Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-20 / 46. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. november 20. Új feladatok előtt Társadalmi szerepét és taglétszámát tekintve a Szocialista Ifjúsági Szövetség méltán sorakozik fel társadalmunk vezető ereje: Csehszlovákia Kommunista Pártja mellé. Az Ifjúság minden társadalomban jelentős politikai, közvéleményformáló, és nem utolsósorban gazdasági erő; különösen érvényes mindez a szocialista társadalomban, amely történelmi küldetését nem töltheti be a jövő zálogát képviselő Ifjú nemzedék igaz elkötelezettséggel párosuló friss, lendületes országépítő munkája nélkül. A szocializmus építésének három és fél évtizedes történetében már Jelképpé váltak azok az alkotások, amelyek hazánk fiataljainak nevéhez fűződnek, mint például Ifjúságfalva (Dedina mládeže) vagy az Ifjúsági Vízierőmű. Az azóta eltelt időszakban a szocializmus építése a két világrendszer gazdasági és politikai harcának éleződése folytán a kezdeti évek alapozást jelentő feladataiból bonyolult, sokrétű folyamattá vált. Ezzel párhuzamosan nőtt és nő napjainkban is az ifjúság hatékony eszmei-politikai nevelésének jelentősége, és kerül mindinkább társadat műnk érdeklődésé nek homlokterébe a Szocialista Ifjúsági Szövetség tevékenysége. Különösen időszerű az ilyen irányú érdeklődés mosť, e szövetség munkáját újabb- két évre meghatározó országos kongresszusuk után. Lezajlott már a SZISZ Szlovákiai Bizottságának a szövetség III. konggresszusa határozatait konkrét feladatokká kidolgozó ülése is; ennek nyomán ismertetjük, milyen célkitűzések, illetve azokon belül milyen részfeladatok fogják meghatározni a szövetség különböző szintű szervezeteinek munkáját az elkövetkezendő két évben. AKTIVABB RÉSZVÉTEL A TERMELŐ MUNKÁBAN Ez a jelszó rendkívül tág körben értelmezhető, de maradjunk meg a SZISZ mint szervezet nyújtotta lehetőségeknél és formáknál. Ezek közül továbbra is rendkívül fontos szerep kell hogy jusson az olyan mozgalmaknak, mint az Ifjúsági Fényszóró, a Zenit, A fiatal újítók és feltalálók mozgalma, vagy a hagyományokra visszatekintő Az élet fája szocialista verseny. Ezek időszerűségét gazdasági jelentőségük és nevelő hatásuk adja meg. Ugyancsak időszerű feladatként áll, mindenekelőtt természetesen a mezőgazdasági SZISZ-alapszervezetek előtt, a talajkincs megmentésére és jobb kihasználására irányuló mozgalom, az ifjúság védnöksége alatt álló mezőgazdasági területek kibővítése, és természetesen aktív részvétel az évről évre nagyobb jelentőségű aratási szocialista versenyekben. Az idényszerű feladatok közül ide sorolható még a fiatalok nyári aktivitásának kiterjesztése, valamint aktív részvételük propagálása az olyan országos jelentőségű építkezéseken, mint a mohi (Mochovce) atomerőmű, vagy a bősi (Gabéíkovo) vízlépcső. Itt említjük meg azt is, hogy népgazdaságunk az eddiginél jóval nagyobb szerepet szán a fiatal értelmiségnek az új tudományos termelési módszerek széleskörű kiterjesztésében. A PIONlRSZERVEZET MUNKÄfA A legfiatalabb nemzedék nevelése olyan társadalmi feladat, amely a sző legszorosabb értelmében jövőt alapozónak nevezhető. Ennek tudatában pedagógusoknak és a szervezet valamennyi irányítójának hatékonyan fel kell használnia a jelentős évfordulók eszmei-politikai nevelő hatását, amelyek közül az elkövetkezendő esztendőben első helyen kell említenünk a februári győzelem 35. évfordulóját. A sokoldalúan fejlett, harmonikus személyiségtípus kialakításában sem mivel sem pótolható a pionírszerve zet szerepe; ennek érdekében arra kell törekedni, hogy minél sokrétűbb, változatosabb legyen a tevékenysége. Fontos feltétele a színvonalas pionírmunkának az alapszintű vezetés (csapat- és rajvezetők) szakosítottságára való törekvés is. KULTURÁLT SZÓRAKOZÁS A SZISZ-tevékenység legvonzóbb formája kétségtelenül a szervezet adta lehetőségek által biztosított szórakozás. Gyakran éppen ez teremt tömegbázist egy-egy aiapszervezetben. A SZISZ társadalmi küldetése mellett természetesen azzal is tisztában keli lenni, hogy tagjai — fiatalok, akik szórakozni vágynak, s ezt a lehetőséget biztostani is kell a számokra. Az ilyen lehetőségek megteremtése egyúttal komoly nevelő tényező is lehet, hiszen számos példát találhatunk arra, hogy a fiatalok maguk teremtettek otthont maguknak, saját kezükkel építették fel, mondjuk, az ifjúsági klubot, társadalmi munkájuk eredménye nyomán rendezték azt be, vagy szerveztek közös kirándulásokat. Emellett természetesen joggal várják el az illetékes szervek támogatását, hiszen a SZISZ-munka elválaszthatatlan részét képező kultúrált szórakozási lehetőségek megteremtése közös érdek. Vass Gyula A csehszlovák—szovjet barátsági hónap kulturális rendezvényei közül — egy meghitt, kedves ünnepségre — a vizkeletí (Čierny Brod) vegyeskar fennállásának 10. jubileumára szólított a meghívó. A zsúfolásig telt kultúrotthonban négy énekkar — a magyarországi enyingi, a diószegi [Sládkovičovo) Vox-Humana, a vízkeleti Harmónia vegyeskar és a vágkirályfai (Kráľova nad Váltom) női kar — zengte ezen az estén a muzsika dicséretét. Éjfél van... A kacskaringós mátyusíöldi utakra szinte ráül a hosszú éjszaka csöndje. Erre a csöndre úgy rajzolódik a Harmónia vegyeskar muzsikája, mint ahogy a tanító fehér krétája világít a fekete táblán. Űjra átérzem a szoprán rajzolta melódia lágy ívét, a tenor érchangját, a baszszus szilárdságát és az alt harmóniát lágyító rózsaszirom bársonyát. Csodálatos üzenet... Űj, egy emberibb korszak köntösében szól emlékezetemben újra a szimfónia. 1943. má„Szövetkezetiink támogatta, s továbbra Is támogatni fogja a Harmónia vegyeskart. Napjainkban, amikor a kultúráltságért, az ízlésformálásért folytatunk harcot, amikor annak fontosságáról beszélünk, akkor végsó soron a jövőre gondolunk, magaludó, jövót formáló, távlatokban gondolkozó embereket kívánunk magunk közé." — hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Horváth István, a hidaskürti fMostováI Vörös Csillag Efsz elnöke. jus 30-án, ugyanis a galántai járás 14 községéből ezer mátyusföldl gyermek hódolt énekével Kodályon keresztül, az emberek megértését <;lő< segítő vox-humánának. A galántai Esterházy-kastély matuzsálemi Iái alatt ezer mezítlábas gyermek, a „me* zltlábas“ nemzet énekét verték viszsza a zárkózott grófi falak. „Én — mondotta akkor Kodály — mindent a néptől tanultam. Apám két vonatérkezés között föl-fölszaladt szobájába, hogy elhegedüljön egy szonátát. Tele volt a házunk Európa zenéjével. S ha nem itt Galántán sejtem meg mezítlábas béresgyerek osztálytársaimtól, hogy a népnek is van külön zenéje, akkor megeshetett volna az is, hogy húsz éves koromig sem álmodhattam volna egy igazabb magyar zenéről, s legföljebb az európai zenének elkésett utánzója lehettem volna. Ha majd egykor a zenetörténet megállapítja, hogy hogyan és hol kezdődött a sajátosan magyar zene alakulása, akkor itt, énrajta ni ke A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő vizkeletí vegyeskar ■'-ssfi Sándor n Vizkeletí Helyi Nemzeti Bizottság elnöke köszönti Pintér Ferencet, a kórus veterán karnagyát Fotó: Tóth József resztül egy kis pontként, Galánta neve is szerepelni fog ... A kodályl szavakból világosan kitűnik, hogy a zenekultúra terén Mátyusföld adósa a zene mesterének, s ebből a tartozásból sokat törlesztett és törleszt a vízkeleti Harmónia. A 10. esztendő küszöbét átlépve törvényszerű, hogy visszapillantsunk az énekkar mögött levő útra, hogy felcsillanjon az elképzelések, a tervek szövögetésének időszaka ... Régen dédelgetett vágy megvalósulását jelentette Vízkeleten a 10 év előtti első találkozás. Az alapítók — Nagy Rezső, idős Horváth József, Pék Lajos, Kürtössy Sándor és Tibenszky János — a tenni akarást korparancsként értelmezték, s áldozatkészségük és lelkesedésük tűzhányóként fűtötte az újonnan alakult kórus tagjait. De emellett mennyi kemény következetes munka, áldozatvállalás volt a kezdeti A fentiekről az énekkar krónikája tanúskodik. 1972: őszén kezdődtek Pintér Ferenc Érdemes Tanító vezetésével az első nyilvános fellépések. 1974: a férfikórus sikert arat a nádszegl (Trstíce) dalos találkozón, ahol Vass Lajos is felfigyel a jóhangú vízkeleti férfikarra. , 1975: a férfikar vegyeskórussá bővül. 1978: a Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) rendezett nyugat-szlovákial kerületi énekkari fesztiválon szerepel a vízkeleti vegyeskar. Vass Lajós az alábbi sorokat jegyzi be krónikájukba: „Örömmel hallgattam a vizkeletí vegyeskart, mert fiatal korához képest máris biztos lábakon jár. Jóizlésű éneklésből, zenei hangulatból máris sokat ad.“ 1981: az énekkar életében a legmozgalmasabb év. Fellépéseik közül legemlékezetesebb a CSKP megalakulásának 80. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség, az V. Kodálynapok előestéjén a somorjai (Samorín) Híd vegyeskarral való közös fellépés, s a magyarországi (enyingi) vendégszereplés. A kórus karnagya tíz év óta Pintér Ferenc, a diószegi alapiskola nyugalmazott Igazgatója. A hetvenedik életévét túllépő Feri bácsiról azt modjék, hogy fanatikus ember, kitűnő pedagógus. Ha lankadni kezd a társaság, azonnal észreveszi. Anekdotázlk, biztat, megfedd. Olyan karnagy ő, aki nem szereti az olcsó népszerűséget, akitől a kórus tagjai eleinte tartottak, menet közben szerették meg, s most értékelik és szeretik igazán. Pintér Ferenc a ti« év folyamán szélesre tárta a szövetkezeti tagokból, munkásokból és értelmiségiekből álló kórus tagjai előtt a zene világának kaput, s a hazai, a szovjet és a magyar szerzők kórusmüvei ma már nemcsak a szívekhez szólnak, hanem sokak számára kedvessé és otthonossá tették egy eredetileg minden bizonnyal idegen terület — a zene világát. — Alig várom a próbákat. Éneklés közben semmire sem gondol az ember, csak a társához igazodik. De legjobb a szereplés ... Állunk a színpadon, ünneplőbe öltözve. Pintér Feri bácsi vezényel. Figyelem a kezét, hogy beintsen, nagy levegőt veszek, és a többire, már nem emlékszem. Jön magától az éneklés, a szünetjel, a pianő, a forte. Nincs csodálatosabb annál, amikor a sok torok, s a benne feszülő hangszál ugyanazt dalolja. Ez maga a gyönyörűség. A próba vagy a fellépés után körrynyűnek érzem magam, nem gondolok a másnap reggel rám váró aktákra i— vallja őszinte egyszerűséggel Kürtössy Sándor, a Vízkeleti Hnb elnöke, a kórus egyik alapítója. Tíz év elteltével egy évtized eredményekben gazdag tevékenysége zárult a vízkeleti vegyeskar történetében, melyre túlzás nélkül érvényes a magyar Irodalom k'iiikusának Móra Ferencnek önvallomása: „Nem vagyok nagyregtszterű orgona, kolompszó vagyok a mezők felett, de fáradt emberek ezt Is szeretik hallgatni néha, nem vagyok csillag, csak rőzsetüz, de az, amíg ég, meleget tud adni egyszerű embereknek.“ CSIBA LASZLÖ Em ШШ i síén úijén tűzték ki a pionfrszervezet előtt álló feladatokat az elkövetkezendő kél évre. A szervezetben folyó munka célját és eszméjét szépen fogja eggyé a gondolat, amely a pionírok központi jelszavává hivatott válni az új pionirévben: Példaképeink a munka és a forradalmi harc hősei! Mindannak megvalósításában, amit jelent, a
