Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-10-09 / 40. szám

AZ SZSZK mezőgazoasAgi és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 19B2. október 9. 40. szám XXXIII. évfolyam Ara 1,— Kés AMIT MA MEGTEHETSZ...! Immár mögöttünk az év háromnegyede. Sőt október első dekád ja is eltszkolt. jócskán megrövidültek a nappalok, hosszabbak ás hűvösebbek az éjszakák. Viszont a tennivaló rengeteg a mezőgazdasági üzemekben. A hozzáértő, rugalmas munkaszervezésnek, gép- és munkaerő-átcsopor­tosításnak, a fegyelmezett dologtevésnek igen nagy a gazdasági jelen­tősége. Most különösképpen nagyon időszerű az a szólásmondás: Amit ma megtehetsz, ne halszd holnapra! Mert az idén igazán nem panaszkodhatnak mezőgazdasági dolgozóink a napos, jó időre, csupán a már hosszan tartó aszály okoz gondot, ne­hézséget, csappantja az amúgy is szűkös üzemanyagkészletet. A csapa­dékhiány következtében sokkal hantosahb, rögösBbb a megművelt talaj, bonyolultabb a vetés, a cukorrépa gépi betakarítása. Súlyosbítja a hely­zetet — főleg Nyugat-Szlovákiában — az, hogy a szólkár következtében másodszor vetett cukorrépa termőterülete az egyes járásokban eléggé tetemes, ami a kisebb cukortartalom miatt a jövedelmezőséget kedve zőtlenül érinti. Hiszen akad olyan járás — mint például a galántai f —, ahol a másodszori vetés a cukorrépa termőterületének több mint az egynegyedére terjed. Itt meg kell majd elégedni a 9—11 százalékos cukortartalommal, s persze számolni kell a későbbi betakarítással, ami a rosszabbodó Időjárási viszonyok miatt — költségesebb. Node, ne legyünk azért kedveszegettek. A sllőknkorica bővebb termés­sel fizetett, mint évekkel ezelőtt, s került jó minőségben a silógödrök­­be. Mindez jobbára annak köszönhető, hogy az eddigieknél nagyobb figyelem fordítódott a technológiai tegyelem betartására, a minőségi kö­vetelmények feltétlen megtartására, a rendszeresebb és következetesebb ellenőrzésre, az érdemi munkadljazásra. Végül is majd a laboratóriumi minőségellenőrzés tapasztalatéi mutatják meg. mennyire sikerült valóban I. minőségi osztályba sorolható szilázst készíteni; s az Is kitűnik majd, mennyi a másod- vagy harmadrendű... Vagyis: jobbára csak gyomor­­töltő, tejtermelést csappantó... Az, hogy mekkora hányadát képezi a knkoricaszilázsnak a másod-, illetve harmadrendű, részben atal a siló­­zók lelkiismeretességének, fegyelmezettségének, az irányítók szakértel­mének a fogyatékosságéira, hogy a szervezőkészség hiányosságait ne is említsük. A fejlődést előbbremozdítő szemléletváltozás sajnos nagyon lassan hódít teret. Több helyütt még mindig az állam vagy a közös gazdaság látja kárát egyesek nemtörődömségének, fegyelmezetlenségének. S ha nincs telelősségrevonás, nyilvános dorgálás, vagy pénzbírság, a dolog elharapózhat, másokat is hasonló viselkedésre késztethet. S ez már ve­szélyes, a munkafegyelem tömeges lazulásához vezethet, amellett a terv­feladatok nem teljesítése tetemes jövedelemkiesést okozhat. Ha tehát összefüggéseiben nézünk a dolgokra, ha minden szakaszon érvényesül a párt irányítószerape, ha a kommunisták a vezetés, a ter­melés élenjárói, a minőség és a hatékonyság élharcosai, nemcsak önma­guk, hanem a közvetlen környezetükben levők is igényesebbekké, követ­kezetesebbekké válhatnak. Ez így természetes! Belső, emberi szabályként hasson s ne külső korlátozásként. Mezőgazdasági nagyüzemeinkben kétségkívül nagy hatóerő rejlik a példás munkaközösségekben, az élenjáró szocialista brigádokban. A kör­nyezethatás alól senki sem vonhatja ki magát. Amilyen egy munkacsa­patban, munkacsoportban a belső összetartó erő, az áldozatkészség, a kollektiv felelősségtudat, olyanok az eredmények. Ha e csapat-, esoport­­vagy brigádvezető szakmailag és politikailag egyaránt jói felkészült, s némi pedagógiai érzékkel is rendelkezik, ennek igen nagy hasznát veszi a munkaközösség. A kevésbé jé munkaerők is példásakká, kezde­ményezőkészekké formálódhatnak. A vezető sosem lehet közömbös a kö­zösség gondjai, problémái iránt; nyitott szemmel kell járnia, s már csirá­jában elfojtania a lazaságot, a fegyelmezetlenséget. A számonkérés el­mulasztása. megalkuvása, puhánysága kedvez ngyan egyeseknek, de árt a többségnek, amely végül is megvonja tőle a bizalmat Tekintélyének önmaga lesz a ..sírásója“. As éber. figyelmét mindenre kiterjesztő gazdaságvezetés, a pártszer­vezet vezetőivel közösen elejét veheti az ilyen, jónak nem mondható tisztségviselő erkölcsi elferdülésének... A rendszeres beszámoltatás, az, amely — a személyes ellenőrzésen tói .— „kiugrathatja a nyúlat a bo­korból“. A fokozott ellenőrzés, most a negyedik negyedévben méginkább indo­kolt. Hiszen a háromnegyedéves eredményméTiegelés a hibákat, fogya­tékosságokat Is a felszínre hozta. Am, nem elégséges, ha tndjuk, hol „szőrit a csizma“, tenni kell azért, nem is keveset, s közös erővel, hogy a gondok apadjanak, a problémák mielőbb megoldódjanak. Mert a prob­lémamegoldás halogatása a vezetőséget hozhatja egyre kellemetlenebb helyzetbe, azon túl, hogy a közösség látja annak kárát. A siránkozás nőm segít. Sosem segíthet. Annái inkább a közösség ere­jének az összefogása, a hibaforrások (amelyeket minden valamirevaló mezőgazdasági üzemben számon tartanak) eltömése. ftt van például az idei bőséges kukoricatermés betakarítása. Ha csa­pán szajkózzuk a betakarítási és tárolási veszteségek csökkentését, de ugyanakkor nem tesszük meg a legfontosabbakat, amit a napokban tenni illik, a termés egy része „Csáky szalmájává“ válhat — Ott, ahol helye­sen értelmezik a pártkongresszns és a CSKP KB plénumüléseinek hatá­rozatából a növénytermesztés hatékony fejlesztésére vonatkozó felada­tokat. a napnak szinte minden órájában, percében harcot vívnak azért, begy azok valóra válhassanak. Hogyan? Ogy, hogy a betnkarftógépek után a még földön maradt ku- Wirigát nem szántják be, s nem bfzzák alkalmi böngészőkre, hanem «nn&k begyűjtésében érdekeltté teszik az efsz-tagokat, vagy azok család­tagjait. Ha pedig annyira elfoglalt dologtevéssel a tagság, ott a másik, a szervezett formájú megoldás: в kertbarát- vagy kfsállattenyésztő szer­vezet, amely szervezetileg kezességet vállal a gyűjtésért, a közös meg­állapodás értelmében. Ily módon a mezőgazdasági üzem alkalmi munka­erőhöz jut, ugyanakkor a másik fél is jól jár. Ez a recept azonban mel­lőzhető. ha van ennél jobb is. Az viszont valamennyi rendes, becsületes honpolgárt felháborít, ha épp a gazdaságvezetés nemtörődömségéből szántódlk le a termés egy része. Az ilyen vezetők ne csodálkozzanak azon, ha az ilyen, hányaveti gazdál­kodás miatt háborog, (téli el az ilyen pazarlást. Sáfárkodjunk jól, példamutatóan a közösség javaiveil Ügy, hogy a gaz­dasági évet eredményesen, tiszta jövedelemmel zárhassuk, jusson belőle a termelés továbbfejlesztésére, a szociális — kulturális és egyéb igények kielégítésére, s maradjon a tagok egyéni boldogulására — végzett munkájuk arányában. Ilyen hozzáállással a még hátralevő né­hány hónapban az eredmények gyarapithatók, s a hibák helyrehozhatók, az égető problémák — ha részben is — megoldhatók. A vezetők, szé­gyenkezés nélkül, büszkén állhatnak zárszámadáskor majd a tagság elé, eroi nagyon is felemelő, jó érzés. Vailjnk együtt tehát, s eszerint cselekedjünk: Amit ma megte­hetsz. ne halaszd holnapra! N. KOVÁCS ISTVÁN A nyitrai járásban az elsők között kezdték meg a szőlő szüretelését a Cabaj-éápori Május 1. szövetkezetben. Naponta a fiatalok segítségével 150—180 tonna szőlőt szüretelnek, amelyet a Nyitrai Borászati Üzembe szál­lítanak P- Matts A naptár és a határ képe őszt mutat. Sárgult kukoricatáblá­kon, hervadt levelű répafölde­ken hatalmas betakarítögépek gyűjtik szorgalmasan a termést, a megürese­dett parcellákon pedig talajelőkászítő gépek ingáznak szorgalmasan. Az ősz minden átmenet nélkül váltotta fel a kenyérillatú nyarat, lélegzetvételnyi pihenőt sem engedve a földet szerető falusi embernek. Mozgalmas a határ az Ipoly völgyé­ben Is. „Palőcföld“ népe őseitől örö­költ szorgalommal tesz-vesz a mezőn. Szükség is van az igyekezetre a nagy­kürtös! (Vefký KrtlS) járás minden mezőgazdasági üzemében, hiszen az őszi betakarításhoz Itt a szüret is hozzátartozik, s ez a legmunkaigénye­sebb tennivalók egyike. ségí magágy csak jelentős többlet­­munkával készíthető, s ez bizony ke­resztülhúzza a gazdaságok talafelőké­­szítésre kidolgozott üzemanyag-taka­rékossági tervét. BöjTÖS JÄNOS * Németh János agrármérnök, a Dnnsszerdahelyi (Dunajská Streda] járási Mezőgazdasági Igazgatóság fő­­agronómusa gyors mérleg készítése közben említette, hogy nagyon oda kell figyelni a sokrétű őszi feladatok rugalmas elvégzésére. Arra töreked­nek a gazdaságokban, hogy betartsák az ütemtervet, s minden a legnagyobb rendben történjen. Ф Mit mutat a mérleg? — kérde­zem a főagronömust. — Azt, hogy az őszi idényben több mint 100 ezer vagon terményt kell gazdaságok összesen kétezer vagon kukoricát takarítanak be és tárolnak ezzel a módszerrel. Nagy gondot for­dítanak arra, hogy a takarmánykész­let teljes mértékben fedezze a szük­ségletet. A felmérések szerint — az új termésig — 4 tonna száraz anyag­­nag megfelelő tömegtakarmányt biz­tosítanak számosállatonként. Az őszi takarmánykeveréket 1200 hektáron már korábban elvetették. A vetésterület 65—70 százalékán Perkot vitettek, amely korán tavasszal — s az egész évben — jö minőségű, fe­hérjedús takarmányt biztosít. Az őszi búzát körülbelül 12 ezer hektáron már elvetették. Azokat a fajtákat — Solaris, BU — részesítet­ték előnyben, melyek az idei kedve­zőtlen időjárási viszonyok között is Jó ütemben haladnak az őszi mun­kák, — tájékoztatott Matiažovský Jo­sef agrármérnök, a jml agronömusa. A közel 3200 hektár silókukorica és a 600 hektár burgonya betakarítását lényegében már szeptemberben befe­jezték, s eredményesen folyik a 2500 hektáron termesztett szemes kukorica begyűjtése is. A kiadott harmonogram szerint, bár nehéz körülmények között, eredmé­nyesen halad a cukorrépa betakarí­tása Is. A cukorrépas-zedést elsőként a kőkesei (Kamenné Kosihy) szövet­kezetben kezdték meg szeptemVer közepén. A munka rendkívül nehéz, mivel a kiszáradt, kötött talajban a répaásó gépek csak lassan haladhat­nak. Szeptember húszadika után teljes ütemben megkezdődött a szüret is. Az 1400 hektárnyi összterületről mint­egy 5200 tonna termést várnak a me­zőgazdasági üzemek. A szüretelésben főleg a védnökség! üzemek dolgozói és a diákok segítenek. A kedvező idő­járást mindenütt Igyekeztek kihasz­nálni. A Nagykürtösi Borászati Üzem hosszabbított műszakban üzemel, hogy biztosítsa a szőlő folyamatos átvéte­lét, s így a szüret zavartalan mene­tét. járásszerte nagy szorgalommal vég­zik a jövő évi termés megalapozását jelentő talajelőkészítést ts. A 13 ezer 459 hektárnyi vetésterület előkészí­téséhez megfelelő erőgépállomány áll a mezőgazdasági nagyüzemek rendel­kezésére. őszi gabonát a tervek sze­rint 12 ezer hektáron vetnek, s en­nek a fele szeptember végéig — jó minőségű vetéssel — a földbe ke­rült. Az idei szárazság — a nyár ele­jétől több mint 100 milliméter a csa­padékhiány — nehezíti a talajelőké­­szitést. A kőkemény talajban minő-Munkaigényes öszidő begyűjteni, és rendeltetési helyére szállítani. Rendkívül igényes feladat ez, mert aratáskor „csak“ 20—25 ezer vagon terményt és szalmát kellett biztonságba helyezni. Ezzel párhuza­mosan napirendi feladat a jövő évi jő gabonatermés megalapozása, vagyis a szántás és a vetés. Az elmondottak mindennél meggyő­zőbben bizonyítják, mennyire fontos az odafigyelés, a jó szervezés, a gon­dos irányítás és a lelkiismeretes munka. A járásban 5700 hektárról be­gyűjtötték a silókukoricát, s több mint 5 ezer hektáron folyamatban van a cukorrépaszedés. A cukorgyár az évközben készített ütemterv alap­ján legfeljebb 400 vagon répát vesz át naponta, a gazdaságok viszont 500—600 vagon termés átadására is képesek lennének. Sürgeti őket az idő, mivel november 20-ig a mélyszántást is szeretnék befejezni. Napjainkban a kö^el 15 ezer hek­tár szemes kukorica betakarítása je­lenti a legnagyobb gondot, mert a termés bizonyos részét szárítani kell. A járás szárítőkapacitásának napi tel­jesítménye 500 vagon körüli. Ebből viszont csak 430 vagonra tehető ki­mondottan a kukorica szárítására al­kalmas kapacitás. Minden gazdaság­ban arra törekednek, hogy jö minő­ségű termény kerüljön a raktárakba, mert az ipari célokra alkalmas kuko­rica mázsájáért 30 korona felár jár. Az idén a járás néhány gazdaságá­ban CCM-mődszerrel takarítják be a szemes kukoricát. A csilizközi. a légi (Lehnice), az eperjesi (Jahodná), a dunaszerdahelyi és a felsőpatonyi (Horné Pót ón) szövetkezetek és más gazdag hozammal bizonyítottak. Ezek a fajták foglalják el a vetésterület felét, a másik felén pedig hazai, szov­jet, jugoszláv és magyar fajták ke­rültek a Jól előkészített magágyba. Búzát csak elenyésző mennyiségben vetnek gabona után, s ezt is csak kényszerből. A fenti munkálatokkal párhuzamo­san folyik a zöldség, a gyümölcs és a szőlő begyűjtése. A járás gazdaságai­ban mintegy 600—700 kisegítő mun­kaerő dolgozik társadalmi munkában. Щ Milyen ütemben folyik a szemes kukorica felvásárlása és téroiása? — tettem fel a kérdést Tóth Józsefnek, a terményfelvásárlő és ellátó vállalat igazgatójának. — Naponta 1500—1700 tonna ter­ményt veszünk át partnereinktől. A felvásárolt kukorica nedvességtartal­ma 28—38 százalék között lnagdozik, tehát szárításra szorul. Megfigyeltük, hogy a gyomos táblák termése ned­vesebb, mint a tiszta kultúráké. Sok problémát okoz, hogy egyes gazdasá­gokban nem állítják be szakszerűen a kombájnok dobkosarát, s a dob fordulatszámát. Emiatt sok a törött szem, ami a szárítás folyamán kárba vész. Az Idén csak kevés terményt tárolunk a mezőgazdasági üzemek­ben, mert kedvező raktárkapacitással rendelkezünk. Ez azért Is előnyös, mert Jobban gondoskodhatunk a kész­letek kezeléséről. A vállalat az ősz folyamán mintegy 100 ezer tonna kukoricát vesz át a termelőktől, s ebből 60 ezer tonnát saját berendezéseivel szárít. HOKSZA ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom