Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-23 / 42. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES. 1982. október 23. Szociális gondoskodás A TÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK TÜKRÉBEN Társadalmunk egyik fő cékitűzését testesíti meg a jelszó: szocialista módon dolgozni — szocialista módon élni. Mint minden jelmondatnak, úgy ennek is csak akkor van igazi értéke, ha valós tartalommal töltjük meg. így leírva és kimondva, tulajdonképpen életünk és mindennapjaink egészét magába foglalja. Ha viszont összetevőire bontva akarunk közelíteni tartalmához, a dolgozó emberről való szociális gondoskodás konkrét példáin keresztül tehetjük ezt a legérzékletesebben. Mit kapnak ma ezen a téren egy átlagos szövetkezet dolgozói, milyen lehetőségeket teremt számukra a róluk való szociális gondoskodás, menynyiben használják ki azokat, mi az, ami nincs, illetve van, de jobb is lehetne? Ezeket, és az ezekhez kapcsolódó további kérdéseket rendszerezgettem gondolatban, miközben beléptem az imelyi (íme!) Csehszlovák- Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezet gazdasági udvarának kapuján. Ugyanitt található a szövetkezet székháza is, ahol rövid útbaigazítás után megtalálom a beszélgetőpartnereimet: Zachar Jánost, a szövetkezet szociális bizottságának elnökét, Zachar Józsefet, a személyzeti osztály vezetőjét és Vicián Pavolt, az üzemi pártszervezet elnökét. Minthogy nemrég búcsúzott csupán az idei szép, hosszú nyár, először arról szerettem volna hallani, milyen lehetőségeket biztosított a szövetkezet a dolgozók pihenése, üdülése terén. Beszélgetőpartnereim elmondották, hogy a szövetkezet tizenegy dolgozója nyolcnapos szovjetunióbeli, négyen pedig kéthetes bulgáriai jutalomüdülésen vettek részt a nyár folyamán. Ami a hazai lehetőségeket illeti, az SZFSZ Komáromi (Komárno) járási Bizottságán keresztül eddig huszonhatan töltötték szabadságukat a szövetség tátralomnici (Tatranská Lomnica) üdülőjében, ahol az év végéig még további tizenöt dolgozónak biztosítanak kikapcsolódási lehetőséget. Ezenkívül hat szövetkezeti tag kapott gyógyfürdő-beutalót Luhaőovicére, illetve Mariánské Láznéba, ketten pedig prágai kiránduláson vettek részt. A szövetkezet saját üdülőjét — amely a termálfürdőjéről ismert Paton (Patince) van — hetvenhárom dolgozó vette igénybe, azonkívül itt töltötte a nyári szünidő egy részét ötvenhárom gyermek is, akiknek szülei a szövetkezetben dolgoznak. Nem feledkeztek meg tehát a kisebbekről sem. Ennek további bizonyítéka, hogy az imént említett ötvenhármon kívül harminckét gyermek részére biztosították a hazai és a külföldi pionírtáborban való részvételt. A leggazdagabb élményekkel természetesen az a nyolc térhetett haza, akik Magyarországon, Bulgáriában és a Szovetunióban voltak nemzetközi pionírtáborban, de aligha lehet vitás, hogy a többi huszonnégy' számára, akik a hazat pionírtáborok vendégel voltak, szintén emlékezetes marad az Idei nyár. Miután a nyarat, annak minden lehetőségével, és itt-ott mi tagadás, némi nosztalgiával végleg letudtuk, figyelmünk a téma más terülfetei felé fordult. Nevezetesen, hogy mi a helyzet az üzemi étkezés terén a 483 tagot számláló szövetkezetben. A százhúsz személy étkeztetésére méretezett üzemi konyha a gazdasági udvar területén kapott, helyet. Mint a legtöbb szövetkezetben, ahol ilyen létesítmény működik, ügy itt is kénytelenek voltak túllépni a „határt: az évszaktól függően száznegyven és százhetven között mozog az itt étkezők száma. A konyha négytagú kollektívája azonban nem panaszkodik: győzik a munkát. Amit egyébként a legjobban az bizonyít, hogy a „kosztosok“ sem panaszkodnak. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a konyha és az étterem, mint egységes komplexum nem minden téren felel meg a kívánalmaknak, és mostani állapotában tulajdonképpen csupán a járási higiéniai központ némi „jóindulatával“ működhet. Tudatában vannak viszont ennek a szövetkezet vezetői is: a minden higiéniai követelményt kielégítő új üzemi konyhát az egyik gazdasági épületben kívánják berendezni, amelynek átépítését 1984-ben fejezik be. A mai állapotokról szólva azonban feltétlenül említést érdemel az Is, hogy a szövetkezet egyik gépkocsija minden nap, minden évszakban meleg ételt szállít a határban dolgozóknak. A szövetkezeti tagok egészségügyi ellátását a körzeti orvosi rendelő biztosítja. A rendelési Idó negyedrészét kötötték le, ami azt jelenti, hogy abból két óra — konkrétan a reggel héttói kilencig terjedő időszak — a szövetkezet dolgozói számára van fenntartva. Végezetüf Vicián Pavol kíséretében körülnéztem a gazdasági udvar szociális helyiségeiben. Az öltöző és a vele szomszédos zuhanyozó egy luxusszállodában talán nem felelne meg minden követelménynek, de — van, igénybe vehető, használható. Illetve, egy kis rendbehozás után újra azzá tehető, mert nyilvánvaló, hogy a dolgozók nem élnek ezzel a lehetőséggel. A változást ezen a téren szintén az üzemi konyha számára kijelölt épület átépítése ígéri, amelyben jut hely a szociális helyiségek komplexuma számára is. összegezésképpen csak annyit: az elmondottak nem hivalkodóak, nem olyan tények és eredmények, amelyek hallatán felkapja a fejét az ember. A dolgozókról való szociális gondoskodás azonban nem is ezt a cél szolgálja. Nem hivalkodni kíván, hanem a jobb, a szocialista emberhez méltó munkakörülmények megteremtését tartja szem előtt. így értelmezik, és próbálják tartalommal megtölteni ezt az imelyi szövetkezet vezetői is. VASS GYULA A baleseti statisztikák a legszomorúbb krónikák közé tartoznak. Leromlott egészségről, emberéletet követelő tragédiákról adnak számot. Eseményekkel teli világunk, rohanó napjaink embere legtöbb esetben csak gépiesen futja végig a sajtó baleseti krónikáinak sarait, s gyakran csak a komolyabb balesetek olvasása közben kapja fel a fejét. Pedig ha az egyre szaporodó tragédiák híre tudatunk mélyére hatolna, minden bizonnyal tovább „élne“, s a fegyelmezett munkára ösztönözve közvetve elősegítené a tragédiák megelőzését. A MUNKAHELYI BALESETEK KRÓNIKÁJA Sajnos a losonci (Lučenec) járás mezőgazdasági üzemeiben is szomorú képei mutat: 1980-ban 301 baleset fordult elő, ebből kettő halálos kimenetelű volt. Az egyik a g a l s a i (Hnliša) szövetkezetben történt, ahol ‘ a felborult rakodó oltotta ki a dolgozó életét. A másik tragédia a Lövi n o b a ň a i Állami Gazdaság budinál részlegén játszódott le, ahol a lejtőn leállított jármű elindult, és az arra felugró traktorost — aki a gépet már nem tudta megállítani — agyonnyomta. Az 1981-es év még „gazdagabb“ volt balesetekben; 333 ember szorult azok következtében orvosi kezelésre. Az idei év első hat hónapjában a baleseti statisztika növekvő tendenciát mutat, bár a kimaradt munkanapok száma csökkent, mivel a balesetek csak kisebb sérüléseket és rövidebb ideig tartó munkaképtelenséget okoztak. Kiapeš Juraj, a járási mezőgazdasági igazgatóság munkavédelmi előadója elmondotta, hogy a balesetek a nyári időszakban gyakoribbak, s főleg az állatok gondozásánál, a motoros és egyéb járművekkel való A BALESETEK JELENTŐS HÁNYADAT az alkohol idézte elő. A szigorú előírások ellenére a szúróvizsgák több alkalommal állapították meg kisebbnagyobb alkoholfogyasztást. Sajnos, a mezőgazdaságban dolgozóknak nagyobb lehetőségük van az alkohol fogyasztására — mint például az ipar Még mindig sok a munkahelyi baleset munkáknál, a különféle anyagmozgatásnál, áthelyezésnél fordulnak elő. Előidézőjük legtöbb esetben' az emberi felelőtlenség és a munkabiztonsági előírások megszegése. A munkahelyi ellenőrzések és a balesetek körülményeinek kivizsgálása azt bizonyítja, hogy a rendszeres felvilágosító munka és a munkahelyeken kifüggesztett figyelmeztető táblák ellenére még mindig sok a szabálysértés. Számos esetben hiányzott a gépek balesetveszélyes részeiről a védőrács, sokan fölöslegesnek tartották a védőeszközök használatát, különösen akkor, ha annak alkalmazása munkaigényes vagy kényelmetlen. A képességek túlbecsülése a fiatal dolgozóknál fordul elő, ami szintén nem egy baleset okozója. zárt objektumaiban dolgozóknak — ezért itt még gyakoribb és szigorúbb ellenőrzésekre lesz szükség a jövőben. Feladatukat az üzemek illetékes dolgozói felelősségteljesen végzik, de vannak esetek, amikor a munkavédelmi technikus több más tisztséggel is meg van bízva, és az ezekkel járó ügyintézés mellett egyre kevesebb időt tud szentelni a munkabiztonsági előírások betartása ellenőrzésének. SZAMOS mezOgazdasAgi Üzemben egyre gyakrabban jelentkeznek baleseti „tényezőkként“ az elhasznált technikával rendelkező munkahelyek. Igen sok a mezőgazdaság szocializálásának kezdetén épült gazdaNYUGDÍJASOK az őszi munkák sikeréért hánynunk a rakásra — kézi erővel >-* szólt munkájukról Bencsik Vince volt szövetkezeti tag, a csoport koridős vezetője. Vince bácsi, aki már jőcs* kán túlhaladta a hetvenet, mint nyugdíjas Immár tizennegyedik éve áll szezon alkalmával csatasorba, és segédkezik a répabetakarítás említett munkafolyamatánál. Rajkó János nyugdíjas a jó idő dicséretében emelt szót: — Ej, szerencsénk van az idén őszszel. Eztdáig bizony még elmaradtak Nyugdijkurhatárun túl is becsülettel, lendületes munkatempóval A citromsárga exkavátor lomhának tűnő, de ütemes mozgással „terelte“ kupacba a tonnaszámráv összegyűjtött cukorrépát. Persze a masina hatalmas rakodókanalából jutott arra a földútra is, melyen terepjáró teherautók, traktorok közelítették meg a Surányt (Šurany) Cukorgyár lerakodótelepét. A széthullott répa tehát tonnaszámra taposódott volna be a puha talajba. Hacsak egy gombosvillával felszerelt, nyugdíjasokból állő csoport vissza nem terelte volna a rendeltetési he lyére. — Tudja, olyankor, amikor valóban jő ütemben halad a mezőgazdaság; üzemekben a cukorrépa betakarítása, naponta több tonna répát is fel kell Munkában ax exkavátor azok a több napig tartó esőzések, melyek a korábbi években kísérték munkánkat. Emlékszem, nem egyszer „nyakig sárban“ dolgoztunk hosszú heteken keresztül. Illés Endre tengerkék kabátja í—i annak egyik kézelőjén ottfelejtett paszomány í—! árulkodott: csak a kabát, vagy mostani gazdája is hajós emlékeket őriz? e— Bizony a kabáttal együtt a gazda is: negyvenkét évig voltam dunai hajós, teherhajókon szolgáltam kormányosi minőségben. Most nyugdíjasként Naszvadon (Nesvady) élek családommal, s így, ősz folyamán eljárdk én is dolgozgatni. Na persze nem éppen csak azért, mert itt pénzt is keres az ember Barátok között va gyök, s a Jó leve gő, a mozgás ked vez a szervezetnek A cukorgyár nasz vádi telepén Ba nyár István nyug díjas veszi át — pontosan lemérve — az imelyi (Imel) és a naszvedl szövetkezetektől, valamint a Bajcsi (BaJC) Állami Gazdaságtól a cukorrépát, melyet itt 200 tonnás prizmákba gyűjtenek, majd elszállítják a Surányi Cukorgyárba. KALITA GABOR Fotó: —íta-A választási program teljesítése érdekében A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságai a dolgozókról való komplex gondoskodás keretében (okozott íigyelmet fordítanak arra, hogy a szövetkezetek hiánytalanul teljesítsék a Nemzeti Front választási programjában tett kötelezettségeket. A komáromi (Komárno) járás szövetkezeteinek dolgozói a múlt év folyamán 121 ezer 569 órát dolgoztak le társadalmi munka keretén belül, s ezáltal 6 millió 635 ezer korona értékű társadalmi hasznot hoztak lét-« re. A szövetkezetek dolgozóinak ez• irányú aktivitása az idén sem lankadt. Társadalmi munkában számos középület — bölcsődék, óvodák, kulturális intézmények, szolgáltatások házai, egészségügyi központok, üzemi étkezdék, sportpályák stb. — kerültek átadásra, vagy éppen kivitelezés alatt állnak. Az Alsópéteri (Dolný Peter) Efsz a közös adminisztratív 1 épület létrehozásához 532 ezer korona beruházási összeggel járult hozzá. Az Űgyallai (Hurbanovo) Efsz 186 ezer koronát fektetett be annak érdekében, hogy felépülhessen az a 30 férőhelyes óvoda, ahová főleg a mezőgazdasági dolgozók helyezhetik el gyermekeiket. Az SZFSZ Lévai (Levice) (árási Bizottsága szorgalmazta azt, hogy a körzetébe tartozó mezőgazdasági üzemek hiánytalanul teljesítsék a választási programból rájuk háruló feladatokat. A múlt évi jó eredmények mellett az idén is nagy szerepet szánnak a gazdaságokban a társadalmi munkának. Ezen a szakaszon — a NOSZF 65. évfordulója tiszteletére — a gazdaságok vállalásainak összege megközelíti a 2 millió koronát. Az érsekűjvári (Nové Zámky) járás mezőgazdasági üzemel jó példát mutatnak abban, hogyan Is lehet a falu, a szövetkezet, az állami támogatás „erejét“ összehangolva jelentős közjavakat produkálni. A Nemzeti Front választási programjának teljesítésében a legjobb eredményt a Maüai Efsz érte el, amely 300 ezer koronával járult hozzá a kultürház építéséhez, emellett a gazdaság dolgozói 1500 órát dolgoztak le társadalmi munkában. A köbölkúti (Gbelce) szövetkezet eddig 300 ezer koronával járult hozzá a kulturális központ építéséhez. Mivel a járás gazdaságainak is érdeke, hogy a fiatalokat minél nagyobb számban megtartsák a gazdaságokban, megteremtik számukra a megfelelő életkörülményeket és a kulturális lehetőségeket. A losonci (Lučenec) járásban a szövetkezetek közel egymillió koronával járultak hozzá a falufejlesztéshez. Emellett persze sokkal nagyobb az értéke annak a társadalmi munkának, amit a gazdaságok dolgozói végeztek a köz gyarapodásának érdekében. A járdaépítés, a parkosítás és a sportpályák létesítése az idén is folytatódott • + • A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban a szövetkezetek nagy gondot fordítanak az útépítésre. Emellett persze egyes szövetkezetek óvodák, kultúrházak, irodaépületek felépítésén Is fáradoznak. A gazdaságok segédkeznek a Járási székhely szabadtéri színpadának felépítésénél. i— prokeS—» Aktív brigád A nagyfödémesi (Veľké Oľany) Béke Efsz-ben a szocialista versenymozgalomnak már hagyományai vannak. A legaktivabb szocialista brigádként tartják számon a Karasz József által vezetett bronzérmes szocialista brigádot, mely jó munkájáért ebben az évben vette át a SZISZ Szlovákiai Bizottságának vándorzászlaját. Az ifjúsági gépjavító csoport mindig, minden körülmények között jól készíti fel a gépeket, berendezéseket a mezőgazdasági munkákra. A tagok kiemelkedő eredményeket érnek el az újítómozgalomban. Például az a hidraulikus emelő, amelyet a legutóbb készítettek, három ember munkáját takarítja meg. * A brigád tagjai múlt évi vállalásukat 18 ezer koronával teljesítették túl. A faluszépítésben 9Ü0 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Szép sikereikhez mindannyian gratulálunk. Száraz Pál
