Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-23 / 42. szám

1982. október 23. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Napirendi téma, s egyben ki­emelt feladat hazánkban a ter­melés hatékonyságának növe­lése. A vállalati és üzemi munkakö­zösségek, az Illetékes kutatóintézetek dolgozói az Irányelvek lebontása nyo­mán a célkitűzések valóra váltására törekedve kidolgozták a kivitelezés „módszertanát“. Szinte kimeríthetet­len forrásnak tartják ebben a növé­nyi eredetű, fehérjében gazdag ta­karmánynövények termesztését és az állattenyésztésben való hasznosítását. Ezzel viszont nem teljes egészében fedezhető az állatok fehérjeszükség­lete. Emiatt tekintélyes milliókat emészt fel a fehérjeösszetevők kül­földi behozatala. A fogyasztók igényei azonban egy­re nagyobbak. Ez természetszerűleg megköveteli a belső erőforrásoknak a korábbinál tökéletesebb kihaszná­lását, vagyis a nem hagyományos anyagok felhasználását Is. Részben olyan anyagokról lévén szó, amelyek korábban hulladékként vagy mellék­­termékként kerültek ki a gyártási fo­lyamatból, esetleg szennyezték a kör­nyezetet, s ma bizonyos eljárásokkal teljes értékű fehérjeként, mindenek­előtt az állattenyésztésben alkalmaz­hatók. A tudományos-műszaki haladás idő­szakát éljük, s érthető, hogy tudó­saink minden igyekezettel segítik a termelés hatékonyságának növelésére irányuló törekvéseket. Ezt a célt kö­vetik egyebek között a biotechnoló­giai módszerek meghonosításával Is. Ezzel ugyanis kiküszöbölhető bizo­nyos hulladékanyagoknak a felhal­mozódása, amelyekből már teljes ér­tékű fehérjeösszetevők készíthetők. A mikrobiológusok arra a megálla­pításra jutottak, hogy a mikroorga­nizmusok csodálatos, népgazdasági szempontból rendkívül hasznos dol­gok művelésére is képesek. Például arra is, hogy nagyon értékes fehér­jéket termeljenek takarmányiparunk részére. Olyan fehérjeösszetevóket, amelyek jóval értékesebbek, mint a hagyományos fehérjeforrások. Egyet­len tonna élesztősítéssel nyert fehér­jeösszetevőnek például a tojók elesé­­gébe keverésével megközelítően más­­'féi tonna hússal, és 30 ezer tojással több érhető el, mint ugyanennyi ha­gyományosan előállított fehérjével, s Így sorolhatnánk a biotechnológia adta lehetőségek többi előnyét is. A biotechnológiai eljárásokkal ké­szített takarmányélesztő tehát nem­csak az egyéb célokra alkalmas alap­anyagokból, hanem az említett hulla­dékokból is elkészíthető. Üjabban a szalmát is ezen alapanyagok egyiké­nek tartják. Tudósaink vizsgálódása! alapján például a nyugat-szlovákiai kerületben felhalmozódó szalma­mennyiségnek a feldolgozásával any­­nyi mikrobiális fehérjeösszetevőt nyerhetnénk, amennyi fedezhetné Szlovákia lakosságának teljes szük­ségletét. Tán mondani sem kell, hogy­ha ez megoldódna, az lenne hazánk történetében az évszázad legnagyobb cselekedete. A világ különböző tájain és a he­tünk be, amelyekben különféle alap­anyagokból készítik a takarmányfe­hérjét. Az első üzemet 1952-ben indí­tottuk be, a kojetíní Seliko vállalatot viszont 1968-ban helyeztük üzembe, ahol évente 5 ezer tonna mikrobiális fehérje takarmányösszetevő készül. Hasonló üzemünk van Leopoldovban, UniCovban, Treníínben, Paskovban és Vratimovban is, az alapanyag viszont majdnem mindenütt más. Az egyik helyen a papírgyártás hulladékanya­gát, a másikon a melaszt s annak hulladékát, további üzemeinkben a szintetikus etanolt (etil-alkohol), vagy pedig a CHEPOS párlatot és egyebeket használjuk fel a fehérjék alapanyagaként. A szeszfőzdék pél-Tudósaink a hatékonyság szolgálatában ,Az iparilag gyártott fehérjeössze­tevők minőségét a közegészségügyi, az állategészségügyi és a mezőgazda­sági intézmények éveken keresztül vizsgálták. Bebizonyították, hogy a vegyileg összetett fehérjék minden tekintetben kifogástalanok, az egész­ségre ártalmatlanok, és értékesebbek a szójánál vagy a hallisztnél. E fe­hérjeforrások előnye mellett szól, hogy a szóban forgó hagyományos fehérjékhez viszonyítva lényegesen több В-vitamint [tíamin, riboflavin, piridoxin) és az élelmezés szempont­jából több fontos összetevőt is tartal­maznak. A tudományos felmérések adatai nyomán különféle állatcsopor­tok részére receptúrákat készítettek, s a tápokba aszerint keverik a ve­gyileg összetett, iparilag gyártott fe­hérjéket. Takarmányozási szempont­ból nagyon jelentős e fehérjék ami­­nosav- (lizin, treonin), ásványianyag­­(foszfor,. vas) és más fontos összete­vő tartalma is. javuló szolgáltatások zánkban végzett felmérésekre tá­maszkodó jelzések arra hívják fel az illetékesek figyelmét, hogy az élet­­színvonal szüntelen javulása és a népesség növekedése kapcsán belát­ható időn belül számolni kell az élel­miszerszükségletek rohamos növeke­désével. A szakemberek arra hívják fel figyelmünket, hogy századunk vé­gére a fehérjeösszetevők fogyasztása kétszeresen gyorsabban növekedik majd, mint például a népesség. Ez ösztönözte a mikrobiológusokat arra, hogy kutassák a fehérjék nem ha­gyományos forrásait, és a biotechno­lógiai eljárások alapján társadalmunk javára hasznosítsák azokat. Erre biz­tonságos és helyes megoldásnak ígér­kezett a proteidek (vegyileg össze­tett fehérjék) nagyüzemi, tehát élesz­tősítéssel történő termelése. — Hazánkban az élesztősítésnek már harminc éves gazdag hagyomá­nya van — említette Jaroslav Jaro­­mérský mérnök, a Hradec Králové-i győzelmes Február nemzeti vállalat dolgozója. — Az eltelt években ha­zánkban hat gyártóegységet rendez­őéül évente 8 ezer tonna élesztővel gazdagítják a takarmányipar szük­ségletét, ugyanakkor bővítés alatt áll a paskovi kombinát, ahol á kivitele­zés elkészültével évente 25 ezer ton­na takarmányfehérjét készítenek pa­píripari hulladékból. A Hradec Králové-i Győzelmes Feb­ruár n. v. munkaközössége a közel­múltban egy új fermentáló berende­zést fejlesztett ki, amgjynek műszaki kapacitása két és félszer nagyobb a régi berendezésénél, ugyanakkor az új berendezés energiaigénye lényege­sen kisebb, mint a régié. A jövőben nagy feladatok várnak mind a mikrobiológusokra, mind a takarmányélesztőt gyártó üzemek dolgozóira, hiszen hazánkban évente nem kevesebb, mint 350 ezer tonna takarmányfehérjére van szükség, s ha ezt a mennyiséget túlsúlyban a bio­technológia „közreműködésével“ a fellelhető hulladékforrásokból előte­remthetnénk, akkor devizamilliókkal csökkenthetnénk a szója, a takar­mánypogácsa és a halliszt behozata­lát. A tudományos dolgozók annak le­hetőségét is mérlegelik, hogy az ipa­rilag gyártott, vegyileg összetett fehér­jéket esetleg az élelmiszeriparban is hasznosítani kellene. Itt abból indul­nak ki, hogy a sör fermentálásához hagyományos módszerekkel 70—80, a biotechnológia ismereteinek az alkal­mazásával mindössze egy óra szük­séges. Ezzel elérhetnék a gyártási­érlelést folyamat lerövidítését, s a hatékonyság növekedését a söripar­ban. A vegyileg összetett fehérjék gyár­tását olyan tökéletesen oldották meg, hogy ne okozhassanak további káro­sodást a környezetben, sőt a hulla­dékanyagok fehérjékké való ipari fel­dolgozásával tulajdonképpen segítik a természetes környezet megújulását, a folyók, a patakok tisztulását stb. Amint látjuk, a tudomány hatékony lépéseket tesz annak érdekében, hogy segítse a termelési gyakorlatot a nö­vekvő feladatok megvalósításában. Feltehető, hogy a biotechnológia módszereinek széles körű meghono­sításával társadalmunk belátható időn belül újabb értékekkel gazdago­dik, és a hulladékanyagok takar­mányfehérjévé való feldolgozásával lényegesen javúl majd a mezőgazda­­sági termelés hatékonysága, s ezen keresztül népgazdaságunk mérlege is. HOKS3A ISTVÄN CSEHSZLOVÁK KIÁLLÍTÓK SIKERE BÁBOLNÁN Szeptember 29. és október 1. között immár hatodik alkalommal került megrendezésre a „Bá­bolnai Napok“ elnevezésű mezőgazdasági gépki­állítás és bemutató, amelyet tavaly több mint ötvenezer látogató — zömmel szakember — ke­resett fel. A kiállítás három napján zsúfolt autó­buszok érkeztek a szomszédos Szlovákiából, az egységes földművesszövetkezetek és állami gaz­daságok dolgozóival, vezetőivel. Kívülük párt­ós állami vezetők, továbbá mezőgazdasági isko­lák, gimnáziumok és kutatóintézetek küldöttei tanulmányozták a legkorszerűbb gépeket, újdon­ságokat. Mit tartogatott az idei kiállítás? Legfontosabb cél az iparszerűen rendszerezett termelés és az export fejlesztésének a bemutatá­sa volt. Ennek érdekében bemutatták a bábol­nai gazdálkodást, a kutatási és fejlesztési prog­ramot, a hazai és a külföldi — közöttük a szo­cialista országokbeli, így csehszlovák — kiállí­tók újdonságait is. A gyakorlatban láthatók voltak az IKR, vagyis az Iparszerő Kukorica- és Hústermelést Rend­szernek legújabb eredményei, mindazok a bioló­giai és technikai újdonságok, melyeket a bábol­naiak már nemcsak Magyarországon, hanem a szocialista országokban — így a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Bulgáriában Jugoszláviá­ban — Is sikerrel akalmaznak. A bemu­tatón 135 hazai és külföldi cég vett részt, akik szorosan együttműködnek a bábolnaiakkal. Az idei kiállítást alapos munka előzte meg. A megnövekedett érdeklődésre való tekintettel a látnivalókat két területen helyezték el. Legnagyobb területet a gépbemutató jelentet­te, melynek során a növénytermesztést szolgáló gépek és berendezések nem csupán állóhelyzet­ben, hanem üzemeltetés közben is megtekinthetők voltak. Így sor került különböző technológiával gabona és kukorica vetésére, a cseppfolyós mű­trágya akalmazására. A szemenkénti (tukoricavető­­gépek mellett láthatók voltak a szórvavevő ga­bonavetőgépek is. A kísérleti tér — közvetlenül a gépbemutató mellett — bemutatta mindazokat a biológiai jel­legű kísérleteket, melyeket az IKR keretén belül folytatnak a több termelés érdekében. A fajta­összehasonlító kísérletükben a világ 11 országá­nak — közöttük Szlovákiának — 32 intézetből származó 408 különböző hibridet vetettek el, s ezt megszemlélhették a látogatók. A fajtabemutató mellett látható volt a nagy­parcellás gyomirtási kísérlet, melynek érdekessé­ge az volt hogy 10, különböző stádiumban lévő készítményt juttattak ki vetés előtt, illetve vetés után. Sok látogatót vonzott a műtrágyázási kísér­let, melynek során a hagyományos technológia mellett számos új növénytáplálási rendszer is be­mutatásra került. A legnagyob érdeklődés most is a mezőgépek iránt nyilvánult meg. A magyar kiállítók, illetve a győri RÄBA gépgyár mellett legtöbb gépet a Szovjetunió és Csehszlovákia áHított ki. Állandóan munkában kellett állniuk a brnói ZETOR trak­torgyár szakembereinek, hogy a kiállított Zetor 16045 Crystal és Zetor 6045 típusokat a magyar műszaki szakemberek alaposan megismerjék. Az AGROSTROJ PROSTÉJOV az SPS-35 jelű ön­járó takarmánybetakarító gépével aratott nagy sikert. Ez a korszerű szálastakarmány-betakarító gép a silózástől kezdve — különböző adapterek felszerelésével — széna és szalma begyűjtéséig sok mindenre alkalmas. Először mutatkozott be Magyarországon a gott­­waldovi AGROPODNIK és máris nagy sikert mond­hat magáénak. Dušan Zapletal mérnök elmondot­ta, hogy alig győzik a különböző kérdésekre a válaszokat megadni. Nem is csoda, hiszen látha­tók voltak: a PAG-7 önműködő applikátor, a KO­­NAG konténer folyékony és szilárd műtrágyák szállítására, a CAG-10 típusú szervestrágya-szőró­­gép, a szalma lúgozására szolgáló NAG-II gép, valamint a RD-100 rotáciís mozsológép. Ezenkí­vül még különböző takarmányfeldolgozó, szállító és tároló eszközöket is láthattunk. Az állattenyésztés területén is számos újdon­ságot fedezhettünk fel, melynek pavilonjai a köz­ponti területen nyertek elhelyezést. Így például takarmánykeverékek, koncentrátumok, biológiai hozamfokozők, keltető technológiák, állattartó ketrecek, kisállatok részére kutricák .különféle hőérzékelők. Az új baromfivakclnázásí eljárások is sok-sok látogatót vonzottak. A pavilonsoron helyet kapott a nitrát BIOVETA oltóanyag-gyár kiállítása is. Alexander Brányik, CSc., a vállalat főtechnológusa elmondotta kéré­sünkre, hogy ez az oltóanyag-gyár már 30 éve üze­­meL Elsősorban az Állami Állategészségügyi Szol­gálaton keresztül kerülnek a BIOVETA gyár ké­szítményei felhasználásra. Oj produktumként be­szélt a „Q-láz“ elleni oltóanyagról, a szarvasmar­hák leukózusa ellent szárúmról, valamint a coli­hasmenés elleni vakcináról, mely elsősorban ma­lacok és borjak esetében jelent hatásos védeke­zést. Még sorolni lehetne a számtalan szakmai ren­dezvényt — szántóverseny, KGST közgazdasági szakértők, fiatal mezőgazdászok, újítók és felta­lálók tanácskozása —, melyek színessé és válto­zatossá tették ezt a jól megszervezett kiállítást és bemutatót. Bizonyára a Szlovákiából átláto­gató földműveseknek, gépéteknek és mérnökök­nek is sok élményt Jelentett. Dr. LÄSZLÖ LÄSZLÖ SS'*'­Az SPS-35-ös magajáró szecskázógép KLADO tí­pusú adapterrel ► A ZETOR 12045 vontat­ta eke munkáját is so kan megtekintették. Fotó: =^blm A CSKP XVI. kongresszusa, majd a Központi Bizottság 6. ülése nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok erejét a szolgáltatások javítására, a fejlesztés minőségi té­nyezőire és a hatékonyság növelésé­re kell összpontosítani. Királyhelmec (Kráľ. Chlmec) hat és fél ezer lakosával a terebesi (Trebi­­šov) járás egyik tekintélyes települé­se. P a n d i Péter elvtárs, a városi nemzeti bizottság elnöke örömmel új­ságolta, hogy a városban ütemesen fejlődik a kereskedelem. Az ötéves terv beruházásai határidőre megvaló­sulnak, néhány létesítményt a terve­zettnél korábban adnak át. Az áru­forgalom növekedése eléri az orszá­gos átlagot, s az ellátás kiegyensúlyo­zott. Szót érdemel, hogy néhány áru­fajtából hosszabb ideje gyengébb a kínálat, mint az igény. A városi nemzeti bizottság szep­temberi ülésén megtárgyalták a la­kosság anyagi szükségleteinek kielé­gítésére kitűzött feladatok teljesíté­sét, a kereskedelem és a szolgáltató­­ipar további fejlődésének az irányát, és intézkedéseket hoztak ezek gyors ütemű fejlődésére és a minőség javí­tására. A városban nyolc vállalat végzi a szolgáltatásokat. Érdemes kiemelni a járási ipari vállalatot, amely egy­maga tízfajta szolgáltatást végez. A CSKP Központi Bizottságának 6. ülése óta ez a vállalat három új szolgálta­tást vezetett be. A gáztűzhelyek, az esernyők javítására és a kulcskészí­tésre műhelyt rendeztek be. A szol­gáltatások minőségi javítása céljából a közeljövőben új szolgáltató ház építéséhez kezdenek 4 millió korona beruházással. A járási szolgáltató vállalat tizen­nyolc fajta szolgáltatást nyújt. A munka színvonalát jónak ítélik. A tanácsülésen megállapították, hogy a szolgáltatások fejlődése az év nyolc hónapjában lényegében megfe­lelt a gazdaságpolitikai célkitűzések­nek. A vállalatok fokozott mértékben kiveszik részüket a lakosság szükség­leteinek kielégítéséből. A szolgáltató­­ipar különböző ágazataiban közel öt­száz ember dolgozik. A helyi gazdálkodási vállalat és a többi vállalat teljesíti tervfeladatát, de a lakossági bevételek tekintetében lemaradtak. A legtöbb problémát az anyag-, valamint az alkatrészhiány okozta. A szerkezeti változások következ­tében a CSKP Központi Bizottságának 6. ülése óta a leginkább igényelt szolgáltatásokan javulás tapasztalha­tó. Jelentős a fejlődés üteme a javí­tások és a karbantartások, főleg a rádió- és televíziókészülékek javítása területén. Az autószervizszolgálat fej­lődése még jobb lehetne, a javító­műhely viszont évek óta alkatrész­­hiánnyal küzd. A szolgáltatóiparban több olyan üzemegység van, amely már elavult, ezért korszerűsíteni, illetve újakkal kell felcserélni. Legrosszabb a hely­zet némely speciális ágazatokban. Az üzemek többsége nem felel meg az igényeknek. A szolgáltatóipari üzem­egységek hálózatának bővítése, fej­lesztése és korszerűsítése összefügg a minőség javításával. A munkálatok gépesítésének, valamint a dolgozók jobb szociális és munkakörülményei­nek rendkívül fontos a jelentősége. A helyi gazdálkodás anyagi-műszaki problémáinak megoldásához való jobb hozzáállás megköveteli — a jelenlegi gazdasági korlátozások mellett — a nagyobb társadalmi elkötelezettséget. A szolgáltatóipar létesítményeinek az építését ne csak a nemzeti bizottsá­gok és a helyi gazdálkodási vállalatok szorgalmazzák. Az állami vállalatok­nak és üzemeknek, de a lakosságnak is részt kell venni a szolgáltatások fejlesztésében. A közös bernházások jelentős lendületet adhatnak a szol­gáltatások javulásának. A szolgálta­tásokat — mint a lakosság életszín­vonala emelésének egyik összetevő­jét — valamennyi vállalatnak, szer­vezetnek és intézménynek közügy­ként kellene kezelnie. Elmondható, hogy a kisebb fogya­tékosságok ellenére Királyhelmecen a lakossági szolgáltatások kérdése meg­oldott, ám a fejlesztés minőségi javí­tása egyre bonyolultabb feladatokat ró a nemzeti bizottság igazgatási szerveire. Ezért öröm, hogy legutóbb javult az apparátus összetdtele, ked­vezően változott a munkastílus. ILLÉS BERTALAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom