Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-23 / 42. szám
* 1982. október 23. SZABAD FÖLDMŰVES Й bolgár mezőgazdaság a leides tükrében A szocializmus győzelme a Bolgár Népköztársaságban is áj távlatokat nyitott a nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A szétaprózódott kisüzemi mezőgazdaság átalakítása három fejlődési szakaszban ment végbe. A mezőgazdaság szocializálásának első szakaszában — amely az 1956—1958-as években fejeződött be — a háború ntáni időszakban nyilvántartott több mint 884 ezer kisüzemi gazdaságból, összesen 3992 földművesszövetkezet jött létre, amelyek a mezőgazdasági területnek mintegy 79 százalékát foglalták el, s átlagban 1153 hektárnyi területen gazdálkodtak. Egyidejűleg 54 állami gazdaság is megalakult. Ezek a mezőgazdasági területek 3,2 százalékát foglalták el. A mezőgazdasági üzemek területi összpontosítása a hetvenes évekig folytatódott. Ezen időszak vége felé a termelés 1099 mezőgazdasági nagyüzembe összpontosult, s egy-egy gazdaság átlagterülete elérte a 4200 hektárt. A végbemenő fejlődésnek jellegzetes vonása a termelés belterjesítése, a hektárhozamok és a hasznosság növelése, a nagyobb munkatermelékenység és a szövetkezeti tagok jövedelmének lényeges javulása. Kedvező feltételek alakultak ki a szövetkezeti termelési forma előnyeinek érvényesítésére. A hetvenes évektől kezdve a bolgár mezőgazdaság fejlődése harmadik szakaszába lépett. Ekkor jöttek létre az agráripari komplexumok, a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak az önkéntesség, valamint a jogi és a gazdasági ön jelenti. Önkéntes gazdasági alapon az állami és a szövetkezeti gazdaságokat, továbbá a tudományos, a tervező, a felvásárló, az ellátó és a keres kedelmi vállalatokat tömöríti soraiba. A szervezeti termelési szerkezet átépítése a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának országos koncepciójából indult ki. Feltételezi a termelés célszerű területi megoszlását, s figyelembe veszi a mezőgazdasági terület, a természeti és talajadottságok, a munkaerőforrások stb. maximális kihasználását. A mezőgazdasági termelés gyors ütemű összpontosításának és szakosításának köszönve a bolgár mezőgazdaságban tekintélyes mértékben gyarapodott az anyagi-műszaki alap. Húsz év leforgása alatt az alapeszközök négyszeresére, a forgóeszközök pedig a nyolcszorosára növekedtek. Mindez a mezőgazdasági termelés dinamikus és egyenletes növekedését eredményezte. Így például 1960-től 1970-ig a mezőgazdasági termelés 76 százalékkal, ebből a növénytermesztésé 55, az állattenyésztésé pedig 120 százalékkal növekedett, miközben — hasonló időszakban >— a Magyar Népköztársaságban 67, a Szovjetunióban 55, a Lengyel Népköztársaságban 50, hazánkban 46, az NDK-ban 38, A sorozatban gyártott Murgas M—45-ös traktoroknak nagy hasznát veszik a hegyvidéki termelési körzetekben Fotó: ČSTK tömeg pedig 4,5 kilogrammra növekedett. A mezőgazdasági termelés 1979-ben 19,5 százalékos arányban részesedett a nemzeti jövedelmen — ugyanakkor hazánkban 7,3 százalékban — s a mezőgazdaság az aktív dolgozók mintegy 23 százalékát foglalkoztatta. A bolgár mezőgazdaságban 1979-től kezdve az új gazdasági mechanizmust érvényesítik. Elvei — gazdasági szervezetekben, termelési részlegeken és munkacsoportokban egyaránt — elsősorban a gazdasági szabályozók szerepének megerősítésére, a közvetlen gazdasági hatás gyakorlására és a bel- Uzemi önelszámolási rendszer elveinek érvényesülésére összpontosulnak. Az új gazdasági mechanizmus feltételei a gazdaságiszervezeti egységek szerepét erősítették meg a termelés irányításában, és hozzájárultak a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyorsabb ütemű gyakorlati alkalmazásához. A gazdasági-szervezeti egységeknek magas fokú gazdasági önállóságát szavatolják. Az új gazdasági mechanizmus a termelés valamennyi elemét érinti. A tervezés területén kidomborítja a demokratikus centralizmus elveit, az ötéves tervek megszilárdítása, valamint a kötelező tervmutatók számának csökkentése révén. Általában növekszik a szervezetek önállósága és kezdeményezőkészsége a terv lebontásakor. Az agrár-ipari komplexumok kötelező tervmutatóit az eddigi 24 mutatóról négyre csökkentették. Ezek a következők: a termelésből származó bevétel, az exportból eredő devizabevétel és az importra fordított keretek, az állami költségvetésbe történő beszolgáltatás, s végezetül az alapvető gépi eszközökre fordított keret. Tavaly a kötelező mutatók közé sorolták a nyereség volumenját, beleértve az áruforgalmi adót is. lező mutatók szerint, melyeket a beruházási tervjavaslatok és a szerződések alapján dolgozzák ki. Az új feltételek között kiemelkedő szerepe van főleg a gazdasági szerződéseknek. Az egész termelést szerződések alapián hajtják végre.' A szerződő felek között az egyenlőség elve teljes mértékben érvényesül. Hasonlóan szigorú az egyenlő anyagi felelősség a szerződéses kötelezettségek megbontása esetén. Az agrár-ipari komplexumoknak és egyéb gazdasági szervezeteknek jogában áll, hogy a terven felüli termékek értékesítésére szabadon szerződéseket kössenek, vagy ezeket saját üzleteikben és a piacon értékesítsék. Tavaly a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára növekedett. A kötelező állami felvásárlás egységes áron történik. Viszont a többi, elsősorban a kevésbé kifizetődő termékek árát — amelyek iránt nagy a fogyasztók érdeklődése — megállapodás alapján határozzák meg. A jelen időszakban az agráripari komplexumok az egész termelési tevékenységüket és a fejlesztést saját alapokból és bankhitelből fedezik. A Nemzeti Agráripari Szövetség csak kivételes esetekben finanszírozhatja — visszafizetés nélkül vagy a gazdasági szervezet bizonyos mértékű hozzájárulásával — a kiemelkedően fontos, többnyire tudományos jellegű építkezéseket. Az agrár-ipari komplexumok és egyéb gazdasági szervezetek a teljes önelszámolási rendszerre tértek át. Tehát keretkorlátozás, vagy a felsőbb szervezetek beleegyezése nélkül valósíthatják meg a beruházásokat a rendelkezésükre álló alapokból, nevezetesen a műszaki-fejlesztési alapból. Ezt az alapot kétféle forrásból teremtik meg: a leírásokból és a bruttó jövedelem normatív juttatásából. A leírások egész állóság elveire épülő társításával. Később — 1975-től — a mezőgazdaság fő gazdasági egységévé a belüzemi önelszámolás elvei szerint működő agráripari komplexumok váltak. Ekkor a szövetkezetek és az állami gazdaságok — jogi önállóságuk megvonása után — mint szervezeti formák megszűntek létezni, és az agrár-ipari komplexum keretén belül önelszámolási egységeként szerepeltek. Ezen elvek alapján jelenleg Bulgáriában 282 agrár ipari komplexum tevékenykedik, araelyek átlagban 13—14 ezer hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodnak. Az agrár-ipari komplexumok mellett a bolgár mezőgazdaságban ipari-mezőgazdasági komplexumok, szakosított tudományos-termelési komplexumok és társulások, ipari-állattenyésztési komplexumok, valamint a nemzeti agrár-ipari komplexum rendszerének egyéb szervezetei tevékenykednek. A bolgár mezőgazdaság szervezeti és gazdasági fejlesztésében kiemelkedő fordulópontot jelenteit az 1979-ben megalakult Nemzeti Agráripari Szövetség. amely átvette a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szerepét. A gazdasági társulásoknak, komplexumuknak újszerű formáját A A pleveni járás bahotal lparszerü nagyüzemi baromfitelepén 24 ezer tojót tartanak. A korszerű technoló giai berendezést a Szovjetunióból vásárolták A Knezsl Kukoricatermesztési Kutatóintézetben csak tavaly öt új kuko rtcafajtát nemesítettek ki. A fajta nemesítésben a figyelmet a kukorica proteintartalmának növelésére összpontosítják a Román Szocialista Köztársaságban pedig 11,4 százalékkal. A termesztett növények hektárbozama és az állatok hasznossága is fokozatosan javult. Az 1961—1965-ös évekhez viszonyítva a búza hektárhozama 1,81 tonnáról 3,5 tonnára, az árpa átlaghozama 2,05 tonnáról 3,25 tonnára, a szemes kukorica átlagtermése 2,53 tonnáról 4,83 tonnára, a tehenei, kénti évi tejtermelési átlag 3031 literre, az -egy tojóra eső évi tojástermelés 206 darabra, az egy juhra számított nyíró-A jelen időszakban már központilag nem határozzák meg, s nem is kötelezők az olyan mutatók, mint például a növénytermesztés és az állatállomány szerkezete, az átlagos hektárhozamok, a munkatermelékenység, az önköltségek, az átlagkereset, a beruházások stb. Ezeket a mutatókat a kezdeményező tervekben a gazdasági szervezetek és termelési részlegek munkacsoportjai határozzák meg. A kezdeményező tervezés alulról felfelé történik a köteértéke a mezőgazdasági üzem javát szolgálja, a generáljavítások, valamint a felújítás céljából. Az agrár-ipari komplexumok pénzügyi alapját a műszakifejlesztési alap, a tartalékalap, a szociális és kulturális alap, a devizaalap, az ésszerűsítés és a találmányok alapja, az árszabályozó alap és a béralap képezi. A pénzalapokat az értékesítési bevétel, valamint az állami költségvetésből származó prémiumok és egyéb források képezik. —Ekonomika— Ъ Äst® VILÁGÁBÓL Filmek a tudomány szolgálatában A tudományos-műszaki haladás vívmányainak népszerűsítésében és gyakorlati át» ültetésében nem lebecsülendő szerepet töltenek be a ma már tekintélyes számban megjelenő házai és külföldi tudományos-műszaki filmek. Bemutatásukra hazánkban évente több alkalommal rendezett tudományos filmfesztiválokon kerül sor. E rendezvénysorozatnak egyetlen hátránya van, mégpedig az, hogy a tudományos filmfesztiválok két-három napos időtartama alatt legalább tizenöt film kerül bemutatásra a tudomány különböző ágazataiból. A résztvevők pedig egyszerűen képtelenek „megemészteni“ a temérdek ismeretanyagot. Ideális volna ha ezeket a filmeket a tudományos és kutató intézetekben vagy a gyakorlatban közvetlenül a munkahelyeken, a szakmai továbbképzés keretében mutatnák be az adott témakörben érdekelt szakemberek^ nek és dolgozóknak — persze, feltéve, hogy adottak a feltételek. A szakszervezetek, de főleg a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társulás nagy segítséget nyújthatna a tudományos filmek terjesztésében és népszerűsítésében. Hiszen sokan nem is tudnak létezésükről. Sokak számára a filmek beszerzése jelenti a legnagyobb gondot, pedig ez igazán egyszerű. Valamennyi kerületi székhelyvárosban kisfílmek kölcsönzője található. Megrendelésre készségesen szolgálnak szöveggel kiegészített katalógussal, melyekből az érdeklődők kiválaszthatják a számukra legérdekesebb vagy éppen aktuális tudományos-műszaki filmet. Eddigi tapasztalatok szerint a filmkölcsönzők szolgáltatását igen kevesen veszik igénybe. Holott gyakran értékes devizákért beszerzett rövidfilmekről van szó, amelyek így nem tölthetik be küldetésüket, vagyis azt, hogy elősegítsék az aktuális tudományos-műszaki ismeretek terjesztését. Ha túltennénk magunkat a kényelmen, a közömbösségen, számtalan értékes ismeretanyag kerülhetne birtokunkba. Mennyivel vonzóbbá, érdekesebbé válnának a különböző szakmai rendezvények Is, ha az előadások tartalmát az adott témakörrel Összefüggő tudományos-műszaki filmek tennék szemlélteivé. Az oktatás területén pedig szinte nélkülözhetetlen eszközei a szemléltető-oktató tananyagnak. Tehát számtalan lehetőség adódik a tudományos-műszaki Ismeretek e terjesztési formájának kihasználására. A tudományos-műszaki filmekből a mezőgazdasági dolgozók Is sok hasznos tudnivalót meríthetnének. Erről tanúskodott a közelmúltban Bratislavában megtartott rövidfilm-bemutató. A kisfilmek a korszerű talajjavítással, a napenergia kihasználásával, a talajerózól megakadályozásával, valamint a biomassza ésszerű hasznosításával foglalkoztak. A bemutatott filmek egyértelműen igazolták, hogy a terméketlen talajok is rövid időn belül termővé válhatnak a biokémiai ismeretek és a műszaki fejlesztés vívmányainak alkalmazásával. Kanadai klsfilm segítségével szémléltető módon bizonyították, hogv megfelelő agrotechnikai módszerekkel meggátolhatók a szélerózió által előidézett tetemes károk. A napenergia hasznosítása jelentős mértékben mérsékelheti a mezőgazdasági termelés számottevő energiaigényességét. Bár a kisfilmesen bemutatott módszerek és berendezések ma még költségesek, feltehetően a jövőben fontos energiaforrássá válnak a további tudományos-műszaki fejlesztés segítségével. Ezért érdemes ennek a témakörnek napjainkban Is nagyobb figyelmet szentelni. A „Zöld tűz“ című klsfilm a fotoszintézis hatásának kihasználási lehetőségeit mutatja be a nemesítő munkában. Vagyis azt, milyen eszközök áŔeak a tudósok és nemesítők rendelkezésére a termesztett növényfajok hozamának további növelése szempontjából, a minőségi és beltartalmi érték megóvása mellett. örvendetes volna, ha a mezőgazdasági üzemek vezetői a téli továbbképző tanfolyamok keretében aktuális témakörű kisfilmek vetítésével szemléltetőbbé és vonzóbbá tennénk a gyakran „száraz“ előadásokat. TIBOR BARÄNEK A Fortschritt gyár új gépei Az NDK kiemelkedő traktor- és magajáró munkagépgyártmányainak áttekintése jó képet nyújt azok korszerűségéről és használhatóságáról. A ZT—300/303 típusú traktorokat a schönebecki gyár állítja elő. A ZT—300 teljesítménye 73 kW, a ZT—303 típus vonóerejét négykerék-meghajtással növelték. Az utóbbiból már több mint 60 000-ret állítottak elő, nagy részüket külföldön értékesítették. Az E—281-es magajáró Járvaszecskázó a takarmánynövények kaszálására, a rend felszedésére és szecskázására alkalmas. A betakarítás a takarmánynövényekre, kukoricára és napraforgóra terjed ki. Motorja 124 kW teljesítményű. A szilázst menetközben fújja be a párhuzamosan haladó tehergépkocsiba. Cserélhető szerelvényekkel sokféle célra használható az E—301-es magajáró rendrearató gép. Az E—318 jelű adapter a lekaszált rend fellazítására, átfordítására, Illetve áthelyezésére alkalmas. Munkaszélessége 3 m. Végül a Neustadt-ban gyártott T—088 jelű különleges pótkocsik érdemelnek említést, terhlésük 8—10 t. E jármű kombinálható a D—353 jelű szervestrágya-szóróval, amelynek szórásszélessége 6,5 m. A pótkocsinak tandem-járószerkezete van, magasított .oldalfalakkal. így kiválóan alkalmas ömlesztett termények, répa, szilázs stb, szállítására, m. Ví
