Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-28 / 34. szám
t/evés olyan ember van, aki 4Г ne hódolna valamilyen kedvtelésnek: egyik fúr• farag, a másik méhészkedlk, van aki a házikerlben leli örömét, vagy a vízpart szerelmeseként, horgászfelszereléssel tölt el ott órákat, napokat. K i s s i m o n balosnak a galambtenyésztés a hobbija. Kiskora óta érdekelték a „turbékoló szárnyasok"; náluk mindig tele volt a dúc galambokkal. Az első „igazi“ galamb, az amerikai King csak az ötvenes évek elején került a házhoz. Azóta foglalkozik velük szakszerűen, s tenyészt jó néhány értékes fajtát. Több mint félszáz darabos állományában megtalálható a franeui Ynondain, az amerikai texan, king, az óriás posta stb. Évente 100— 120. galamb kel kt itt a tojásból, melyből mintegy 80 darab kel útra a közeli falvakba, vagy a távoli tenyésztőkhöz. Men Kissimon Lajos tenyészetét egyre jobban megismerik nemcsak a nagykürtösi (Velkf) KrtiSI járásban, de távolabb is. Ezt. az is bizonyítja, hogy több alkalommal főttek hozzá Csallóközből érdeklődök, ide, Zsélybe. Galambok az udvarban Rendszeresen ott van minden járási kiállításon, állományának minőségét oklevelek egész sora bizonyítja. Maid minden tenyészállata fajtagyőztes, 90 pont feletti példány, Közülük néhányat bemutatott a nyitrai (Nitra) nemzeti kisállattenyésztést kiállításon is, ahol öt párra nyomban akadt vevő. rA dróthálóból készült, tágas volierekben megtekintjük a gazdag állományt. Az apró blondinetta és a magyar óriás jól megférnek egymás mellett. Némelyek csak nehezen emelkednek a magasba, hiszen 70—80 dekásak is vannak közöttük. Meglátszik rajtuk gazdájuk gondoskodása: búza, napraforgó, cirokmag, köles mindig van előttük. Bizony öröm nézni az tlyan állományt, melynek gyakran akadnak fiatal csodálói is, akiket Kissimon Lajos egy-egy pár galambbal nyer meg a galambtenyésztők táborának. Kép és szöveg: Bojtos János ИШШШШЯЯ mí‘,i í i ’ fiai ■ BENZINNEL A HARAZSAK ELLEN A szőlőtermelőknek általában sok bosszúságot — és természetesen kárt — okoznak a darazsak. Mihelyt a Csabagyöngye érni kezd, azonnal megjelennek. A kártétel megelőzését szolgáló zacskózás munkaigényes, a szirupos palackcsapdák pedig nem nyújtanak tökéletes védelmet. Némi töprengés után én a következő módszer mellett döntöttem. Van egy egyliterdit légszivatlyús szobai permetezőm. Ebbe két deci benzint töltöttem, majd este, amikor a darazsak nyugovóra tértek, elemes villanylámpával átkutattam a padlást. Köztudott, hogy a darazsak többnyire itt, a cserepek alatt fészkelnek. Egyébként veszélyesek, de amikor alusznak, teljesen ártalmatlanok. Megkerestem a fészkeket, s közelről (20—30 cm) mindegyiket megpermeteztem benzinnel. Az egész csupán egykét pillanatig tart, hiszen nagyon kevés benzinre van szükség; a megpermetezett darazsak szinte azonnal elpusztulnak. A család másodperceken belül elpusztul, a darazsak élettelenül hullanak a földre. Utána leveszem és megsemmisítem a fészket. Alig egy órai munkába, no, meg két deci benzinembe került, s tiszta volt a padlás. Az éjszakai „hadjárat“ óta lényegesen kevesebb bajom van a darazsakkal. Persze a szirupos csapdákat nem szedhettem le, mert amíg a szomszédaim nem követik a példát, mérsékelt kártétellel mindig számolni kell. MAfOROS GYŐZŐ, Gömör (Gemer J Evek során kísérleteztem, hogyan lehetne legjobban eltartani, a lehető legkisebb veszteséggel tárolni a fokhagymát. Végül az alábbi módszer mellett kötöttem ki. A fokhagymát gerezdekre bontom ős megtisztítom (meghámozom), majd bádogtetővel zárható, bébiételes üvegpoharakba rakom. Egy liter vízből és egy kilogramm sóból felöntőlevet készítek, s azt hidegen öntöm a poharakba. Magától értetődő, hogy Ilyen kevés vízben a só nem oldódik föl maradéktalanul, de ez nem baj. A visszamaradó sóból minden FOKHAGYMA sós vízben pohár tetejére egy kávéskanálnyit teszek. A poharakat lezárom, majd 5—7 percre forrásban lévő vízbe állítom. Hoszszabb csírátlanítás nem javasolható, mert a fokhagyma szétfő. Tulajdonképpen ez minden, amit a háztartás folyamatos ellátása érdekében tenni kell. Az így tartósított fokhagyma nemcsak főzéshez jó, de sült húsokhoz köretnek, pirításhoz stb. Is fölhasználható. A felöntőlét burgonyafőzéskor, leveskészítéskor hasznosíthatjuk, de ügyelni kell a sózással! Bosáková B., Zabrádkáf 82/8 Tíz tanács Halászoknak ф A nyúltelep nem búcsújáróhely, ne engedjenek oda idegeneket. Apaállatot ne adjon, és ne kérjen kölcsön. Mindig ugyanabban a' munkaköpenyben, lábbeliben tartózkodjon az állatok körül, s az ott használatos eszközöket —i seprű, lapát, mérleg stb. s—i ne használja más célra. • Ha bevált törzsállatai vannak, ne cserélje indokolatlanul. Ha elkerülhetetlen a vásárlás, nézze meg jól, mit, honnan vesz. ф Az alkalmas anyákat legalább ötször-hatszor fialtassa évente, így több lesz a szaporulat. A fiókák négyhetes korában fedeztesse az anyát, hogy választás után két hét múlva ismét fialjon. ф A választást nem sínyiik meg a kisnyulak, ha az anya ketrecében hagyja őket, s a már vemhes anyát helyezi át másikba. Ha a választott nyálakat csoportos nevelőben tartja tovább, hagyja együtt az összeszokott állatokat, és ne képezzen ki túlzottan nagy csoportot. Ha sok állat él együtt, lassúbb lesz a gyarapodás, gyakoribb a marakodás. ф Ha nem tenyészállat előállítása a cél, akkor előnye származhat a keresztezésből. A jól összeválogatott, két fajtához tartozó szülők életképesebb, jobban fejlődő utódokat adnak. ф A jó minőségű, intenzív növekedést, termelést lehetővé tevő takarmányra ne sajnálja a pénzt. Annak a takarmánynak az ára a veszteség, ami a helytelen etetés, etetők miatt elpocsékolódik. ф A nyúlház ajtaján, ablakán legalább tavasztól őszig szúnyogháló legyen. Az értékes tenyészállatokat oltássá mixomatózls ellen. A liártyásszárnyú rovarokat, a bolhát és a rágcsálókat — patkányt, egeret — ne tűrje meg a nyúlistállóban. • Ha betegséget, rendellenességet tapasztal állatain, ne gyógykezelje őket házilag. Kérjen tanácsot gyakorlott tenyésztőtől vagy forduljon állatorvoshoz. Eredményesen gyógyítani csak a betegség ismeretében lehet, nem úgy, hogy mindenféle vásárolt és háztszert kipróbál állatain. Ф Bánjon állataival kíméletesen, szeretettel. Fülénél fogva soha ne emelje a nyulat, takarításkor, áthelyezéskor se ütődjenek meg az állatai. 0 Egy felnőtt nyúl évente körülbelül 50 kg kiváló minőségű trágyát termel: ezt ne tekintse szemétnek, megsemmisítendő hulladéknak, hiszen értékes, talajgazdagító anyag. Ha nincs rá szüksége a kertben, háztáji földön, keressen rá vevőt, aki hálás lesz érte. (b) 4 Ф Mennyi gondot, fáradozást igényel a palántanevelés, növényápolás, és mennyi bosszúságot, ha már kész az áru, de senkinek sem kellKádek Gábor felvétele MÉRSÉKELNI KELL A BEHOZATALT Majoránna nélkül nehezen tudnánk elképzelni a konyhánkat, háztartásunkat. Főleg a magyaros ételeket kedvelők élvezik e fűszer ízét. Könnyűszerrel megtermelhető a kiskertekben is, ennek ellenére hazánk túlsúlyban behozatalból szerzi meg a lakosság ellátásához szükséges majoránna nagy részét, drága valutáért. A napokban ellátogattam az Ogyallai (Hurbanovo) Zöldségtermesztési Kutató- és Nemesítő Állomásra, ahol Katarína Cerná mérnök, a természettudományok kandidátusa e speciális növény termesztésének fejlesztésével foglalkozik. Tőle tudtam meg, hogy hazánkban ezt a fűszernövényt csupán két Járásban termesztik: a csehországi Strakonice környékén és a komáromi (Komárno) járásban, pontosabban Marcelháza (Marcelová) környékén. Hazánkban a lakosság évi majoránnasziikséglete 135 tonna. Hazai forrásból csak a szükséglet 30 százalékát tudjuk kielégíteni. Mindezekről a mérnököd így vélekedett: — A hazai majoránnatermelésben 1980-ban, a felvásárlási árak módosítását követően némi javulás állott be. Azonban továbbra Is nyitott marad a kérdés: hogyan lehetne pótolni nagyüzemi termeléssel a korábban kistermelők által termelt |avakat? Ezért kutatóintézetünk^ nek egyik fő feladata, hogy megoldja a gépesített nagyüzemi majorán natermesztés technológiáját. Az elképzelés szerint helyrevetést szeretnénk végezni. Ezzel jelentős munkaerőmegtakarítást érnénk el, elmaradna az energiaigényes palántanevelés és a derékfájdító ültetés. A betakarítást szintén gépesíteni akarjuk. A kistermelők járásunkban palántáról termesztik a majoránnát. A palántanevelés üvegházban és fűtött fóliákban egyaránt' energiaigényes. Černá elvtársnő elmondta, hogy a kertészkedők a majoránnának sok fajtáját termesztették. Az ügyesebbek évente három termést is betakarítanak, mások a palánta neveléssel sem boldogulnak. Az intézet világviszonylatban is elismert fajtával rendelkezik. A Marcelkát, mint azt a neve is elárulja, Marcelháza határában fejlesztették ki. A fajtanemesítésben és a termelés gépesítésben az intézet dolgozói szép eredményeket értek el. Persze, egyelőre a jövő titka, hogy fognak-e a nagyüzemek a majoránna iránt érdeklődni, ezért talán toknzottahban be kellene vonni a fejlesztésbe a háztáji termelőket. Mert az évente behozatalra fordított összeget másként is hasznosítani lehetnel Dr. KOLOZSI ERNŐ Baj, ha kevés... Oszlanyec Ferenc az érsekújvári (Nové Zámky) Jednota Fogyasztási Szövetkezet legújabb városi fölvásárlóhelyének vezetője július 26-án kedvetlenül üldögélt. Kilenc órakor kapta az értesítést, hogy újabb rendelkezésig paradicsomot, paprikát és eltenni való uborkát nem szabad fölvásárolni. Hiába jöttek a kertészkedők, akik az előzetes megegyezés értelmében már megszedték az árut, kénytelen volt elküldeni őket. Másnap újabb szigorítás kövekezett, így a telepen már csupán kajszit, sárgarépát, vöröshagymát és fokhagymát lehetett értékesíteni. Aki paprikát, uborkát, paradicsomot stb. kínált, megint mehetett haza. A hangulatot inkább nem jellemzem. Huszonnyolcadikán a Kertészeti Szolgáltatások vállalatának átvevőhelyén érdeklődtem. Itt csupán kajszibarackot lehet értékesíteni. : Az idén nagyon kicsi a forgalom, pedig nem rossz a termés —< mondta Malatinec Štefan. —. Eddig mindössze öt tonna barackot vásároltam föl. Akárcsak a kistermelőknek, számomra is érthetetlen, miért nem lehet fölvásárolni a harmadosztályú árut? Mindenki tudja, hogy a sok csapadék kihat a gyümölcs minőségére, de legalábbis a külső jegyekre. Nagyon sok szép gyümölcs megreped, de akkor már nem kell senkinek, hiába első osztályú. Itt a konzervgyár részére vásárolunk, s egyszerűen nem értjük, miért kell kompótnak, lekvárnak piaci minőségű árut követelni? Ha sok a termés, akkor az a baj, ha meg kevés barack terem, akkor azért sír a konzervipar. Az újváriak közül, sajnos, hazafelé is sokan tele ládákkal közlekednek. Tudom, az áru véjgső soron nem vész kárba, hiszen a kajszi nem paprika. Mégis: senkit nem aggaszt, hogy kompót, lekvár és szörp helyett esetleg kisüstiből lesz sok? —ers вишни
