Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-11-13 / 45. szám
1982. november IS. SZABAD FÖLDMŰVES KAZAH SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Területe: 2 millió 700 négyzetkilométer Lakossága: 15 millió Fővárosa: Alma-Ata, lakóinak száma 1 millió A Szovjetunió második legnagyobb és negyedik legnépesebb köztársasága, Kazahsztán 1980-ban ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját. 1920. augusztus 26-án jött létre a Ka sah Autonóm Köztársaság, amely 193t-ban alakult át Kasah SZSZK-vá. A cári Oroszország egyik legelmaradottab területe — ma a Szovjetunió egyik leggyorsabban fejlődd köztársasága. Kazahsztánt az ország egyik éléskamrájának Is nevezik, bár dinamikusan fejlődik az Ipara Is. Már 1980- ban hatszor annyit termelt, mint egész Oroszország a forradalom előtt. Fővárosa, Alma-Ata talán a legfiatalabb a köztársasági székhelyek között — alig több, mint százéves —, s csak az utóbbi néhány évtizedben vált igazán várossá. Alma-Ata nagyon szép — vadregényes völgykatlanban, a Tien-San hegység Zsilijszkij Alatau gerincének lábánál fekszik, a Nagy- és a Kis-Almaatyinka folyók partján. Kazahsztán történelme az időszámításunk előtti időkig nyúlik viszsza. Régi kínai és görög útleírások is említést tesznek a fejlett kultúrával és kézműiparral rendelkező harcias szákokról. Az alma-atai néprajzi múzeum nagy becsben tartott kiállítási tárgyal között mutatják meg a látogatóknak egy több mint két és fél ezer évvel ezelőtt élt szák herceg nemrég feltárt sírjának pompás aranyleleteit. Régi történelmük ellenére a kazahok méltán vallják, hogy szinte mindent a forradalomnak és az azóta eltelt több mint hat évtizednek köszönhetnek. Voltaképpen még a nevüket is, hiszen a forradalom előtt és egy Ideig utána is gyakran keverték ősze a kirgizeket a hozzájuk nyelvileg közel álló, a szintén török nyelvcsoportba tartozó kazahokkal (és megfordítva), a kazahokat kirgizkajszákoknak, a kirgizeket pedig — megkülönböztetésül — karakirgizeknek nevezték. Az elmúlt hat évtized nemcsak egy önálló kultúrájú kazalt nemzet kialakulásnak, Illetve stabilizálódásának korszaka volt, hanem rohamos gazdasági fejlődésének is. A cári Oroszország egyik legelmaradottabb területe — ma a Szovjetunió egyik leggyorsabban fejlődő köztársasága. Kazahsztánt a Szovjetunió egyik éléskamrájának is nevezik, bár dinuamikusan fejlődik az ipara is. Néhány adat jól jellemezheti ezt a fejlődést: Kazahsztán ipara 1980-ban 4,4-szer annyit termelt, mint 1960-ban, s hatKazab népművészeti együttes szór annyit, mint egész Oroszország a forradalom előtt. Egy másik összehasonlítás: Kazahsztán ipara fél nap alatt termel annyit, mint 1920-ban, két hét alatt annyit, mint 1927-ben — az iparosítás első évei után — a köztársaság gyárai és üzemei előállítottak. A köztársaság villamosenergiatermelése 1980- ban egy főre számítva (60 milliárd kilowattóra 14,8 millió lakosra) meghaladta például a magyarországi szintet. Kazahsztán igen gazdag természeti kincsekben. A köztársaság nagy mennyiségű vasat, szenet, rezet, ólmot és kőolajat ad a népgazdaságnak. Ekibasztuz (pavlodari terület) külszíni fejtései például évente 70—75 millió tonna szenet adnak. Itt létesítik a Szovjetunió egyik legnagyobb energetikai centrumát, öt hatalmas, egyenként négyezer megawatt teljesítményű hőerőművet építenek, melyek a szenet a helyszínen alakítják át áramá. A világ egyik leggazdagabb vesérclelőhelyeként emlegetik a szokolovo-szarbajit, ahol mintegy 30 millió tonna ércet nyernek úgyszintén külszíni fejtésből, és juttatnak — a helyi kombinátban végzett dúsítás után — Karaganda és az Ural-vidék kohóóriásainak. (A vasércbánya és dúsító dolgozói részére épült Rudnij város). Kazahsztán vezető szerepet tölt be a Szovjetunió réz- és cinkbányászatában, de bőven van itt ólom, bauxit, titán és egy sereg ritka fém. Ez az itteni gyors iparosodaás alapja. A kazah gépgyártás korszerű termékeit a világ több mint 80 országába exportálják, s a köztársaság műtrágyagyártása megközelíti az évi 1,5 millió tonnát. A köztársaság történelmének fontos szakaszaként emlegetik a szfizföldek feltörésének éveit. Főként a köztársaság északi területein 1954—1960 között csaknem 26 millió hektár szűzföldet és parlagföldet változtattak termővé. Azóta Kazahsztán lett a Szovjetunió második legnagyobb gabonatermő területe. A megmaradt sztyeppe kb. 35 millió juhot tartanak, az ország a gyapjú és a karakülprém-termelésben a második a Szovjetunióban. A Szirdarja völgyben fejlett a rizstermesztés. A gyapottermesztés főleg a csimkenti terület ön'üzőrendszereihez kapcsolódik. Nemzetiségi tekintetben alighanem a Szovjetunió legtarAlma-Atát kertvárosnak is nevezik. Tíz év alatt több mint egymillió facsemetét ültettek ki a városban. kább vidéke ez, mintegy száz különböző nép és népcsoport lakja: a kazahok mellett oroszok, ukránok, üzbégek, beloruszok, ujgorok (kazah-kínai keverék), dungánok, tatárok, koreaiak, karakalpakok, németek és megannyi más népe a Szovjetuniónak. A köztársaságban 355 újság és időszaki kiadvány jelenik meg — a kazah és az orosz mellett njgur, koreai és német nyelven is adnak ki újságokat. A köztársaság 29 színháza és 25 koncertirodája között az összes főbb nemzetiség kultúráját ápoló együttesek megtalálhatók. KAZAHSZTÁNI ÉRDEKESSÉGEK ■ Kazahsztán 52. felsőoktatási intézménye, az Állami Színházművészeti Főiskola az 1981/82-es tanév kezdetén nyílt meg Alma-Atában. Az intézetben a színházak és a filmgyárak számára képeznek színészeket, rendezőket, díszlettervezőFalusi ponoráma két és más szakembereket. Az új oktatási intézmény megnyitása örömteli esemény volt a köztársaság kulturális életében. Kazahsztánban 29 hivatásos és több mint 130 népi színház, körülbelül 30 műsorszervező intézmény, filmstúdió, tévéközpont működik, és széles körű múzeumhálózat épült ki. ■ Alma-Ata már a 14. szovjet város, amelyben metró épül. Az 1981—1985-ös években épülő metrónak három vonala lesz, egy óra alatt 40 ezer utast fog szállítani. Noha a kazah fővárosban és környékén fokozott a szeizmikus tevékenység, a metró „állni fogja, a 12 fokos Mercalli-skála szerinti 9 fok erősségű földrengést Is. Tervezői felhasználták a taskenti metró építése során szerzett tapasztalatokat, ahol hasonlók a természeti feltételek. ■ A Tien-San egyik csúcsán — 2700 méter tengerszint feletti magasságban új csillagvizsgálót adtak át Kazahsztán-Foto: APN. ban. A csillagvizsgáló nagy segítséget nyújt a tudósoknak távoli csillagok és bolygók megfigyelésében. ■ A kazah fővárosban kiállították az ősi szíklarajzok másolatait. Az értékeket — 14 ezer esztendősek Is vannak közöttük — az utóbbi években geológusok, természetkutatók, régészek fedezték fel a Balhastó vidékén. Szinte érintetlenek. Az ázsiai táj valamikori állatvilágát ábrázolják. Törvény óvja az „éneklő hegyet“. — Kazahsztán egyik érdekessége az Akkum-Kalkan hegység, amelynek „éneklő homokját“ Immár természetvédelmi törvény óvja. A sajátos, természet alkotta „orgona“ tulajdonképpen egy háromszáz méter magas és három kilométer hosszú futőhomokhegy. Száraz Időben, amikor szélrohamok nagyobb mennyiségű homokot hordanak le a hegyről, a képződmény hirtelen „énekelni“, vibrálni kezd. Am a hegy hang; ja akkor válik különösen erőssé, ha emberek futnak le róla. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a Belhas-tó partjától délre emelkedő hegy rendkívül tiszta, egynemű homok. Az éneklő hegyet a szél fújta össze egy tő helyén, amely már a történelem előtti időkben kiszáradt. Minirepülőgépeket szerkesztett a Kazah SZSZK-ban a Dzsambulvosztroj esztergályosa. A gép súlya 350 köbcentiméteres motorjával együtt ötvenöt kilogramm, óránként hatvan kilométeres sebességgel repül, s eléri a kétezer méter magasságot. Konstruktőre eddig kétszáz repülést hajtott végre. A minígép kiterjesztett szárnyalnak szélessége tíz méter, s öszszecsukva belefér egy Zaporozsec csomagtartójába. Tóth László Talán nem hangzik rosszul, ha leírom, hogy Laci a Színház egyik nagy öregje. No nem egészen jó a szó, ez csak amolyan műszó. Mert azt szokták mondani, hogy „öreg ember, nem vén ember“. De nem ám! Pláne az 6 esetében. Bár 1922-ben született Rimaszombatban (Rimavská Sobota), de még mindig Idősebb „bonviván“ szerepeket játszik. A színház alapítása utáni első évben lépett be a társulatba. Kellemes külseje, szép énekhangja meghatározta szerepkörét. Nem Is maradtak el a hős-szerepek. Első nagyobb szerepe a Csikós földbirtokos fiúja. Ezt követi az Aranyember Kanizsa főhadnagya, majd az Ingyenélők kérője és a Tanítúnő szolgabírája. Mind egyegy jól megformált karakterfigura. Ezután magyarországi főrendezőt kap a színház, aki meglátja Laciban a humorra hajló alkatot Is és ráosztják a Ketten a veremben című komédia egyik főszerepét, a bárót. Ebben Siposs Jenővel két vidám csavargót játszanak, akik belekerülnek egy kémtörténetbe és végig bukdácsolják, komédlázzák az egész előadást. Szinte lubickolnak a szituációkban, és anynyl Ötletet halmoznak egymásra, hogy a rendezőnek kell már közbelépnie. A közönség esténként gurul a nevetéstől. Következik a Szélvihar jegyzője s a felejthetetlen nagy szerep, a Néma levente Agárdy Péterje. Ezt kétszer Is felújította a színház, és majd 15 év különbséggel, de egyforma sikerrel és Illúziót keltőén játszott benne Laci. Következik a Figaro házassága grófja, amiben olyan „grófosan“ játszik, hogy azóta megmaradt becenevének a „gróf“. Közben ő a Csendestengert éden kapitánya s a Vidor család szolgablrőja. Majd jön élete és színházunk legbravúrosabb beugrása. Három nappal a premier előtt, egy megbetegedett kollégától átveszi a Három szegény szabólegény főszerepét, Léniát. Óriási szerep ez. Szinte lehetetlen olyan gyorsan beugrani egy Ilyen nagy szerepbe, mint neki sikerült. Igaz, hogy mindenütt fel voltak neki Írva a dalszövegek, tükör hátán, rejtett zugokban, dehát ez csak természetes. S még ezeket elolvasva énekelni Is nagy dolog. I Utána egy édes esete volt a Lámpásban, ahol egy falusi muzsikust játszik, aki a színpadon szerenádot ad szerelmének. Ügy volt megoldva, hogy 6 megzsírozott vonóval csak Imitálja a hegedülést és a színfalak mögött egy profi hegedűs játssza az igazi szerenádot Nos akkor vettünk fel egy új világosítót, aki fentről nézhette csak a darabot a reflektorhídról és így nem láthatta a „profi“ hegedűst, csak Lacit. Az előadás után aztán lelkesen gratulált a játékhoz és később sem akarta elhinni, hogy nem Laci hegedült. Olyan pontosan és átéléssel utánozta le Laci még a „gllssandőkat“, a virtuóz „plánökat“ is. Laci ezután Is egymás után játssza a Jobbnál Jobb szerepeket. Igazán elhalmozza vele a színház, ö a Kaviár tengerészkapitánya, az Űri muri Lekencel Mukija s a Kisasszonyok a magasban orvosa. Aztán ismét vígjátékban kerül össze Siposs Jenővel, és itt a Windsori víg nőkben megint kikomédiáziiatják magukat. Még vívnak is a színpadon, s a végén mint kérők felsülnek. De csak a szerep szerint, mert mint színészek sikert aratnak. Különben Siposs Jenővel történt Tőth Lacinak egy rendkívüli esete. A nagy bolondozásban szépen összekeverték a szöveget, s ahogy már lenni szokott, el is felejtették. Csak úgy, a maguk szövegét mondták a végén, amiből kifogyva savanyú arccal elhallgattak, majd Laci a nagy csendben halkan megszólalt „Látod komám, milyen nehéz dolog is ez.“ A súgó annyira élvezte a saját rögtönzött szövegüket, hogy csak arra döbbent rá, hogy nem az eredetit mondják és kezdte hirtelenében besúgni az igazit. S ment az előadás tovább. A közönség persze azt hitte, hogy így van rendezve. Hiába, a színésznek még akkor ts hitelesnek kell lennie a színpadon, ha belezavarodik a szerepébe. Ezért színész, ha színész. Volt Lacinak Is, akárcsak a többi színésznek jó egy néhány bakija is. Egyet elmesélek. A Cigányban ő a hajdú és így kiált rá a cigányt játszó Dráfira. „Sült hazugság az, amit mondasz, de nekem ez tök mindegy.“ így a szöveg. Nos Laci barátunk az egyik előadáson összevonta a két mondatot, imigyen: „Sült tök az egész, no de mindegyl“ S ezen nemcsak ml nevettünk, de a közönség-is. Utoljára a Zöld fához címzett fogadóban játszottunk együtt, ahol Laci egy Amerikából hazajött kivándorlót alakít, akt a darabban agyonlövi magát. Ahogy kiment a színpadról és a színfalak mögött elhangzott a pisztolylövés, hát olyan csend lett, hogy szinte fájt. Éreztük mi színészek, kollégák, de a közönség Is, hogy üresebb lett a színpad nélküle. Szívemből kívánom, hogy még sokáig játsszon és alakításaival töltse be a színpadot. De ehhez az kell, hogy még sokáig jóképű, „stramm öregje“ maradjon a társulatnak. SIPOSS ERNŰ örök "szöwetség©“
