Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-06 / 5. szám
Д gazdaságos háztáji tojástermelésnek a jérceállomány az alapja. Az állomány minősége a származástól és a felneveléstől függ. A származás, a fajtaazonosság szavatolt, viszont az állomány fölnevelése a tenyésztő gondja. Az állatok létszámát a rendelkezésre álló szálláshely nagyságához kell igazítani. Ha az állatok kijárhatnak a szabadba (udvar, kifutó), akkor egy nézetméterre 5—1>, egy nyílt tojófészekre négy, a csapófészekre pedig három tyükot számíthatunk. A tojóházban ajánlatos világítótestet fölszerelni, mert a nappalok mesterséges meghosszabbításával serkenteni lehet a tojástermelést. A megvilágítási programot mindenkor pontosan be kell tartani (villanyórás automata, esetleg mechanikai ki- és bekapcsolás), mert a ba romfi szervezete óra módjára alkalmazkodik az alkalmazott módszerhez. Az észlelt eltoló dásokra, a rendszertelenségre a tyúk — főleg télen — nagyon érzékenyen reagál, vedleni kezd, és vége a gazdaságos termelésnek. A tojóházban télen almozni kell, így melegebb az állatszállás. Alomnak egészséges, aprított búzaszalmát, gyaluforgácsot, tépett kukoricaszárat vagy apróra (1—2 cm) zúzott kukoricacsutkát használhatunk. A 8—10 cm vastag almot időnként föllazítjuk, havonta új réteget szórunk rá mindaddig, amíg el nem éri a 25 cm-es vastagságot. Az alom foglalkoztatja az állományt, fölszívja a nedvességet, meg a káros gázokat, és megkönnyíti a takarítást. Ha módunkban áll, kész tojótápot etessünk. Ha nincsen, akkor házilag kell keverélftakarmányt készítenünk, szem előtt tartva, hogy a tyúknak nem csupán gabonafélékre van szüksége, de fehérjére, vitaminokra és ásványi anyagokra is. Háztájiban a leggazdaságosabb és legegészségesebb fehérjeforrás a fölözöt tej. Vitamin-forrásul — a tej mellett — a napfény, a minőségi hereszéna és a murokrépa szolgál. Az ásványi anyagok közül elsősorban a mész, foszfor és konyhasó nélkülözhetetlen. .Nagyon egyszerű meggyőződni arról, hogy pl. a tej fokozza a tojásrakást. Ha két csoportba osztjuk a tyúkokat, s az egyik csoportnak víz helyett tejet adunk inni, a kísérleti csoportban 50—60 darabbal nagyobb lesz az évi és tyúkonkénti tojáshozam. Egy tojás előállításához kb. 4 dl vízre (folyadékra) van szükség. Ha üres az itató vagy befagy benne a víz, az állatok hamarább befejezik a tojásrakást, mintha éheztetnénk őket. Télen a gabonafélék 30—40 százalékát főtt burgonyával helyettesíthetjük. Ha külön etetőben kagylótörmeléket és emésztést segítő kavicsot is kínálunk az állatoknak, valóban mindent meglettünk a jó termelőképesség megtartásáért. A háztájiban kis csoportban tartott lúd háremszerü, pontosabban egygúnáros családban él. A tenyésztojások minőségét elsősorban a juttatott takarmányok mennyisége és minősége, továbbá az állományon belüli ivararány, és a tojáskezelés befolyásolja. A keltetési tojások termelésére már decemberben felkészültünk, január óta kiadósabban etetjük az állatokat. Ha a ludak decemberben fölhíztak 2—3 kilót, minden bizonnyal kibírják a megterhe lést, sokat fognak tojni s nem merülnek ki idő előtt. Ennek érdekében most folyamatosan növelni kell a tojótáp-adagot úgy, hogy márciustól már kizálete 15—17 dkg. Este és reggel szemest, délben lágyeleséget, vagy reggel és délben a lágyat és este a szemest adjuk. A lágyeleség répából, szilázsból, káposztából és lehetőleg valamilyen tejtermékből készüljön. A kacsáknak kínáljunk apró kavicsot, s az etetőt az itatók közelében helyezzük el, mert állataink evés közben állandóan isznak. Az eleséget ne szórjuk a földre; a kacsa nem csipegeti föl, mint a tyúk. Ha az ólban etetünk, az itatót tegyük léces vízgyűjtő tálcákra, hogy az alom ne legyen nedves. Az almot egyébként is gyakran kell cserélni, mert ha átnedvesedik, megbetegedést okoz, és természetesen szenynyezi a tojást. A kacsa szereti a friss leveiwsra rólag ilyen tápot etessünk. A jó kondíció megtartása nagyon fontos, hiszen egy-egy lúd négyhat hónap alatt 6—8 kg tojást termel. Jó tudni: ha a napi adaghoz 8 százalék luceivialisztet keverünk vagy lehetővé tesszük az állatoknak, hogy tetszés szerinti mennyiségű lucernaszénát fogyasszanak, akkor intenzívebb lesz a termelés, nagyobbak, súlyosabbak lesznek a tojások, és természetesén a kikelő pipék is. Nagyon fontos, hogy a termelő lúd kellő mennyiségű vizet ihasson és emésztést segítő homokot is találjon egy kiilön edénykében. A lúdtojás kényesebb, mint a tyúktojás, ezért a fészekben mindig sok tiszta szalma vagy gyaluforgács legyen. A tojásokat rendszeresen szedjük össze, s csap alatt, szivaccsal mossuk le róluk a tisztátalanságot. A tojásokat szellős, hűvös (kb. 10 C-fokos, 75 százalékos páratartalmú) helyiségben, fektetve tároljuk. Megfigyelések szerint a 150—200 grammos tojások nyújtják a legjobb keltetési eredményt. Ha kotló híddal keltetünk, ne feledjük, hogy az állatnak nagyon sok energiára van szüksége. Ezért szénhidrátban gazdag takarmányokat (búza, árpa, kukorica) kell adagolni. Az első ellenőrzést (lámpázás) a tizenharmadik, a másodikat a huszonkettedik napon végezzük. A kivált tojásokat ne dobjuk el: főzzük meg és etessük föl a tyúkokkal. t A kacsa hamar megéhezik, nem bírja a koplalást, tehát, gyakran eszik, még éjszaka is. Ha történetesen vízre járnak az állatok, akkor is naponta háromszor kell etetni. A tenyészkacsák napi takarmányszükséggőt; ha száraz az alom, a hidegnek is jobban ellenáll. A. kacsa általában vízben párzik, itt eredményesebb a termékenyítés. Egy gácsérral ötnyolc tojót tarthatunk. A tojásdermelés idején a napi adag 20 százalékkal több fehérjét tartalmazzon, s kiegészítők formájában A- és Dä-vitamint is adagoljunk, hogy jobb legyen a keltetési eredmény, életképesebb pipákét nyerjünk. A kacsa a tojásoknak mintegy 30—40 százalékát a téli hónapokban rakja, vagyis már januárban kezdetét veszi a termelés. A kacsa általában délelőtt tíz óráig megtojik, tehát csak azokat engedjük ki, amelyek már megtojtak (ezt a hasfal meg tapintásával könnyen megába píthatjuk), különben kereshetjük a tojást. A gyöngytyók télen nem to jik, így napi 10—12 dkg takarmánnyal is beéri. Nyáron az élelem 00—80 százalékát a jó legelőn megszerzi, télen magunknak kell gondoskodnunk róla. Reggel és este szemest, délben lágyeleséget adjunk. A gyöngyös háremszerűen él, egy kakashoz 3—5 tojót lehet beosztani. Szállásigénye — vad természeténél fogva — minimális. Általában a magasabb helyeket (óipadlás, ülőrúd, fák) kedveli. A pulyka kifejezetten külterjes baromfi. Amióta megállapították, hogy a baromfihúsok közül a pulykamell tartalmaz legtöbb fehérjét (24,5 %), azóta a háztájiban is egyre többen tartják. Igénytelen állat, elszállásolására a tyúkól is megfelel. A száraz hideget jól viseli, viszont a ködös, párás éghajlatot nein bírja. Az ólnál csupán az fontos, liogy száraz, levegős, de huzatmentes legyen. A pulyka télen is szeret kaparni, ezért legalább egy darabka, száraz homokkal fedett területet biztosítsunk számára. Az ólban az ülőrudak 1—1,5 méter magasan, a faltól 70—80 cm-re legyenek. Mivel a pulyka az évi tojáshozamnak mintegy 70 »zúzalékül júninsig lerakja, az állatut már januártól készítsük elő a termelési időszakra. A jó tojástermelő állat sok tiszta és friss vizet kíván. Az emésztést segítő kavicskészlet 3—4 mm es darabokból álljon. A legeltetési időszakban állataink v akárcsak a gyöngyösök — a napi élelem nagyobb hányadát bogarászéssal és legeléssel összegyűjtik. Télen naponta háromszor etetünk, általában házilag készített kevrékkel (kukorica, árpa, zab, búzaocsú), illetve lágyeleséggel (korpa, árpadara, lucernaliszt, szárított élesztő, zabdara, borsódara, takarmánymész, konyhasó, hús- és vérliszt, répa, burgonya). A fehérjés takarmányokat hántolatlan napraforgóval, túróval, aludttejjel pótoljuk. Ebben az időszakban a pulyka naponta 20—25 dkg eleséget igényel. A nyíllak takarmányozását télen különféle gazdasági takarmányokra, melléktermékekre és hulladékokra alapozzuk. Terjed a nyúltáp etetése; ebben, kellő mennyiségű lucernaliszt és korpa van, fgy külön szénát vagy zöldet nem fontos adagolni. Az anyákat úgy kell ellátni, hogy tetszés szerinti mennyiséget fogyaszthassanak, hiszen gyakorlatilag állandóan vagy vemhesek, vagy szoptatnak. Ne feledjük, hogy a vemhes és szoptatós anyák, a bakok és a növendékek is sok fehérjét igényelnek. A fehérjében gazdag takarmány (árpa, zab, búza, kukorica) igen fontos, viszont drága. A szálasok közül a hereszéna és a rétiszéna nélkülözhetetlen. Szemeseket reggel adjunk, herét és szénát pedig délben és este. Lédús eleségként télen cukor- vagy takarmányrépát, burgonyát és sárgarépát etethetünk. Még ma is sokan vallják, hogy a répát vagy burgonyát fagyasztó nyálnak nem szükséges vizet adni. Márpedig a rendszeres Itatás télen fontosabb, mint nyáron, hiszen répával vagy burgonyával korántsem lehet olyan kedvezően kielégíteni a nyúl vízigényét, mint a friss zöldtakarmánnyal. Persze, ne jéghideg vizet tegyünk az állatok elé, és főleg ne hagyjuk előttük órákon át, mert megfagy, s a jeges víz (vagy a jég) nyaiogatása hete őségét okoz. Kovács László agrármérnök 19B2. február 6. Kert éxzet-----®Ki8áHqttenyésztéf A Szlovákiai Kertészkedők ** Szövetsége „Kertészeti Szolgáltatások“ néven közismert — kereskedelmi tevékenységet folytató — vállalatának érsekúfvári (Nové Zámky) kirendeltsége összesen hat járás, ban fejt ki érdemdús tevékenységet. A vállalat terményfelvásárlói a múlt év folyamán 24 millió koronát meghaladó értékben vettek át háztájiban megtermelt zöldséget és gyű mölcsöt a szövetség tagjaitól. zésében, az értékesítési gondok enyhítésében. q Terményfelvásárlóik tavaly 24 millió korunás forgalmai bonyolítottak le. Ez mennyiség és választék tekintetében mit jelent? — Szövetségünk tagjai összesen 1100 tonna gyümölcsöt, illetve 27ö4 tonna zöldséget szállítottak a háztájiból, elsősorban az érsekújvári konzervgyár ré termelési biztonság szilárdítása, és nem utolsó sorban a fölvá sárlási ár módosítása megtPtte a magáét. Az uborkatermelés egyszerre tért hódított. Tavaly 840 tonna konzervuborkára kötöttünk szerződést, s a végén mintegy ezérötszáz tonnányit tudtunk szállftatni a földolgozó iparnak. Lehet, liogy nemsokára fékeznünk kell az uborkatermelőket? Persze, más zöldséget is termeltetünk a konzervipar részére. Például cse-A koz Javát szolgálják Mégpedig kizárólag ipari földolgozásra szánt terményeket, melyek iránt a tartósító ipar részéről a legnagyobb a kereslet. •— Kirendeltségünk fölvásárló tevékenysége, a társadalmi élvásárosnak megfelelően, kizárólag konzervipari nyersanyagok átvételére és továbbítására szakosodott — hangsúlyozta minapi beszélgetésünk alkalniá val Procházková Mária, a vállalat érsekújvári üzemének helyettes vezetője. —. A friss fogyasztásra szánt zöldséget és gyümölcsöt a hatáskörünkbe tartozó járásokban is a Zelenina nemzeti vállalat, illetve a Jednota Fogyasztási Szövetkezet vásárolja fel és forgalmazza, tehát nem fölösleges vetélytársként jelentkezünk, hanem segítünk a háztáji termelés szerveszére. Gyümölcsfélékből átlagon aluli volt a kínálat — ezt a 4 millió 818 ezer koronás forgalom is jelzi —, hiszem a kései fagyok a hatáskörünkbe tartozó járásokban is tetemes kárt okoztak a háztáji gyümölcsösökben. Kajsziból és szilvából bizony keveset kínáltak a termelők. A zöldségfelvásárlási tervünket viszont lényegesen túlteljesítettük. q Milyen zöldségféléket kér, Illetve kap a szövetség tagjaitól a konzervipar? — Legjelentősebb igény az eltenni való uborka iránt mutatkozik. Néhány évvel ezelőtt gondban voltunk, hiszen alig akadt vállalkozó, aki hajlandó lett volna uborkával beültetni a kertet. De a népszerűsítés, a resznyeparikát, zöld és piros paprikát, paradicsomot. Meg vö röshagymát, amit földolgozásra előkészítve (tisztítva) szállítunk az iparnak. q A terményfelvásárlás nem könnyű feladat, viszont — szolgáltató vállalatról- lévén szó — munkájuk korántsem ilyen egysíkú. Szakboltjaik révén részt vállalnak a háztáji kertészkedők vetőmagvakkal, ültetöanyagokkal, vegyi készítményekkel és különféle kellékekkel való ellátásából is. Ezen a területen milyen eredményt tndnak föl mutatni? — Kirendeltségünk a hat já rásban eddig tíz szakboltot nyitott, ezek közül kettőben a sző vétség tagjai által termelt zöldséget és gyümölcsöt forgalmazzuk. A köznyelven vetőmagboltként emlegetett szakbolt fáink bizonyos mértékben hozzájárulnak a beszerzési gondok enyhítéséhez, hiszen a kimutatott évi 10 millió 802 ezer koronás forgalom nem csekélység. Ugyanakkor igazat kell adnunk azoknak, akik birálóiin szólnak a boltjainkról. Tudjuk, hogy egy kertészeti szakboltnak lényegesen gazdagabb árukészlettel és választékkal kellene fogadnia a vásárlókat, de a boltok ellátása nem a mi hatáskörünkbe tartozik. A központi szervek a kertbarátok és háztáji termelők mozgalmának hatékonyabb támogatását ígérik. Reméljük, liogy ez rövidesen szakboltjaink áruellátásában is kifejezésre jut. Az idén mindenesetre közel másfél millió koronás forgalom-növekedéssel számolunk. Tervbe vettük a bolthálózat bővílését, és korszerűsítésre is sor kerül. Šurany új szakboltot kap, a párkányit (Štúrovo) pedig nagyobb, korszerűbb épületben helyezzük el, hiszen jelentős forgalmat bonyolít le. q Bármilyen jó a termelők és termeltetők kapcsolata, minden terméket mégsem lehet értékesíteni. Mit tesznek azért, begy ez a mennyiség se veszszen kárba? — Van két szeszfőzdénk, a harmadik most épül, tehát bizonyos lehetőség kínálkozik a fölös termés hasznosítására. Aszalónk viszont nincsen, de Пуда szolgáltatást körzetünk kertószkedői egyelőre nem igényelnek. (kódok) 1 Д gyapjúért tartott angóranyúl nyáron semmivel sem igényesebb, mint más nyűlfajták, viszont télen körültekintőbb gondoskodást igényel, hiszen télen is nyírjuk, követke zésképen könnyen megfázhat. Az aiigőranyulat évente négyszer-ötször nyírjuk (10 —12 hetenként), tehát egy nyirás mindenképen a téli időszakra esik. Ügy kell intézni, hogy legkésőbb november végén, majd a következő évben február végén kerüljön sor a nyírásra. A nyert gyapjú hossza csak az első és a második osztályú árunál játszik szerepet. Többen úgy vélekednek, gazdaságosabb évente ötször nyírni az állatokat, miközben gyengébb minőségű (rövidebb) gyapjút kapunk, viszont így kisebb a szőrzet szennyeződésének lehetősége. Persze, a téli nyírást így sem lehet elkerülni (február). A gyapjas angóra a meleg ben, a nyírott viszont a hideg környezetben érzi rosszat magát. Az udvaron felállított ketrecekben tartott állatok nyírás után is jól elviselik akár a mínusz 5 C-fokos hideget is, de a nyírást követő első éjszakán bekövetkező hirtelen lehűlés kárt tehet az állományban. A szabadban tartott állatok általában edzettebbek, viszont a sünkre áll, szigetelésre az üvegbetét is megfelnl. Ilyenkor almozni kell, mégpedig kiadósán és akkor is, ha történetesen rostos padozatú ketreceink vannak. A ketrec tisztogatását későbbre halászijuk. Háromnégy hét múlva, amikor a nyitlak szőrzete részben ismét kiAz anyóraoyűi télen huzatos ólat, a közvetlen napfényt ők sem szeretik. A nyitott ketrectömböt lehetőleg homlokzattal déli vagy délkeleti irányba kell betájolni, és gondoskodni keil a mérsékelt árnyékolásról (kinyúló tető, lombos fa stb.). Télen, ha megnyírtuk a nyulakat, a ketrecek ajtajára (az időjárástól függően, de legfeljebb egy hétre) zsákanyagot, pokrócot stb. kell erősíteni, főleg éjszakára. Ha reudelkezéfejlődött, visszatérhetünk a megszokott tenyésztői módszereinkhez. Egyes tenyésztők nyúlistállókat építenek az angóráknak. Állítom, hogy kár a beruházásért, hiszen az ilyen létesítményekben az állatok elkcnyelmesednek, — érzékenyebbekké válnak, nehezebben viselik el a környezetváltozást, fogékonyabbak a betegségekkel szentben (nátha, künnyezés). Az olcsóuak éppen nem nondbatú létesítmények egyetlen előnye, hogy nem okoz gombit a téli nyírás. Nyirás után növelni kell az állatok napi takarmányadagját, s a minőségre is jobban kell ügyelni. Kiegészitőként olajos magvakat (napraforgó, lenmag stb.) kell adagolni. A nyírott angóra rendszerint többet iszik, ezért nagy gondot kell fordítani az itatásra (mérsékelten sózott víz. különféle főzetek). A rendszeres itatás serkenti a szőrképződést. A szaporítási tervet úgy kell kidolgozni, hogy vemhesség idején vagy közvetlenül fialás után ne kelljen nyírni. Nem árt tudni, hogy az angóra háromnégy héttel nyírás után párzik be legkönyebben. A nyírásról csupán annyit: soha ne igyekezzünk bőrig nyírni s az esetleges egyenetlenségeket ne korrigáljuk. A t! ilpakon és a fejen legalább ágy centiméter hosszá szőrzetet kbit hagyni. t*íí
