Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-20 / 46. szám
SZABAD r'ÖLDMÜVES 1982. november 20. 14 í#! MÉHÉSZÉT +■ MÉHÉSZET gg> MÉHČSZET » MÉHÉSZET ♦ MÉHÉSZET +. MÉHÉSZET ♦ MÉHÉSZET +■ MÉHČSZET » MÉHČSZET ♦ MÉHÉSZÉT +■ Több szem többet lát Méheimet szeptember elejére beteleltem. Anyákat, lépőket cseréltem. Átlagban 10 kilő cukrot adtam családonként. Természetesen más méhésztársak is Így cselekedtek, az etetést viszont többen később kezdték. Azt gondolhatná a méhész, hogy ezzel minden rendben van, s csak a méhek nyugalmáról kell gondoskodni. A máit évben Így történt nálam a nyugalmi időben. Egy anya sem pusztult el. Az idén viszont a kimerítő, jé gyűjtés után, bőven ért meglenetés. Az egyik ismerősöm említette, hogy Ilyen erősek még nem voltak a méhcsaládjai, miht az idén. Az egyik családjánál szeptember elején még üt keret fiasitás volt, s a herék sokasága fogyasztotta a mézkészletet. Méhésztársam a megoldás lényegét az élelem kiegészítésében látta. £n viszont megemlítettem, hogy az anyacsere ugyancsak időszerű lenne, „ö, dehogy. Idei anya van a családban. Olyan anya, amely rajbölcsőből kelt..válaszolta. Ez nem jelenti azt, hogy az Ilyen anyák mindegyike három, esetleg öt évig is hibátlanul teljesítheti feladatát. A rajanyák esetében sok méhésztárs a matuzsálemi kor elérésére gondol. Lehet viszont az másképpen is. Ismerősöm méheséből szeptember végére eltűntek az „erős család“ heréi, azonban sem fiasitás, sem anya nem volt a családban. Szerencsére egy anyát tartalékolt. Azzal segítette ld a családot. Ha nem hívom fel figyelmét az anyacsere fontosságára, talán nem jutott volna eszébe. Az ősz elején velem is előfordult hasonló eset. Egy idei rajanyával rendelkező családom ült ki a kaptár falára, mintha rajzani készülne. Déltájt, amikor meleg volt az idő, a család méhei annyira röpdöstek, mintha rajzani akarnának, vagy nászrepiilésre készülnének. Ez tiz napon át ismétlődött. Tíz napig nem bontottam kaptárt, ám figyeltem a méhek „játékát“. Azután döntöttem, mert láttam, hogy reggelenként nem a munkában elöregedett nyári méhek ülnek ki a kaptár kijárójára. Ezek ugyanis a többi családoknál már két hete eltűntek. Az esemény „titka“ más volt. Kaptárt bontottam és láttam, hogy családom gyengébb a közepesnél. A méhek röptéből Ítélve viszont a legerősebbnek kellett volna lennie. Kelőfélben levő Hasítása csak tenyérnyi volt. A fészek közepén egy félig üres mézes lépen nyolc kirágott fedelű bölcsőt, meg egy fiatal párzatlan anyát leltem. Valóban nászrepülés akart lenni a méhek tömeges röpködése, ám ez nem következhetett be, mert a családban számottevő, párzásra alkalmas here már nem volt. Az anyát pótbölcsőből kelt fiatal anyával kicseréltem. Gondoltam, ha lé nincs, szamár is jó. A pótbölcsőt nem tartom a rajbölcsővel egyenértékűnek. Akadhat viszont kivétel. A családnak adott anya bizonyára nem tartozik a kivételesen jók közé, a hatás viszont jő volt. A család többé nem ült a kaptár elejére, s a nászrepülési kísérlet Is elmaradt. A másik családomnál éppen ennek az ellenkezőjét figyeltem meg. A kijáróban alig voltak méhek. Meleg időben sem röpködtek annyira, mint a többi családok. A kaptárbontás során láttam, hogy a család eléggé erős, az anya viszont elveszett. A családnak pétbölcsőből kelt anyát adtam. A hatás nem maradt el. A méhek megélénkültek. A távolabb tartózkodó őrtálló méhek a kijáróban tömörültek. Véget vetettek a csendes rablásnak. A nagyon megcsappant mézkészlet rablásra utalt. Nem vagyok a gyakori kaptárbontás híve. Csak akkor nyitok kaptárt, ha ennek szükségét látom. A külső jelekből felismerem a bajt. Természetes, az okot a kaptárbontás után állapítom meg. Nem múlik el egy nap sem, hogy a telelő méhcsaládjaimat meg ne szemlélném. Gyakran még télen is elsétálok a családok előtt vagy mögöttük, de hallgató nélkül. Nem tartom ezt szükségesnek. Még akkor sem, ha új módszernek hirdetik. Az anyátlan, vagy a párzatlan anyával küszködő család nyugtalan. Télen sokat fogyaszt. Tavaszra, rendszerint annyira legyengül, hogy csak az egyesítés segíthet rajta. A telelő méhcsalád nagy nyugalmat Igényel. Persze nem az ember nyugalmához hasonlót. A vasúti töltés mellett telelő méheket nem nagyon zavarja a kerekek csattogása, ha viszont faág, vagy egy szál kóró szüntelenül a kaptárhoz verődik, akkor a méhek nyugtalanok, idegessé válnak, a kelleténél többet fogyasztanak, s ezt a kaptárban történő ürltkezés követi. Ezeket a magam kárán tanultam meg. A cinkék szintén sokszor hábor gatták méheimet, ám ezeknek a zava rása természetszerűbb a méhek ese tében. A cinkék kopogtatása után né hány méh kibújik a nyíláson és áldó zatul esik, a többi viszont alig moz dúl meg. A téli fürt nyugodt marad Kezdő méhész koromban a péter házi tanyán telelt méhállományom nak a fele. Az erdő közelében fél órányi járásra tőlünk raktam le őket Hacsak tehettem, meglátogattam családokat. A tanya gazdája fölöslegesnek Ítélte a gyakori látogatást, mondván 6 is megfigyelhetné őket, s ha baj van, akkor értesítik, január közepén, csípős fagyban figyelmeztetett. Vettem a téli bundát és kiballagtam a tanyára. Láttam amint a szélső Nagyboconádi kaptáramból kiugrott egy harkály. Igen. Nem tévedés. Akkora rést vágott a nyugati oldalon, hogy akár három cinke is befért volna rajta, üt lépen keresztül tátongott a rés. Vége mindennek, gondoltam. Édesapámtól vártam segítséget, aki akkortájt lapunk levelezője volt. ,Nem úgy eszik a forró kását, ahogyan te gondolod fiam“ — mondta mosolyogva, mikor elbeszéltem neki az esetet. Másnap ő is velem jött a tanyára. Kényelmesen, nagy nyugalommal kátránypapírt erősített a kaptár hibás falára. Hatása nem maradt el. A méhcsalád szépen kitelelt. A harkály a továbbiakban nem bántotta a családot. Abban az évben a megbolyga tott méhcsalád 20 kiló mézet termelt. Azóta azt tartom, hogy a gyakori kaptárbontogatássa) több kárt oko zunk a családnak, mint amilyet el lenségei, a kártevők tesznek bennük Méhésztársaimnak szintén ez a vé leménye? Szóljanak hozzá, hiszen több szem többet lát. CSURILLA JÓZSEF Formálódó méhészutánpóflás Méhészkörökben gyakori téma a fiatalok szakoktatásának, az utánpótlás nevelésének szükségszerűsége és kérdés, hogy az alapszervezetek vezetői mennyire gondoskodnak a fiatalok megnyeréséről, s azok gyakorlati és elméleti oktatásáról. A közelmúltban a fiatalok körében többször népszerűsítették a méhészetei. Több pedagógus, akt szintén méhész, a szabadidő Ilyetén való eltöltésére ösztönözte a tanulókat, szép sikerrel, s a szünidőben fokozatosan beavatta őket a méhészeti munka titkaiba. A fiatalok sokasága méhészeti szakkörökbe tömörülve, megkedvelte ezt a népgazdaságig is hasznos tevékenységet. Több helyen, természetesen felügyelet mellett, a fiatalokra bízták néhány méhcsalád gondozását, a pörgetést, a környezet megfigyelését stb. Tán mondani sem kell, hogy a kezdeményezők törekvését szép siker koronázta. Ugyanilyen célt szolgáltak az Illetékes szervek által megrendezett méhészeti. tárgyú versenyek Is, ahol a fiatalok rendkívül jó felkészültsége, méhészeti Ismeretei kellemesen lepték meg a vizsgáztató bizottság tagjait. —hal— Milyen rendellenességek fordulhatnak elő telelés után? A rendellenességek, amelyek a méhészetben a telelés atán bekövetkezhetnek, eléggé közismertek, ám a helyrehozatal ismertetése ma is időszerű. A telelés idején olyan rendellenesség léphet fel, hogy a család anyja elpusztul. Az anya pusztulásának ebben az időszakban több oka lehet, s erre csak megközelítően következtethetünk. Ha tavasszal a népesség nagyjából hasonló mint beteleltetéskor, előfordulhatott, hogy ősszel az utolsó ellenőrzés alkalmával a keretek ősszetolásékor a méhész az anyát maga pusztította el, esetleg az anya elöregedett, vagy hibái miatti pusztulása Is bekövetkezhetett. Ha ellenőrzéskor észrevettük, hogy sok a téli hulla, s a lépek az ürítkezés miatt szennyezettek, az anya pusztulását a noszéma okozhatta. Az anyátlanságot a család erősebb, nyugtalan zúgáséból állapíthatjuk meg. Olykor ajánlatos a tartalék családdal történő anyásítás. Ha egy anyátlan család erősen noszémás, akkor nem érdemes vele bajlódni, kénezzük le. Ha viszont úgy döntünk, hogy egészséges tartalék családdal egyesítjük, akkor feltétlenül kapnia kell Fumagillines gyógykezelést. Enélkül az egészséges tartalékot fölösleges hozzátenni. Az anyátlan család korán tavasszal, még ha kirágásra állítjuk Is a zárkát, a beadott anyát könnyen elfogadja. Ha viszont gyors beavatkozás szükséges a szabad anyásítás Is esedékes lehet. Már magam Is alkalmaztam az utóbbi módszert, amennyiben az Idő előrehaladott volt. Olykor, amikor a rossz Idő miatt nem tudtam Idejében elvégezni az első tavaszt ellenőrzést, s a családban még nem volt álanya. Ha tehát ezt a módszert választjuk, ne engedjük el az anyát vaktában. Figyeljük pár percig a méhek viselkedését. Ezt a módszert Csurilla József méhésztársam Is sikeresen alkalmazta, „Anyásftási tapasztalatok“ című Írása ezt bizonyltja. Tartalék anyáscsaládnál, ahol egy kaptárban két kis családot, illetve tartalék anyát teleltetünk, és a kaptár nincs hézagmentesen elválasztva, tehát a választó deszka résein a méhek összejárnak, ez az egyik tartalék anya pusztulását okozhatja. Csak a Hasítás hiánya hívhatja fel a figyelmünket a rendellenességre. Anyásltani ezért csak a rések eltömése után tanácsos. Előfordulhat viszont, hogy a méhcsaládban álanya petézik. Az álanyás család Hasítását már minden méhész ismeri, azért ezt fölöslegesnek tartom részletesni. Hasonló a Hasítás akkor Is, ha a család terméketlen anyával telel. Ez akkor fordulhat elő, ha az anya teleléskor, vagy közvetlenül utána pusztult el, s a család fiatal anyát nevelt, de az a herék hiánya, esetleg a hirtelen lehűlés miatt nem párzott be. Púpos Hasítás bepárzott anyával Is megtörténhet. A múlt tavasszal állományomban Is ez történt. Betegségem miatt később bonthattam kaptárt a kelleténél, és nem tudtam rájönni a rendellenességre. Kaptárbontás előtti megfigyeléseim arra utaltak, hogy minden a legnagyobb rendben van. A virágport minden családom szaporán hordta. Amikor meg kaptárt bontottam, az egyiknél, min» a többinél megpillantottam egy éves jelölt anyát. Még csak akkor kezdett petézni a kiemelt kereten, gondoltam, hogy minden rendben van, viszont a további keretek a befedett púpos Hasítás miatt csalódást okoztak. Szokatlan volt a látvány, de a feljegyzéseimből megállapítottam, hogy amikor ez az anya párzott, hűvös, esős idők voltak, és valószínűleg csak egyszer lehetett kint nászrepülésen, és magtartsznyája kevés hím csírasejtet tartalmazott, tehát hamar kimerült. Ez okozhatta a korai hereflasltás előfordulását. Azonnal eltávolítottam, és másnap zárkában jól petéző anyát adtam be a családnak, amit elfogadtak. Az anyásltás szempontjából tehát fontos felismerni, hogy él vagy terméketlen anyával állunk-e szemben. A terméketlen anya petézése szabályos, a petéket a sejt fenekére rakja, az első keret kiemelésekor ezért nem volt feltűnő a' rendellenesség. Ilyen esetben nem ajánlom a szabad anyésltást, mert a méhek hangulata nem kedvező erre. A kora tavaszi anyásftásnál ügyeljünk rá, hogy a zárkában beadott anya az éjjeli lehűlés miatt el ne pusztuljon. Az anyásltási siker ellenőrzése ezért korábban esedékes, mint nyáron. Erre akár másnap is sor kerülhet. A család tavasszal jobban ragaszkodik az anyához, mint például nyáron. A tavaszi vizsgálatkor a méhész aggódik, ha több elpusztult méhet talál a kaptárban a szokásosnál. A természetes téli elhullás még nem csökkenti szembetűnően a betelelt létszámot. A részleges elhullás esetén viszont felére Is csökkenhet a népesség. Ennek okai a telelés alatt: a léputcák egy részéből az élelem elfogyott, a méhek többszöri vagy állandó zavarása télen (egér, harkály stb.). A zavarás miatti pusztulást belső ürltkezés is okozhatja. Az ilyen család noszémásnak is tekinthető. A két-három léputcát takaró gyenge családokkal nem érdemes bajlódni. Hl viszont az egyesítésnél döntünk, mint már említettem a fumagllltnes kezelés nélkülözhetetlen. Az említett okok miatt persze a méhcsalád teljes pusztulása Is bekövetkezhet Ilyen esetben a méhhullát el kell ásni vagy égetni. A noszéma miatt elpusztult méhek lépjeit ne adjuk be más családnak. A szennyezett lépeket ki kell olvasztani. Olyan lépek Is olvasztani valók, amelyek sejtjeiben sok az elpusztult méh. Az így kiürült kaptárokat zárjuk le, fertőtlenítsük, hogy a betegség tovább ne terjedhessen. Az U gyakori, hogy a lépőkben a virágpor a gombásodás miatt megkövesedett. Ha ez nagyobb arányú, akkor a keretet ki kell venni, s a lépet kiolvasztani. Aki télre nem szűkíti a kaptárokat, s az összes keretet bent hagyja, a (észken kívül levő lépekben a földeden méz „megbuggyanhat“. Ha ezt a mézet megkóstoljuk, az gyengén erjedt. Ha kiemeljük a lépet, és lapjával a föld felé suhintjuk, akkor az erjedt méz egy része esőszerűen kicsapódik. Ilyen rendellenesség akkor jelentkezhet, ha nagy a kaptárban a nedvességtartalom, tehát lucskos. Ilyenkor nincs kellő szellőzés, vagyis légcsere a kaptárban. Ajánlatos, hogy a méhész télen figyelje méheit és tavasszal az esetleges rendellenességeket szakszerűen távolítsa el. Így időben megakadályozhatja a méhek pusztulását. VICZÉN ISTVÁN Milan Dobrovodský az egyik maiackyi méhészeti szakkör vezetője ismerteti a fiatalokkal a mézzel telt keret leíedelezésének a módját A fiatalok bepillantanak a költőtérbe Fotó: Viola Tóthová . . . ^ I jjt..- -Miről tárgyaltak? Az SZMSZ KB 12. plenáris ülésén megemlékeztek a szenckirályfai (Králové pri Senci) méhészeti oktatútelep megaiakftásának 4 évtizedes múltjáról, az oktatás terén elért szép sikereiről. Jozef Driaik, az SZMSZ KB elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség központi választmánya a telep korszerűsítésére, az intézmény felújítására bét millió koronás költségvetést hagyott jővá. A munkálatok befejezése után tehát még korszerűbb módszerekkel és eszközökkel tehetik színvonalasabbá a méhészek Ismereteinek gyarapítását. A telep fejlesztésében elért kiváló eredményekért Keszőcze Imrének, a fiatal méhészek körében végzett áldozatkész munkáért pedig František Zacharnak átadták az „Ezüst Méh“ szövetségi kitüntetés II. fokozatát. Mikuláš Jáni, ax SZMSZ KB titkára Ismertette az elnökség, illetve a titkárság munkáját körvonalazó jelentést, melyben a 11. plenáris ülés, továbbá az SZMSZ III. kongresszusa Irányelveinek gyakorlati, tehát Időterv szerinti megvalósításáról nyújtott részletes áttekintést. Beszámolt a hlohoveci Slovakofar-ma nemzeti vállalattal kötött szerző dések teljesítéséről, kiemelve azt, hogy a méhészek pempöből lényegesen többet, méhméregből viszont a tervezettnél jóval kevesebbet adtak Ipari feldolgozásra. Ez azt bizonyltja, hogy többen előszeretettel túlteljesítik a pempőforgalmazás tervét, méhméregből viszont, amely fontos alapanyaga egyes gyógyszereknek, még ötven százalékos tervteljesltést sem értek el. Ez szükségessé teszi, hogy az alapszervezetek vezetőségei a jövőben figyelemmel kísérjék a'forgalmazási tervek választék szerinti teljesítését. A központi bizottság elnöksége és titkársága szintén ügyel arra, hogy az arányok a pempő és a méhméreg forgalmazásában minden alapszervezetben meglegyenek. A továbbiak során Ismertették a Varroa atka elhatalmasodását gátlő intézkedések őta elért sikereket, rendkívül hasznosnak minősítették a téli hulladék rendszeres vizsgálatát, meghatározták a védekezés további teendőit, s körvonalazták a 13. plenáris ülés tárgysorozatát. A 12. plenáris ülés résztvevői egyetértettek az SZMSZ IV. kongresszusa összehívásának javaslataival, s nagyvonalakban körvonalazták a jövó évi januári és márciusi alapszervezeti taggyűlések megtartásának irányvonalát. A plénum résztvevői a vitában pozitívan értékelték az elnökség és a titkárság munkáját, s a bíráló igényesség szellemében tárgyalták a többi kérdéscsoportokat is. V. T.
