Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-30 / 43. szám
1982. október 30. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A GAZDASÁGI rendszer alapja Mint ahogy azt a Szovjetunió Alkotmánya is tartalmazza, az SZSZKSZ gazdasági rendszerének alapját a termelőeszközök szocialista tulajdona jelenti, amely két formában, az állami (össznépi) és a szövetkezeti (kolhoz) tulajdonban nyer kifejezést. A szocialista tulajdon legfőbb formája az állami földtulajdon, annak természeti kincseivel, a vízzel és az erdőkkel együtt. Az állam rendelkezik a legfontosabb termelőeszközökkel az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a szállításban, a távközlésben, a bankokban, az állami irányítású kereskedelmi, kommunális és egyéb vállalatok vagyonával, a városi lakásalappal és további, az állami feladatok teljesíté séhez nélkülözhetetlen vagyonnal. Földterület: A Szovjetunió összes földterülete több mint 2 milliárd 227 millió 500 ezer hektár kiterjedésű. A mezőgazdasági földterület nagysága az 1981. november elsejei adatok alapján 604 millió 400 ezer hektár volt. Természeti kincsek: A Szovjetunió a világon az első helyen, vagy az elsők között szerepel, ami a feltárt nyersanyagokat (földgáz, szén, vas- és mangánérc, színesfémek stb.) illeti. Víz: A Szovjetunióban mintegy hárommillió folyó és több mint 2,8 millió tó található. Az évente felújított vizforrások, víztárolók befogadóképessége eléri a 4700 köbmétert. Erdők: Az 1978. január elsejei adatok alapján a Szovjetunióban 791 millió 600 ezer hektár területet bori tanak erdők. Az erdei növényzet fa készlete meghaladja a 84 milliárd köbmétert. Állami vállalatok: Az iparban 44 ezer 606 termelő, tudományostermelő társulás, kombinát és vállalat van, az építő és szerelő szervezetek száma 27 ezer 459, a szovhozok száma 21 ezer 603, a távközlési vállalatok száma 90 ezer 723, a kiskereskedelmi vállalatok száma több mint 696 ezer, a közélelmezési vállalatok száma pedig több mint 308 ezer. A szövetkezeti (kolhoz) tulajdont alkotják azok a termelőeszközök és további vagyon, amelyek a kolhozok és egyéb szövetkezeti szervezetek számára nélkülözhetetlenek a tervezett feladatok teljesítéséhez. A kolhozok a rendelkezésükre bocsátott földterületet ingyenesen, végtelen használati időre kapják. Tavaly a kolhozok száma (a halászat kivételével) 25 ezer 900 volt, melyekhez több mint 12 millió 6Q0 ezer gazdaság tartozott, összesen több mint 246 millió 900 ezer hektár mezőgazdasági földterülettel és 113 és fél milliárd rubel értékű oszthatatlan alappal rendelkeztek. Ez utóbbi 3,1-szer több az 1965. évi valósághoz viszonyítva. A szovjet gazdaság fejlesztésében jelentős helyet foglalnak el a fogyasztási szövetkezetek. 1982 elején ebbe a rendszerbe 366 ezer üzlet és különféle elárusítóhely, valamint 97 ezer közélelmezési vállalat tartozott. A SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASAGOK hozzAjArulAsa Orosz SZSZSZK: E köztársaság ipara ma egy nap alatt annyit termel, mint 1922-ben az egész év folyamán. Itt állítják elő a gép- és vegyipari termékek zömét. Ebben a köztársaságban alakították ki és fejlesztik a legnagyobb termelő, fűtőanyag- és energetikai komplexumokat, s itt valósítják meg a nem feketeföldövezet megváltoztatásának programját. Az Orosz SZSZSZK adja a Szovjetunió gabona- és takarmánytermésének felét, a burgonyatermelés 45, a hústermelés 49 és a tejtermelés 51 százalékát. Ukrán SZSZSZK: A Szovjetunió legfontosabb fűtőanyag- és kohóipari bázisa található itt. E köztársaságban bányásszák a szénmennyiség jelentős részét ,a vasércnek több mint a felét, itt összpontosul a szovjet hengerelt acélgyártásnak több mint egyharmada. Ukrajna fontos gép-, vegy-, könnyítés élelmiszeripari központ. Ebben a köztársaságban építették ki a fejlett szocialista mezőgazdaságot, s innen származik a Szovjetunió gabonatermésének egyötöde. (Folytatjuk) A SZOVJETUNIÓ GAZDASÄGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK FÖ MUTATÓI 1922 1940 1965 1981 Nemzeti jövedelem (1922 = 1) 1 11 88 167 Ipari termelés (1922 = 1) 1 24 186 514 Fogyasztási cikkek gyártása 1 14 59 151 (1922 = 1) Bruttó mezőgazdasági termelés 1 2.1 3,9 5,2 (1922 = 1) Alkalmazottak száma 8,2 33,9 76,9 114,0 (millió fő) Tanulók száma (ezer fő) 217 812 3881 5284 Bölcsődei, óvodai férőhelyek 98 1953 7673 14755 száma (ezer) Orvosok száma (ezer fő) 21,1 155 554 1034 VÉSZJÓSLÓ Átalakulások Az Egyesült Államok növeli a vegyi fegyverek létrehozására előirányzott kiadásait. (M. Abramov rajza) Az európai és a viíágbéke érdekében Moszkvában tartották a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának rendes ülését. Az ülésről ►— melyen hazánkat Bohuslav Chiioupek külügyminiszter képviselte — közleményt adtak ki. A közleményben az ülésen részt vevő államok képviselői rámutatnak arra, hogy a nemzetközi helyzet az Imperialista körök, mindenekelőtt az amerikai Imperializmus erőpollttkája révén egyre bonyolultabbá válik. Ez a politika aláássa a Jelenlegi felgyülemlett nemzetközi problémák rendezésének egyedüli reális alapját « a tárgyalások rendezését. Meggyőződésüket fejezik ki, hogv a jelenlegi helyzetben az atomháború veszélyének elhárítása szempontjából rendkívül fontos volna, ha minden atomhatalom kötelezettséget vállalna, miszerint nem alkalmaz elsőként atomfegyvert. Ezzel összefüggésben üdvözölték és támogatták a Szovjetuniónak azt a vállalását, amelyet Leonytd Brezsnyev az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakához Intézett üzenetében jelentett be. Az európai helyzet kapcsán figyelmeztetnek annak a NATO-határozatnak a rendkívüli veszélyességére, amelynek értelmében Nyugat-Európában új közép-hatótávolságú amerikai rakétafegyvereket helyeznének el, és aminek az előkészületei már néhány országban megkezdődtek. Nyomatékosan elítélik a Lengyel Népköztársaság belügyeibe való külső beavatkozás minden formáját, a „szankciókat“, amelyeket az USA és néhány más nyugati ország foganatosít ellene és elutasítják azokat a kísérleteket, hogy belső problémáikat a nemzetközi helyzet kiélezésére és az európai együttműködés bonyolulttá tételére Igyekeznek kihasználni. Állást foglalnak amellett, hogy a madridi találkozó záródokumentuma tartalmazzon rendelkezéseket a gazdasági és a humanitárius területen folytatandó együttműködés, fejlesztéséről és annak az európai folyamatnak a kontinuitásáról, amely a helsinki konferencián kezdődött meg. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai atomfegyverek csökkentésének és korlátozásának, az európai és a vilőgbéke alapjainak megszilárdítása érdekében. Minden európai nép számára létfontosságúnak tartja az európai középhatótávolságú atomfegyverek számának csökkentését és korlátozását, kifejezik azt a reményüket, hogy minden európai ország hozzájárul az e kérdésről folytatott szovjet-amerikai megbeszélések előrehaladásához és sikeres befejezéséhez. A Bécsben folyó közép-európai csapat- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások helyzetét áttekintve a résztvevők megállapították, hogy a szocialista országok kitartó erőfeszítése ellenére a tanácskozás már több éve egy helyben topog, és nem sikerült reális haladást elérni. Megállapították, hogy az ENSZ tagországainak döntő többsége, a nemzetközi közvélemény széles körei és a világ népei az atomháború veszélyének elhárítását célzó valódi intézkedések elfogadását, a lázas fegyverkezési hajsza leállításáról és a leszerelésre való átmenetről folytatott megbeszélések intenzívebbé tételét, s e tárgyalások — ezen belül a genfi leszerelési bizottság tanácskozásainak-----gyorsabb gyakorlati eredményé» nek elérését szorgalmazza. Kifejezték országaiknak azt a szí-» lárd meggyőződését, hogy bármeny* nyíre is bonyolultak legyenek az ál* lamok közötti vitás kérdések, akkor sem lehet igazolni az erő alkalmazására vagy az erővel való fenyegetéssel elérhető megoldásra tett kísérleteket. A miniszterek a nemzetközi feszültség általános enyhítésére törekedve emlékeztetnek mindkét katonai-politikai tömörülés, a NATO és a Varsói Szerződés egyidőben történő feloszla* fásával kapcsolatos elvi álláspontjuk* ra, és slkraszállnak azért, hogy egyik tömörülés se terjessze ki tevékenységét új térségekre, Ázsiára, Afrikára és Latin-Amerikára. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés tagországai nem szándékoznak kiterjeszteni hatáskörük szféráját, és hasonló magatartást várnak el a NATO- tagállamoktöl. A legfontosabb, ami a külügyminiszteri bizottság ülésének munkáját jellemezte, országaik azon közös eltökéltsége volt, hogy következetesen megvalósítják a béke, az enyhülés és a nemzetközi biztonság politikáját. E politika célja az atom katasztrófa veszélyének elhárítása, az államközi kapcsolatok javítása, a konstruktív párbeszédnek, valamint a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági, tudományos-műszaki és másfajta békés kapcsolatok fellendítése, ami összhangban áll minden nép óhajává L saw WTfvr Elhatároztuk, hogy megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól... Hitet teszünk az alapvető emberi jogok, a személyiség méltósága, a kis és nagy népek egyenjogúsága mellett“ — hangzik a világszervezet Alapokmányának bevezetőjében. Az Alapokmányt 37 évvel ezelőtt írták alá azzal a megvallott céllal, hogy az ENSZ „fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégből hathatós, együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények megelőzésére és megszüntetésére, a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő múdon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezetnek“. Visszapillantva közel négy évtized történetére megállapíthatjuk, hogy az ENSZ mindmáig híven eleget tesz az Alapokmányban lefektetett célkitűzéseinek, rendeltetésének. Igaz, az emberiség joggal türelmetlen, hatásosabb intézkedéseket, gyakorlatot vár Az ENSZ napján a világszervezettől, attól a nemzetközi Intézménytől, amely átvészelve a hidegháború korszakát, mindenkor az eredeti célkitűzések irányában vezette az emberiséget. Egyet pedig tudatosítani kell: a világszervezet politikájára, intézkedéseinek hatékonyságára mindenkor természetes befolyással lesz tagságának összetétele. Ma már nem félszáz, hanem másfél száz tagja van az ENSZ-nek, s megszűnt benne az imperialisták szavazógépezetük által fenntartott diktátuma. Számtalan felszabadult ország foglalta el helyét a világszervezetben, erősítve ezzel a harmadik világ, az el nem kötelezett országok korántsem befolyástalan csoportját. Persze vannak még gondok, melyekkel a világszervezetnek meg kell küzdenie. Ilyen az Imperializmus világuralml törekvéseinek feltartóztatása, az áldatlan közel-keleti helyzet rendezésének elősegítése, a tömegpusztító nukleáris fegyverek kiiktatása a világproblémák megoldásából, a társadalmi és gazdasági igazságosság érvényre jutásának elősegítése, konstruktív párbeszéd folytatása a világ dolgairól a barátság szellemében. Még messze van ettől a világszervezet, de elsősorban a szocialista közösség és az őt támogató országok érdeméből rendületlenül küzd ezeknek az elveknek érvényesüléséért, a béke gondolatának diadalmaskodásáért L. L. A libanoni véres tragédia napjai egyre távolodnak, eddig semmi remény az ország helyzetének Javulására. Ogy fest az ország képe, hogy a palesztlnatak maradványai, elsősorban civilek, két tűz közé szorultak. Egyrészt a libanoni regu kerüljön. Reagan elve változatlan: „területért békét“, de leplezetlen célja az Arafat vezette PFSZ félreállítása. Az elnök fejtegetéseivel kapqsolatban állapította meg a TASZSZ, hogy Reagan „új kezdeményezése“ egy olyan nagyobb terv lényeges lyás tokozását célozza a Közel- és Közép-Keleten, s ennek kivitelezésén működik Philip Habib elnöki különmegbízott. A közel-kelett kérdésben köztudottan a Szovjetunió Is érdekelt. A libanoni dráma, a palesztinok kivonulása lárls haderő, másrészt az egymással összetevője, amely az amerikai befő szemben állő katonai csoportosulások szorongatják őket Világos; hogy Libanonban Amin Gemajel köztársasági elnök vezetésével felülkerekedett a jobboldal, mely palesztínalaktől mentes Libanont akar. A közel-keleti kérdés rendezésében érdekelt államok és csoportok eltérő kezdeményezésekkel és javaslatokkal állnak elő. Izrael tárgyalást színlelve minduntalan olyan feltételekkel áll elő, amelyek konzerválják libanoni jelenlétét, mint például az ún. 50 kilométeres „ütközősáv“ kialakítása. Bár olykor látszatra ellentételek mutatkoznak a Fehér Ház és Izrael között, Reagan elnök elképzeléseivel Izrael malmára hajtja a vizet. Az elnök változatlanul kitart a Camp David-i terv mellett és „üj változatban“ szorgalmazza a „teljes autonómia" bevezetését. Eszerint Clszjordánla, vagyis a Jordán folyó Izraeli megszállás alatt levő nyugati partja és a Gázai övezet palesztin lakossága önkormányzatot kapna, mégpedig Jordániával összhangban, s ez adná a legtöbb esélyt a tartós közel-keleti béke megteremtésére. A „teljes autonómia“ ötéves Időszakra szólna, hogy az Izraeliek meggyőződjenek róla, nem Jelent rájuk nézve veszélyt. A palesztin „önkormányzati szerveket" izraeli megszállás alatt „szabad választások“ útján hoznák létre. Az elnök megfogalmazásaiban óvatos volt: kölcsönösségi alapon biztosítsák azt a jogot, hogy biztonságban és függetlenségben éljenek és fejlődjenek. A szovjet javaslat továbbá a hadiállapot megszüntetését szorgalmazza, követeli, hogy hozzák létre a békét az arab államok és Izrael között, s valamennyi érintett fél köteles vállalni, hogy kölcsönösen tiszteletben tartják egymás szuverenitását Végül a terv utolsó pontja kimondja, hogy ki kell dolgozni és el kell fogadni a rendezés nemzetközi garanciáit. Kezességet vállalhatna például a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy- Britannla és Franciaország, vagy egészében az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A szovjet kormány nemzetközi tanácskozás keretében kívánja a cél elérését Közel-keleti kérdőjelek Idején Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke táviratban biztosította Jasszer Arafatot, a PFSZ elnökét arról, hogy a Szovjetunió továbbra is a paleszttnai arab nép és egyetlen törvényes képviselője, a PFSZ oldalán áll. A jemeni elnök látogatásakor mondott beszédében pedig kifejtette a szovjet vezetőség elképzeléseit a tartós közel-keleti béke megteremtésére. Hatpontos javaslatában slkraszállt amellett, hogy megengedhetetlen Idegen terület elfoglalása agresszióval. Tehát az araboknak vissza kell kapniuk az 1967 óta megszállt területeket és az elfoglalt libanoni földeket. ToyC'.já a gyakorlatban kell biztosítani a Palesztina! arab nép elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezésre, saját független államának megteremtésére az Izraelt megszállás alól felszaduló ____ arab földeken — a Jordán nyugati nem beszélt palesztin állam létreho- partján és a Gáza-i övezetben. Brezsnyev javasolta, hogy Jeruzsálemnek 1967-ben elfoglalt keleti részét adják állam létrehozásé- vissza az araboknak és tegyék a pácéi, hogy a nyugati leszttn állam szerves részévé, továb- ‘ bá a térség valamennyi államának zásáról, sőt, kereken kijelentette, hogy a vázolt folyamat nem vezethet önálló palesztin hoz, hanem az a part és a Gázai ővezet Jordániához Valamelyest eltér a javaslattól az Arab Liga marokkói, fési csúcsértekezletén kidolgozott nyolcpontos tervezet, mely követeli Izrael kivonulását az 1967-ben elfoglalt területekről és Jeruzsálem arab részéről, az 1967 után létesült Izraeli települések felszámolását, minden felekezet szabad vallásgyakorlását a szent helyeken, a palesztin nemzet önrendelkezési jogának megerősítését, elidegeníthetetlen nemzett Jogainak gyakorlását a PFSZ Irányítása alatt, kártérítés fizetését a hazatérni nem kívánóknak, Clszjordánla és a Gázai övezet ENSZ- felügyelet alá helyezését néhány hónapra, független palesztin állam létrehozását Jeruzsálem fővárossal. E javaslat kivitelezésében nagy szerepet szán a Javaslat az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A Javaslat a tavalyi ún. Fahd-terv módosított változata, és szolid alapot adna a rendezésre. Ehhez azonban, mint Leonyid Brezsnyev aláhúzta, feltétlenül fontos az arab országok egysége. Márpedig, mint Jordánia lépései bizonyítják, a széthúzás jelel továbbra Is mutatkoznak. LÖRINCZ LÄSZLÖ I
