Szabad Földműves, 1982. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1982-07-03 / 26. szám
Szabad Földműves AZ SZSZK mezőgazdasági és Élelmezésügyi MINISZTÉRIUMÁNAK hetila i P J A 1982. július 3. 3(C 26. szám * XXXIII. évfolyam * Ara 1,— Кб* A Mik ötéves terv megvalósulásának feltételei \ Irta: JÚLIUS VARGA, A .CSKP KB OSZTÁLYVEZETŐJE Napjaink igen bonyolult külső és belső gazdasági feltételei közepette nem kis gond olyan középtávú tervet összeállítani, amely minden vonatkozásban megfelel a fejlett szocialista társadalom alapkövetelményeinek, és biztosítja az elért magas életszínvonal megtartását. Annak ellenére, hogy a CSKP XVI. kongreszszusa óta mindössze egy év és néhány hónap lelt el, a világgazdaság ilyen rövid idő alatt is jelentősen megváltozott, mégpedig a kárunkra. Mindenekelőtt gyorsan emelkedett a nyersanyagok és az energia ára, s a tőkés államok gazdaságpolitikájukkal is egyre fokozzák a politikai ráhatást. Magától értetődik, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlődése szorosan összefügg a külső és belső gazdasági kapcsolatok alakulásával. Éppen ezért kívánjuk olvasóinkkal megismertetni a gazdaságpolitika kicsit mélyebb összefüggéseit. A hetedik ötéves terv a CSKP XVI. kongresszusának gazdaságpolitikáján alapszik. A társadalmi alapok fokozott képzésére tett javaslatot saját erővel, külföldi források igénybevétele nélkül igyekszünk teljesíteni. A mostani éppen ebben különbözik a hatodik ötéves tervidőszaktól, amikor is nagyobb mértékben éltünk a külföldi hitelekkel, ami természetesen a hitelek tartós növekedéhez vezetett. A szocialista államokhoz fűződő külkereskedelmi kapcsolatainkban nem jelentkeznek komolyabb problémák, sőt, nevezetesen а п^ш gépipari ágazatban lehetőség kínálkozik a kivitel túlteljesitésére. Ezzel szemben a nem szocialista államukba irányuló kivitel területén gyengébb eredményeket érünk el, mint az előző év azonos időszakában. Elsősorban a gépipari termékek kiviteli részesedése csökkent. Ebből következik, hogy nem tudtok megteremteni a tervezett behozatal megvalósításához szükséges alapokat. A tapasztalt fejlődésből kiindulva, az 1983—1985 ös időszak feladatai — bár elvben respektálják a CSKP XVI. kongresszusa programjának tárgyi vonatkozásait, — nem lelelnek meg a fejlődés hefedik ötéves terv által meghatározott ütemének. Persze számítunk arra, hogy a 7. ötéves tervidőszak feladatainak éves tervekben való rögzítéséhez való aktív hozzáállással a szakágazatokban, termelési-gazdasági egységekben és vállalatokban, valamint a dolgozók kezdeményezésének fellendítésével javítani tudjuk a törvény által meghatározott feladatok teljesítését. A jóváhagyott 7. ötéves terv 1983 —1985-ös időszakra vonatkoztatva a következő fö célokat követi: — Gazdaságunkat, a korlátozott fűtőanyag-, energia- és nyersanyagforrásoknak megfelelően, folyamatosan át kell alakítani. Arra való tekintettel, hogy csökken a nemes fűtőanyagok behozatala, és Lengyelországból is kevesebb szenet kapunk, tervbe vetttük az atomerőművek energiatermelésének növelését, továbbá valamennyi fűtőanyag és energia fogyasztásának határt szabunk az egész népgazdaságban. Minden ágazatban, de elsősorban a gépiparban előtérbe kerül a nyersanyagokkal — főleg az import nyersanyagokkal való takarékosság. A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart mindenekelőtt a korlátozott gabonabehozatal érinti. — Meg kell gyorsítani a gazdaság belterjesilési folyamatát és a társa dalmi munka effektívebb fölértékel sét. — Fel kell újítani az egész gaz dasági egyensúlyt, mégpedig azzal, hogy a források kihasználását jobban alárendeljük a külső kapcsolatok lehetőségeinek; ez nagyon fontos, mivel a tőkés államok utóbbi diszkriminációs intézkedései komolyan érintenék gazdaságunkat — a nem szocialista államokkal szembeni eladósodásunk további növekedése már elviselhetetlen, tehát fokozatosan csökkentenünk kell az adóssőgnnkat. A tervek szerint ennek a folyamatnak 1983-ban kellene kezdetét vennie. Nagy kockázatot jelent, hogy a valuta-termelés növelésének feladata tulajdonképpen a gépiparra hárul, melynek termékei a tőkés piacon, sajnos, nehezen érvényesülnek. — Biztosítani keli, hogy gyorsabban növekedjék a nemzeti jövedelem (a kilátás 9,3%), mint a társadalmi össztermék (8,4%); tekintettel arra, hogy a létrehozott nemzeti jövedelem telies növekményét fel kell használnunk a külgazdasági kapcsolatok kiegyenlítésének eléréséhez, az életszínvonal megtartásához szükséges forrásokat a beruházások és a tartalékképzés rovására fogjuk biztosítani. A vázolt célkitűzésekből kiindulva, a 7. ötéves tervidőszakban a termelés fejlesztése területén fő figyelmünket három ágazatra összpontosítják: a fűtőanyag- és energiatermelésre, a gépiparra, illetve a mezőgazdaságra és az élelmezésügyre. A fűtőanyagok és az energia vonatkozásában arra törekszünk, hogy módosítsuk a források szerkezetét, és főleg megtakarítást érjünk el a folyékony fűtőanyagoknál, melyekből az előző évekhez viszonyítva kevesebb áll rendelkezésünkre. A jelentkező problémát nem a fűtőanyagok és az energia termelésének növelésével akarjak megoldani, hanem a fogyasztás csökkentésével, amit az agrokomplexumban is szem előtt kell tartani. A gépiparban jelentősen növelni kell a termelési, s meg kell teremteni az eredményes kivitel feltételeit. Az 1980. évhez képest 1985-ig a gépipari termelést 28 százalékkal, a gépipari termékek kivitelét pedig 39 százalékkal kell növelni, miközben a nem szocialista államokba irányuló kivitelt 65 százalékkal tervezzük növelni. A gépipari termelés szerkezetét teljesen alárendeljük ennek a feladatnak. Jelentős fejlődést kell elérni a nehézgépiparban (energetikai berendezések, vegyipari beruházási egységek, szivattyúk stb.). Az általános gépiparnak több gépet és berendezést kell termelnie a gépipar és a könnyűipar, illetve az építőipar részére; az elektrotecnika vonalán elsősorban a távközlési berendezések, elektromotorok gyártását kell növelni, természetesen a fémek lehető legésszerűbb hasznosításával. A mezőgazdaság és élelmezésügy fejlesztési tervét különös figyelemmel dolgoztuk ki, mégpedig külön fejezetben, melynek „Az élelmiszerellátást biztosító ágazatok fejlesztési terve“ címet adtuk. Ezzel is hangsúlyozni kívántuk az egész agráripari komplexum feladatainak kölcsönös kapcsolatát. Meglehet, ezt a feladatot csak részben sikerült megoldanunk, — mégis — a korábbi évek gyakorlatához képest — a középtávú tervek kidolgozásához való hnzzállás-I (Folytatás a 4. oldalon) Elérkezett az aratási főpróba ideje: a repce betakarításakor ember és gép egyformán bizonyíthatja, hogy jól fölkészültünk a nyári munkák legfontosabbikára. Kádek Gábor felvétele Aratásra készülünk A nagykürtösi (Veľký Krtlš) járásban napjainkban még a takarmánygondokat enyhítő szénatermés begyűjtése foglalkoztatja az embereket, viszont a gépjavítók mozgalmas élete arról tanúskodik, hogy a föld népe Itt Is szorgalmasan készül a legfontosabbb feladatra, az aratásra. A közép-szlovákiai kerület legkisebb járása az utóbbi években szorosan fölzárkózott a vidék legeredményesebb gabonatermesztőihez. A rimaszombati (Rimavská Sobota) és a zvolení járással egyelőre nem vetekedhetnek, hiszen természetes csapadékból itt hullik a legkevesebb, öntözéses gazdálkodást pedig a szántóterületnek csupán három százalékán tolytathatnak. Ez a sajátos adottság az idén különösen érezteti hatását. Nosko agrármérnöktől, a jml igazgatójától tudom, hogy e járásban az elkövetkező hetekben tizenhat és félhektárról kell betakarítani a megtermett javakat. Az idén különösen nagy szerepet kap a szemveszteség csökkentésére való törekvés, mert olyan átlaghozamot, amilyet az idén tervben rögzítettek, e vidéken még csak három ízben sikerült elérniük. Mint megtudtam, egyelőre javítási gondokkal küszködnek, de százhuszonöt saját kombájnt szeretnének munkába állítani. A kölcsönös együttműködés keretében a baráti magyarországi mezőgazdasági üzemekből negyvenöt, Szlovákia északi járásaiból pedig negyvenhét kombájn érkezését várják. S mivel évek óta takarmánygondjaík vannak, az idén a szalma betakarítására Is alaposan fölkészültek. AZ SZNF EFSZ-BEN BECSÜLETE VAN A SZALMÁNAK A hegyaljai viszonyok közepette gazdálkodó Daöov Lom-í SZNF Efsz határában nincsen talpalatnyi föld, ahol a kultúrnövények hozama lényegesen túlhaladná az évente felszínre kerülő, embert nyúzó, gépet szaggató kövek tömegét. Ilyen föltételek közepette a bárom és fél tonnás terméshozam csúcsteljesítménynek számit. Márpedig ezen a nyáron hétszázötven hektár átlagában Ilyen eredményt szeretne elérni az egyesült szövetkezet. Ami a siker mega'apozósát illeti, jó munkát végeztek. Hogy a termés begyűjtésére hogyan készültek föl, arról a százötven hektár repce aratásakor adhatnak számot. A belüzeml szakosításkor a repcének fontos szerepet szántak, s mivel jelentősen befolyásolja a jövedelmezőséget, ezt a növényt nagy körültekintéssel termelik. Á siker érdekében szorosan együttműködnek a méhészekkel. Általában hatvan méhésszel kötnek szerződést vándoroltató megpurzásra. Ennek is szerepe van abban, hogy általában jó hozamot nyújt a repcéjük. Két éve huszonhárom mázsás hozammal büszkélkedhettek, az idén tizenhat-tizennyolc mázsás átlagra számítanak. Báláz Milan agrármérnök növénytermesztési ágazatvezető úgy tájékoztatott, hogy az idén tizenhárom kombájnt fognak üzemeltetni. Értékesnek tartja a magyarországi szüdi termelőszövetkezethez fűződő baráti kapcsolatukat, amely minden évben aratáskor csúcsosodik ki, kölcsönös segítségnyújtás formájában. A gazdaságban nagy becsülete van a szalmának. A betakarítást, a korábbi évek gyakorlata szerint, túlsúlyban Idénymunkásokkal oldják meg. Elsősorban a védnökség! üzemek, a tömegszervezetek és a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatóinak segítségére számítanak, de a nyugdíjasok, az állattenyésztést dolgozók, a SZISZ-tagok és a háztáji állattartók is ígéretet tettek, hogy segítő kezet nyújtanak a szövetkezetnek a fontos munka mielőbbi elvégzéséhez. 1 BARÄTI EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL A Nagykürtösi Állami Gazdaságban az idén huszonegy kombájn bevetését tervezik. A Kállói MgTsz, a martiniak és a Nagykürtös! Gép- és Traktorálloraás összesen tíz kombájnt küld a gazdaság megsegítésére. Egyelőre kérdéses, hogy a tizenegy saját gépből mennyi fog tétlenül vesztegelni, mert az alkatrészhiány' késlelteti a javítást. A 2780 hektáros szántóterületet művelő gazdaság az idén 1720 hektáron termel gabonát, tehát a munkacsúcs idején egyetlen gép kiesése is érzékeny Időveszteséget jelenthet. A szalma betakarítását az említett baráti üzemek és nagy számú idénymunkás segítségével a lehető legrövidebb időn belül szeretnék megöldani, hiszen a népes állatállomány ellátásához a szalmára nagy szükségük van. Az ősziek korán kezdtek szőkülni, Emil Lipovský agrármérnök, a gazdaság Igazgatója azonban bizakodik. Egyelőre joggal, hiszen az idei aszályos évben egy-két napos eső Is sokat jelenthet. A LEGKORSZERŰBB GÉP FOG VESZTEGELNI? Az ipolybalogi (Balog nad Ipľom) Ipolymente Efsz a járás legnagyobb zöldségtermelője, de a gabonatermesztési eredményeiért sem kell szégyenkeznie. Igaz, tavaly 4,6 tonnás átlaggal kellett beérnie, viszont az előző években öt tonnásnál nagyobb hozamokkal büszkélkedhetett. Szűcsei Sándor agrármérnök növénytermesztési ágazatvezető úgy nyilatkozott, hogy a kedvezőnek éppen nem mondható időjárás ellenére bíznak abban, hogy a tervezett 5,1 tonnás hozamátlagot ezen a nyáron is elérik. A bét falu határát felölelő gazdaságban összesen 1850 hektár őszi és tavaszi gabonafoleség várja a betakarítógépeket. A közös vezetőinek sok boszsúságot okoz, hogy a tizenegy saját kombájnból június derekáig csupán hatot sikerült Indulásra előkészíteniük. Négy gépet még valahogy megjavítanak, de az E—518-os kombájn sorsa egyelőre bizonytalan. Tudniillik, ezekhez a gépekhez még semilyen pótalkatrészt nem szállított a gyártó vállalat. Márpedig ugyancsak nagy kár lenne, ha egy Ilyen korszerű, valóban nagy teljesítményű kombájn csúcsidőben a javítóműhelyben vagy az udvaron vesztegelne. A szalmakocsikat és a szállítóeszközöket idejekorán megjavították. Ezek zöme a végéhez közeledő szénabetakarításban vizsgázik. Hogy jól, arról magunk is meggyőződtünk, hiszen a javítóműhelyek tájékán egyetlen meghibásodott gépet sem láttunk. Az ágazatvezető szavaiból Ítélve, szalniabetakarltás idején a nagygazdaság körzetében minden épkézláb ember talpon lesz. Segítséget ígérnek a védnökségi üzemek, a Nemzeti Fropt tömegszerveietel, az állatgondozók, az Irodai alkalmazottak, a nyugdíjasok, a SZISZ-tagok, és természetesen az Ipolysági (Šahy) Gimnázium diákjai, akik immár hagyományosan itt — társadalmilag hasznos tevékenységet folytatva — töltik el a vakáció egy részét. Hogy ki és mennyit váltott valóra az ígéretéből, arról a munkacsúcs Idején beszámolunk. KÄDEK GABOR
