Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-30 / 43. szám
1982. október 30. SZABAD FÖLDMŰVES £$7яЬяН тФтшАк rjvjbjJPr/wr/tíďi Ot& wA fv/A S 2 w/gw v/S% ■ * ■■ R ®* « ^ CC О ГО8ŕ <í7hVAT<StPП A vi wii v&vw vW vM v SZ5ZK5Z AZ ÖRMÉNY SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ' " gkt' Щ ''ГАЫффУ : A GRÚZ SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Területe: 69 ezer 700 négyzetkilométer, hozok, szovhozok és a háztáji gazdaságok közötti kooperáció- Lakossága: 5 millió 16 ezer. ra.“ Fővárosa: Tbiliszi, lakóinak száma 1 millió 66 ezer. A kankázuson túli vidék nyugati részén fekszik. Grúziában 1921. február 25-én jött létre a szovjethatalom. Megalakult a Grúz Szovjet Köztársaság, amely 1322. december 13-án Örményországgal és Azerbajdzsánnal együtt létrehozta a Kaukázusontúli Szovjet Föderációt. 1936. december 5-én önálló szövetségi köztársaságként tagja lett a Szovjetuniónak. ★★★★ Területének több mint fele 1000 méternél magasabban fekszik, itt vonul át a Nagy- és Cltrusz szüreteiese a Grúz SZSZK-ban Kis-Kaukázus 3—4000 m magas láncaival, legmagasabb csúcsa az Elbrusz, 5B42 m. Vannak zárt magas völgyei, mint Szvanétia, tágas katlanai, mint Kabétia. A területnek csak 13 százaléka alföld, 1916 km-es határvonalból 308 km a Fekete-tenger partján húzódik. Délen az Örmény SZSZK-val és Törökországgal határos. Itt találjuk Európa legmagasabban fekvó községét, a tengerszint felett 3200 méter magasan fekvő Usgulit. Grúzia kis ország, de a természeti és éghajlati vb szonyok változatossága tekintetében nem marad el sok, jóval nagyobb területű ország mögött. A Fekete-tenger melléké" nek örökzöld, szubtrópusi növényzete az örök hó borította fenséges hegyek közvetlen szomszédságában virul. A grúz föld méhe igen gazdag ásványkincsekben, mangánban, szénben, kőolajban, baritban és gyógyforrásokban. Grúzia a közös nagy haza, a Szovjetunió része, s ez azt . jelenti,'hogy a szocialista javabból az ország minden vidéke részesedik. Ez az internacionalista fejlődés elve a szuverén államok szövetségének keretében. Múlt év májusában ünnepelték meg Tbilisziben a szovjet hatalom megteremtésének, a Grúz SZSZK kikiáltásának és a Grúz Kommunista Párt megalakulásának 60. évfordulóját. A grúz fővárosban rendezett ünnepségen részt vett valamennyi testvéri szovjet köztársaság küldöttsége. „Az önök ünnepe az egész szovjet nép ünnepe — mondotta üdvözlő beszédében Leonyid Brezsnyev elvtárs. — Országunkban mindenki tudja, hogy Grúzia hazánk gyönyörű része, ahol őszinte és szívélyes emberek élnek, akik megbecsülik a munkát, a hősiességet és a baráti hűséget.“ Az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a továbbiakban méltatta azokat a nagyszabású eredményeket, amelyeket Grúzia az elmúlt hat évtizedben az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a tudomány, a művészet fejlesztésében ért el. Hangsúlyozta, hogy a többi köztársasághoz hasonlóan a szovjet kormányzat éveiben Grúzia is alapvetően megváltozott. Kiépült a kohó-, az autó-, a gép-, a vegyipar és sok más ipari ágazat, s a közelmúltban kőolajra találtak. Jelenleg Grúzia az iparosítás lényegesen új és igen fontos szakaszát éli. Oj arculatot kapott a mezőgazdaság is. Az előző, tizedik ötéves tervidőszak során rekordtermést értek el teából, déligyümölcsből, szőlőből és zöldségből. Brezsnyev elvtárs ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „Országunk figyelemmel követi a Grúziában folyó érdekes kísérleteket. Gondolok itt a termelés irányításának és a mezőgazdasági termékek felvásárlásának a tökéletesítésére, a kol-A Grúz SZSZK egyre nagyobb mértékben járul hozzá az egész ország gazdaságának gyarapításához. A legutóbbi tíz év alatt az ipari termelés megkétszereződött, és az évi átlagos mezőgazdasági termelés 150 százalékkal nőtt. A 10. ötéves terv feladatait a fő mutatókban ha« táridő előtt teljesítették. E kis' váló eredmények alapján Grfr zia jói kezdte az elmúlt évben a 11. ötéves tervet. A tavalyi 60. évforduló tiszteletére 80 millió rubel értékű ipari termékeket gyártottak terven felül. Az idei és a következő években sok komoly problémát kell megoldani Grúziában is, hogy hatékonyabbá tegyék a gazdasági fejlődést az új kapacitások gyorsabb üzembe helyezésével, több nagyvállalat gyorsabb korszerűsítésével, a fiatal kőolajipar, a mangán- és a rézbányászat fejlesztésével, a munka- és időveszteségek kiküszöbölésével, a munkaerőforrások jobb kihasználásával. Sokat kell mégtenni a lakáskérdés és több más szociális probléma megoldásáért is, továbbá a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztéséért, bogy teljes egészében teljesítsék minden köztársaságban, így Grúziában is, az SZKP XXVI. kongresszusán kitűzött élelmiszerprogramot, melynek célja, hogy biztosítsa a lakosság megfelelő élelmiszerellátását, a kellő mennyiségű mezőgazdasági nyersanyagot. A szovjet népek nagy családjában Grtjzia ragyogó sikereket ért el. A szovjet hatalom megteremtése és a Grúz Kommunista Párt létrejötte 60. évfordulóját méltóképp ünnepelték meg. Mint Leonyid Brezsnyev elvtárs mondotta: „Elmondható, bogy az önök jubileumi ünnepségeit a népek közötti barátság, a lendületes munka, az elért eredmények és a jövő nagy feladatai feletti büszkeség szelleme hatja át. És ez szintén jó. Hisz mindannyiunkra nagy, intenzív munka vár.“ Lenin-tér Jerevánban Területe: 29 ezer 800 négyzetkilométer. Lakossága: 3 millió 142 ezer. Fővárosa: Jereván, lakóinak száma 1 millió. A tea gépesített begyűjtése lAPN-feivételek] 1920. november 29-én alakult meg. 1922. márciusában a Kaukázusontúli Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság tagja lett, amely 1922. december 20- án a Szovjetunióhoz csatlakozott. 1936. december 5-én a Kaukázusontúli Föderáció tagjai ismét Szövetségi Köztársasággá váltak. ★ ★★★ Azonos földrajzi szélességen fekszik, mint Görögország, Spanyolország és Olaszország. Északon és keleten két szovjet köztársasággal — Grúziával és Azerbajdzsánnal, nyugaton és délen pedig két külföldi állammal — Törökországgal, illetve Iránnal határos. Ez a Kaukázus, s egyben a Szovjetunió egyik legfenségesebb, legtfestőibb — turistavonzó vidéke. Évente tízmillió vendég keresi fel ezt az ősi országot, az emberi civilizáció keletkezésének egyik központját. A tizenöt szovjet szövetségi köztársaság között az Örmény SZSZK a legkisebb. Nemzetiségi összetételét tekintve valamennyi szovjet köztársaság közül a legegyneműbb — 3 millió 142 ezer főt számláló lakosságának 88,6 százaléka örmény, ebből is egymillió a fővárosban, Jerevánban él. Az időszámítás előtti második évszázadban önállóvá lett örmény állam szinte egész történelme során arab, bizánci, majd török elnyomás alatt é't. 301-ben Örményország a világon elsőként tette államvallássá a kereszténységet. A kiemelkedő tudós és gondolkodó, Meszrop Mastoc szerzetes a korábbi arameus és görög írás helyett 396-ban összeállította az örmény ábécét. Mastoc harminchat betűje tudta először kifejezni a bonyolult hangzású örmény nyelv sajátosságait. Az Európa és Ázsia találkozásánál elterülő Örményország ismerte a hatalom és a virágzás korszakait, és megélt olyan időket is, amikor népét majdnem a teljes megsemmisülés fenyegette, véget nem érő hadi felvonulások, csaták színhelye volt. Utánuk a pusztulás, füstölgő romok maradtak vissza. A XVI. században Perzsia és Törökország szakította ketté az -rszágot, népe pedig nyögte a hódítók szörnyű igáját és hatalmát, pusztulásra ítélve. De a sajátos kultúra a legnehezebb megpróbáltatások idején is az örmények hatalmas fegyvere volt, a beolvadás és a szellemi leigázás veszélye ellen. Ez tükrözte nemzeti öntudatuk mélységét. Az örmény nép harcolt és védelmet keresett, barátokat, akikhez segítségért folyamodhatott. Ilyen barátot találtak az oroszokban. A XIX. század elején, az 1826—28-as orosz—perzsa háború eredményeként Örményország keleti része — a szerződés értelmében" — Oroszország fennhatósága alá került. Ezzel szinte az utolsó pillanatban kerülték el a fizikai megsemmisülés veszélyét, amellyel évszázadokon át az iráni sahok és a török szultánok hadai fenyegették e kis népet. A társadalmi-gazdasági tekintetben fejlett Oroszországgal történt egyesülés jobb feltételeket teremtett a haladáshoz. Az oroszországi haladó mozgalmak nagy hatással voltak az évszázados elnyomás nyomait magán viselő örmény népre, annak kultúrájára. Az oroszországi jobbágyfelszabadítás Kelet-örményországra is kiterjedt, megnyitotta a kapitalista fejlődés útját. Jelentős tőkés réteg azonban nem alakult ki. Ennek két oka volt: az egyik az orosz tőke befolyása, a másik, hogy az orosz fennhatóság alá került keletörmény területek fejletlenek, elmaradottak voltak, jelentősebb város ezen a részen nem volt. Az ősi Jereván,' Babilon kortársa, bár kormányzósági székhely volt, továbbra is tipikus keleti város maradt a maga szűk, néhány lépésnyi szélességű, girbe-görbe utcáival, agyagból tapasztott házaival. a XIX. század folyamán kevés dolog változott itt meg. ★★★★ 1 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az örmények társadalmi és nemzeti felszabadulásának feltételeit is megteremtette. A hatalmat azonban 1917 novemberében a jobboldali örmény nacionalisták, a dasnakok ragadták magukhoz. 1918 májusában Törökország megszállta az örmény Köztársaság egy részét, majd novemberben angol csapatok gyakorolták a hatalmat. A szovjetellenes rezsimek idején a gazdasági helyzet erősen hanyatlott, az - éhínséggel kolerajárvány párosult. 1920- ban felkelések törtek ki. A Vörös Hadsereg a felkelők segítségére sietett. Kiűzte a török csapatokat, s a nép véget vetett a dasnak uralomnak. November 30-án jelentették Leninnek a szovjethatalom győzelmét. Létrejött a forradalmi katonai tanács, megalakult az Örmény Szovjet Köztársaság. A szovjethatalom kikiáltásával 1920-ban Örményország véglegesen elnyerte államiságát és függetlenségét, a Szovjet Szocialista Köztársaságok teljes jogú tagja lett. A forradalom előtti örményország lakosságának kilencven százaléka írástudatlan volt. A szovjethatalomnak húsz évre volt szüksége ahhoz, hogy az egész országot megtanítsa írniolvasni. Örményországnak tizenhárom főiskolája és egyeteme van, közel hatvanezer hallgatóval — az örményekkel és más nemzetiségűekkel együtt tanul 26 ország 700 külföldi diákja is. A középfokú szakiskolák száma körülbelül hetven. Örményország közép- és felsőfokú intézményeiben évente húszezer ember szerez képesítést 208 különböző szakmában. Az iskolákban örmény, vagy orosz nyelven folyik az oktatás. A szülők maguk döntik el, milyen iskolában tanul majd gyermekük. 385 iskolában kötelező tantárgyként sajátítják el a tanulók az esztétika és az etika alapfogalmait. A közeljövőben ezeket a tantárgyakat bevezetik Örményország valamennyi — összesen 1327 általános iskolájában. Csupán Jerevánban csaknem száz tudományos kutatóintézet működik. A köztársaságban ezerkétszáz klub, húsz múzeum, ezerkétszáz népkönyvtár szolgálja a művelődést, a fejlődést. Az örmények kis lélekszámúkhoz képest meglepően sok híres tudóst és művészt adtak a világnak. Ezek közé tartozik Viktor Ambarcumjan, az örmény Tudományos Akadémia elnöke, akinek szavaira egész bolygónk odafigyel, amikor a tudomány élvonalában haladó, nagy tekintélynek örvendő tudós felemeli szavát. A világhírű asztrofizikus nemrég dolgozta ki új elméletét az égitestek keletkezéséről. A hagyományokra építő modern örmény zeneművészet legjobb képviselői a hazánkban is jól ismert Aram Hacsaturjan, vagy ahogy külföldön nevezik, „Mister Kardtánc“, és Arno Bahadzsanyán, akinek műveit szintén a Szovjetunió határain túl is jól ismerik. Vagy említsük meg a neves örmény építészt, Alekszandr Tamanjan akadémikust, akinek tervei alapján épült az új Jereván. Az újszülött főváros tufából épült rózsaszínű házait az ezüstös hegyek hátterén, csobogó szökőkutakkgj és forrásokkal ékes utcáit és sugárútjait Tamanjan kőbe vésett költeményeiként és szimfóniáiként emlegetik. A Kaukázus déli részén az örmény fennsík volt egyike azoknak a területeknek, ahol az emberi civilizáció kialakult, ma pedig a szovjet népek nagy családjában Szovjet- Örményország példát mutat a nagy világnak abban, hogy egy kis nemzet hogyan juthat a világ legfejlettebb országai közé. ILLYÉS GYULA:* Cserepező Olvastam épp, Itt a rom-szobában oly elmerülten, magambazártan, hogy bent, egy hang lett, ha cinke-dal csapta fülem meg, vagy kocsi-zaj. Közbe — (mióta? magam se tudtam) valami ritmust dobolt az ujjam, monoton, messzi ütem-zenét, mint állomáson a készülék. Ejti, ez az ujj! Mi üzen így néki? Szinte csaholna! Ugyan mi készteti? Újra madárfütty? Gépdohogás? Füleltem, vízcsap! Nem, — kalapács! Persze! Itt szembe dologba kezdtekl Fönt a munkások! Már cserepeznek! Onnan jön ez a friss üzenet, ők verik ezt a Jó ütemet. A sürgetést, hogy állj am a versenyt, hagyjam a könyvet, írjam a verset, tegyem, de tüstént amit tudok, doboljam én is az indulót. Adjam tovább, hogy ami volt, elmúlt, hirdessem, éled, ami elpusztult, üssem világgá, mint a tető legtetején a cserepező. ‘Nyolcvanadik születésnapján tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük Illyés Gyulát, a költőt, az írót, az embert a plebejus indulatú, forradalmi remékek sorának megteremtőjét akinek újító — változtató — mozdító lendülete 8Ö esztendővel a háta mögött is töretlen. .
