Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-07-10 / 27. szám

Ha elszaporodnak a hangyák... A hangyákat általában hasz­nos rovaroknak tartjuk. Nem véletlenül, hiszen talajlazitó, földkeverő munkájukkal, vala­mint a termőrétegbe kerülő szerves maradványok felbom­­las^tásával jelentősen hozzájá­rulnak a talaj javításához. Igen ám, de mi van akkor, ha a hangyák beköltöznek a kertbe és történetesen éppen a zöld ségágyás közepén építik ki az egyre terebélyesedő fészkel? Ilyen esetben a hasznos rova­rokat kártevőknek tekintjük, és igyekszünk tőlük mielőbb megszabadulni. A hangya tehát bizonyos kö­rülmények között kártevőként jelentkezik. A népes boly ad­dig szorgoskodik, amíg kita­karja a féltő gonddal ápolt növények gyökereit, föllazítja a földet, és ezzel megszakítja a hajszálgyökerek és a föld uélkülözhetetlen kapcsolatát. Az aláásott növények satnyák, végül többnyire elpusztulnak. Ehhez természetesen az is nagy mértékben hozzájárul, hogy a hangyák által megszál­lott területen jelentős meny­­nyiségü hangyasav halmozódik löl a földben. Ha megtűrjük a hangyákat a kertben, rövid időn belül úgy elszaporodnak, hogy közvetlen kártétellel is számolnunk kell. Ez részben a növények föld alatti, részben pedig a talaj­­felszín fölötti részeinek káro­sításában jelentkezik. A han­gyák főleg a csírákat rágják meg, de nem kímélik a rügye­ket, az érett termést, sőt a magvakat sem. Elsősorban az édes magvakat kedvelik. A hangyák közvetett kártétele abban nyilvánul meg, hogy ter­jesztik, sőt, olykor gondozzák a levéltetveket, és védelmezik őket a természetes ellenségeik­kel szemben. Fölvetődik tehát a kérdés: mit tegyünk, hogy elejét ve­gyük a kártételnek? A han­gyákat mechanikai eljárással is eredményesen irthatjuk, de vegyi készítményt is segítségül hívhatunk. A gyümölcsfák tör­zsére erősített hernyófogó övék segítségével sok hangyát rabul ejthetünk, illetve elpusztítha­tunk. Vegyszeres irtásukra az Actellic 50 ЕС 0,15—0,2 száza­lékos töménységű oldata vagy az Actellic spray szolgál. Nem elég a hangyobolyt megperme­tezni, ajánlatos jől befájatni a hangyák járatait, utacskáit is, majd a kezelést egyhetes idő­közönként többször megismé­telni. Mielőtt hadat üzennénk a hangyáknak, alaposan tanul­mányozzuk a vegyszerhez csa­tolt használati utasítást, és sa­ját érdekünkben tartsuk meg a hétnapos élelmezés-egészség­ügyi várakozási időre vonat­kozó előírást. PELESOVA E., agrármérnök \ innULJVN ? EGY ГТПД I ÍJI Gyümölcsszedövel könnyebb A szaklapokban több ötletet népszerűsítettek, hogyan lehet házilag készített gyümölcssze­dőkkel könnyebbé tenni a bo­gyósok szüretelését. Valameny nyivel kísérletet tettem, de úgy tapasztaltam, hogy tulajdon­képpen csak a törzses, tehát faalakú növényekről lehet ve­lük szüretelni, a bokrok lehaj­tó ágairól nem. Addig barká­csoltam, okoskodtam, míg el­készült az ábrán látható segéd­eszköz. Nekem ügyesen megy vele a munka, és az elkészí­tése is egyszerű. A drótból kialakított vázra (3 mm réz- vagy sárgaréz drót, illetve 2—3 mm vastag acél­drót) erós cérnával vagy kö­töződróttal fölerósítjük a bőr­ből készült szíjat, arra pedig belülről puha bőrt, valamilyen •ruhaanyagot vagy filcet erősí­tünk, végül a kb. ЭД liter gyü­mölcsöt befogadó vászonzacs­kót kell felvarrnunk; kezünkre erősítjük a gyümölcsszedőt (a tenyerünk fölfelé néz, a drót­­kampó a hüvelyk- és a muta­tóujj között illeszkedik a kéz­re) és máris kezdődhet a szü­ret. Ezzel a segédeszközzel égrest, ribiszkét, málnát stb. szedhetünk, mégpedig a túlter­helt bokrok lelógó ágairól is. Nohel K., Zahrádkár 6/82 növény­védelme • A kardvirág legveszedelme* sebt» károsítója a gladiólusz­­tripsz. Rejtett életmódja miatt a kártételt legtöbbször csak a növények kivirulása után ész-* leljük. A károsodás a pirosvírá­gú fajtáknál a legfeltűnőbb (fehér pontok), de a leveleken is ezüstös pontok, később ősz-* szefolyó foltok jelennek meg. A kártevő a gumókon telel, mert a fagyot nem bírja és a szabadban télen elpusztulna* Magasabb hőmérsékleten a tű* rolás idején is folytathatja fej* lődését és károsítja a gumókat« A fertőzött ültetőanyag tavasz­­szal fonyadt, felülete tele vart fekete ürülékcseppekkel. Rejtett életmódja miatt a kártevő Irtására megelőző рем metezést végzünk, június köze-* pétől, főleg száraz, meleg idq* járás esetén, kéthetenként kell permetezni. Tapadást növelő szer hozzáadásával a Metation, az Anthio, a- Bi-58 vagy az Ült­­racid elnevezésű készítmény ol­datát hasznosíthatjuk. Télen a tárolóhelyiségben 2—10 C-fokos hőmérséklet uralkodjék. A kardvirág jelentős beteg­ségei ellen (baktériumos gumó­sorvadás, fuzárinmos hervadas, sztrnmatíniás betegség) csak­nem kizárólag megelőző agro­technikai és vegyi eljárásokkal védekezhetünk. Ültetésre csakis gondosan megtisztított, egész­séges gumókat szabad hasznai* ni, s a kardvirágot minden évben más területre kell ültet* nt. A kiválasztott gumókat ül­tetés előtt a Fundazol 0,2 szá­zalékos oldatában 30 percig csávázni (áztatni) kell. Mivel a kórokozók a talajban éve.tig életképesek, a kardvirágot ön­maga után legfeljebb 4—5 öv elteltével szabadna ültetni. Matlák György, agrármérnök KÉRDÉS: Az utóbbi kót-három évben a hazai és a külföldi szakla­pokban, többek között a Sza­bad Földművesben is több cik­ket olvastam arról, hogy a ferromoncsapdák használata je­lentősen megkönnyíti a figyel­met érdemlő kártevők (pl. a szőlő- és almamolyok) elleni vegyszeres kezelés legmegfele­lőbb időpontjának előrejelzését. Érdeklődéssel tanulmányoztam az anyagokat, hiszen . bár kistermelő vagyok *— engem Is az a cél vezérel, hogy minél kevesebb vegyszer felhasználá­sával a lehető legjobb hatást érjem el. Arról sajnos egyik cikkben sem esett sző, fog­nak-e gyártani ilyen segédesz­közöket a kistermelők részére? O. L.. T. VÁLASZUNK: A bratislaval Chemika keres­kedelmi vállalat tájékoztatójá­ból megtudtuk, hogy a Stutt­gart típusú ferromoncsapdák­­kal a bratislaval és a brnői Központi Mezőgazdasági Ellen­őrző és Vizsgáló Intézetben 1980. óta folynak kísérletek. Ebből a csapdából tavaly há­romezer darabot készítettek nagyüzemi kísérletekhez, s egy­úttal kipróbálták az STL szét­szedhető hengeres csapdákat is. A nyert eredmények alap­ján döntés született, hogy az STL típusú csapdákat fogjuk gyártant. Ebből az Idén csak a nagyüzemeket ellátó, terménv­­felvásártó vállalatok kaphat­nak. Ha sikerül megoldani a csapdák sajtolásos sorozatgyár­tását, akkor jövőre már felte­hetően a kertészkedők is hoz­zájuthatnak ehhez a hasznos segédeszközhöz. KÉRDÉS: A szakboltokból eltűnt a Sul­­ka. Talán leállították a gyár­tását? Z. R., L. VÁLASZUNK: Szó sincs róla. A készítményt a bratislaval J. Dimitrov Vegyi Üzem gyártja, kiskereskedelmi kiszerelését a smolenleei Che­­molak nemzeti vállalt végzi. Értesüléseink szerint a gyártó vállalat késve szállít, de a kis­termelőnek megfelelő csoma­golás is hosszadalmas, ez időz­te elő a bolthálózat ellátásá­ban bekövetkezett, átmeneti zavart. KÉRDÉS: Mikor kell elvetni a hagy­mamagot, hogy szép apró dug­­hagyma teremjen? H. M., J. VÁLASZUNK: A magot március közepétől a hónap végéig kell elvet­ni, négyzetméterenként 10—12 grammot számítva (20—25 cm sortávolság). A rossz csírázás miatt több mint tízszeres mag­­mennyiséggel dolgozunk (mag­ról való egyéves hagymaterme* léshez négyzetméterenként egy, gramm vetőmag elegendői, mégsem kell egyelni. Sö'tl A ritkán kelő hagyma túl nagyra nö, dughagymának alkalmat* lan. A sűrűn vetett hagyma öntözés híján július végére he* érik, ekkor lesöpörjük róla a lombját, a hagymát fölszedjük, a földtől megrostáljuk és osz­tályozzuk. Nem tudjuk mit ért szép apró dughagyma alatt, mindenesetre megjegyezzük: a fél centiméternél kisebb, de* 2 cm-nél nagyobb átmérőjű dughagyma szaporításra nem alkalmas. Az apraját szórja el ősszel, ebből kora tavaszi a friss zöldhagyma lesz, a mé* rétén felülieket pedig tavasszal duggassa el csemegehagymá* nak (ha szaporításra ülteti, nyáron magszárba megy]. (kr) Azt modják érdemes... Mármint háztáji juhtenyész­téssel foglalkozni. Ezt Pál Ist­ván gútai (Kolárovo) villany­szerelő, és a fiát mindenkép­pen támogató édesapa, Pál Já­nos mondja. Az állatokért lelkesedő fia* talember két éve alapozta meg a ma harmincöt felnőtt állatot és nyolc bárányt számláló ál­lományt. Munkája sikerét a család egyetértésére és közre­működésére, valamint arra ala pozta, hogy a Vág-Duna tölté­sén és hullámterén mindenkor elegendő mennyiségű és kiváló minőségű takarmányt kaszál­hat. Kaszáló gyanánt ma is fél kilométernyi töltésszakaszt bé­rel, azonkívül a hullámtér és az erdei tisztások is sok minő ségi takarmányt kínálnak. A takarmánykészlet gazdagítása és változatosabbá tétele céljá ból tavaly ősszel a kukoricát termelő ismerősöknél 2500 ké­ve kukorica kórót vágtak. Az abrakot — kukorica formájá­ban a fiát támogató édes­apa biztosította. A kukoricát csövestől darálták meg, úgy kínálták az állatoknak. Almo­­záshoz bálázott szalmát vásá-Kádek Gábor felvétele roltak, később pedig az állatok által már lerágott kukoricaszá­rat is felhasználták, körülbe­lül öt centiméteres darabokra aprítva. Végül még az eredeti­leg szeméttelepre szánt gyalu­­forgácsból is tudtak szerezni valamicskét, így végleg meg­oldódót a gondjuk. Legnagyobb problémát a szá­lasok, iíletve az almozásra szánt anyagok hazaszállítása okozott. A fiatalember gondolt egyet, átajakitolta a garázst, vett bele egy loví: s máris könnyebben boldogult. Épp ottjártamkor indult a szóm.,zed faluba, hogy párt szerezzen a lovacskájának. A nyári időszakban rendsze­resen legeltetik a nyájat, még­pedig egy másik tenyésztővel váltakozva. Pálék juhaival e­­gyütt naponta négy kecske és két gida is útnak indul a le­gelőre. A tejet a család hasz­nosítja, de rendszerint jut be­lőle a család húsellátását szol­gáló sertésnek is. Pálék komolyan mondják, hogy megéri juhtenyésztéssel foglalkozni. Nerrrfég százhatvan kiló gyapjút értékesítettek, zömmel az első minőségi osz­tályban. Persze a népes állo­mány által termelt trágya is nagy becsben áll, hiszen az in­tenzív kertészkedés sok szer­ves trágyát igényel. S ami megmarad, szívesen megveszik a kertésztársak, kínálni sem kell. Pálék most az állattartás gazdaságosabbá tételéhez veze­tő utat keresik, mondván, a birka nem csupán gyapjúter­melésre való. A fejlesztés újabb beruházást, a jelenleginél ko­molyabb gazdasági épületet kí­ván. A családi tanács még nem döntött, de ahogy én Pálékat ismerem, nem rekednek meg a jelenlegi színvonalon. Miért is tennék, mikor kínálkozik a lehetőség?! Plavec Pál, Gúta (Kolárovo) Bármennyire igyekszünk terv­szerűvé tenni, a társadalmi igényekhez igazítani a szerző­déses háztáji árutermelést, bi­­zunyns zöldség- és gyümölcs­félékből mindig túltermelés, másukból pedig hiány mutat­kozik. Most nem e kedvezőtlen jelenség okát kutatjuk, inkább egy követésre méltó példát népszerűsítünk: a fogyasztói igények színvonalasabb kielé­gítéséhez szükséges árualap megteremtésére törekedve, az SZKSZ Spišská Nová Ves-i Já­rási Bizottsága az év elején versenyt hirdetett a járás ker­tészeti alapszervezetei részére. A versenyben azok az alap­szervezetek vehetnek részt, me­lyeknek minden tagja legalább egy-egy kilogramm fokhagy­mát, szamócát és tormát érté­kesít. A legjobb eredményt fölmulató szervezetek kö2ül három tárgyi jutalmat és elis­merő oklevelet kap. Más kör­zetekben ugyanígy lehetne ösz­tönözni a kertészkedőket, hogy több karfiolt, korai sárgarépát, petrezselymet, ribiszkét, egrest stb. termeljenek és értékesítse­nek. Sőt! Hasonló kezdeménye­zéssel talán a kevésbé ismert gyümölcs- és zöldségfélék mi­előbbi meghonosításáért is te­hetnének valamit. Figyelmet érdemlő a pezino­­ki kertbarátok kezdeményezése is. A Drevoindustria nemzeti vállalat mellett működő alap­szervezet tagjai tavaly kötele­zettséget vállaltak, hogy ingye­nesen hozzájárulnak a Dél la­kótelepi óvoda ellátásához. Ev közben két alkalommal szer­veztek gyűjtési akciót, s a szer* vezet kilencvenegy tagja bi­zony jelentős mennyiségű korai zöldséget és gyümölcsöt kínált a nemzeti vállalat védnöksége alatt álló óvodának. (bor) Több facsemetét kérnek A napokban Bélán (Belá) a kertészkedők helyi szerveze­tének elnökével, Hambalik Sándornéval beszélgettem. Tőle tudom, hogy a hetvenötben megalakított szervezetnek ma hatvannégy tagja van, és a szervezett kertészkedők hozzá­vetőlegesen tíz hektáros kertterület ésszerű kihasználását biztosítják. A községben gazdag hagyománya van a gyü­mölcstermelésnek, viszont újabban tért hódít a zöldségter­melés. Egyelőre alig negyven család foglalkozik fóliás zőld­­séghajtatussal, ők is elsősorban önellátásra törekednek. A , haladásnak gátat vet, hogy mind ez ideig nem sikerült meg­oldani a zöldség helybeni felvásárlását, holott gyümölcsöt már évek óta átvesznek a helyi felvésSrlőtelepen. Az alapszervezet tagjainak komoly gondot okoz, hogy évek óta körülményes a facsemeték beszerzése. Sokan szeretnének cseresznyét és meggyet telepíteni, de a szövetség járási bi­zottsága, illetve a Kertészeti Szolgáltatások érsekűjvári (No­vé Zámky) vállalata nem tud eleget tenni a facsemete-igény­lők megrendeléseinek. Őszibarack-csemetéket végre kaptak, de nem sok örömük volt belőle: az üttetőanyag szemre szép volt, de a legtöbb fácskának teljesen elszáradt a gyökérzete, így nagyon kevés eredt meg. A kertészkedők bosszankodnak, de ugyanakkor bíznak abban, hogy a kistermelés fejlesztését szorgalmazó, központi irányelvek értelmében, hamarosan ezen a téren ts javulás várható. Dr. HOFER LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom