Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-17 / 28. szám
6 SZABAD rOtUWOTB* 1982. július 19. Spirt- Is Metali nap Korosztályok találkozása a győzelmi emelvényen A különböző tömegsport- és honvédelmi rendezvények sajnos a mai napig jobbára városi „kiváltságnak" számítanak. A nagyobb tömegbázis a jobb felszereltség, és nem utolsó sorban a városi lakosság korlátozott természetes mozgási lehetősége teszik ott eleve könnyebbé az ilyen akciók megrendezését és lebonyolítását. Faluhelyen viszont, ahol a lakosság többsége a szövetkezetben dolgozik, olykor komoly fizikai igénybevételt jelentő munkát végezve, érthetően nem mindig találkozik kitörő lelkesedéssel a „plusz mozgás“ bármilyen formájának gondolata. Ezért is külön öröm olyan eseményről beszámolni, amilyenre, a közelmúltban került sor a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás egyik községében, Gellén (Holice na Ostrove). A falu lakossága a hnb, a szövetkezet, a vadásztársulat és a helyi alapiskola pedagógusainak irá nyitásával és szervezésével az idén is megrendezte a tavaly méltán sikeresnek nevezhető honvédelmi és sportnapot. A gazdag és változatos versenyprogramban a lakosság úgy szólván valamennyi rétege és korosz tálya képviseltette magát. A verse nyék — táv- és akadályfutás, gránát dobás, céllövészet légpuskával, gáz álarc időre történő feiöltése — hat férfi- és három női kategóriában folytuk, életkor szerint. Az alsó kor határ 18 év volt, a felső — korlát lan ... • .............. A vasárnap reggel kilenctől délmérkőzés, vagy a Honvédelmi Szövetség járási bizottsága kinológiai szakosztályának látványos bemutatója. A siker és a jó hangulat további biztosítéka volt az illatával már messziről a sátrakhoz csalogató özpörkölt, a frissen pattogó muzsika, és a kellemesen hütött, dúsan habzó ógyallai „aranyfácán“ is. Ami magát a versenyt illeti: az eredménylisták felsorolásától azt hiszem, nyugodtan eltekinthetünk. Már csak azért is, mert tulajdonképpen valamennyi résztvevő egyben egy kicsit győztesnek is tekinthető. Mert kell-e, lehet-e győztesről beszélni ott, ahol apa és fia fej fej mellett futják az „ezerötszáz“ utolsó métereit? Ahol középkorú asszonyok, öt fárasztó munkanap és egy szombati nagytakarítás után melegítőt öltenek és öszszemérik tudásukat futásban, gránátdobásban, csupán a sport, a verseny öröméért? Ebben van a kitűnően sikerült gellei honvédelmi nap igazi jelentősége: megmozgatta a falu lakosságát, felvillantotta a sport, a játékos mozgás szépségét. A résztvevőknek a tavalyinál jóval nagyobb száma pedig azt bizonyította be mindenéi beszédesebben, hogy minderre Gellén valóságos igény van. jogos dicséret és elismerés jár a község lelkes, sportkedvelő lakosságának, és a fáradságot nem ismerő, minden részletre ügyelő rendező gárdának: K m o t r i к Ferencnek a hnb fiatal elnökének, Cséfalvay Tivadarnak, a hnb titkárának és a szövetkezet pártszervezete elnökének, Major Dezső pedagógusnak, a nártatlan és Apa és fia holtversenyben, az utolsó métereken után ötig tartó rendezvény a sport és a honvédelem igazi seregszemléje volt a községben. A ragyogó, verő fényes napsütés is hozzájárult ahhoz hogy egy gyönyörű nap élményeivel lettek gazdagabbak mindazok, akik kijöttek a sportpályára, akár mint néző, akár mint versenyző. A gazdag programot a versenyszámok szünetei ben olyan rendezvények tették szi nesebbé, mint a helyi „öregfiúk“ ál tál játszott barátságos labdarúgótárgyilagos versenybírák vezetőjének, Csóka Tibor üzletvezetőnek és Nagy Imre vadgazdának, akik ételrűl-itálról gondoskodtak a versenyzők és a nézők számára. Lelkesedésük és odaadó munkájuk a legjobb biztosíték arra, hogy az elkövetkezendő esztendőben — és esztendőkben — hagyománnyá, a község sportéletének szerves részévé váljon a gazdag programú honvédelmi nap megrendezése. VASS GYULA összpontosítás... Bódis Vilmos felvételei Országos méretű, rendkívüli társadalmi jelentőségű rendezvénysorozat színhelye volt a közelmúltban a Szepesség központja, Spišská Nová Ves: itt rendezték meg, július 2. és 4. között a pedagógiai napokat. A háromnapos rendezvény keretében több mint 300 pedagógus, nevelő és iskolaügyi dolgozó cserélte ki tapasztalatait és vitatta meg pártunk művelődéspolitikájának legfontosabb kérdéseit a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában. A találkozón szó volt az ifjú nemzedék kommunista szellemben történő nevelésének kulcsfontosságú összetevőiről, mint a szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre való nevelés, a szocializmus vívmányai védelmének fontossága, valamint az ezeket szerves egységgé ötvöző, szakmai és eszmei-politikai téren egyaránt magas színvonalú iskolarendszer fejlesztésének nélkülözhetetlen feltételeiről . A találkozó résztvevői soraik között üdvözölhették a CSKP KB küldöttségét, élén Josef Havlín elvtárssal, a CSKP KB titkárával, az SZLKP KB küldöttségét, Ivan Litvaj elvtárs vezetésével, Milan Vondrnškát és juraj BuSát, a CSSZK, Illetve az SZSZK Iskolaügyi miniszterét, valamint további jelentős politikai és közéleti személyiségeket. A megnyitó beszédet Juraj Buša tartotta. Vázolta a rendezvény célkitűzéseit, külön kiemelve, hogy a szocialista iskola fő feladata a tanulók eszmel-polltlkal, erkölcsi és szakmai fejlődésének harmonikus biztosítása, ami, összhangban a kommunista nevelés többi alapelveivel, egyenes úton vezet a szocialista embertípus kialakulásához, és biztosíték arra, hogy az ilyen szellemben nevelkedett nemzedék tudományos világnézetűvé, politikailag és társadalmilag aktívvá váljék. Külön szólt a honvédelmi nevelés fontosságáról és gyakorlati tapasztalatairól az alapiskolákon, ill. a középiskolák különböző típusain. Ugyanezt a témát a CSSZK viszonyaiban részletesen kifejtette Milan Vondruška cseh oktatásügyi miniszter Is. Ezt követően Josef Havlínnak, a CSKP KB küldöttsége vezetőjének beszéde következett. A tudományos alaposságú beszámoló főbb gondolatait, amelyek mélyrehatóan elemezték a kommunista nevelés jelenlegi helyzetét hazánkban, és előremutattak a Jövő feladataira, az alábbiakban ismertetjük. Pártunk politikájában és az államvezetés valamennyi fokán egyre inkább előtérbe kerül az ifjú nemzedék nevelésének kérdése. Érthető és szükségszerű követelmény ez, hiszen szocialista társadalmunk további fejlődésének egyik alapvető feltételéről van szó. A gyakorlatban mindez elsősorban az alapiskola tananyagának korszerűsítésében, illetve a különböző Irányzatú középiskolák hangsúlyozottabb szakosításában mutatkozik meg, párhuzamosan az állandó feladatként előirányzott magas szintű eszmei-politikai neveléssel. Ugyanezek a követelmények, természetesen magasabb szinten, a főiskolák valamennyi típusára is érvényesek. Jelentős eredményként tarthatjuk számon azt is, hogy a szélesebb közvélemény Is egyre jobban megismerkedik az iskolák belső oktatási rendszerével és nevelési célkitűzéseivel. Mindebből egyenesen következik, hogy iskolarendszerünk előtt igényes feladatok állnak. Minden eddiginél következetesebben kell érvényesítenünk pártunk oktató-nevelő rendszerünk számára meghatározott célkitűzéseit. Ebben a munkában egyfor* mán fontos szerepe van mindazoknak, akik az oktatás és a nevelés különböző területein dolgoznak, ám elsősorban mégis a pedagógusoknak. Rájuk hárul a célok és feladatok közvetlen megvalósítása, ők a tudományos világnézeti alapokon álló, politikailag, erkölcsileg és szakmailag egyaránt fejlett, kialakult osztályöntudattal rendelkező fiatalok nevelésének közvetlen eszközei. E célok pedig egyértelműen meghatározzák a szocialista pedagógussal szemben támasztott követelményeiét: 1 szocializmus ügye melletti teljes elkötelezettségét, az imperializmus agresszív politikájának ás céljainak ismeretét, magukévá tenni a haladás erőinek fáradozását a világbéke megőrzésének érdekében, a Szovjetuniónak és a szocialista tábor országai« nak ebből vállalt részét, és mindezek következetes érvényesítését az oktató-nevelő munka gyakorlatában- Elengedhetetlen tehát, hogy a pedagógusok szüntelenül képezzék magukat, állandó figyelemmel kísérjék a világpolitika alakulását, a hazánkban végbemenő politikai ás gazdasági folyamatokat pedig ezek függvényében, szocialista szellemben legyenek képesek látni és magyarázni. A háromnapos rendezvény befejező napján a résztvevők egyhangúlag leszögezték, hogy a találkozó utat mutatott oktató-nevelő rendszerünk fejlődésében, szocialista társadalmunk építésének új, igényesebb szakaszára. t-sasa A kommunista nevelés szellemében Amikor Parény-Hfm (Perfn-Chým) községről beszélünk, rendszerint a sikeres mezőgazdasági termelés, a példás rend és tisztaság jut eszünkbe. Ez arra utal, hogv a helyi nemzeti bizottság — melynek székhelye Felsőláncon (Vyšný Lanec)van — sokat tesz a választási program megvalósítása érdekében. Korszerű hnb C ü lete, postája, cukrászdája, egészségügyi rendelője, moziterme, ifjúsági klubja van a falunak, melyek kielégítik a lakosság szociális és kulturális igényeit. A tudásukat gyarapítani vágyók olyan könyvtárat látogathatnak a faluban, melynek tevékenységéről ér demes említést tenni. Kö" . múltban a járási nemzeti bizottságtól a Jó eredményekért a „Példás könyvtár“ kitüntetést kapták. Annak érdekében, hogy a könyv eljusson minden családhoz, a községnek Mészáros Ilona személyében hivatásos könyvtárosa van. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a könyvtáros személyes kapcsolata az olvasóval egyik alapfeltétele annak, hogy a könyvtárlátogatő több művet Is közelebbről megismerjen. A könyvtár jő híréhez az is hozzájárult, hogy vezetője megkereste, és megtalálta az utat a SZISZ, a pionirszervezet és a Vöröskereszt helyi szervezeteivel. Ennek köszönhetően a faluban nagy sikere van az „Olvas az egész család“, valamint a ' „A könyvtár legjobb olvasója“ mozgalomnak. A könyvtárat dicséret illeti népművelő tevékenységéért. Iván Sándor ízelítő egy köztünk élő népcsoport kultúrájából As i. a. S—10. században indultak el hosszú vándorúinkra Észak-Indiúból, majd szétszóródtak Ázsia és Európa államaiban, Közép-Európa országaiban a 15. században jelentek meg. Napjainkban Európában mintegy 1—1,2 millióan élnek, legtöbben a Balkánon, Romániában, Magyarországon és Csehszlovákiában. Hazánkban mintegy százezren vannak, közülük 84 ezren Szlovákia területén. Egymást maguk között romnak vagy rámának nevezik, ami nyngat-indiai eredetű szó és embert jelent. A vándorlás és a sorsüldözés ellenére megtartották társadalmi rendszerüket, szokásaikat, ruházatukat, s bár a környezet kultúrájából sokat átvettek, megőrizték nyelvüket is. Napjainkban a cigányszármazású állampolgárokat is két nagy csoportba sorolhatjuk. Egy részük, szakítva az ősi hagyományokkal, a századelőn már érezhető módon önálló réteget alakított ki, s azóta is Igyekszik beolvadni az átlaglakosság körébe. Az ún. oláhcigányok (akik elnevezése utal arra, hogy későbbi Időpontban, a Balkánról vándoroltak hazánk területére) azonban továbbra is szigorú fegyelmek között őrzik ősi hagyományaikat. Ez a réteg okozza a legtöbb problémát A szocialista társadalmi rendszer kiterjedt eszmei har cot hirdetett a cigányszármazású lakosokkal szemben) előítéletek megváltoztatására. Ez a harc kettős: egy részt küzdeni kell a lakosság részéről érezhető társa dalml kiközösítés ellen, másrészt viszont a nomád élet módról kell sok-sok türelemmel átnevelni, a megalázó helyzetből kiemelni a cigányszármazású polgártársakat Újszerű kezdeményezéssel jelentkezett a Nőszövetség 2-es számú gútaf (Kolárovo) alapszervezete. Ónálló programot hirdetett az egyik vasárnap délután a Váh szálló udvarára, ahol az ún. oláhcigányok csoportja mutatott be népszokásaiból Ízelítőt. Nagy érdeklődét mellett zajlott a mintegy másfél órás program, s rög tön le kell szögeznem, — a műsor minden visszásság; ellenére olyan önfeledt, Igazi folklórt láthatott a gútn közönség, amely azt hiszem, mindenképpen hozzáiárui a cigánylakosság életének megértéséhez, élete rejtett szépségeinek feltárásához. A fellépők azon „közismert* cigányszármazású lakosokból kerültek ki, akik a Műszaki Szolgáltatások üzemében dolgoznak, utcát söpörnek. Fent a színpadon mindaddig esetlenül csetlettekbotlottak, míg nem saját vérükből fakadó táncaikat rophatták vagy énekelhették. És itt ütközött ki élesen a program összeállításának legsarkallatosabb hibája: Fatális tévedés folyamán a műsor szervezői talán nem bízva a cigányszármazású „előadók“ ügyességében — felléptettek „mücigányokat“, a valódi folklór elemeit összekeverték a sírva-vigadás, a szirup Ízű magyar nóták sokaságával. Pedig kár volt. Az igazi cigúnyos iz, a néhol romantikus, másutt a megdöbbentően realisztikus elemek keveredése olyan légkört teremtett, amely — és most minden felesleges nagy szavak nélkül — vetekedett a nyárelőn Komáromban látott valamennyi dél-amerikai folklór együttesének műsorával. Ez a vélemény a látszat ellenére korántsem marasztalja el a gútai kezdeményezést. Csupán arra szeretnék rámutatni, hogy kis „átfésüléssel“, a cigányság életét bemutató keretjáték jobb megválasztásával járásunkban olyan műsort lehet — és kell isi — összeállítani, amely mentes minden sallangtól, müzenétől. Bízva a szervezők leleményességében, zárszóként csupán egyetlen gondolatot szeretnék az olvasók elé bocsátani. A gjjtai összeállítás remélhetőleg kilép a város szűk határaiból, s szereplői hamarosan bemutatkoznak másutt Is. A csupán „becenevükről“ ismert amatőr műkedvelők — Citrom, Héra, Gróf és a többiek — munkájuk semmiképp sem volt hiábavaló, s ugyanfgy Kicsindy Károlyné tevékenysége sem, aki az egész kezdeményezést elindította, a próbákat Irányította. Rádöbbentett bennünket arra, hogy közvetlen környezetünkben él egy népcsoport, amelyről oly keveset tudunk, s csodáatos érzelemviláguk hű tolmácsolásával nemcsak az ő életüket hozták hozzánk közelebb, hanem bátortalanul, le jelentős értelmi-érzelmi csillogással fedték fel a megrögzött előítéletek okozta fehér foltokat tudásunkban. M. L.
