Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-06 / 5. szám
I 14 SZABAD FÖLDMŰVES ------------------------------- 19B2- feb*‘uér 8‘ VADÄSZAT + VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ф VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ^ VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ф VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ф VADÁSZAT ♦' A vadgazdálkodás terén is ésszerűbben Vadásznak lenni gyönyörűség. A vadászat pedig olyen nemes sport, mely több ágazatot egyesít. A turizmust, a lövészetet, a kinológiát és egyebeket. A vadgazdálkodás jelentős termelési ágazata népgazdaságunknak. Éppetn ezen van a fő hangsúly. Ez a tevékenység nagy szaktudást, tapasztalatot és gyakorlatot igényel. Ezek elsajátítása pedig időbe telik. Mindenkinek úgy kell vadászni, hogy soha ne süllyedjen a peesenyevadász színvonalára. A vadászat egyéni módozata lassan, bár de feledésbe merül. Ideális eredményt csak a csoportos vadászat nyújthat. Az eredmények azt mutatják, hogy a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken sikerrel tenyészthető vadállomány. Jó eredmények születtek az élővad befogása terén is. A fogoly állománya azonban még nem érte el a háború előtti szintet. Ennek okát a fogoly alkalmazkodó képessége hiányában, továbbá a speciális biológiai tényezők elmaradásában látom. A fogoly lövését, illetve a zord telek miatt megritkult állomány vadászatát évente rendelet szabályozza. Lövése jelenleg tiltott. Ogy kellene fejleszteni a vadgazdálkodást, hogy ezzel ne sértsük a termelők, vagyis a mezőgazdaság érdekeit. A vadkár kiküszöbölésével kedvező feltételeket teremthetünk az állomány fejlesztésében. Ma a gazdaságirányítás tökéletesített rendszerének az időszakában ez nagyon időszerű, hiszen a vadászat bizonyos ellentétek miatt hátrányba került. Ennek Ismeretében is hangsúlyozom a vadgazdálkodás népgazdasági jelentőségét. A vadállomány szaporítása persze nem engedhető meg a mezőgazdasági termelés, vagy az erdőgazdálkodás lóvására. Elterjedt az a nézet, hogy Ka mezőgazdasági kultúrákat a madárkártól leghatásosabban riasztóhangú lőfegyverrel védhetjük meg. A puska ropogása ugyanis felriasztja a több ezres madársereget, az azonban pár száz méterrel arrébb ismét letelepedik. Így tovább pusztítja a termést. Énnél azonban sokkal olcsóbb és hatásosabb védekezési mód a betanított ragadozó madarak használata. Bástyái Lóránt neves magyar solymász 1955-ben megjelent „Vadmadárból — vadászmadarat“ című könyvében érdemben foglalkozott a hatásos védekezéssel. Akkortájt főleg a rizsföldi haltemyésztéseí foglalkozó gazdaságok közelében nagy számban tanyázó .halrabló gémekellen idomított kerecsenek, vándorsólymok és héják segítségével védekeztek. E madarakról csak annyit, hogy a közepes termetnagyságú ragadozókhoz tartoznak, testsúlyátlaguk 800—1300 grammig terjed. A héja kivételével — mely hazánkban szép számmal fész-Idomított ragadozó madarak A mezőgazdasági kultúrák védelmében Fiatal héja (Accipiter getilis) (A szerző felvételei) kel i az állomány annyira megcsapant, hogy a világ különböző országaiban, így hazánkban is mesterségesen tenyésztik. Szeretnék megmenteni a kipusztulástól. Ezt a módszert Szlovákiában 1976 április 19—30-ig az udvardi [Dvory nad Žitavo.u) szövetkezetben próbálták ki a seregélyek és a galambok tömege ellen, 200 hektár napraforgón a magvak csírázása idején. A bortermelő vidéken szintén hasznos lenne a kistermetű karvaly (Acipiter nisus) használata a mezőgazdasági kultúrák védelmében, amelynek jelenléte annyira hatásos, hogy a fiókanevelés idején hasznos^ ám .augusztusban és szeptemberben nagy károkat okozó seregélyeket is elűzi. A vadászmadarak gyakori röptetésével hosszú időre távol tarthatjuk a kártevőket a mezőgazdasági kultúráktól. A veszélyzónát megismerve azok odébbállnak. Így tetemes területeket óvhatunk meg mezőgazdaságunknak. Varga Gábor Az életből ellesve dászhistóriákból jakadó vésze« kedésnek. Negyven fölött megbékítent csak pénzzel lehet, a puska azonban ellövöldözi a Amikor e sorokat írtam, kitartóan havazott. Lelki szemeimmel az Alacsony-Tátra, a Szlovák Érchegység vonulatait, s a bércek nagykiterjedésű erdeit láttam, amelyekben a nélkülöző vad segítséget vár a vadásztól. Tudom, hogy Szlovákia sok ezer vadászának mennyi gondot és munkát okoz a nagyvadállomány táplálása. A vadgazda a kollektíva segítségére támaszkodva a környezet változó hatásaira rugalmasan reagál. Figyelemmel kíséri a vadállomány mozgását,, takarmányigényét, és aszerint avatkozik be. A vadgazdálkodás alatt ma a minőségi tényezők szüntelen fejlesztését értjük. Olyan gazdálkodást, amely tiszteletben tartja az erdő- és mezőgazdálkodás érdekeit, kiküszöböli a vad kártételét. Az adott területen eltartható állomány mennyiségét a vadkár mértéke szabja meg. Ha gazdasági szempontból a vadkár már nem elviselhető, akkor a vadállomány létszámának a csökkentése szükségszerű. Nagy kiterjedésű erdeink különböző tájegységeinek ökológiai adottsága, főleg vadeltartóképessége teszi lehetővé a nagyvad-állomány helyes számszerű meghatározásét, s egyben a vadkár megelőzését. Ján M. Habrovský Elcsendesedett a határ. A csendet már nem zavaria a puskaropogás. A puskák elől megmenekült, életben maradt négylábúak és szárnyasok a természet ösztönző erejére lassan engedelmeskednek a párválasztás, a szaporodás östörvényének. A sebzett nyulak, a kóborkutyák vagy a macskák prédái lettek, azonban a róka is kikövetelte a maga részét. Azt kellett volna puskavégre kapni. Akkor talán a rókaprém elmaradása miatt a vadász neje sem zsörtölődne. Most csak a hideg pincében tárolt fácánokból hozhat fel egyet-egyet a vasárnapi húsleves elkészítéséhez. Az egyik vadásztársaság gazdája, de bizonyosan a többi vadász is most azon kesereg, hogy a népes vaddisznó-csordából egyet sem sikerült elejteni. Pedig a falka garázdálkodása erősen felcsigázta a kedélyeket. Már nem egyszer megtréfálták a lesen váró vadászokat. A remény persze még élteti a kiruccanó kedvet, s ha más nem, olykor a friss nyomok megpillantása is újabb próbára ösztönzi őket. Az évek óta felbukkanó, több mint két mázsára becsült kan lelövése bárki vágyát kielégítené. Talán majd holnap, így fogadkoznak a vendéglőben. A holnapók bizonytalansága azonban próbára teszi a türelmet. Gyakran ez benne a szép. A bizonytalanság fokozza a vadászizgalmat. Aki elejtené ezt a kant, nem úszná, nem úszhatná meg olcsón. Fizetnie kell a kollégáknak. A fizetgetés együtt jár a kocsmai kimaradással. A szerencsétlen vadász azonban ki van tévé a feleség könyörtelen közbelépésének. Ez illúziórombolás. Az élet azonban nemcsak vadászatból áll. A vadász csak hű kutyájában bízhat igazán. Az aszony a fegyver ellensége, viszont nagy mestere a felháborodásnak, a vakoronákat. Valljuk csak meg, hogy mégis szép sport a vadászat. A vérbeli vadász a szögre akasztott puska időszakában is vadász marad. Kemény télen együttérez a védtelen állatokkal, Számbaveszi őket, etetőket készít, 'táplálékot biztosít nekik, Igaz, hogy erre kevés helyen szakítanak időt. Nem véletlen, hogy a fácántyúkokat seregestői látjuk, amint a páncélos hótakaró alól csipegetik az ehetőt, vagy éppen a semmit. Ha több etetőt készítettünk volna neki,, akkor az ilyen látvány nem háborítaná az utazó ember kedélyét. Fodor Rudolf HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT О HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT в HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • г Az emberi táplálék fontos fe- vé teszi az apró élő szervezertek A hűtővíztárolók az értékes halfa- A tagországok halbiológusai egész hérje forrásául szolgáló hal igény szerinti mennyiségének előte- jók árutermelésében és szaporításé- sor olyan módszert, dolgoztak ki és és halkészítmények fogyasztói remtését az év bármelyik szakában, ban hasznosíthatók, ezt lehetővé te- terjesztettek el a termelésben, amely Igényeinek jobb kielégítésekor elő- Ennek kapcsán az életképes tenyész- szi a természetes táplálékok nagy jelentősen hozzájárult a halbetegséforduló problémák megoldása során anyag megmaradása a 80—90 száza- mennyiségének a kihasználása, s a gekből eredő veszteségek csökkenténagy jelentősége van az édesvízi hal- lékol is elérheti. víz biológiai meliorációjának élőké- séhez. tenyésztés további fejlesztésének. A A tógazdasági haltenyésztés hozam- szítése. A víz természetes táplálék- Csehszlovákiában, Lengyelországhalgazdálkodásban napjainkban a növelésének fontos tényezője a hal készletének helyzetétől függően a ban, Magyarországon- és a Szovjethagyományos technológia és az in- számára készített tápkeverék, és a körülményekhez képest 0,3—0,6 ton- unióban a genetika és a szelekció tenzív módszerek alapján történik a takarmányozási technológia tökélete- na áruhal termelhető hektáronként, területén végzett kutatások olyan termelés. Halastavakat, víztárolókat sítése, az új receptek kidolgozása és A melegvizes haltenyésztés legjelen- produktivitású pontyfajták előteremlétesítenek. A ketrecekben és a me- a tápgyártás szempontjából olcsó, jó tősebb fajai a növényevő halak, s a tését szorgalmazzák', amelyek már dencékben történő iparszerű halte- minőségű nyersanyagok felkutatása, ponty a jövőben pedig a buffalo és alkalmazkodnak a klimatikus övezet nyésztést, továbbá a hőerőművek és A szocialista országokban végzett más fajok. viszonyaihoz. Nagy termelékenység egyéb vállalatok ipari vizének fel- kutatási eredmények igazolták a táp- Különböző típusú ivadéknevelő jellemzi például a magyar és az ukhasználását nagy figyelem kíséri. gyártás technológiájának tökéletes!- gazdaságok létrehozása a más fel- rán pontyfajtákat, amelynek növeke-A KGST országokban hét' évvel ez- tését. Ezzel a atápanyagok kihaszná- adatokkal megbízott gazdaságok tö- dési hatásfoka 20—3ü’ százalékkal előtt 240 ezer tonna édesvízi halat lódási hatásfoka a tógazdasági kö- kéletes ivadékellátását szolgálja. Szu- jobb, mint a nem szelektáltaké. Célforgalmaztak. A szocialista országok rtilmények között mintegy 30 száza- perhatékonyságú ketreces és meden- szerű a KGST országok között a küárutermeló tavainak hektáronkénti lékkai növelhető. A tápgyártás tech- cés yáruhaltermelő gazdaságok létre- lönféle halfajták cseréje is. Meg kell nettó hozama 0,4 és 3,2 tonna között ingadozott, s az egy négyzetméterre . jutó bruttó hozam ketreces és medencés nevelés esetében elérte a 30—35 kilogrammos átlagot. шшшешпйш A tagországokban távlati tervként határozták meg az árutermelő tógazdaságok, valamint a medencés és a ketreces haltenyésztés további fejlesztését Az áruhal és az ivadéknevelésben gyors tempóban terjed a recirkulációs módszer. A tógazdasági tenyésztés legfőbb irányvonalát a meliorációs beruházásokat is magába foglaló belterjesítés, a trágyázás, a polikultúra, a racionális takarmányozás, a levegőztetés, a szelekció, a halak táplálékául szolgáló élőlények előteremtése, valamint a halszaporítáa üzemi módszereinek a tökéletesítése adja meg. A halastavak hektáronkénti hozama 0,2 tonna, vagy ennél is nagyobb értéket érhet el. A műtrágyaadagolás tökéletesebb módozatainak elterjesztésével a „hektárhozam“ 0,2—0,4 tonnára növelhető. Az élőtáplálékul szolgáló rákfélék előteremtése a hektárhozamot 0,2 tonnával vagy ennél jóval magasabb értékkel növelheti. Ézzel együtt az áruhaltermeléshez szükséges takarmányfelhasználás mintegy 30 százalékkal csökkenthető. Az Artemia salina rák petéinek gyűjtése, tárolása, aktiválása és keltetése, továbbá a Daphnia és Olygochatea gyűjtése a KGST országok halbiológusai által kidolgozott módszerek alapján történik, s ez lehetőnolőgiájának további javítását célozza a nedvespréselés és más korszerű módszerek elterjesztése. Ennek megoldása lehetővé teszi, hogy a tákarmányegyütthatót 15—20 százalékkal, •vagy enryál is többel csökkentsük. A haltermelés nagyobb mérvű fokozásának fontos kérdése olyan nagykapacitású ivadéknevelő gazdaságok létesítése, amelyek a termelő gazdaságok részére biztosíthatják az alapanyagot. A szaporítás ipari módszereinek kidolgozása és elterjesztése lehetővé teszi a folyamat irányítását, az anya és az ivadék érintkezésének lehetőségét, až anyaállomány csökkentését, s a természetes ívás időszakához viszonyítva az ivadék nevelésének korábbi megkezdését. A tenyészidő hosszabbításával növelhető a tenyészanyag átlagsúlya, s ily módon a tavak hektárhozama mintegy 0,1—0,15 tonnával több lehet. Ezzel egyidejűleg az ivadéknevelés üzemszerű módszerének bevezetésével a technológiai * folyamatban új láncszem beiktatása kerül előtérbe — éz pedig az utónevelés. A haltenyésztés szempontjából hasznosítható ipari melegvizek kapcsán a KGST-országok többségében összegyűjtött jő tapasztalatok lehetővé teszik, hogy ezt a területet irányítottan fejlesszük. hozása nélkülözhetetlen. A haltermelés ezekben csak teljes értékű, iparilag gyártott tápokkal valósulhat meg. Ezen gazdaságok főbb halfajai a pisztráng, a, ponty és az Ictalurus fajok. A Szovjetunióban ketreces tartással négyzetméterenként 25 kiló, medencében pedig négyzetméterenként 50 kiló, s ennél is több pisztrángot, továbbá négyzetméterenként 150 kiló pontytot termelnek. Célravezető lehet, az új temperált és a már meglévő tógazdaságok kombinált kihasználása. Ilyen esetben a meleg vizet a nagyméretű ivadék nevelésére kell felhasználni. Az áruhal és a tenyészanyag nevelésére új megoldásnak számit a recirkuláciős rendszer. Ebben a környezeti tényezők kontrollja jól biztosított, s kizárt halbetegségek kórokozóinak a rendszerbe való bejutása. Lehetővé válik tehát, hogy a recirkulációs rendszert a KGST országokban bármilyen klimatikus zónában létrehozzák. Kísérleti berendezéseket használhatnak az áruhal, a tenyészanyag — ponty, a pisztráng, az angolna és a foltos harcsa előteremtésére stb. Erre úszó, granulált tápokat használhatnak; a piaci ponty és pisztrángnevelésnél elért takarmányegyüttható rendszerint 1,5. jegyezni azonban, hogy a szelekció még nem terjedt ki olyan, a haltenyésztés szempontjából értékes fajokra mint például a buffalo, a folfQS harcsa stb. A szelekciós munka leglényegesebb irányvonala a haltenyésztés legintenzívebb formáiban tenyészthető fajták előteremtése. A halak egész évben történő tenyésztésével a szelekció felgyorsul. A számítások alapján két év alatt olyan különleges fajták tenyészthetők, melyeknek a termelékenysége másfél, esetleg kétszer nagyobb, mint az árutermelő gazdaságokban tenyésztett halaké. A KGST-országok a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén végzett együttműködés javítása érdekében a hosszúlejáratú célprogram keretében egyesítik erejüket az édesvízi halfajok iparszerü termelése céljából. A tagországok élelmiszeripari együttműködésére létrehozott Állandó Bizottság kereszteződési módszert dolgózott ki az iparszerű édesvízi haltermelés meglevő technológiáinak a tökéletesítésére, és újabb technológiák létrehozására. A szerződést Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnem képviselői írták alá. A keresztezéssel kapcsolatos együttműködési program keretében 1990-ig tudomás nyos kutató és kísérleti tervező mun< kák sorát valósítják meg, a berendezések mintapéldányait hozzák létre és próbálják ki, javaslatokat készíte« nek*az édesvízi haltenyésztés beren-i dezéseinek gyártására. 1985-ig irányoztáök elő az intenzív iparszerű édesvízi haltenyésztés alapjainak a kimunkálását, s ezen belül vizsgálják az iparszerű tenyésztés műszaki té« nyezőínek a kapcsolódását tógazda« sági és recirkulációs haltenyésztésl rendszerek keretében. A hal recirku« lációs rendszerben történő nevelésé« nek technológiai és műszaki kivitelezését Is tervezik. Kidolgozásra kerül a hal új, ipari módszerekkel történő tenyésztésének biotechnikája, nagy termelékenységű anyaállományokat hoznak létre, kidolgozzák a takarmá« nyozás fizikoblológiai alapjait, a ta« karmányreceptúrákat, továbbá az iparszerű tenyésztésnél jelentkező betegségek megelőzésére és gyógyí« tására szolgáló intézkedéseket, s eb-' bői a célból szerkészítményeket gyártanak. Az értékes halak faj, korosztálybeli különlegességének megfe« lelően teljes beltartalmi értékű tápok receptúráit, gyártási technológiáját, s megfelelő berendezéseket készíte« nek. Nagy figyelemmel kísérik pl. az indító és a nevelő tápok gyártását. A haltenyésztés folyamatainak komplex gépesítésével és automatizá« lásával kapcsolatos rendelkezésre ál« lő módszerek és eszközök tökéletesítésének és újabbak kidolgozásának programját is előirányozták. Ezt a gépek, berendezések és műszerek szükségletének megfelelően a haltenyésztés komplex gépesítésének és automatizálásának létrehozásával a műszaki követelményeknek megfele« lŐen végzik a tagországokban. A keretszerződés komolyságát bi« zonyítja, hogy a KGST tagországok és Jugoszlávia két-, illetve többoldalú együttműködési szerződést készít a legjobb halfajok és hibridek génalapjának kölcsönös hasznosítása céljából, továbbá a különféle tápok, premixek és haibetegségek megelőzésére. Az együttműködés legfőbb eredmé« nye az édesvízi , halak mennyiségének érezhető növekedése lesz. Ez a menynyiség előreláthatólag 1990-ig egymillió tonnára növekedhet, G. B.
