alapszervezetét 1975- ben alapították meg. A környező községek — Hidaskürt, Vízkelet (Čierný Brod), Feketenyék (Čierna Voda) s részben Vezekény (Vozdkany) — ötvenegy kiskerttulajdonosát tömörítő alapszervezetben kezdetben még kevés tapasztalattal rendelkeztek. Főleg maguk számára termeltek és csak a fölösleget adták el a Zelenina nemzeti vállalatnak, vagy egyenesen a fogysztőknak. Akkoriban évi átlagban mintegy 200 —300 ezer korona értékű forgalmat bonyolítottak le. A helyzet közben változott. Az alapszervezet vezetősége figyelemmel • kísérte a fejleményeket, a legtapasztaltabb előadókat hívta meg a tagság szakismeretének további bővítése érdekében, s ennek hatására lendült fel a zöldségtermesztés. így 1980-ban Hidaskürtön Is felvásárló központot létesítettek. Évről évre több zöldségfélét adtak el. Az idén például megközelítően egy millió korona értékben forgalmaztak zöldségfélét. Eléggé nagy tételben termesztik a zöldpaprikát, a paradicsomot, az uborkát, viszont kisebb mennyiségben a többi zöldségfélét. A felsorolt községek kerttulajdonosai közül még sokan nem tagjai az alapszervezetnek, néhányan viszont már meggyőződtek róla, hogy a szervezeti élet milyen társadalmi és gazdasági előnyökkel jár. Felvásárlási szerződést ugyanis csak a szervezett kertészkedőkkel köt a Zelenina. Ez is hozzájá rult ahhoz, hogy az idén 15 kiskerttulajdonos kérte felvételét a hidaskürti alapszervezetbe. Szolga László, a szervezet elnöke nagyra értékeli a jelentkezők elhatározását, a taglétszám gyarapodását. Így a fejlődés tovább ível. Az elnök elv társ az alapszervezet szép síké reí mellett a felmerülő problémákat, a bosszantó rendellenességeket Is felvázolta. Csak tér mészetes, hogy mindent meg tesznek a Zeleninával kötött áruforgalmazási szerződés megtartása érdekében, ugyanakkc; a felvásárló szervezet gyakran „lazsál“, Idényben nem mindig veszi át az árut. Sok utánjárás, kilincselgetés árán képesek vette át. A szervezett kertészkedők többsége a szövetkezetben vagy másutt állandó alkalmazásban van. A háztáji termelésre, s az áru begyűjtésére csak a szabadidőt használhatja fel. Többen tehát előre begyűjtik a zöldséget, hogy rugalmasan átadhassák a felvásárlónak. Ha viszont a Zeleninának nem kell a zöldség, akkor elkezdődik a kálvária, míg végül gazdát találnak az árunak. — Mi képesek lennénk több zöldségféle termesztésére és forgalmazására is — jegyezte meg az elnök —, csak hát az átvevő szervezetnek garantálnia kellene, hogy a szerződésben meghatározott mennyiséget szervezet tagjait, hiszen ezen területek megszántása, a termelés fellendítése rendkívül fontos. Ehhez persze az illetékeseknek üzemanyagot is kellene juttatniuk a nemzeti bizottságnak. A szervezeti élet ébrentartásában, a termelés és az áruforgalmazás szolid mértékű fellendítésében az alapszervezet tagjai közül többen dicséretet érdemelnek. A példás kertészkedők között említhető Vörös Imre, Kocsis Elemér, Kaprinai Nándor, Lukovics Ernő és sokan mások. Baranyai Tibor, az alapszervezet titkára, aki szintén az élenjárók egyike, megemlítette, hogy június óta az 1983-as évi forgalmazási tervfelad^tok előkészítésén munkálkodnak. Júniusban benyújtották a tervja'vaslatot a Zeleninánek, majd október 25-én átadták a pontosított tervet a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége járási vezetőségének, ahol az alapszervezetek tervjavaslatait összegyűjtik, átvizsgálják, választék szerint összehangolják. Végül a Zelenina megrendelését választék szerint lebontják az alapszervezetekre, s ezután kötik meg a szerződéseket. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy a hidaskürti alapszervezet tagjai nem találomra, vagyis tetszés szerint, hanem a megadott irányszámok értelmében, szerződésre termeinek zöldséget. Ha tehát idényben a Zelenina nem veszi át tőlük az árut, természetes, hogy jogosan méltatlankodnak. A jövő évi tervek sikeres megvalósítása, a fogyasztók igényeinek rugalmas kielégítése céljából az előzetes terv értelmében paprikából mintegy negyven, paradicsomból har-? mincöt, salátauborkából húsz, hónaposretekből tíz, zöldhagymából öt, sárgarépából 4,5 tonna, és kisebb tételben sok más zöldségféle forgalmazásával számolnak. Feltehető, hogy az illetékesek méltányolják az alapszervezet törekvéseit, és lehetőséget adnak részükre az elképzelések sikeres megvalósításához* A logikus az volna, ha a Zelenina az idényben rugalmasan, a szerződések értelmében venné át tőlük az összes árut. Ez hozzájárulna a termelői kedv felélénküléséhez, ami társadalmunk javát szolgálná. így az ésszerű táplálkozás nemes gondolata a gyakorlatban sikeresen megvalósulna. HOKSZA ISTVÄN Kiállítások sora igazolja, hogy kertészkedőink egyre szakszerűbben dolgoznak, és évről évre jobb eredményeket érnek el a háztáji zöldségtermesztésben. Tőlünk, a társadalmi elismerés és támogatás mértékétől függ, hogy a kezdeményezők a jövőben mennyit vállalnak a gondjaink enyhítését szolgáié munkából Fotó: —bor Gondenyhíto összefogással November első hete kertészkedőink nagy ünnepének jegyében telt el. Az egységes kertbarátmozgalom létének, a kertészkedők országos szövetsége megalakulásának negyedszázados évfordulója alkalmából a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének Központi Bizottsága előbb szfikkörű sajtótájékoztatót, majd ünnepi nagygyűlést rendezett. Az első rendezvényen a kertbarátmozgalom népszerűsítéséből és fejlesztéséből legtöbbet vállaló központi lapok és más tájékoztatási eszközök munkatársai találkoztak a mozgalmat irányító szövetség központi bizottságának felelős tisztségviselőivel. A baráti légkörű beszélgetés résztvevői értékelték a mozgalom eddigi eredményeit, és megvitatták a kertészkedöinket leginkább bosszantó problémákat. A vélemények megegyeztek abban, hogy az önellátottsági célkitűzések megvalósításán fáradozók szorgalma elismerést érdemlő, bogy a társadalomnak sokkal hatékonyabban kellene támogatnia a kezdeményezőket. Mindenekelőtt javítani kell a kistermelők anyag- és eszközellátását, bővíteni kell a kertészkedőknek nyújtott szolgáltatásokat, és — elsősorban a termelőkedv elmélyítése céljából, de nem csupán azért — mielőbb meg kell oldani a menetrendszerűen jelentkező értékesítési gondokat. Szombaton, a bratislavai Kyjev szálló dísztermében ünneplőbe öltözőt kertbarátok gyülekeztek. A mozgalom deres halántékú veteránjai és a, nyomdokaikon haladó, fiatalabb korosztály képviselői egyaránt nagy érdeklődéssel hallgatták az ünnepi szónokokat. A* ünnepi nagygyűlés résztvevőit Ružovie Richard agrármérnök, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Központi Bizottságának elnöke köszöntötte. A központi bizottság ünnepi beszámolóját Mosný Vladimír titkár terjesztette elő. Mindenekelőtt összegezte a mozgalom huszonöt éve alatt elért eredményeket, majd vázolta a fontosabb fejlesztési elképzeléseket, s végül megköszönte a mozgalmat éltető emberi szorgalmat és társadalmi elismerést. A titkár szavaiból megtudtuk, hogy 1957-ben, a szlovákiai kertészkedők első kongresszusa idején a szövetségnek — ekkor még Szlovákiai Kertészkedők és Gyümőlcsészek Szövetségéről beszéltünk — mindössze hetvenkilenc alapszervezete volt, s ezekben nagyjából ezernyolcszázan fejtettek ki aktív tevékenységet. Hatvan végén már 295 alapszervezetük működött, így 1961. tavaszán, a Kertészkedők Prágában megtartott II. országos kongresszusán, ahol az egységes alapokra helyezett, országos szövetség megalakulásáról döntöttek, a szlovákiai küldöttek több mint hat és félezer kertbarátot képviseltek. És kezdetét vette a fellendülés. Négy év leforgása alatt csaknem harmincezren csatlakoztak a kezdeményezőkhöz. A hatvanötben megtartott második szlovákiai kongreszszus a taglétszám további gyarapítását, és kerttelepek létesítését tűzte ki célul. Most már két év is elég volt ahhoz, hogy harmincezer fővel gyarapítsák a mozgalom híveinek számát. Hatvankilencben megalakult az önálló szlovákiai szövetség, amely mindenekelőtt a kevésbé értékes gyümölcs feldolgozását, hasznosítását segítő aszalók, lekvárkészítő és szeszfőző berendezések létrehozására összpontosította az alapszervezetek figyelmét. A szövetség életében fontos mérföldkő az 1970. év, amikor a nitrai, a Nové Zámky-i és senicai nagyraktárak átszervezésével létrejöttek, a napjainkban igen fontos szerepet betöltő, Kertészeti Szolgáltató Vállalat első telephelyei. Napjainkban Szlovákiában már tizenegy ilyen szolgáltató központ működik, s ezek összesen negyvenhat szakbolt üzemeltetésével igyekeznek enyhíteni a kertészkedők beszerzési gondjait. A vállalat feladata, hogy megoldja a kistermelők értékesítési problémáit. A szlovákiai szövetség harmadik kongresszusa (1979) óta Szlovákiai Kertészkedők Szövetségéről beszélünk. A szövetség tagja a Nemzeti Frontnak, s mint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumához tartozó, legnépesebb tömegszervezet, összesen 150 ezer kertbarát és háztáji kertészkedő tevékenységét szervezi. Tagjai a korábban elfekvő földterületek termővé tételével, illetve a konyhakertek ésszerű megművelésével összesen tizenháromezer hektáron termelnek zöldséget és gyümölcsöt. Mégpedig nem is keveset, hiszen az országban évente fölvásárlásra kerülő gyümölcsnek kétharmada, a zöldségnek pedig mintegy negyven százaléka a kistermelőktől származik. Hogy konkrét számokról beszéljünk: kertészkedőink az idén hozzávetőlegesen 70 ezer tonna zöldség, illetve 30 ezer tonna gyümölcs értékesítésével járultak hozzá a piaci kinálat gazdagításához, az ésszerűbb táplálkozás megalapozásához. No meg azzal, hogy biztosították családjaik, esetleg rokonaik vagy ismerőseik önellátottságát. Természetesnek vesszük, de ez sem kicsiség; ha csupán háromfős családokról beszélünk, akkor is mintegy félmillió ember ellátási gondját vették le az állam válláról. Azt hiszem, már az elmondottak is hűen érzékeltetik, hogy az érdekvédelmi szövetség tagjai, akiknek önfeláldozó munkáját társadalmunk már korábban az Építésben Szerzett Érdemekért állami kitüntetés odaítélésével méltányolta, e nagy napon büszkén ünnepeltek. Mégis, szóljunk talán néhány szót kertészkedőink társadalmi aktivitásáról is. Nem azért, mert így illik, hanem azért, mert valóban érdemes. A nagy szavak helyett beszéljenek a konkrét tények: kertészkedőink csupán a múlt év folyamán 3 millió 125 ezer óra társadalmi munkával járultak hozzá a választási programúéi eredő feladatok sikeres teljesítéséhez, településeink arculatának csinosításához. A mezőgazdasági munkacsúcsok ideién szövetségünk tagjai 623 ezer óra társadalmi munkával enyhítették nagyüzemeink munkaerő-gondjait. Az, hogy a kertbarátok évente több százezer gyümölcsfát és díszcserjét ültetnek, parkokat létesítenek és ápolnak, évente több ezer tonna szénát gyűjtenek az elfekvő területeken stb. már szinte természetesnek tűnik. Olyan természetesnek, hogy néha bizony megköszönni is elfelejtjük a szorgalmat. Kár, hogy így van, az elismerő szó újabb kezdeményezésre ösztönöz! De vigyük végig a sort. Kertészkedőink munkájának szerves részét képezi az oktató, nevelő és népszerűsítő tevékenység. A járási bizottságok előadó testületéiben 360 szakképzett előadó működik, a szervezetek évente mintegy 350 népszerűsítő kiállítást rendeznek, kertészkedőink hazai és külföldi tanulmányutakon gazdagítják ismereteik tárházát, és sok helyütt már a fiatalokat is felkarolták. Ami pedig a jövőt illeti, sokat lehet és kell tennünk a kertbarátmozgalom fejlesztéséért. Mert sok még a parlagföld, ahol egyelőre millió mag-* vat érlelő, kártevőket bújtató gyomok burjánzanak. És eleddik a konyhakertek tulajdonosainak körében sem sikerült elérnünk a jobb földkihasználást szavatoló szervezettséget. Hogy változtassunk a helyzeten, két éven belül legalább 200 ezer főre kellene növelni a szövet-* ség tagjainak számát, meg kell oldanunk az értékesítési gondokat, bővíteni és javítani kell a kertészkedőknek nyújtott szolgáltatásokat, új szakboltokat, és szövetségi terményfeldolgnzókat kell létesítenünk stb. A fejlesztési elképzelések nem a szervezettség mindenáron! növelését szolgálják, hanem elsősorban az országos gondok enyhítését szorgalmazzák. Reméljük, hegy sikerrel! KADEK GABOR A jubiláló szövetség munkájáról az SZKSZ KB titkára számolt be A szerződés a felvásárlót is kötelezze! Az élvonalbeli kertbarátok társadalmi elismerésben, szövetségi kitüntetésben részesültek Fotó: Nižníková E. csak elhelyezni a zöldséget. Az alapszervezet vezetősége végül megtalálja a megfelelő partnert, az árut viszont csak a Zeleninán keresztül juttathatja el az átvevőnek. Ez érthetetlen, de nemcsak a hidaskürti alapszervezet problémája. Az alapszervezet felvásárlója az idényben hetenként kétszer, vagyis szerdán és vasárnap veszi át az árut a tagoktól. A szerdai felvásárláshoz hétfőn, a vasárnapihoz meg előző csütörtökön kéri az irányszámot a Zeleninától. A fő idényben többször is előfordult, hogy a Zelenina a ládázott árut nem maradék nélkül felvásárolja. Egyelőre senki nem garantálja, hogy a szerződött árut bonyodalmak nélkül értékesíthetjük. Az alapszervezetnek manapság már a kiskertek felszántása is komoly gondot okoz. A szervezetnek nincs rá saját pénzeszköze, hogy kistraktort vásároljon. Az üzemanyag korlátozása miatt viszont a szövetkezet nem vállalkozhat a kiskertek felszántására. Így nagy utánjárás, kilincselgetés előzi meg a szántást. Talán helyes volna, ha a helyi nemzeti bizottság műszaki szolgáltató részlege erőgéppel kisegítené a
