Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-16 / 41. szám

, 1 Az ősziek vetését minden mezőgazdasági nagyüzemben olyan fontos eseménynek kell tekinteni, amely megalapozza a Jövő évi termést Fotó: ČSTK ■к: Ä Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága — az SZKP XXVI. kongresszu­sának határozata értelmében — idei májusi plenáris ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az élelmiszerprogramat, a lakosság élelmiszerellátá­sának lényeges növelésére, a mezőgazdasági ter­melés, az élelmiszerek feldolgozásának és forga­lomba hozásának javítására irányuló komplex programot. Az élelmiszerprogramot rendkívül alapos, gon­dos munkával, az összes lehetőség figyelembevé­telével, az élelmiszer-gazdálkodás valamennyi összetevőjének áttekintésével készítették el. A szakemberek és a tudósok munkája mellett a program kidolgozásánál messzemenően figyelem­be vették a közvélemény állásfoglalását, javasla­tait is. tólÉRT VOLT SZÜKSÉG AZ ÉLELMISZERPROGRAM KIDOLGOZÁSÁRA? Elsősorban azért, mart bár a Szovjetunióban az egy lakosra számított élelmiszer-fogyasztás, an­nak kalóriaértéke a fejlett ipari országok vezető csoportjában van, az élelmiszerek összetétele nem biztosította kellően a valóban ésszerű táplálko­zást, mindemellett az ellátás sem volt zökkenő­­mentes és nem tudott az ország minden részén nagyjából egyenletes és jé minőségű választékot biztosítani. Ennek azonban csak részben volt az oka, hogy az elmúlt években a szovjet mezőgaz­daságot az átlagosnál is gyakrabban sújtotta a kedvezőtlen időjárás; az 1978-as rekordtermést! esztendő után három gyenge év következett. A szakemberek véleménye az, hogy a kedvezőt­len időjárási viszontagságok mellett nem volt megfelelő a mezőgazdasági termelés hatékony­sága, nagyok voltak a betakarítási és a feldolgo­zás során keletkezett veszteségek, nem minden­ben volt korszerű az élelmiszerek feldolgozása és nem volt kellően szervezett ezek forgalomba ho­zása. Hozzájárult ebhez a mezőgazdasági terve­zés és irányítás nem megfelelő rugalmassága, az anyagi ösztönzők nem minden esetben a fő célok megvalúsftását szorgalmazták, a falusi infrastruk­túra alacsony színvonalú volt és több más ténye­ző is. Az SZKP Központi Bizottságának idei májusi ülésén Leonyid Brezsnyev a beszámolóban a me­zőgazdaság helyzetéről szólva megállapította, hogy az SZKP mezőgazdasági programját a központi bizottság 1965. márciusi ülésén, az azt követő KB- üléseken, a párt XXIV., XXV. és XXVI. kongresz­­szusán dolgozták ki. Az eltelt tizenhét év során minőségileg megújították a mezőgazdaság anyagi­­műszaki báziását, az energiaellátottság szintje több mint a háromszorosára növekedett, az öntö­zött, illetve lecsapolt földterületek nagysága 1,7- szeresére nőtt. Egész sor szakosított állattenyész­tő gazdaság, nagyméretű baromfitenyésztő telep, magas hatékonysággal működő agrár-ipari válla­lat kezdte meg a munkát. Nagy változások men­tek végbe a földművesek életkörülményeiben is. Lényegesen megnőtt a munkájukért juttatott fi­zetség. javult a nyugdíjellátás, emelkedett a kol­hoztagok és a sgovbozmunkások szakmai színvo­nala; ma a Szovjetunió mezőgazdasági üzemeiben mintegy 2 millió fő- és középiskolai végzettségű szakember dolgozik. A mezőgazdaság bruttó termelése — a gyakran kedvezőtlen időjárás ellenére is — ötven száza­lékkal növekedett. A gabonatermelés például az 1965. márciusi КВ-ülés éta 130,3 millió tonnáról sec ~i, 11 na—a——a— 205 millió tonnára, a hústermelés pedig 9,3 mil­lió tonnáról 14,8 millió tonnára nőtt. Ennek kö­vetkeztében elérték azt, hogy a mezőgazdasági termelés növekedése szisztematikusan megelőzi a lakosság számának növekedését. Az említett idő­szakban az egy lakosra számított bruttó mező­­gazdasági termékmennyiség 28 százalékkal nőtt. Tizenöt év alatt — agy lakosra számítva — a hús és a húskészítmények fogyasztása 41, a tej és a tejtermékek fogyasztása pedig 25 százalékkal nőtt, és emelkedett más élelmiszerek fogyasztása is. Az említett pozitív példák bizonyítják: a párt agrárpolitikája biztosította , hogy jelentékeny A szovjet éiilrararpregn mértékben növekedjék az élelmiszer-termelés, bár — mint ahogy azt Brezsnyev elvtárs is hangsú­lyozta — az elért eredményekkel mégsem lehet megelégedni. AZ ÉLELMISZERPROGRAM CÉLJAI és megvalösItAsAnak ÚTJAI A tizenkettedik ötéves tervidőszak végéig ter­jedő élelmiszerprogram kidolgozásánál célul tűz­ték ki elsősorban a lakosság -táplálkozása össze­tételének lényeges javítását. Ez új lépést jelent a szovjet tervezési rendszerben. A program rész­letesen előirányozza a mezőgazdasági termelés hatékonyságának további növelését. Csak néhány példát említve: a gabonatermelés évi átlagát 1990-ig 250—255 millió tonnára, a hústermelést 20,5 millió tonnára, a tejtermelést pedig 104—106 millió tonnára kell növelni. Annak érdekében, hogy az említett feladatokat teljesítsék, egész sor intézkedést kell végrehajta­ni, s mindez aligha képzelhető el hathatós anya­gi támogatás nélkül. Ezért nem véletlen, hogy a jövőben a szovjet népgazdaság teljes beruházási összegének csaknem az egyharmadát az élelmi­szer-gazdaság kapja. Többek között folytatják a mezőgazdaság gépesítését, kemizálását és a talaj­­javításKmunkálatokat. 1990-ig mintegy 60—70 szá­zalékkor növelik a mezőgazdaságnak szállított gépek, műtrágyák és növényvédő szerek meny­­nyiségét. Az élelmiszerprogram szerves része a falu szo­ciális átalakítása. A termelést segítő összegeken kívül jelentős beruházásokat irányoztak elő olyan komfortos, főleg családi házak építésére, ame­lyeknek udvarán megfelelő gazdasági épületek létesíthetők a háztáji gazdálkodáshoz. A jövőben jelentős mértékben bővítik az iskolák, az óvodák, a klubok kiépítését. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy lényegesen javuljon a falusi la­kosság egészségügy) és kereskedelmi ellátása és bővíHjön a szolgáltatóhálózat. Az élelmiszerprogram tartalmazza a külgazda­sági kapcsolatokhoz fűződő összefüggéseket is. A tervezet abból indul ki. hogy a korábbi évek valóságához viszonyítva csökkenteni kell a tőkés országokból származó gabona- és éielmiszer-—wii' t tim iiiiiH 1111имааиNoидамю1жудмNo importot. A Szovjetunió érdekei megkövetelik, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszer- és takar­mánytartalékot halmozzanak fel, mert a mai kül­ső feltételek között csakis ez nyújthat garanciát a különböző meglepetések, mesterkedések ellen. Ugyanis egyes államok vezetése arra törekszik, hogy a szokásos kereskedelmi ügyleteket, így péL; dóul a gabona eladását, a Szovjetunió és a szo­cialista közösség többi országa elleni nyomás, sőt a politikai nyomás eszközévé változtassa. A Szovjetunióban sokat várnak attól az intés­­kedéstől, melynek célja a felvásárlási árak eme­lése. A jövő év kezdetétől felemelik a szarvas­­marha, a sertés, a juh, a tej, a gabona, a cukor­répa, a burgonya, a főzelékfélék és más mező­gazdasági termék felvásárlási árát. Növelik a la­kásépítésre, a gyermekintézmények és klubok építésére szánt állami hiteleket. A jövőben a kol­hozokban és a szovhozokban a fizetések emelésé­vel is számolnak, és további új kedvezményeket biztosítanak. A SZOVJET MEZÖGAZDASÄG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE A program előirányozza a mezőgazdaság helyi irányításának és a felvásárlásnak a korszerűsíté­sét, a mezőgazdasági termelés szervezésének a javítását. Erre azért volt szükség, hogy felszámol­ják a szűk minisztériumi szemléletet, megszüntes­sék a különböző bürokratikus akadályokat, és minden kiszolgáló ágazatot a központi feladat megoldásának rendeljenek alá. A jövőben minden, a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdés egyedüli gazdája és irányítója a járási agrár-ipari komp­lexum tanácsa lesz. A kolhozok és szovhozok — alapvető tervkötelezettségük teljesítése után — saját maguk határozzák meg tervüket, abba sem­milyen más szerv nem szólhat bele, nem kénysze­rítheti rá saját döntését a termelőegységre. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksé­ge május végi ülésén megtárgyalta a tanácsok szerepét az élelmiszerprogram megvalósításában. A gyakorlat már bebizonyította, hogy a legna­gyobb feladatok a tanácsokra várnak. Főleg a­­zért, mert egyrészt a tanácsoknál valösul meg a területi és ágazati irányítás egysége, másrészt pedig azért, mert a tanácsok felelősek a terme­lés és a szolgáltatás fejlesztéséért. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a mezőgazdaság és az élel­miszeripar egységes irányítására létrehozzák az agrár-ipari egyesülések tanácsait. Ezzel összefüg­gésben a Legfelsőbb Tanács Elnöksége módosí­totta a tanácsok hatásköréről szóló törvényt. Az elfogadott határozat kiemeli, hogy az élelmiszer­program megvalósításához a tanácsoknak meg kell teremteniük a mezőgazdasági és az élelmi­szeripar valamennyi ágának arányos fejlesztésé­hez szükséges feltételeket. A májusi plénum éta eltelt hónapok eseményei igazolják, hogy a szovjet nép teljes egyetértéssel és nagy reményekkel fogadta a határozatot. Az emberek ugyanis megértették az élelmiszerprog­ram által megnyílt nagy lehetőségeket. Az érde­keltek elsősorban azt latolgatják, hogy miként lehet ezeket a lehetőségeket minél hatékonyab­ban kihasználni. Az élelmiszerprogram megteremti a feltételeket ahhoz, ami az egész szovjet gazdaság legfonto­sabb teendője: áttérni a mezőgazdaságban le az intenzív gazdálkodásra. BARA LÄSZLÖ 1Имшиш11No;!Ш1шазЕшаи -• Lapunk 2. oldalén egy szövetkezeti pártszervezet munkáját mutatjuk be, s be­számolunk az őszi munkák menetéről, a 3. oldalon pe­dig a szovjet választási rendszer demokratizmusát szemléltetjük a nyugati szovjetológusok torzításai­val szemben, valamint a választásokra készülő Spa­nyolország helyzetét ele­mezzük kommentárban • A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 80. évfor­dulója tiszteletére „Szabad népek örök szövetsége“ cí­mű cikksorozatunkban •— a 7. oldalon — a Szovjetunió északnyugati csücskében, a .Balti-tenger mentén elteíülő Litván Szovjet Szocialista Köztársaságot mutatjuk be • E héten a Kertészet és Kisállattenyésztés szakrovat­ban egyebek között össze­foglaljuk a gyümölcsész szüret utáni tennivalóit, föl­elevenítjük a babzsizsik el­leni védekezés módját, s be­számolunk a központi nö­vényvédelmi tanácsadó szol­gálat munkájáról és tapasz­talatairól • Lapunk 12. oldalán „A takarmányalap megteremté­­tése nagyüzemi szinten“ cí­mű írás áttekintést nyújt a kellő tömegtakarmány-kész­­let megteremtésének irányí­tásáról, szervezéséről az lparszerü nagy kapacitású istállók feltételei között. Felhívja a figyelmet az elő­relátó tervezés jelentősé­gére

Next

/
Oldalképek
Tartalom