Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-10-02 / 39. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1982. október 2. 4 FÉL ÉV MUNKABALESETI STATISZTIKÁJA Emberéletekről van szó...! Korszerű technológia, a termelési folyamatok gépesítése, az automatizáció térhódítása a hagyományos módszerekkel szemben — ez Jellemzi ma a szocialista nagyüzemi termelést. A tudományosműszaki haladás vívmányai megkönnyítik a nehéz fizikai munkát, jobb, emberibb munkakörülményeket teremtenek, s több Időt szabadítanak fel a kultúrára, a művelődésre. A gépesítés terjedése, a bonyolultabb technológiák bevezetése a fentebb említett előnyök mellett azonban bizonyos negatívumokat Is von maga után. A korábbihoz képest összehasonlíthatatlanul nagyobb Igényeket támaszt a dolgozók szakképzettségével kapcsolatban, ami önmagában természetesen nem jelent hátrányt, hiszen a haladás szükségszerű velejárója. Hiánya viszont — párhuzamosan a magas fokú gépesítés megkövetelte szigorúbb munkabiztonsági előírások be nem tartásával vagy formális értelmezésével — jelentősen megnöveli a munkabalesetek veszélyét, éspedig annál nagyobb mértékben, minél magasabb fokú gépesítésről van szó. Ez a megállapítás természetesen nemcsak az ipari termelésre, hanem a korszerű nagyüzemi mezőgazdaságra is érvényes. Lapunk profiljának megfelelően népgazdaságunknak ezt az ágazatát vesszük most tüzetesebben szemügyre a munkabalesetek szempontjából 1981 második félévének kimutatásai tükrében. Figyelmünket elsősorban a legsúlyosabb — halálos — kimenetelű munkabalesetekre irányítjuk, és rámutatunk az azokat előidéző okokra általában és néhány valóban elrettentő, konkrét példán keresztül. EMELKEDŐ TENDENCIA 1981-ben szlovákiai viszonylatban összesen 66 halálos kimenetelű munkabaleset volt. Hatvanhat emberélettel adóztunk a laza munkafegyelemért, a rossz szervezésért, a munkabiztonsági előírások megszegéséért. A statisztika még riasztóbb képet mutat, ha hozzávesszük, hogy a halálos végű munkabalesetek száma a második félévben több mint a kétszeresére — 20-ról 46-ra >— emelkedett az esztendő első feléhez viszonyítva. Ezt a szomorúan nagy arányú növekedést már semmiképpen sem lehet csupán a mezőgazdaság előtt nyáron és őszszel álló Igényes feladatokkal — aratás, betakarítási munkák — óhatatlanul velejáró megnövekedett balesetveszéllyel magyarázni. Az okokat vizsgálva legtöbbször egymással összefüggő tényezőkhöz jutunk, amelyek nemcsak együttesen, de külön-külön Is közvetlen balesetforrások lehetnek. az Életkor veszélyei Az emberi tulajdonságok némelyikében meghatározó az életkor szerepe. A fiatal kor szükségszerű velejárója a még kevéssé kifejlett felelősségérzet, a robbanékony temperamentum, az ügyességet, rátermettséget bizonyítani hivatott „magaprodukálás.“ Könnyű belátni — sajnos, a tapasztalatok Is igazolják —, hogy ezek megnyilvánulási formái közvetlen balesetveszélyt jelentenek. Arról nem is beszélve, ha mindezek a tulajdonságok szakképzetlenséggel, a munkafolyamatok hiányos ismeretével párosulnak. Márpedig ez a kettő együttesen jellemző a mezőgazdaságban szinte nélkülözhetetlen „kisegítő“ társadalmi munkákra. A brigádosok nagy többsége fiatal, az iskolapadokból, vagy merőben más jellegű munkahelyről jött, az alkalomszerűen végzett mezőgazdasági munkához gyakorlatilag nem értenek. Gyakran olyan gépeket kezelnek, amelyeket korábban esetleg nem is láttak, de valljuk be őszintén: hol az a tizenöt-húsz éves fiatal, aki bevallaná, hogy valamihez nem ért? Nem is szólva arról, hogy a fiatalos temperamentummal párosulva akár egy cseresznyeszüret alkalmából Is könnyen történhet tragikus esemény. A másik véglet a mezőgazdaságban dolgozó idős emberek, a nyugdíjasok. Munkájukra a gépesítés terjedése mellett is szükség van, és előreláthatólag még jó ideig szükség is lesz. Az életkor itt más veszélyeket rejteget: az idős ember reakciói lassúbbak, látása általában gyengébb, egyensúlyérzéke sokszor bizonytalan, határozottsága és a kritikus helyzetekben tanúsított helyzetfelismerése sem hasonlítható össze egy átlagos életkorú emberével. Külön veszély, hogy ezek a változások lassú folyamat eredményei, tehát maga az alany számára Is nehezen ismerhetők fel: az első „pihenő évét“ otthon, kertjének gondozgatásával eltöltött nyugdíjas nemegyszer újra megjelenik aratás idején, esetleg éppen a szalmakazalon; hogy ez milyen következményekkel járhat, nem igényel túlságosan nagy fantáziát. Ugyanúgy felelőtlenség olyan gépeket bízni rájuk, amelyek kezelése magas fokú figyelemösszpontosltást igényel: idősebb korban ez már nehezebben megy, csakúgy, mint az új berendezések, mechanizmusok kezelésének elsajátítása. FONTOS MEGELŐZŐ TÉNYEZŐ: A MUNKASZERVEZÉS Nagyon sok munkabaleset oka a hiányos munkaszervezésben rejlik. Ez a fogalom meglehetősen széles körű: magába foglalja a munkavédelmi előadásokat, a különböző gépek kezelőinek rendszeres szakmai továbbképzését, a hatékony munkabiztonsági propagandát, a gépek és gépsorok műszaki állapotának rendszeres ellenőrzését, a megfelelő munkakörülmények biztosítását, és természetesen a munkabiztonsági előírások betartásának állandó felügyeletét. Végső soron tehát a rossz munkaszervezésre vezethető vissza sok olyan munka baleset, amely közvetlen oka az előző fejezetben is feltüntethető lenne; nyilvánvaló, ha egy alkalmi brigádmunkás balesetet szenved egy számára Ismeretlen gé pen, az eleve elkerülhető lett volna, ha máshová helyezik. Az elégtelen munkaszervezés következtében — beleértve most már a munkafegyelem hiányát, a munkabiztonsági intézkedéseik hiányos ismeretét, az ellenőrzés lazaságát, az életkornak és a szakképzettségnek nem megfelelő munkabeosztást — 1981 második felében 33 halálos kimenetelű munkabaleset történt. SZOMORÚ „RANGELSÖ“: AZ ALKOHOL A munkahelyi alkoholfogyasztás, Illetve a munkahelyen ittas állapotban való megjelenés ugyanolyan súlyos következményekkel járhat, mint a közlekedésben. Éppen ezért hazánkban törvényerejű rendelet által kimondott általános szesztilalom érvényes valamennyi munkahelyen. A gyakorlatban azonban sajnos más a helyzet. A szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói az alkoholtilalmat nem veszik komolyan, amihez nagyban hozzájárul az Ilyen Irányú ellenőrzések lazasága, illetve a nyilvánvaló alkoholfogyasztással szembeni elnéző magatartás. A következmények --— kezdve az alkohol okozta bizonytalan motorikus koordinációval, folytatva a csökkent felelősségérzettel, egészen az ital által felszabadított agresszív magatartásformákig — szinte beláthatatlanok. Ennek „köszönhető“, hogy 1981 második felében 13 olyan halálos kimenetelű munkabaleset történt Szlovákiában, amelyeknél meghatározé szerepet játszott az alkohol. Szomorú tanulságként idézzünk fel ezek közül néhányat. ELRETTENTŐ PÉLDÁK A peredi (Tešedíkovo, galántai járás) szövetkezet két éjjeliőre, Pauló István és Szőke Péter között már régóta feszült volt a viszony. A szövetkezet vezetősége nem tulajdonított különösebb Jelentőséget a két ember között fennálló feszültségnek. 1981 augusztus 9-én a huszonöt éves Szőke Ittasan lépett szolgálatba. Éjfél körül megjelent nála Pauló, aki egy másik részlegen teljes! tett szolgálatot. Bort követelt Szőkétől, aki ezt meg tagadta. Sző szót követett, majd a két férfi egymásnál rontott. A verekedés tragédiájába torkollott: a fiatalabb, erősebb, ráadásul alkoholtól is feltüzelt Szőke halálosan, megsebezte kollégáját. Tettétől megrémülve hátborzongató dolgot művelt: fejszével levagdosta áldó zata végtagjait, majd elégette a hizlalda kazánjában. A megcsonkított holttest azonban már nem fért be a kazán ajtaján, ezért Szőke kivonszolta az udvarra és betakarta szalmával. Ott találtak rá másnap az állatgondozók. Ugyancsak régi keletű ellenségeskedés állt fenn a íi lina-bánovái szövetkezet két dolgozója: Ondrej Fodor állatgondozó és Ferdinand Badík fogatos között. Ez a konfliktus is tragédiával végződött: nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása után Fodor baltával megölte haragosát. Az említett két eset valóban megdöbbentő. A gyűlölködésig mérgesedett ellentétek mellett kétségtelenül mindkét esetben az alkohol volt a tett elkövetésének legfőbb motívuma, tragikusan rámutatva, hogy az ital által felszabadított emberi Indulatok kirobbanása milyen következményekkel járhat. Különösen veszélyes az alkohol a volán mögött. Ha erről beszélünk, nincs helye a megkülönböztetésnek: az alkoholtilalom egyaránt vonatkozik valamennyi gépjármű, így a mezőgazdasági gépek vezetőire is. Sajnos, a gyakorlatban túlságosan is gyakran találkozhatunk ennek megszegésével, aminek szomorú következményeként álljon itt két példa. Szinte az eszméletlenségig Ittas állapotban (2,80 ezrelék) vezette gépét a Cadcai Állami Gazdaság egyik traktorosa. Egy kanyarban elvesztette uramát a gép felett, a traktor lefutott az útról és felborult. A baleset következtében Ondrej G., a traktoros segédje a helyszínen meghalt. Hasonló baleset áldozata lett Jozef T., a Veiké Zálužie-i Efsz dolgozója. Jelentős mennyiségű alkohol elfogyasztása után felszállt egy emelőtargoncára és beindította azt, annak ellenére, hogy p—i más munkaköre lévén i—- a géphez nem értett. Néhány méter megtétele után felborult, és a targonca emelővillája halálosan megsebezte. Az állattenyésztés a mezőgazdaságnak az az ágazata, amelyben a munkabiztonsági előírások leggondosabb betartása mellett is meglehetősen nagy a balesetveszély. Ha mindehhez hozzászámítjuk azt a körülményt, hogy az állatok viselkedése az ittas emberrel szemben még a szokásosnál is kiszámíthatatlanabb, könnyen beláthatjuk, milyen veszélyes ittas állapotban az állatok közé lépni. Az életével fizetett rá erre Ondrej K., a Kremnička! Efsz állatgondozója: holtan találtak rá az egyik tenyészbika kifutójában. A boncolás során vérében 2,15 ezrelék alkoholt találtak. Megriadt lovak Is nem egy halálos kimenetelű munkabalesetet okoztak már; Így vesztette életét tavaly Szépe István, a farkasdi (Vlöany, galántai járás) ás Pavol Hruškovič, a zselizi (Želiezovce) szövetkezet fogatosa. CÉL: A MEGELŐZÉS Az elmondottakból, különösen a felsorolt szomorú példákból egyértelműen kitűnik, hogy sok még a teendő a munkabiztonság terén a mezőgazdaságban. Mindenekelőtt jól szervezett és hatékony megelőzésre van szükség, amelynek realizálásában első helyen említhetjük az alkohol teljes száműzését a munkahelyekről. Múlhatatlanul szükséges továbbá a munkabiztonsági előírások alapos ismerete és feltétel nélküli betartása, a rendszeres munkabiztonsági oktatás, a balesetveszélyes munkakörben dolgozók fokozottabb munkavédelmének biztosítása. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának illetékesei alaposan és részletekbe menően kivizsgálják a munkabalesetek okait, és levon ják a megfelelő tanulságokat. Intézkedéseik azonban csak úgy válhatnak valóban hatékonnyá, ha a termelés és az irányítás valamennyi szférájában súlyt fektetnek következetes betartásukra. Egészségről, emberéletekről van szó! Az „Informácie“ 15. száma alapján: VASS GYULA befolyásolja, hatással van a jövő évi eredményekre is. A feladat igényes: a járás mezőgazdasági dolgozóinak az idén 2970 hektárról kell betakarítaniuk a szemes kukoricát, 2432 hektárról a cukorrépát, 14 ezer 600 hektár pedig talajelőkészítésre és vetésre vár. Annak érdekében, hogy a munkák menete folyamatos legyen, a járási mezőgazdasági igazgatóság a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járást bizottságával karöltve — a kezdeményezőkészség fejlesztése érdekében — figyelemmel kíséri és ellenőrzi a veszteségek csökkentésére, a energiatakarékosságra és a minőségi munkára irányuló szocialista kötelezettségvállalások teljesítését. A rendszeres járási értékelések folyamán figyelembe veszik a hosszabbított műszakok szervezettségének fokát és a munkálatok minőségét. Az SZFSZ járási bizottsága a Nemzeti Front tömegszervezeteivel és a helyi nemzeti bizottságokkal együttműködve részt vállal a társadalmi munka szervezésében. Az iskolák tanulói és a védnökség! üzemek dolgozói a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében nagy szolgálatot tesznek a gépek utáni kézi szedésben. A szocialista verseny szervezői természetesen nem feledkeznek meg a versenyeredmények kellő formában történő propagálásáról sem. Röplapok, brosúrák, hirdetőtáblák segítségével naprakészen informálják az érdekelteket az erednyekről. Az ésszerűen szervezett agitációs munka — figyelembe véve a több éves tapasztalatokat — bevált, mozgásitó erejű, je- A gépszerelőkre, gépjavítókra az őszi munkák folyamán lentő». Igényes feladatok várnak. *—prokeš—. fi SZFSZ УЕтаЗк Közös erővel Javában folynak az őszi mezőgazdasági munkák. A szövetkezetekben, állami gazdaságokban a hétköznapok összefolynak az ünnepekkel, hiszen régi tapasztalatokból alapozódik az igazság: az a gazda, aki ősszel nem használ ki minden napot, ne is várja a jó eredményt. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági dolgozói is jól tudják: az őszi munkák minősége nemcsak az idei termés milyenségét A krónikák értékelése Az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának közelmúltban hozott határozata alapján a jövőben minden második évben értékelik a szövetkezeti krónikákat. Az SZFSZ járási bizottságai már elküldték a krónikákat a szlovákiai bizottság Illetékeseihez, Így a bíráló bizottság az esztétikai kivitelezés mellett a krónikákat tartalmilag ie értékeli. Emellett figyelembe veszi azt is, hogy a „nagykönyvet“ a szabályzatban lefektetett Irányelvek alapján vezetik-e. A tíz legjobb krónikát, s azok vezetőit megjutalmazzák. A munkakörnyezet javításáért Az SZFSZ Rozsnyói (Rožňava) Járási Bizottsága rendszeresen értékeli, s megjutalmazza azokat a szövetkezeteket, melyek a legjobb eredményeket érik el a környezetszépítés területén. Az értékelés fö erénye az, hogy a listán nem csupán a jó eredményeket elért szövetkezetek nevét tüntetik fel, hanem azokét is, melyek a pontozásos rendszer szerint, sikereik „árnyékában“ pillanatnyilag nem sokat tesznek a környezetjavítás érdekében. A féléves kiértékelés szerint a legjobb eredményekkel a rejdovái Győzelmes út szövetkezet dicsekedhet. A múlt évi eredményekhez viszonyítva romlott a helyzet a roštári, a jabloňoví, a revúcai szövetkezetekben. Remélhetőleg az értékelés egyben figyelmeztetőül is szolgál azoknak a szövetkezeteknek, ahol az Illetékesek nem túl sokat törődnek azzal, hogy tagjaik milyen környezetben dolgoznak. A parkosított gazdasági udvarok a dolgozók jó közérzetét szolgálják. Foto: í=lta—
