Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-11-20 / 46. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. november 20. Új feladatok előtt Társadalmi szerepét és taglétszámát tekintve a Szocialista Ifjú­sági Szövetség méltán sorakozik fel társadalmunk vezető ereje: Csehszlovákia Kommunista Pártja mellé. Az Ifjúság minden társa­dalomban jelentős politikai, közvéleményformáló, és nem utolsó­sorban gazdasági erő; különösen érvényes mindez a szocialista tár­sadalomban, amely történelmi küldetését nem töltheti be a jövő zálogát képviselő Ifjú nemzedék igaz elkötelezettséggel párosuló friss, lendületes országépítő munkája nélkül. A szocializmus épí­tésének három és fél évtizedes történetében már Jelképpé váltak azok az alkotások, amelyek hazánk fiataljainak nevéhez fűződnek, mint például Ifjúságfalva (Dedina mládeže) vagy az Ifjúsági Vízi­erőmű. Az azóta eltelt időszakban a szocia­lizmus építése a két világrendszer gazdasági és politikai harcának éle­ződése folytán a kezdeti évek alapo­zást jelentő feladataiból bonyolult, sokrétű folyamattá vált. Ezzel párhu­zamosan nőtt és nő napjainkban is az ifjúság hatékony eszmei-politikai ne­velésének jelentősége, és kerül mind­inkább társadat műnk érdeklődésé nek homlokterébe a Szocialista Ifjú­sági Szövetség te­vékenysége. Külö­nösen időszerű az ilyen irányú ér­deklődés mosť, e szövetség munká­ját újabb- két évre meghatározó orszá­gos kongresszusuk után. Lezajlott már a SZISZ Szlovákiai Bizottságának a szövetség III. kong­­gresszusa határo­zatait konkrét fel­adatokká kidolgozó ülése is; ennek nyomán ismertet­jük, milyen célki­tűzések, illetve a­­zokon belül milyen részfeladatok fog­ják meghatározni a szövetség külön­böző szintű szer­vezeteinek munká­ját az elkövetke­zendő két évben. AKTIVABB RÉSZVÉTEL A TERMELŐ MUNKÁBAN Ez a jelszó rendkívül tág körben értelmezhető, de maradjunk meg a SZISZ mint szervezet nyújtotta lehe­tőségeknél és formáknál. Ezek közül továbbra is rendkívül fontos szerep kell hogy jusson az olyan mozgal­maknak, mint az Ifjúsági Fényszóró, a Zenit, A fiatal újítók és feltalálók mozgalma, vagy a hagyományokra visszatekintő Az élet fája szocialista verseny. Ezek időszerűségét gazdasá­gi jelentőségük és nevelő hatásuk adja meg. Ugyancsak időszerű fel­adatként áll, mindenekelőtt természe­tesen a mezőgazdasági SZISZ-alap­­szervezetek előtt, a talajkincs meg­mentésére és jobb kihasználására irá­nyuló mozgalom, az ifjúság védnök­sége alatt álló mezőgazdasági terü­letek kibővítése, és természetesen aktív részvétel az évről évre nagyobb jelentőségű aratási szocialista verse­nyekben. Az idényszerű feladatok közül ide sorolható még a fiatalok nyári aktivitásának kiterjesztése, va­lamint aktív részvételük propagálása az olyan országos jelentőségű építke­zéseken, mint a mohi (Mochovce) atomerőmű, vagy a bősi (Gabéíkovo) vízlépcső. Itt említjük meg azt is, hogy népgazdaságunk az eddiginél jó­val nagyobb szerepet szán a fiatal ér­telmiségnek az új tudományos terme­lési módszerek széleskörű kiterjesz­tésében. A PIONlRSZERVEZET MUNKÄfA A legfiatalabb nemzedék nevelése olyan társadalmi feladat, amely a sző legszorosabb értelmében jövőt alapo­zónak nevezhető. Ennek tudatában pedagógusoknak és a szervezet vala­mennyi irányítójának hatékonyan fel kell használnia a jelentős évfordulók eszmei-politikai nevelő hatását, ame­lyek közül az elkövetkezendő eszten­dőben első helyen kell említenünk a februári győzelem 35. évfordulóját. A sokoldalúan fejlett, harmonikus személyiségtípus kialakításában sem mivel sem pótolható a pionírszerve zet szerepe; ennek érdekében arra kell törekedni, hogy minél sokrétűbb, változatosabb legyen a tevékenysége. Fontos feltétele a színvonalas pionír­munkának az alapszintű vezetés (csa­pat- és rajvezetők) szakosítottságára való törekvés is. KULTURÁLT SZÓRAKOZÁS A SZISZ-tevékenység legvonzóbb formája kétségtelenül a szervezet ad­ta lehetőségek által biztosított szóra­kozás. Gyakran éppen ez teremt tö­megbázist egy-egy aiapszervezetben. A SZISZ társadalmi küldetése mellett természetesen azzal is tisztában keli lenni, hogy tagjai — fiatalok, akik szórakozni vágynak, s ezt a lehető­séget biztostani is kell a számokra. Az ilyen lehetőségek megteremtése egyúttal komoly nevelő tényező is lehet, hiszen számos példát találha­tunk arra, hogy a fiatalok maguk te­remtettek otthont maguknak, saját kezükkel építették fel, mondjuk, az ifjúsági klubot, társadalmi munkájuk eredménye nyomán rendezték azt be, vagy szerveztek közös kiránduláso­kat. Emellett természetesen joggal várják el az illetékes szervek támo­gatását, hiszen a SZISZ-munka elvá­laszthatatlan részét képező kultúrált szórakozási lehetőségek megteremté­se közös érdek. Vass Gyula A csehszlovák—szovjet barát­sági hónap kulturális rendezvé­nyei közül — egy meghitt, kedves ünnepségre — a vizkeletí (Čierny Brod) vegyeskar fennállásának 10. jubileumára szólított a meg­hívó. A zsúfolásig telt kultúrott­­honban négy énekkar — a ma­gyarországi enyingi, a diószegi [Sládkovičovo) Vox-Humana, a vízkeleti Harmónia vegyeskar és a vágkirályfai (Kráľova nad Vá­ltom) női kar — zengte ezen az estén a muzsika dicséretét. Éjfél van... A kacskaringós má­­tyusíöldi utakra szinte ráül a hosszú éjszaka csöndje. Erre a csöndre úgy rajzolódik a Harmónia vegyeskar mu­zsikája, mint ahogy a tanító fehér krétája világít a fekete táblán. Űjra átérzem a szoprán rajzolta melódia lágy ívét, a tenor érchangját, a basz­­szus szilárdságát és az alt harmó­niát lágyító rózsaszirom bársonyát. Csodálatos üzenet... Űj, egy embe­ribb korszak köntösében szól emléke­zetemben újra a szimfónia. 1943. má­„Szövetkezetiink támogatta, s to­vábbra Is támogatni fogja a Harmónia vegyeskart. Napjainkban, amikor a kultúráltságért, az ízlésformálásért folytatunk harcot, amikor annak fon­tosságáról beszélünk, akkor végsó soron a jövőre gondolunk, magaludó, jövót formáló, távlatokban gondolko­zó embereket kívánunk magunk kö­zé." — hangsúlyozta ünnepi köszön­tőjében Horváth István, a hidaskürti fMostováI Vörös Csillag Efsz elnöke. jus 30-án, ugyanis a galántai járás 14 községéből ezer mátyusföldl gyer­mek hódolt énekével Kodályon ke­resztül, az emberek megértését <;lő< segítő vox-humánának. A galántai Esterházy-kastély matuzsálemi Iái alatt ezer mezítlábas gyermek, a „me* zltlábas“ nemzet énekét verték visz­­sza a zárkózott grófi falak. „Én — mondotta akkor Kodály — mindent a néptől tanultam. Apám két vonatérkezés között föl-fölszaladt szobájába, hogy elhegedüljön egy szonátát. Tele volt a házunk Európa zenéjével. S ha nem itt Galántán sej­tem meg mezítlábas béresgyerek osz­tálytársaimtól, hogy a népnek is van külön zenéje, akkor megeshetett vol­na az is, hogy húsz éves koromig sem álmodhattam volna egy igazabb magyar zenéről, s legföljebb az euró­pai zenének elkésett utánzója lehet­tem volna. Ha majd egykor a zene­történet megállapítja, hogy hogyan és hol kezdődött a sajátosan magyar ze­ne alakulása, akkor itt, énrajta ni ke A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő vizkeletí vegyeskar ■'-ssfi Sándor n Vizkeletí Helyi Nemzeti Bizottság elnöke köszönti Pintér Ferencet, a kórus veterán karnagyát Fotó: Tóth József resztül egy kis pontként, Galánta ne­ve is szerepelni fog ... A kodályl szavakból világosan ki­tűnik, hogy a zenekultúra terén Má­­tyusföld adósa a zene mesterének, s ebből a tartozásból sokat törlesz­tett és törleszt a vízkeleti Harmónia. A 10. esztendő küszöbét átlépve törvényszerű, hogy visszapillantsunk az énekkar mögött levő útra, hogy felcsillanjon az elképzelések, a ter­vek szövögetésének időszaka ... Régen dédelgetett vágy megvalósu­lását jelentette Vízkeleten a 10 év előtti első találkozás. Az alapítók — Nagy Rezső, idős Horváth József, Pék Lajos, Kürtössy Sándor és Tibenszky János — a tenni akarást korparancs­ként értelmezték, s áldozatkészségük és lelkesedésük tűzhányóként fűtötte az újonnan alakult kórus tagjait. De emellett mennyi kemény következetes munka, áldozatvállalás volt a kezdeti A fentiekről az énekkar krónikája ta­núskodik. 1972: őszén kezdődtek Pintér Fe­renc Érdemes Tanító vezetésével az első nyilvános fellépések. 1974: a férfikórus sikert arat a nádszegl (Trstíce) dalos találkozón, ahol Vass Lajos is felfigyel a jóhan­gú vízkeleti férfikarra. , 1975: a férfikar vegyeskórussá bő­vül. 1978: a Dunaszerdahelyen (Dunaj­ská Streda) rendezett nyugat-szlová­­kial kerületi énekkari fesztiválon sze­repel a vízkeleti vegyeskar. Vass La­­jós az alábbi sorokat jegyzi be kró­nikájukba: „Örömmel hallgattam a vizkeletí vegyeskart, mert fiatal korá­hoz képest máris biztos lábakon jár. Jóizlésű éneklésből, zenei hangulatból máris sokat ad.“ 1981: az énekkar életében a leg­mozgalmasabb év. Fellépéseik közül legemlékezetesebb a CSKP megalaku­lásának 80. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség, az V. Kodály­­napok előestéjén a somorjai (Samo­­rín) Híd vegyeskarral való közös fel­lépés, s a magyarországi (enyingi) vendégszereplés. A kórus karnagya tíz év óta Pintér Ferenc, a diószegi alapiskola nyugal­mazott Igazgatója. A hetvenedik életévét túllépő Feri bácsiról azt modjék, hogy fanatikus ember, kitűnő pedagógus. Ha lankad­ni kezd a társaság, azonnal észreve­szi. Anekdotázlk, biztat, megfedd. Olyan karnagy ő, aki nem szereti az olcsó népszerűséget, akitől a kórus tagjai eleinte tartottak, menet közben szerették meg, s most értékelik és szeretik igazán. Pintér Ferenc a ti« év folyamán szélesre tárta a szövetkezeti tagokból, munkásokból és értelmiségiekből álló kórus tagjai előtt a zene világának kaput, s a hazai, a szovjet és a ma­gyar szerzők kórusmüvei ma már nemcsak a szívekhez szólnak, hanem sokak számára kedvessé és otthonos­sá tették egy eredetileg minden bi­zonnyal idegen terület — a zene vi­lágát. — Alig várom a próbákat. Éneklés közben semmire sem gondol az em­ber, csak a társához igazodik. De legjobb a szereplés ... Állunk a színpadon, ünneplőbe öltözve. Pintér Feri bácsi vezényel. Figyelem a ke­zét, hogy beintsen, nagy levegőt ve­szek, és a többire, már nem emlék­szem. Jön magától az éneklés, a szü­netjel, a pianő, a forte. Nincs csodá­latosabb annál, amikor a sok torok, s a benne feszülő hangszál ugyanazt dalolja. Ez maga a gyönyörűség. A próba vagy a fellépés után körry­­nyűnek érzem magam, nem gondolok a másnap reggel rám váró aktákra i— vallja őszinte egyszerűséggel Kür­tössy Sándor, a Vízkeleti Hnb elnöke, a kórus egyik alapítója. Tíz év elteltével egy évtized eredményekben gazdag tevékeny­sége zárult a vízkeleti vegyeskar történetében, melyre túlzás nél­kül érvényes a magyar Irodalom k'iiikusának Móra Ferencnek ön­vallomása: „Nem vagyok nagyre­­gtszterű orgona, kolompszó va­gyok a mezők felett, de fáradt emberek ezt Is szeretik hallgatni néha, nem vagyok csillag, csak rőzsetüz, de az, amíg ég, meleget tud adni egyszerű embereknek.“ CSIBA LASZLÖ Em ШШ i síén úijén tűzték ki a pionfrszervezet előtt álló feladatokat az elkövetkezendő kél évre. A szervezetben folyó munka célját és eszméjét szépen fogja eggyé a gondolat, amely a pionírok köz­ponti jelszavává hivatott válni az új pionirévben: Példaképeink a munka és a forradalmi harc hősei! Mindan­nak megvalósításában, amit jelent, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom