Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-23 / 42. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES. 1982. október 23. JOGPROPAGANDA ADÓMENTESEK A mezőgazdasági földek következetes kihasználásának biztosítása támogatásra talál valamennyi illetékes szervnél. Már hosszabb ideje megvannak rá a jogi, gazdasági és szervezeti feltételek. Az utóbbi időben a társadalmi érdeklődés a kistermelők és a kistenyésztők tevékenységének a támogatására is irányul. A nagyüzemi célokra alkalmatlan földeken a mezőgazdasági termelés további növelése végett szocialista államunk azzal is ösztönzi a lakosság kezdeményezőkészségét, hogy mentesítse bizonyos fajta mezőgazdasági termelésért általában kirótt mezőgazdasági adó és a jövedelmi-adó fizetésétől. Az SZSZK kormányának 1981/268. számú határozata és az SZSZK Pénzügyminisztériumának 1981/83. sorszámú, a Pénzügyi Híradóban (Finančný spravodaj) közölt irányelvei alapján az adómentesség, az alábbiakban említett kivételekkel, a lakosságnak mezőgazdasági termelésből eredő bevételére vonatkozik. A feltétel azonban az, hogy polgártársunk azt munkaidőn túl, vagy vele egy háztartásban élő személyek segítségével végezze. Az adott cél szempontjából nem lényeges, vajon önellátásra, családi felhasználásra, vagy eladásra szolgálnak-e a mezőgazdasági termékek. Az adómentesség nem vonatkozik a szőlő, virágok termesztéséből, prémesállatok tenyésztéséből származó jövedelemre, a vágónutria kivételével. Az adómentesség továbbá nem vonatkozik azokra, akik bérmunkaerő alkalmazásával fizik a mezőgazdasági termelést, vagy másoktól átvállalt földeken folytatják. Ugyancsak nem vonatkozik az adómentesség az egyénileg gazdálkodó parasztokra, akiknek a mezőgazdasági termelés a fő foglalkozásuk. Az adómentesség feltétele az, hogy az illető személy a foglalkoztató szervezettől vagy iskolától munkavagy tanulmányi kötelességeinek előző évi rendes teljesítésére vonatkozó igazolást nyújt be. A nyugdíjasok postahivatali igazolást mutatnak tel nyugdijuk folyósításáról. A részleges járadékélvezők, akik még dolgoznak is, a munkaadó igazolását nyújtják be. Az írásbeli igazolást el kell látni a szervezet pecsétjével és felelős személyek aláírásával. Munka- vagy tanulmányi kötelességek rendes teljesítésére vonatkozó igazolás kiadásakor a szervezetnek tekintettel kell lennie arra, vajon mezőgazdasági termelés végzése nem történik-e majd a dolgozó munka- vagy tanulmányi kötelességei rendes teljesítésének rovására. Az adómentesség feltételének teljesítését az illető személy évente február 15-ig mutatja fel igazolással, melyet az illetékes helyi, városi vagy városkerületi, adóügyeket is ellátó nemzeti bizottság elé terjeszt. Ha ilyen állampolgár földműveléssel foglalkozik, az igazolást аяэп a helyi nemzeti bizottságon terjeszti be, melynek területi hatáskörében vannak e földek. Ha ezek egyszerre több helyi nemzeti bizottság hatáskörébe tartoznak, az igazolást azon a helyi nemzeti bizottságon terjeszti elő, amelynek hatáskörébe a földek legnagyobb része tartozik. Ha ilyen állampolgár földművelés nélkül végez szakosított állattenyésztést, az igazolást azon a helyi nemzeti bizottságon terjeszti be, melynek körzetében ezzel a termeléssel foglalkozik. Azok az adófizetők, akiknek az utóbbi években szakosított mezőgazdasági termelés vagy különleges növénykultúrák termesztése után jövedelemadót róttak ki, az erre vonatkozó igazolást az elé a helyi nemzeti bizottság elé terjesztik, melynek hatáskörébe esett a lakóhelyük az előző év december 31-én. Az illetékes adófelügyelő nemzeti bizottság indokolt esetekben eltekinthet az igazolás leadásának határidejétől, vagy azt meghosszabbíthatja. Ha az illető polgár a megjelölt határidőn belül nem nyújtja be az igazolást, vagy ha nem teljesíti az adómentesség feltételeit, köteles a törvényben megjelölt határidőn belül adóbevallást tenni. A kistenyésztők és kistermelők mentességét mezőgazdasági adó és jövedelmi adó fizetésétől akkor adják meg első ízben, ha a mezőgazdasági termelésből eredő jövedelemről van szó, melyből az 1982. évi teljesítménynormák szerint kiszámítják a megadóztatott jövedelmet. Ha szakosított állattenyésztési termelésből és különleges növénykultúrák termesztéséből származó jövedelmekről van szó, az adómentesség már az 1981- ben elért jövedelmekre vonatkozik. A pontosság kedvéért hangsúlyoznunk kell, hogy az említett adómentesség nem vonatkozik a földadóra. Az említett adózási intézkedések kétségtelenül hozzájárulnak a lakosság jobb mezőgazdaságitermék-ellátásához, s minden talpalatnyi mezőgazdasági föld még jobb kihasználásához. JUDr. DUŠAN BERNÄTH Takarékoskodunk... JOGI VÁLASZOK MEG EGYSZER A NAGY ÁRNYÉKOT VETŐ FÁKRÓL V. D. olvasónk a 32. számunkban megjelent „Lehet-e védekezni a szomszéd nagy árnyékot vető tujafája ellen“ című cikkünkre reagálva, levelében azt írja, hogy neki Is hasonló panasza van szomszédjára, aki beltelkén 10—15 méter magas akácberket ápol. A sűrű lombozatú fák nagyon beárnyékolják olvasónk kertjét s ezért nem tudja azt célszerű kertészeti növények termesztésére hasznosítani. A szomszéd először csak „türelmi időt“ kért, vagy két évet, hogy a gyorsan növő akácfák közben még jobban megerősödjenek, mert szeretné őket kivágásuk után szőlőkarók készítésére felhasználni. Sajnos, ez csak üres Ígéret maradt, újabban már barátságtalan elutasító volt a válasza. Nagyon önző válasz, s ma sem felel meg a szocialista együttélés alapelveinek, még kevésbé felel meg a polgári törvénykönyv jövőre várt, feltehetően 1983. árprilis elsejei hatálylyal kiadandó új rendelkezésének, amely az említett kérdésben is jogszabály szerint fogja szabályozni a szomszédjogot. Olvasónknak Is azt ajánljuk, várja ki az Idézett rendelkezés hatályba lépését, s ha újabb felszólítása Is eredménytelen maradna, jogosult lesz a járásbírósághoz keresettel fordulni. Dr. F. J. Október első heteinek egyike immár hagyományosan a takarékosság hete Szlovákiában. Ebből az alkalomból a Szlovák Állami Takarékpénztár is megvonta fél évi mérlegét. Az idei takarékossági napok fő célja — a társadalom érdekeiből kiindulva — a takarékosság és az okos gazdálkodás fontosságának hangsúlyozása volt. Különösképpen nagy szükség van erre most, belső tartalékaink széles körű mozgósításának időszakában. Ezek között jelentős szerepet játszanak a több milliárd koronát kitevő bankbetétek, amelyek hitelforrásaink fontos összetevői. Az elmondottak tükrében domborodik ki annak a néhány számadatnak a jelentősége, amelyek a Szlovák Állami Takarékpénztár idei munkáját fémjelzik, augusztussal bezárólag. Az SZSZK lakossága ebben az időszakban 11 milliárd 240 millió koronát helyezett el betétkönyvein; az onnan kivett összeg nagysága 9 milld. 389 ezer korona volt. A betétek összegének növekedése tehát szlovákiai viszonylatban elérte áž 1 milliárd 240 millió koronát, miáltal a bankbetétek teljes öszszege 52 milliárd 777 millió koronára nőtt. Az ötmilliós lélekszámot tekintve ez több mint tízezer korona nagyságú betétet jelent átlag egy lakosra. A takarékoskodás térhódítását jelzi az a tény is, hogy a Szlovák Állami Takarékpénztár fiókjai az esztendő első felében 250 ezer új betétkönyvet nyitottak. Számuk ezzel megközelítette az ötmilliót, tehát gyakorlatilag az SZSZK minden lakosára jut egy érvényes takarékbetétkönyv. Az év második felében a takarékoskodás két új szervezett formájára nyílt, illetve nyílik lehetőség. Az egyikről — a bányásztanulók jutalom-takarékoskodásáról — korábban már beszámoltunk lapunkban. Szeptember elsején vezették be. Ugyancsak szeptember elsejétől jelentkezhetnek az érdeklődők a takarékoskodás teljesen új formájára, a nyugdíjasok jutalom-takarékoskodására. Nők 45 és 57, férfiak 50 és 60 év közötti életkorban vehetik igénybe. A takarékoskodást ciklus mindig november hónappal kezdődik, időtartama öt év. A havi betét nagysága 100 és 1000 korona között választható meg. A takarékoskodás névre szóló betétkönyvön folyik, ami azt jelenti, hogy a betéttel csupán a tulajdonos rendelkezik, továbbá azt, hogy nem vonatkozik rá az örökösödési adó. Az ötéves ciklus leteltével a betétkönyv tulajdonosa 500- tól 5000 koronáig terjedő jutalomban részesül, amelynek konkrét összege a megválasztott havi betét nagyságától függ. Háromszáz koronás betét esetében például a prémium 1500 korona, a kamat 900 korona, a betét összege a ciklus befejeztével tehát 20 400 korona lesz. Ami a kölcsönök különböző formáit illeti, a Szlovák Állami Takarékpénztár az év első felében 2 milliárd 500 millió koronával segítette a lakosságot. A kölcsönök törlesztésének öszszege ugyanebben az időszakban 2 milliárd 650 ezeir korona volt. Fajtájukat, illetve felhasználásukat tekintve az iparárucikkek vásárlására felvett kölcsönök képviselik a legnagyobb összeget — 604 millió koronát, ezt nagyságrendben az ifjúházas-kölcsön (580 millió) és az egyéni lakásépítkezésekhez nyújtott kölcsön (540 millió korona) követi. Az elmondottak alapján könnyen belátható, milyen jelentős szerepet tölt be a Szlovák Állami Takarékpénztár az egyéni és a társadalmi méretű pénzgazdálkodásban egyaránt. A felsorolt adatokból az is egyértelműen kitűnik, hogy a lakosság él a felkínált lehetőségekkel. Reális igény van tehát arra, hogy az intézmény — amely decemberben ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját — szolgáltatásainak bővítésével tovább erősítse eddigi helyét a lakosság anyagi biztonságának szolgálatában. VASS GYULA rssrsssyssssssssssssssjrssssssssssssssssssssssssrssssssssstrsssssssssssssssjysssssssj Vilke (Veľká nad Ipľom) székhelyközség a losonci (Lučenec) járásban, helyi nemzeti bizottságának igazgatása alá tartozik a szomszéd Jelső (Jelšovec) és Tőrincs (TrenC) község is. Cerovský Lászlót, a hnb elnökét és Palcsó Bélát, a titkárt „vallatom“, milyen változások történtek a lakossági szolgáltatásokban a székhelyközségek törvényben megszabott kialakulása után, minek örül a lakosság és mit szeretnének megvalósítani. Az elmondottakból az a kép alakult ki, hogy a lakossági szolgáltatások fejlődésére nagy befolyással van a járási székhely közelsége. A lakosság nagy része ott dolgozik, naponta ingázik, a legtöbb szolgáltatást is a járási székhelyen veszi igénybe. Természetesen a legszükségesebb dolgokat megtalálják a községben. Egyébként ha minden konyhacikket odahaza akarnának megvásárolni, aligha elégíthetnék ki igényeiket. Az élelmiszerüzletnek, melyben a legszükségesebb iparcikkek is kaphatók, nincsenek tárolási lehetőségei, a régi KÖZSÉG VÁROSKÖZELBEN faépület szűk keretű. Sándor Károly boltvezető nem Is rendel nagyobb mennyiségű- árut. Csak azt reméli, hogy a már tíz éve tervezett új üzletház építése a mostani megbízatási Időszakban talán megvalósul. A község húsboltja is jó szolgálatot tesz, mert nem kell minden húsáruért a városba utazni, teljes mértékben azonban nem elégíti ki az igényeket. A vendéglátó szolgálat is javult, amióta egy helyiséggel bővítették a vendéglőt. A szolgáltatások keretében működik a borbély, a szállítási, fuvarozási teendőket meg a helyi nemzeti bizottság tehergépkocsija látja el. Bizony jó szolgálatot tesz a lakosságnak különösen most, amikor más üzemek takarékossági okokból nem vállalnak fuvarozást. Főként építő- és fűtőanyagszállításra veszik igénybe. Az idén új iskolát adtak át rendeltetésének. Négytantermes, s kényelmes hajlékot nyújt a két nyelven tanulóknak. Sajnos, a két napközi otthonban egyelőre még várni kell az étkezést lehetőségek megteremtésére. Az óvodai férőhelyek tekintetében kedvezőtlenebb a község helyzete, a gyerekeket a társközségekbe kell hordani, mert itt nem annyira telítettek az óvodák. A probléma megoldását a tervben szereplő ú], korszerű óvoda megépítésétől várják. Nagy pozitívum az egészségügyi ellátás megoldottsága. Van körorvos, nőgyógyász, gyermekorvos és fogorvos is. Az embernek az a benyomása, mintha megoldásra váró jelentősebb feladat nem is volna a községben, a társközségek is rendelkeznek minden szükségessel. Több szolgáltatást a járási székhelyről látnak el. Rendszeresen kijár a ruhatisztító üzem begyűjtő autója, minden községbe szállítanak propán-bután gázpalackokat. Két nagy gondról mégis említést kell tennem. Az egyik a közlekedés: az előző években a községen át közlekedő autóbuszjáratokat megszüntették, illetve más vonalra terelték. Rendkívül hiányzik ez a községnek, mivel többen távolabbi helyekre Is utazgatnak. A másik gond: a losonc— rárospusztai közút rendkívül rossz állapota. Rendbehozására állítólag csak későbbi években kerül sor, addig viszont sok bosszúságot kell lenyelniük a helybelieknek. Vilkén úgy fest a helyzet, csak az jelent gondot, amit nem tudnak önerőből megvalósítani, megoldani. Kezdeményezőkészségben, tenniakarásban nincs hiány. Helytállnak a képviselők is: Brusznyai Barna, Rufínyi Lajosné és a többiek, eredményesen segíti a kitűzött célok elérését Győry György vezetésével a jelsói polgári bizottság is. Ez az összefogás és tenniakarás bizonyára még szebbé, gazdagabbá teszi a jövőben Vilkét, a székhelyközséget és társközségeit. BÖJTÜS JÁNOS A hosszúra nyúlt idei nyárutó, a szeptember végéig tartó derűs, fölöttébb nyárias Idő nem nagyon nyújtott alkalmat az őszi dologvégzés ütemterve elkészítését késleltető tétovázásra. így volt ez többek között a lévai (Levice) járásban Is, ahol a járási párt- és mezőgazdaságirányító «szervek nem ragaszkodtak a régebben oly természetesnek vélt adminisztratív irányítás egyes fázisaihoz, megszokott eljárásaihoz. Attól a céltól vezérelve, hogy a nagyobb önállóság, a szélesebb körű kezdeményezés és leleményesség segítse elő а XVI. pártkongresszus, valamint a pártplénumok (központi, kerületi, járási) határozataiból eredő feladatok még zökkenőmentesebb megvalósulását. Oj szempontként került előtérbe az, hogy a mezőgazdasági üzemek felelős vezetői, szakemberei törjék a fejüket a bajok, problémák ésszerűbb megoldásán, a lehetőségek jobb kiaknázásán és hasznosításán. A minőség és hatékonyság, valamint a gazdaságosság mint fogalom, a mindennapi gyakorlatban öltsön testet. Mert a mezőgazdasági üzemek fölötti túlzott atyáskodás kényelemszeretetre nevel, ami egyáltalán nem lehet cél. Már csak azért sem, mert megfojtja a helyi kezdeményezést, szellemi tunyaságra késztet. Sokéves tapasztalat bizonyítja: a mezőgazdasági üzemek vezetőinek nagy többsége nem is igényli ezt az atyáskodást, amit a helyes döntések, a jó gazdasági eredmények fényesen bizonyítanak. A mindtg jobbra törekvés — a tervezésben, az irányításban és a termelésben — azt eredményezte, hogy a lévai járásban létszükséglet — és nem divathullám — a fejlődés kerekének előrelendítése. Hasznosnak bizonyult a mezőgazdasági üzemek vezetőivel szembeni nagyobb társadalmi elvárás kellő tudatosítotása. Többek között azt eredményezte a nevelő-tudatformáló folyamat, hogy — a néhány évvel előbbihez hasonlítva _ tökéletesebb az agrotechnika, például a szemesek esetében (a gabona áttelelése mintegy egyötödével jobb volt az előbbinéll). Még egy meggyőző példa erre vonatkozólag: az utóbbi 20 évben a gabona és a kukorica hozamátlaga 2,15-szörösére növekedett, viszont a tömegtakarmányé csupán a 1,30-szorosára. Az utóbbi fejlődése fölöttébb lassú, amivel csöppet sem elégedettek a járás Illetékes párt- és mezőgazdaságirányító szervei. Továbbléptek: tulajdonképpen a tömegtakarmánytermelés ütemgvorsítását, minőségi javítását volt hivatva elősegíteni az SZLKP járási bizottságának október 13-1 plénum-. ülése. Ez a tanácskozás nem elvontan, hanem az állattenyésztés fejlesztésével és hasznosságának fokozásával szoros őszszefüggésben tárgyalt, s tűzte ki a halogatást nem tűrő feladatokat. Végh Ferencnek, a járási pártbizottság titkárának tájékoztató szavaiból többek között az Is kitűnt, hogy az utóbbi három évben határozott javulást észleltek, ami a silótakarmánytermesztést és tárolást Illeti. Az eredmény titka: a mezőgazdasági üzemek növénytermesztési szakemberei szakítottak a korábbi, hibás megoldással. Mégpedig oly értelemben, hogy nem gyönge, hanem jó minőségű talajba vetették — és vetik MAI MÉRCÉVEL A HOLNAP IGÉNYESSÉGÉVEL a jövőben is a silókukoricát. Több figyelmet fordítanak ennek a takarmánynövénynek a tisztántartására, nehogy az elburjánzott gyom rontsa a szilázs minőségét. A szakszerűbb tartósítási eljárással ugyancsak a minőségjavítás a cél. A legutóbbi JB-plénumülés reflektorfénybe állította a tömegtakarmány-termelés további javítását, annak ellenére, hogy az utóbbi három évben a lucerna és a lóhere vetésterülete a szántónak 11,5 százalékáról 13 százalékára terjedt. Ugyancsak nem mellékes az állatállomány takarmányozása szempontjából az sem, hogy a takarmányrépa termőterülete az idén már ötszöröse volt a három évvel ezelőttineki De sorolhatjuk tovább: előtérbe került a bőhozamú Perko és a Tyfon termesztése, amivel a zöldtakarmányozás időszaka jóval korábban kezdhető, s késő ősszel fejezhető be. Figyelmet érdemlő, hogy a szénakészítésre (rétiszéna és lucerna, lóhere) fektették a nagyobb hangsúlyt, már az idén Is, jövőre méginkább — a szénázs rovására. Ugyanis, szenázsból megvolt a tömeg, de a hasznosság elmaradt mögötte. Fölöttébb nagy fontosságot tulajdonítanak ebben a járásban a cukorrépa-termesztésnek: például a tavalyihoz viszonyítva. az idén 250 hektárral bővült ennek a fontos ipari nyersanyagnak a vetésterülete, s elérte az 5,5 ezer hektárt. S szó van a további területbővítésről, már annál is inkább, mert az állatállomány-létszám további gyarapítása mellett a takarmánytermő terület nem növekedett. Nos, ez is egy lehetőség, amelyet kiaknáznak. A párthatározatokból eredő növénytermesztés-fejlesztés készteti a járás irányítószerveit és a mezőgazdasági üzemek felelős vezetőit arra, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a talajtáperő gazdagítására. Egyelőre ott tartanak, hogy a szántóterület egyötöde kap Istállótrágyát, öt százaléka meg zöldtrágyát — évente. Jelenleg az istállótrágya-gondozásban és annak korszerű eszközökkel való talajra szórásában az agrokémiai vállalat 15 százalékában részesedik, a többi a mezőgazdasági üzemekre hárul. A cél az, hogy a 7. ötéves tervidőszak végéig az említett vállalat fele arányban részesedjék. Némileg magyarázatot ad — Nyugat-Szlovákia más járásaiéhoz viszonyítva a termésátlagszintet — az, hogy a lévai járás termőterületének 64 százaléka savanyú, s évente 21—22 ezer hektárt javítanak mésziszappal. Mintegy öt-hat év tapasztalatait alapul véve, a járás illetékes szervei arra,a meggyőződésre jutottak, hogy változtatnak a helyzeten. Az évente meszezett területet 17 ezer hektárra csökkentik, de * ugyanakkor a mészadagot növelik, hogy a talaj savanyú kémhatását ezáltal eredményesebben semlegesítsék. Valószínű, hogy ez a jól átgondolt — és gazdaságossági szempontot is előtérbe helyező — döntés eredményre vezet, feltéve, ha gyakorlati megvalósítás követi. Különösen akkor, ha a mészadagnövelés egyenes arányban áll a talajsavanyúság fokozottabb semlegesítésével. Erre vonatkozólag minden bizonnyal megnyugtató választ adhat a mezőgazdaságtudomány, még a vállalkozás lebonyolításának megkezdése előtt. Hát így van ez a lévai járásban, ahol a jelenlegi helyzethez igazodva, a fokozott társadalmi elvárásoknak megfelelően tökéletesedik a mezőgazdasági termelés irányítása. Az illetékes járási szervek nem vállalják magukra azt a fokozott felelősséget, amely a mezőgazdasági üzemek vezetőire hárul. S helyesen cselekszenek! Mivel nemcsak gondolkodtatnak, leleményességre, a termelés ésszerűbbé és jövedelmezőbbé tételére tanítanak, hanem önmaguk is gondolkodnak, a termelésirányítás tökéletesítésén, a fejlődést segítő szemléletmód formálásán fáradoznak. N. KOVÁCS 1STVÄN
