Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1982-09-25 / 38. szám

1__________AZ

SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és

ÉLELMEZÉSÜGYI

MINISZTÉRIUMÁNAK HEfIli

. SFfiu'i: A ■ - ír :í

i P J А

1982. szeptember 25.

$ 38. szám

*

XXXIII. évfolyam *

Ara 1,— Kčs

Az őszi csHcsmunkák

jelentősége

A MINISZTER SZEMÉVEL

— Az őszi munkák az évi munkafolyamatok egymásutánjában az igazi csúcsidőszakot jelentik. Nem csökkenti ez az aratás jelentőségét, sőt az idei gabonabetakarítás tanulságai alapul szolgálhatnak arra, hogy az őszi feladatot is sikeresen teljesítsük.

Olyan időszak mezőgazdasági termelésünkben az ősz, amely erőteljesen meghatározza az adott esztendő eredményét, s legalább ennyire befolyásolja a következő év növénytermesztésének, gazdálkodásának alakulását is. A szántók, a gyümölcsösök nagyobb hányadáról, a szőlőültetvények teljes területéről most kell betakarítani a termést. Az ősziek talajelőkészítésre, vetésre várnak, s az őszi mélyszántás sem tűri a halogatást.

Ezek az adatok azt jelzik, amit mindenki tud, aki egy kicsit érdeklődik a mezőgazdaság iránt. Sok munkát hoz az ősz. Az is természetes, hogy mindezt el kell végezni. A nagy kérdés a hogyan. A jó, a legelőnyösebb, a legokosabb megoldások kiválasztásához, baszno• sttásához kell megújulnia az embernek, akár a gépen ül. akár szervez vagy irányít. Meg kell újulnia, hogy képes legyen munkája során a jó tapasztalatokat az új ismeretekkel, lehetőségekkel ötvözni — hangsúlyozta Ján Janovic agrármérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere.

AZ ŐSZI ÉRÉSO NÖVÉNYEK HELYZETÉT

elemezve a miniszter rámutatott .hogy idén a növénytermesztés azért alakult szokatlanul, mert a gabonafélék gyengén fizettek. Ez az egyik oldal. A másik: jú termést fgér a kukorica, a cukorrépa és az őszi érésű növények zöme. A szeptemberi nyár nagy értékeket hozott mezőgazdaságunknak, a jól beérő szőlőkben, a dús kalászú kukoricában, a cukrosodé répában, a gazdag termést adó gyümölcs és zöldség szüretelésének könnyítésében.

Idén a szemes kukoricát 124 ezer 800 hektárról kel! betakarítani, amely 9300 hektárral több a tavalyinál. Az összterület 21 ezer 500 hektáráről CCM-módszerrel takarítjuk be a kukoricát. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium szakemberei receptúrákat dolgoznak ki, az új módszerrel tárolt kukorica takarmányozására.

Az ipari növényekkel kapcsolatban leszögezte, hogy nagyobb területről ad termést az igen értékes napraforgó, és az annyira fontos cukorrépa. A cukorrépa betakarításánál minden jel arra mutat, hogy az idén sikerül elkerülni a nagy betakarítási veszteségeket.

A burgonya, a gyümölcs és a zöldség bő termése tetézi a munkát, és nagy feladatok elé állítja a feldolgozó Ipart.

Mindez Ígéret persze csak akkor lesz értékké, többletté a gazdaságok és a népgazdaság számára, ha a termés lekerül a táblákról, mégpedig a lehető legkisebb veszteséggel, és a lehető legjobb minőségben. Ennyi a- -ban még nem elég: közvetlen őszi fr-isrlat a termények lehető leggondosabb tárolása és feldolgozása.

A NÖVÉNYTERMESZTÉSEN BELÜL

a gabonafélék okozta kiesést bizony sok más tétellel kell megpróbálni többé-kevésbé pótolni. A szakemberek különbözőképpen értékelik az idei gyengébb gabonatermés okait, melynek alakulásában az időjárás is főszerepet játszott. Egy dologban azonban mindenki egyetért. Tavaly ősszel a gazdaságok túlnyomó többségében a vetésterület nagyobb hányadán rassz magágykészítés után eléggé gyenge minőségű vetéssel került földbe a mag. {óén a fő figyelmet az követeli, hogy a meglevő eszközökkel, az adott időjárási viszonyok között miként lehet — mert lehet — jobban dolgozni.

A talajelőkészítést és a vetést minden gazdaságban siyan különleges eseménynek kell tekinteni, amely meghatározza, eldönti a jövő évi aratás sorsát. Az elmélyült elemzés természetesen csak akkor ér valamit, ha azt alapos munka követi. '

A gazdag termés feltétele tehát az átgondolt előkészftés és a minőségi végrehajtás. A legmegfelelőbb Időben való vetés fontosságát például már nagyon régen felismerték, sajnos a gyakorlatban a mai napig sem tartják be ezeket a szabályokat.

AZ IDŐSZERŰ MÜNKÄK

menetét elemezve rámutatott, hogy csak a jé gazda gondosságával végzett munka, csak a lehető legkorszerűbb, leggazdaságosabb tevékenység ellensúlyozhatja a termelésben azokat a költségnövelő változásokat, amelyek hazánkban, de külföldön is egyre jellemzőbbek.

Az elmondottak érvényesek az őszi munkákra is, melyek sikeres végrehajtásában elsőrangú feladat jut a szervezettségnek. Az esetleges nehézségek és gondok ne idézzenek elő kapkodást, hanem még megfontoltabb, szervezettebb munkát. Most rendkívül nagy fegyelmezettségre van szükség mindenki részéről. A fegyelmezett, tervszerűen szervezett munka jellemezze az őszi betakarítást, hogy ami megtermett, az a lehető legkisebb veszteséggel fedél alá kerüljön.

EGYÜTTMŰKÖDÉS. KÖLCSÖNÖSSÉG

nyilvánuljon meg a termények útjánál, útjának lebonyolításánál, értékének megállapításánál.

A cselekvők köre nem szűkül, le, s nem is szűkülhet a mezőgazdasági dolgozókra, a felvásárlókra és a szolgáltatásokat végző vállalatokra. Részesei lesznek az

(Folytatás a 2. oldalon)

A nyarunk szerény volt, de a bő termést ígérő kukorica enyhítheti a gondjainkat. A nyugat-szlovákiai kerületben mintegy 20 ezer hektárról CCM módszerrel takarítjuk be a termést és a kukortcaszárat is hasznosítani fogjuk. Kádek Gábor felvételei

iiimiiiiiiiniiniiiii4iM — ——■ i ——

ШШЖ-*

A mezőgazdaság fejlesztésének eddigi eredményei, a külső és belső feltételek kedvezőtlen hatása egyre igényesebbé teszik számunkra az önellátási program megvalósítását. A mezőgazdasági ágazat száméba is sürgetővé válik a CSKP XVI. kongresszusán kl■ tűzött követelmény megvalósítása az Intenzív népgazdaságfejlesztésről, valamint a nagyfokú hatékonyság és gazdaságosság megteremtéséről. Mindez többek között megköveteli, hogy a lehető legnagyobb mértékben takarékoskodjunk, szerkezeti változásokat eszközöljünk, figyelmünket elsősorban M a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati érvényesítésére Irányítsuk.

A CSKP Központi Bizottságának múlt évi 4. ülésén rámutattak: a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütehrű Intenzívebbé tétele, a befektetett eszköíj zök jobb kihasználása és a M nagyobb hatékonyság elérése érdekében szükséges, hogy a mezőgazdaság a korábbiakhoz g viszonyítva nagyobb mennyiségben és gyorsabb ütemben kapja meg a jó minőségű biológiai anyagot, a nagy termőképességű Illetve nagy hasznosságű fajffikat. Ezért sürgető a tudorj mányos kutató- és fejlesztési Intézetek, valamint a biológiai szolgáltatásokat nyújtó vállalatok munkája színvonalának lényeges emelése. A CSKP KB Elnökségének beszámolója többek között kiemelte azt Is, hogy lényegesen javítani kell a tudományos-műszaki bázis irányítását. Ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak fokozniuk kell a kutató munkahelyek tevékenységével kapcsolatos igényeket, s nagyobb figyelmet kell szentelniük káderellátásuk javításénak. A tudományos-műszaki bázisnak az eddigieknél sokkal jobban kell összpontosítania erejét és eszközeit azokra a területekre, amelyek döntő fontosságúak nemcsak a jelenlegi, de a jövő Időszak igényes feladatainak teljesítéséhez Is. Az élelmezés létfontosságú kérdéseinek megoldásába a MÉM tudományosműszaki bázisán kívül a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémiának, a főiskolai kutatási bázisnak és az élelmezéssel kapcsolatos valamennyi ágazatnak be kell kapcsolódnia.

Nemrégiben egy előadás keretében tájékozódhattunk a tudomány és a technika fejlesztésének további lehetőségeiről, céljairól. Az előadó, az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezetője részletesen Ismertette „A csehszlovák tudomány fejlesztésének és érvényesítésének fő Irányai a hetedik ötéves tervidőszakban“ című dokumentumot. A Csehszlovák Tudományos Akadémia vezetősége a főiskolákkal és a tudományos munkahelyek dolgozóival karöltve dolgozta ki az említett dokumentumot, amely lényegében a CSKP XVI. kongresszusának határozotaíből indul ki. A dokumentum célja, hogy a hazat tudományos kutatást a jelenlegi Időszak legfontosabb feladatainak megoldására irá -tési kérdések megoldásában. A szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott sokoldalú együttműködésnek, így a tudományos együttműködésnek is mér hagyományai és konkrét eredményei vannak.

A dokumentum második része a hazai alapkutatás eredményeinek a műszaki fejlesztés további innovációs szakaszaiban való érvényesítésével foglalkozik. Abból indul ki, hogy az alapkutatás eredményeinek hatékony kihasználása — mint ahogy arra a XVI. pártkongreszszueon is rámutattak — csakis a tudomány és a termelés lehető legszorosabb Integrálódása útján lehetséges. Ezen a

A tudomány es technika fejlesztése a 7. ötéves tervidőszakban

A mezőgazdaságban is belterjesen

nyftsa és hozzájáruljon az egységes tudományos politika megvalósításához.

A dokumentum tartalmazza azokat az Intézkedéseket, amelyek az alapkutatás állami tervéből Indulnak ki. Elsősorban a természet- és műszaki tudonyokat érinti, amelyek további fejlesztésétől a nyolcvanas években jelentős népgazdasági hasznos várunk. Az alapkutatást felölelő tizenkilenc célprogram a hazai nyersanyagok ésszerű hasznosítására, az applikált elektronika és kibernetika fejlesztésére, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az egészségügyben a biotechnológia fejlesztésére és szélesebb körű érvényesítésére, valamint az életkörnyezetről való gondoskodás Javításéra Irányul, i

A társadalomtudományokkal kapcsolatos témakörök a fejlett szocialista társadalom építése legfontosabb és legidőszerűbb kérdéseinek megoldását szorgalmazzák. A dokumentum kiterjed hazánknak a szocialista országok nemzetközi Integrált tudományos programjában valő részvételére is, amely távlati lehetőségeket nyit meg a legfontosabb társadalmi-fejlesztéren nagy jelentőségű a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szövetségi Műszaki- és Beruházásfejlesztési Minisztérium közötti együttműködés, amelyet egyezmény alapján fognak szervezni és amely a műszaki fejlesztés kővetkező hat kiválasztott témakörére t,erjad ki:

■ a fűtőanyagokra és egyéb energiaforrásokra;

■ az elektrotechnikára (az elektronikával együtt);

■ a gépiparra (a kohászattal együtt);

■ a biológiai anyagokra és a biotechnológiára;

■ a mezőgazdaságra és az élelmezésügyre;

■ az életkörnyezetről valő gondoskodásra.

A szakágazatokkal történő együttműködés szintén egyezmények alapján valósul meg. A Csehszlovák Tudományos Akadémia már megkötötte, Illetve a közeljövőben megköti az egyezményeket a központi szervekkel és a többi érdekelt ágazattal, termelési-gazdasági egységgel. Az együttműködés a hetedik ötéves tervidőszak? ban többek között a következő problémaköröket érinti:

■ a mikro- és optoelektronika tudományos-műszaki fejlesztését, a számítástechnika rendszereit, a robotgépek fejlesztését;

■ az áruszállítással kapcsolatos kérdések megoldását;

И a nehéz körülmények között folyó széntermelést, az atomenergia felhasználásának további fejlesztését, a nem hagyományos és új energiaforrások hasznosítását;

■ az energetikai gépgyártás, főleg a nagy teljesítményű és új Yinyagokból készülő gőzturbinák, légsűrítők stb. műszaki fejlesztését;

■ a mezőgazdasági növénykultúrák integrált növényvédelmét, a gazdasági állatok élősködőkkel szembeni védelmét, a gazdasági állatok irányított szaporodásbiológiáját, a biotechnológia fejlesztését és kihasználását, a borjúnevelésben a homológ immunoglobulinok kihasználását;

В a diagnosztikai és gyógyító eszközök, készítmények és módszerek fejlesztését, az új biotechnológiák és bioanalóg polimerek fejlesztését és kihasználását az immunológia, az élettan, az endokrinológia és a gyógyszertan kiválasztott problémáit.

A fejlett szocialista társadalom építésének Igényes feladatai megkövetelik, hogy a tudomány a jövőben nagyobb mértékben hozzájáruljon azoknak az új koncepcióknak a kidolgozásához és formálásához, ame-> lyek további gazdasági és szociális fejlődésünk szempontjából nélkülözhetetlenek.

A Csehszlovák Tudományos Akadémia a hetedik ötéves tervidőszakban <— a már említetteken kívül —; nagy figyel' met . szentel az előrejelzésnek, a prognózisok kidolgozásának. Azzal számolnak, hogy párt- és állami szerveink részére kidolgozzák többek között a „Társa* dalműnk legfőbb fejlődési Irányai 2010-lg", a „Biolőgiai technológiák“, a „Speciális anyagok, és „A tudományos berendezlek gyártása“ előrejelzését.

A hetedik ötéves "tervidőszak* ban tovább bővül a kutató munkahelyek hálózata, a beruházásokat elsősorban a tudományos központok létesítésére fordítják, főleg Ceské Budéjovlcében, Ostraván, Banská Bystrlcában, Kassán (Košice), Piešfanyban és Martinban.

BARA LÁSZLÓ