Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-08-21 / 33. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1982. augusztus 2Í. A VT 20-AS RENDSZER részegységei O.sony memória Mikroprocesszor (CPU) azdaságirányítási rendszerünk folyamatos korszerűsítésével összhangban a szabályozó rendszer újabb követelményeket támaszt a mezőgazdasági üzemekkel szemben.' A korszerű belső információrendszer mind fontosabb szerepet játszik az iparszerfivé váló mezőgazdasági termelés irányításában, a kü________ lönböző gazdasági döntésekben. A mezőgazdasági üzemek belső információrendszere két alrendszerre osztható: a szakmai és termelési. valamint a számviteli információs alrendszerekre. A szakmai és termelési Információs alrendszer a speciális szakismereti információkat, valamint a technológiai folyamatok előkészítéséhez, szervezéséhez és végrehajtásához szükséges aktuális ismereteket tartalmazza. A számviteli információs alrendszerben az értékben kifejezett adatokat dolgozzák fel. A felhasználók által jól ismert „Vállalatok és járások automatizált rendszerirányításai“ modell — amelyet az egyes járásokon belül a Mezőgazdaság és Élelmezés Irányítását Észszerüsltó Vállalat (Podnik racionalizácie riadenia poľnohospodárstva a výživy) üzemeltet — számviteli információrendszere nem minden szempontból felel meg a követelményeknek. Jellemző rá a közepesen nagy teljesítményű számítógépes feldolgozás (ЕС 1030, ЕС 1040, ЕС 1033 típusú gépek), melynél egyik legnagyobb gond az adathordozók kérdése. A gépesített ügyvitellel rendelkező mezőgazdasági üzemekben végzett felmérések szerint az elkövetkezendő időszakban a kutató-fejlesztő munkában, az üzem- és ügyviteltervezés, ügyvitelgépesítés és a számítástechnika alkalmazása terén könnyen és olcsón adaptálható alrendszerek kidolgozására, a komplex szervezés kialakítására kell törekednünk, valamint a rendszerek technikai eszközeinek biztosításával segíteni kell az egységes géptípusok elterjesztését, a szervizszolgáltatás korszerűsítését. A fejlesztő munkában a többszintűséget kell érvényesíteni, ami az alapgépesítést, a mini- vagy mikroszámítógépes, illetve a közepesen nagy teljesítményű számítógépes feldolgozásokba való bekapcsolódást jelenti. Az utóbbi években a számítógép-piacon a miniszámítógépek előtérbe kerülése egyrészt világjelenség, másrészt a szocialista piacon jelentkező eszközkínálat. Előretörésük tartós tendenciaként jelentkezik. Ez e gépek folyamatos árcsökkenésének és teljesítményük állandó növekedésének eredménye: egyes adatok szerint az árcsökkenés egy év alatt eléri a 30 °/o-ot, miközben a teljesítménynövekedés 40 %-os. A csökkenő ár és a növekvő teljesítmény lehetővé teszi a minlszámítőgépek alkalmazását olyan kis és közepes mezőgazdasági üzemekben, amelyek a nagy számítógépek alkalmazását nem engedhetik meg maguknak. A minigépek alkalmazásának további, munkaerő-gazdálkodás szempontjából igen lényeges előnyei közé tartozik, hogy működtetésükhöz nem szükséges nagyobb létszámú személyzet, ugyanakkor a legkorszerűbb technológiával készült elemek felhasználása a hardware megbízhatóságát növeli. A KGST-országokon belül először Magyarországon ébredtek rá arra, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a modern termelőeszközök és néhány nagy teljesítményű központi számítógép mellett a minl-(mlkro) számítógépek segítségét sem nélkülözhetik. Magyarországon a BOSCOOP Agráripari Közös Vállalat kapott megbízást a mezőgazdasági számítógépes adatfeldolgozás fejlesztésére. Olyan mezőgazdasági programcsomagokat dolgoztak és dolgoznak ki mezőgazdasági üzemek részére, amelyek alkalmazása mérhető gazdasági előnyökkel jár és közvetlenül a termelést szolgálja. E feladatok megvalósítása céljából a BOSCOOP és a Videoton együttműködési szerződést kötött, miszerint mikro- és miniszámítógépes szinten olyan számítástechnikai rendszereket szolgáltatnak a megrendelő mezőgazdasági üzemek részére, melyek egy-egy ágazat irányítási, ellenőrzési és optimalizálási feladatainak megoldására alkalmazhatók. Eszközbázisul a Videoton VT 20-as kisszámítógépére kifejlesztett rendszereit ajánlják. Érdemes nálunk is közelebbről megismerkedni a VT 20 paramétereivel és képességeivel, valamint alkalmazási lehetőségeivel. ' A párbeszédes üzemmódra készült VT 20, az ügyviteli számítógépek családjába tartozik. A mikroprocesszorra alapozott rendszer moduláris felépítése lehetővé teszi, hogy az adatrögzítéstől kezdve egészen az adatfeldolgozásig a feladatok széles skálája oldható meg optimális teljesítmény- és árviszonyok mellett. A VT 20-as rendszer részegységeinek főbb műszaki jellemzői: Mikroprocesszor: — byte szervezésű; •— 158 utasítás; >— 1—5,75 s-os utasítás végrehajtási idő; — bővíthető IT-rendszer. Memória: — 64 kbyte-ig címezhető; — 8 kbyte ROM; — 4X10 kbit képernyő-felfríssítő memória; — 64 kbyte RAM, amelyből az első 1—16 kbyte ROM-al helyettesíthető. Alfanumerikus display: — megjelenítés típusa: TV raszter; — karaktergenerálás: 9X7 pontmátrix; — képernyőméret: — 12” átmérő; — karakterkészlet: — kis- és nagybetűs latin karakterek; — számok és írásjelek; matematikai szimbólumok; — mezőelválasztó karakterek; — vonalrajzoló karakterkészlet (opció); — kis- és nagybetűs cirill karakterek (opció); *— képernyőkapacitás: 24 sor X 80 karakter; — display kép szervezése: — sor vagy mező szervezésű; display mezők: — normál, intenzív, villogó, aláhúzott, védett mező; cursor: — villogó aláhúzás; billentyűzet: — standard írógép elrendezés; — különálló numerikus mező; automatikus ismétlés; hangjelzés. Háttértárolók: — MF 3200 floppy diszk 256 kbyte/diskette kapacitású, max. 2 db; — Cserélhető lemezes IZOT 1370 diszk 5 Bbyte/meghajtó, max. 4 db. Nyomtatók: — 180 kar/sec sebességű mátrixnyomtató; — 300 sor/perc sebességű szalagnyomtató. Lyukszalag olvasó/lyukasztó: — 1000 vagy 2000 kar/sec sebességű lyukszalag olvasó; — 110 kacakter/sec sebességű lyukszalag lyukasztó. 4 vonalas csoportvezérlő (munkahely bővítéshez): — 4 db független duplex current loop vonal; — aszinkron adatátvitel; — max. adatátviteli sebesség: 9600 blt/sec; — javasolt munkahely: VSD 47708. Szinkron/aszinkron adatátviteli egység: — 2 db duplex vo nal;o — CCITT V24 Interface; — szinkron vagy aszinkron adatátvitel; — BSC, SDLC vagy HDLC adatátviteli eljárás HW támogatása; — max. adatátviteli sebesség 500 kbít/sec. Mechanikus felépítés: — önálló asztali kivitel, amely tartalmazza a tápegységet, display-t, CPU-t, memóriát, háttértár vezérlőt, periféria csatolókat és vonali interface-ket; — méretek: szélesség. 500 mm, mélység: 530 mm, magasság: 340 milliméter. Működési hőmérséklettartomány: +5-t61 +40 C-fok. Hálózati jellemzők: 220 V + 10 % — 15 %, 50 Hz. Teljesítményfelvétel perifériák nélkül, max. 300 W. A VT 20 alapkonfigurációja a következő: — központi egység; — alfanumerikus display; — alfanumerikus billentyűzet; 1 db 5 Mbyte-os IZOT 1370-es diszk; — B-300-as nyomtató; alacsony éllvány; — konzol asztal. Ez a konfiguráció azoknak a felhsználóknak ajánlható, akik még nem kívánnak számítógépesfteni, csupán elavult, kiöregedett adatrögzítőket, könyvelő és számlázó automatáikat kívánják korszerűbb eszközökkel kiváltani. Ez a konfiguráció tovább fejleszthető, bővíthető akkor, amikor a felhasználó már érzi, hogy mire képes ez a „plel“ számítógép. Ekkor majd nagyobb háttértárat, több munkahelyet alkalmazhat. A VT 20 alapsortware feladata, hogy támogassa a problémák megoldását és biztosítsa a programfejlesztés eszközeit. A VT 20 ügyviteli SZMTÖGEPRENDSZER alkalmazási lehetőségei a mezőgazdaságban Az alapsoftware rendszer fizikai elhelyezését és funkcióját tekintve az alábbiak szerint osztható fel: Monitor: Az operatív tár 8 kbyte méretű ROM-jában helyezkedik el. Kezeli a rendszer hardware erőforrásait, operátori parancsokat fogad el és hajt végre. Kezeli a logikai perifériarendszert, tartalmaz egy egyszerű időszeleteléssel működő timescaring kontroliért, valamint a szokásostól eltérően egy szekvenciális file-kezelőt. Indexszekvenciális file-kezelő: Az operatív tárba betölthető szubrutin-készlet, amelyet felhasználói programok segítségével használhatnak az adatfeldolgozási feladatok megoldásához. Az adatállomány indexszekvenciális rendszerű tárolását, lekérdezését és módosítását biztosítja. Nem önállóan működő program, de a diszk cm memö'H IRAM-ROM) Display logika Eltérítő érámkor Video erósitó Taoegyseg ♦ S V ♦ 12 V ♦ л->п\г Billentyűiét csatoio Nyomtató csatoio lyuku Olv /lyuk csaioio Floppy tJ'SÉ csatoio Disc csatoio 4 vonalas csop vaterió Aeatawdeiegyseg- 1 1 1 II III 1 i 1 1 II lyuksz Billentyűiét Nyomtató otv lyukasztó DÜ GľGO ŰÚQÚ Floppy disc (2 db) Cserélhető •emeses hauer taroio * 11 -< db) Munkahely Bóvites (1-4 db display) J__L. S/mk aszinkron MODEM V Telefon vonal szervezést teljes egészében biztosítja. Szolgáltatási BASIC-ból is kényelmesen elérhetők. Utility programok: A rendszer üzemeltetése és a programok fejlesztése közben felmerülő géptermi teendőket látják el. Forrásnyelvi szerkesztőprogram: — Assembler nyelvű programok rögzítését, javítását végzi. , Fordítóprogramok: — REMAS relokálható makroassembler; BASIC Interpreter. A számítógépek mezőgazdasági üzemekben való alkalmazása feltételezi, hogy ezek a termelés közvetlen közelében üzemeljenek, és az adott üzemben, illetve ágazatban szolgáltatást nyújtsanak a termelés irányításához szükséges döntésekhez és a termelés ellenőrzéséhez. Ehhez olyan felhasználói szoftware termékek rendelkezésre bocsátására van szükség, melyek alkalmazása a gyakorlatban mérhető gazdasági előnyt jelent. A magyarországi .lehetőségeket figyelembe véve a VT 20 alkalmazására a termelésirányításban először az állattenyésztési ágazatokban került sor. A szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztést az Iparszerű termelés jellemzi és ez tette lehetővé, hogy a mezőgazdasági ágazatban először az állattenyésztés területén vált lehetővé a mikroszámítógépek alkalmazása. A következő kiválasztott példákon keresztül olyan felhasználói software-termékekre szeretnénk felhívni a figyelmet, melyek felkelthetik a hazai szakemberek és az érdekeltek érdeklődését Is. SZARVASMARHA-TELEPEK IRÁNYÍTÁSA A szakosított szarvasmarha-telepeken végbement változások — a tartástechnológia és a termelés színvonalának fejlődése, de főként az állomány nagymérvű koncentrálása — a vezetési és Irányítási tevékenységgel szemben is fokozott követelményeket támasztanak. A nagy állománykoncentráclő megkívánja programozott, zökkenőmentes termelésirányítást, amely egyben a hozamnövelés egyik járható útja. Ezért világszerte jelentkezik a tehenészeti telepek nagyüzemi technológiájában a számítástechnikai és automatizálási módszerek alkalmazása. Egy Ilyen rendszert fejlesztett ki a MÉM Műszaki Intézet a Videoton megbízásából. A rendszer szolgáltatásai a következők: — az egyes technológiai események előrejelzése, borjú- és üszőállománynál a szüléstől az első ellésig, tehénállománynál, pedig a kővetkező ellésig; — a technológiai események utólagos ellenőrzése, az elmaradt események újbóli ütemezése; — a termelési adatok figyelemmel kísérése. A súlymérési adatokat alapul véve a borjú- és üszőállomány napi, illetve havi súlygyarapodásának vizsgálata. A tehénállomány havi tejtermelési adatainak regisztrálása, a tejtermelés előrejelzése, függvény Illesztése zárt laktáciőkra, valamnit a tejtermelés kiegyenlítettségére (perzisztencia) mutató számítások elvégzésére; — a termelési adatokra alapozott takarmányozási rendszer létrehozása, optimális tömegtakarmány és abraktakarmány arány kialakítása; — az egészségügyi adatok feldolgozásával az állatorvosi döntések előkészítése; —a telepek egészére vonatkozó döntések és nyilvántartások kialakítása, amely az állomány megoszlását a különböző „technológiai állapotoknak“, illetve a termelési paramétereknek megfelelően mutatja; — az állomány tervszerű selejtezését elősegítő statisztikai kimutatások kiegészítése. SZARVASMARHA-ÄLLOMANYVÄLTOZÄSI terv KÉSZÍTÉSE A szarvasmarha-tenyésztés véletlen hatásokkal átszőtt, biológiai alapokon nyugvó, dinamikus jellegű termelő folyamata Igen kedvező lehetőség a szimuláció alkalmazása számára. A szarvasmarha-tartás modellezésének lényege az állatok fejlődésének nyomonkövetése a kiválasztott időegység szerint. Ebből következik, hogy a teljes ágazatot átfogó- szimulációs modell magja az állományváltozási terv. Az állományváltozási tervvel szemben támasztott igények: — produkálni tudja tetszőleges időpontban az állomány öszszetételét; — összegezi a tetszőleges Időpontig kibocsátott termékeket állatcsoportonként (hízómarha, vemhes üsző stb.); — ki lehessen próbálni a különböző termelési paraméterek (termékenyítési index, elhullás! százalék, selejtezési százalék stb.) hatását az állomány alakulására; — az állomány sztntentartásának vagy a növekedés különböző fázisának nyomonkövetése; — alapja legyen egy egész ágazatot átfogó modellnek. üzeivji takarmänyozAsi, takarmAnygazdAlkodäsi PROGRAMCSOMAG LINEÁRIS PROGRAMOZÁSSAL Az állattartás költségeinek legnagyobb hányadát a takarmányozási költség képezi. Az Irányítás központi feladatát Is az optimális takarmányozás, az állatállomány minimális költségű takarmánnyal való ellátása jelenti. A programrendszer lényegét egy matematikai 'modell képezi, amely a meglevő takarmánykészleteket, a vásárolható takarmányokat és az egyes termelócsoportok szükségleteinek összefüggéseit tartalmazza az adott Időszakra. A takarmányozást rendszer egy olyan dlsplay-orientált megoldást tartalmaz, amely kihasználva a VT 20 hardware és software lehetőségeit, a felhasználó számára is a lehető legegyszerűbb kezelési lehetőségeket nyújtja. A rendszer törzsadattárakat (takarmányok, termelőcsoportok) és készlet, valamint forgalom adattárakat tartalmaz, amelyeknek felvitele, aktualizálása vagy törlése a képernyőn keresztül történik. Ha a rendszer alapadataiban (készlet, Illetve állatállományban) lényeges változás állt be, vagy a közeljövőben fog beállni (pl. leáll a legeltetés, új fajta takarmányt sikerült beszerezni, elfogyott valamely takarmánykiegészítő stb.), akkor alkalmazásra kerül a rendszer takarmányoptimalizá^ fokozata, amely a sornyomtatón kijelzi az újabb Időszakra vonatkozó optimális takarmányadagokat. Ezen felül még a megadott Időszakra takarmányszükségletösszegezést végez, és megadja az Időszak végén várható készletet Is. Ez a programcsomag a BOSCOOP fejlesztése és szervezésében több mint 200 mezőgazdasági nagyüzemben került bevezetésre. Az adott programcsomag alkalmazása és a takarmányozás során történő érvényesítésével az 1 liter tejre eső takarmányozási költségek csökkenése átlagosan 5—8 °/o között Ingadozik. Bízunk abban, hogy a VT 20 megjelenése hazánkban Is hozzájárul a mezőgazdasági nagyüzemek számítástechnika Iránti fogadókészségéhez, a szervezettségi szint javulásához; ez ugyanis egyik fontos előfeltétele a számítógépek hatékony alkalmazásának. A VT 20-as klsszámítógéppel az idei Agrokomplex Országos Mezőgazdasági Kiállításon közelebbről is megismerkedhetnek a szakemberek és az érdeklődők a H-2-es számú pavilonban. Dr. BALOGH ZOLTÁN főosztályvezető, Nyltrai Mezőgazdasági Főiskola Számítástechnikai Intézete Г
