Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-23 / 3. szám
1982. január 23. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Feltárták a lemaradás okát Hat évvel ezelőtt nyolc szövetkezet társításával jött létre a lévai (Levice) járás legnagyobb földmfivesszövetkezete, a báti (Bátovce) Csehszlovák- Szovjet Barátság Efsz. Sajnos a gazdaságban az egyesülés úta nem sikerült megoldani a tejtermelésben fennálló problémákat. Hogy miért, arra kerestünk választ a közelmúltban tett látogatásunk sorén. A szövetkezet vezetősége napirenden tartja ezt a kérdést, melynek megoldása igen sok időt és jelentős erőfeszítést vesz igénybe. A legutóbbi összejövetelen, ahol a CSKP XVI. kongresszusának, valamint a CSKP KB 4. ülésének határozataiból eredő feladatokat vitatták meg, elhatározták, hogy az eddiginél jóval határozottabban lépnek fel azok ellen, akik nem teljesftik kötelességüket. A szövetkezet tehénállománya 1220 darab, ami ötvennel kevesebb a tervezettnél. A célkitűzéseket a tejtermelésben sem sikerült teljesíteniük. Tavaly a kilenc gazdasági részleg közül mindössze három, a báti, a drženicei és a horgai birkózott meg feladataival. A leggyengébb hasznosságot a peécnicei részleg dolgozói mutatták ki. A lemaradás oka több tényezővel magyarázható. Közülük túlsúlyban voltak a szubjektív hiányosságok. A termelésben és az eladásban tapasztalt kiesés elsősorban az alacsony álománylétszámban és a gyenge hasznosságban rejlik. Hogy miért... Évek óta munkaerőhiánnyal küzdenek, s az állattenyésztésben dolgozók jelentős része bizonyos idő elteltével elhagyja munkahelyét. A termelésben nemcsak a gazdasági részlegek, de még az egyes istállók között is rendkívül nagyok az eltérések. Több komoly hiányosság tapasztalható a tömegtakarmányalap biztosításában, a takarmányok minőségében és a takarmányozási technológiában. Végül, de nem utolsó sorban szólni kell a hiányos munkaszervezésről is, ami nem tükröződik vissza az állattenyésztési vezetők jutalmazásában, vagyis hiányzik a hibákért való felelősségrevonás hatásos formája. Az ellenőrző bizottság megállapította, hogy igen nagy, s nem egy esetben teljesen alaptalan a belüzemi tejfogyasztás. A vezetőség a felmerülő problémák megoldását mindenekelőtt a jobb munkaszervezésben, a tökéletesebb nyilvántartásban, valamint a munkafegyelem szilárdításában látja, jelentős tartalékok vannak a peCenicei, a pukaneci, a deviöanyi, a kmeíovcei, a jabloňovcei és a držnicel részlegeken, ahol a termelés az előző évekhez viszonyítva jelentősen visszaesett! A szövetkezet pártszervezete az állattenyésztést, s ezen belül a szarvasmarha-tenyésztést kulcsfontosságú ágazatnak tekinti, ezért mindent elkövetnek fellendítése érdekében. Az idén az állattenyésztésben szocialista munkaversenyt hirdetnek, hogy ezáltal is ösztönözzék a dolgozók kezdeményezését a jobb eredmények elérése érdekében. Abel Gábor Korszerűsítéssel a hatékonyság növeléséért Szocialista mezőgazdaságunk a több mint három évtized alatt óriási fejlődésen ment keresztül.A termelés sokszorosan növekedett, s olyan fokú a gépesítés, amilyenről nagyapáink még álmodni sem mertek volna. A korszerű gépesítés révén megváltozott a mezőgazdasági munka jellege, nagyon sok esetben nehéz fizikai munkától mentesítik a gépek az embereket. Az elért sikerek ellenére sem lehetünk azonban elégedettek. A fejlődésben ugyanis nincs megállás. A mezőgazdasági üzemek többségében a korszerű gépek mellett ott éktelenkednek a régi, elavult épületek. Főleg az állattenyésztéshez. Az utóbbi években egyre nagyobb szerepe van a beruházásoknak, a régi létesítmények korszerűsítésének, a munkakörülmények javításának. E kérdés megoldására az utóbbi években fokozott figyelmet szentelnek a hetényi (Chotín) szövetkezetben is. Ottjártamkor Lami Miklós, a földművesszövetkezet elnöke elmondotta, hogy a 7. ötéves terv időszakában a szövetkezet a beruházásos építkezésre mintegy tizenkét millió koronát fordít. Az építkezések megvalósítását a szövetkezet tizennyolc tagú építészeti csoportjával oldják meg. A szövetkezeti dolgozókat nagyra becsülik ebben a szövetkezetben. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a 7. ötéves tervidőszak első építkezéseként a múlt év decemberében adtak árt rendeltetésének egy korszerű kllenckoven személy befogadására alkalmas, nyolcszázezer róna értékű szociális létesítményt. Az ötéves tervidőszak elkövetkezendő éveiben még igényesebb feladatok várnak az építészeti csoport tagjaira. Az Idei év elején hozzáfogtak egy kétszáznyolcvan férőhelyes tehénistálló építéséhez, amelynek értéke hét és fél millió koronát tesz ki. Az elnök ügy véli, hogy egy éven belül a létesítmény elkészül. Az 1983—1985-ös években korszerűsítik az egész állattenyésztési telepet. Erre azért van szükség, mert az istállók több mint harminc évvel ezelőtt épültek és bizony a munkakörülmények kedvezőtlenek. A nehéz munka következtében a hasznosság terén nem érik el a kívánt eredményeket. Aki a mezőgazdasági telepek táját ismeri, tudja, hogy legtöbb helyen rendezetlen és egészségtelen a környezet. A hetényiek ezen is szeretnének segíteni. Az ötéves tervidőszak második felében portalanltjék a telephez vezető utakat és a telep környezetét ts rendezik. Ezen felül szilárdított sílóvermek építésével Is számolnak a tervidőszak végéig. A feladatok igényesek. Az építőcsoport tagjai már a múltban is megoldották a rájuk háruló feladatokat. A korszerűsítés azonban minden bizonnyal hozzájárul majd a termelés hatékonyságának növeléséhez. Kólóul Ernő A kapásnövények fajtanemesítésére szakosított bučanyl állomás dolgozói nagy erőfeszítést fejtenek ki az új, nagyhozamú, egycsírájú cukorrépafajták nemesítése érdekében. Idejük jelentős részét az üvegházi kísérleti növények megfigyelésére fordítják Fotó: ^STK oaratí országok 1brme\esi tepúsifatatai A kisegítő gazdaságok szerepe problémái és feltételei gyobb fokú differenciálódásában, a döntő jelentőségű részlegek előnyben való részesítésében mutatkoznak. Jelentős ismeretekről van szó, hiszen ezek a középfokú irányító szervek hiányos koordináló és szervező tevékenységére utalnak. Elgondolkoztató, hogy míg a műszaki fejlesztés területén aránylag gyakran szerveznek kiállításokat, a legkorszerűbb technika bemutatásával egybekötött „új technika napjait“, addig az irányítás, a szervezés és a jutalmazás területén hasonló rendezvényeket nem szerveznek. A termelési folyamatban a lehető legnagyobb gazdaságosság elérését a dolgozók munka- és életkörülményei Is befolyásolják. Elsősorban a lakás, az óvoda, a bölcsőde, az étkezés, a közlekedés biztosításáról, de nem utolsó sorban a kulturális, a sport- és üdülési lehetőségek megteremtéséről van sző. Sajnos az üzemek többségében a komplex módon értelmezett anyagi és erkölcsi ösztönzést nem tekintik az önelszámolásra épülő irányítás szerves részévé. Az csak természetes, hogy a dolgozóktól csak akkor várható maximális teljesítmény és hatékony kezdeményezés, ha az összes, egymással szorosan összefüggő, s egymást kisegítő biológiai, mázaid, szervezési, közgazdasági és szociális munkafeltételeket biztosítjuk. Az elégtelen, vagy a komplex módon nem értelmezett ösztönzés, az egyenlősdi az irányító munkában sem hat serkentően a kezdeményezés kibontakoztatására, s ezáltal a szervezeti egységekben is csökken a dolgozók munkaaktivitása. Gyakran a szocialista verseny mozgalom is formálissá válik. Az említett hiányosságok következtében formalizmus uralja az egyének vagy a munkacsoportok erkölcsi ösztönzését is. 4. A BELÜZEMI ÖNELSZÁMOLÁSI EGYSÉGEK ÍRÄNYtTÄSA Az elmondottakból kitűnik, hogy az üzem újratermelési folyamatának az önelszámolásra épülő irányítását nem lehet számottevő mutatók alkalmazásával csupán a feladatok lebontására vagy a könyvelési nyilvántartás számadataira leszűkíteni még annak ellenére sem, hogy a számítástechnika segítségével az adatokat gyorsabban és hatékonyabban dolgozzák fel. Ezt a folyamatot a dolgozók körében kifejtett széleskörű politikai és szakmai nevelömunka segítségével az üzem vagy az ágazat alkotó módon történő, s gazdaságilag Indokolt fejlesztésére kell értelmezni. E tevékenység alapvető eszközének tekinthető: a terv, a szervezés, a gazdasági szabályzók, az információs rendszer, az egyének és munkacsoportok anyagi és erkölcsi ösztönzése, valamint tervszerű ellenőrző és értékelő ráhatású, a tervfeladatok teljesítésének biztosítására irányuló munka- és termelési értekezletek, természetesen a szocialista és a komplex ésszerűsítő brigádok tagjai kezdeményezésének kihasználásával. Csakis az említett eszközök komplex módon történő és rendszerbe foglalt kihasználása eredményezheti a belüzemi vagy üzemi újratermelési folyamatnak az önelszámolásra épülő, gazdaságilag és össztársadalmilag hatékony irányítását. Sajnos, a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak többsége nem értelmezi, s nem végzi saját munkáját komplex és rendszeresített módon. Ehhez nem készítette fel őket kellőképpen az iskola. Azok, akik időközben hozzáigazodtak a gyakorlati követelményekhez, eredményesen Irányítják az üzemi vagy a belüzemi munkacsoportokat, főleg termelési és gazdasági vonalon, valamint a politikai és társadalmi nevelésen keresztül is. A gyakorlatban kifogásolható az a sokszor tapasztalt jelenség, hogy a termelés gazdasági hatékonyságára való tekintet nélkül korszerű műszaki és technológiai eljárásokat alkalmaznak. A vezetők felelősségérzetének gyengítését gyakran a központi szervek által kiadott utasítások és módosítások is elősegítik. Így például a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által 1979-ben kiadott módosítás, amely az efsz-ek műszaki-gazdasági dolgozóinak jutalmazását érinti. A termelési részlegvezető munkakörének meghatározása csupán a termelési folyamat szervezésére és Irányítására, valamint a feladatok teljesítésének- s az ezzel összefüggő műszaki fejlesztés biztosítására korlátozódik. A termelés gazdasági kérdéseivel, Így a költségek, illetve a gazdasági eredmények alakulásával kapcsolatos felelősség hiányzik. Említettük már, hogy a vezető dolgozónak az önelszámolási egységek eredményein való anyagi érdekeltsége nem alaposan kimunkált. Ezáltal a vezetők nem érdekeltek abban, hogy az önelszámolási módszereket az általuk irányított munkaközösségek hatékony és minőségi munkára valő ösztönzése érdekében érvényesítsék. A vezető dolgozók munkaköre meghatározásában az irányító munka komplex rendszerének egyéb elemei is hiányol hatók. Többek között az emberekkel valő munka és törődés. A vezető csakis kiváló, vállalkozó kedvű és kezdeményező dolgozók, munkatársak segítségével képes végrehajtani a feladatok minőségi és hatékony teljesítését. Ez a biológiai, műszaki, szervezési és gazdasági feltételek megteremtése mellett a bérek, a munka- és életkörülmények, a politikai és erkölcsi ráhatás révén az állandó munkacsoportok célszerű káderfelépítését és a dolgozók szüntelen cselekvésre, nagyobb teljesítményre és kezdeményezőkészségre valő ösztönzését is megköveteli. Az állattenyésztésben vagy az Ipari növények termesztésében kialakított állandó munkacsoportok pozitív példái mutatják a helyes utat a többi részleg számára is. A vezető dolgozók munkájában gyakran tapasztalható, hogy a rájuk bízott szervezeti egységekben nem szentelnek kellő figyelmet a dolgozók politikai és szakmai nevelésére. Holott a munkaközösségek tudatos részvételét az irányításban, az önelszámolási módszerek szellemében történő kezdeményező cselekvésüket hatékony politikai és nevelő munka nélkül lehetetlen elérni. Hiszen éppen ez hatványozza az eredményes irányító munka többi tényezőjének szerepért is. Természetesen ahhoz, hogy a vezetők nevelő hatást gyakoroljanak a munkaközösségek dolgozóira olymódon, hogy ők is megértsék az önelszámolásra épülő irányítási rendszert, s ezt komplex módon alkalmazzák, a vezető dolgozók nevelése is szükségszerű. (Folytatjuk) A KISEGÍTŐ GAZDASAGOK SZEREPE A Bolgár Népköztársaságban a nagy ipari üzemek mellett kisegítő gazdaságok alakultak, amelyek feladata: hozzájárulni az egyes körzetek, kerületek jobb hús-, zöldség- és gyümölcsellátásához, az üzemi és iskolai konyhák üzemelési költségeinek csökkentéséhez. Jelenleg az országban már több mint háromezer-nyolcszáz kisegítő gazdaság van, amelyek tizenháromezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak. Főleg zöldség-, burgonya-, lencse- és bahtermesztéssel foglalkoznak. A gazdasági állatok tenyésztése is hatáskörükbe tartozik. Tavaly például a burgaszi kerület kisegítő gazdaságai tizenhét és félezer hízott sertést, tízezer vágőjuhot, ezer vágómarhát és huszonkétezer baromfit értékesítettek. A sumeni kerület kisegítő gazdaságai, amelyek a nagy ipari kombinátok ellátásához Is hozzájárulnak, a múlt évben 685 tonna húst, tizenhárom tonna tejet, tizenkétezer darab tojást és több mint hatszáznyolcvan tonna zöldséget adtak a közellátásnak. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a kisegítő gazdaságok legfontosabb feladata: javítani a munka minőségét, főleg a munkaszervezés hatékonyabb formáinak és a tudományosműszaki haladás vívmányainak szélesebb körű érvényesítésével, úgy, hogy hatékonyságukat fokozatosan az agrár-ipari komplexumok színvonalára emeljék. TALAIJAVÍTÄS MAGAS FOKON A Szovjetunió mezőgazdasági földterületének hatvanöt százaléka olyan körzetekben terül el, ahol rendszeresen ismétlődnek a nagy szárazságok. Ezzel szemben a Moszkvától keletre, északra és nyugatra elterülő körzetekben Szibéria és a Távol-Kelet nagy kiterjedésű termőterületein sok a csapadék. E kedvezőtlen éghajlati állapot megváltoztatása a célja a Szovjetunió 1981—1985-ös évekre szőlő talajjavttósi komplex programjának megvalósítása. A jelenlegi ötéves tervidőszak éveiben a meliorált földterületeken a növénytermesztés volumene egy harmadával lesz nagyobb. Eddig a Szovjetunióban 30 millió hektár területen végeztek talajjavítást. A jelenlegi ötéves tervidőszakban ez a terület további 7 millió hektárral bővül, mindemellett növekszik e területeken a termelés belterjesltése is. A talajjavítás során bonyolult, igényes rendszereket valósítanak meg, fgy például szabályozzák a talaj vízkészletét, a talajt tápanyagokkal gazdagítják, védik a talajokat az erózió kedvezőtlen hatásától, olyan feltételeket alakítanak ki, amelyek biztosítják a növénykultúrák iparszere, nagyüzemi termesztését, és még sorolhatnánk tovább. A talajjavítási munkálatok eredménye a terméshozamok növelésében is megmutatkozik. A meliorált terüle teken, amelyek a szántóterület tíz százalékút és az évelő takarmánynövények termőterületét képezik, a Szovjetunió mezőgazdasági termésének egyharmadát állítják elő. Így például az egész gyapottermést, a szemes kukorica egyharmadát, a zöldségfélék háromnegyed részét, a takarmányok egyötödét stb. A korszerű vízgazdálkodási rendszerek kiépítése lehetővé tette, hogy Eszak-Kaukázusban rizst, Belorusszia lecsapolt, egykori mocsaras, lápos területein pedig takarmánynövényeket termesszenek. Csakis a gazdálkodás tervszerű irányításával, a pénzeszközök összpontosításával kerülhetett sor hatalmas talajjavítási és vízgazdálkodási rendszerek létestfésére. Például a kahovl öntözőrendszer háromnegyed millió, az észak-krími öntözőcsatorna pedig kétszázezer hektár területre terjed ki. AZ ÖNELLÁTÁS ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN A Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusának határozatai értelmében a mezőgazdasági dolgozóknak 1985-ben 10,5—11 millió tonna gabonát kell termelniük, ami egy lakosra számítva 1200 kilogramm gabona termelését jelentené. A Bolgár Népköztársaság feltételei között ezt a feladatot nem lehet kizárólag a termesztés belterjesltésével teljesíteni, még annak ellenére sem, hogy ez az irányzat a legjelentősebb a bolgár népgazdaság fejlesztésében. A terméshozamok növelésése mellett a mezőgazdasági földterület bővítésére Is szükség van. Már néhány éve gabonatermesztési kísérleteket folytatnak a nagy kiterjedésű hegyi termelési körzetekben. Az eddigi eredmények biztatóak, mert a bőtermő, a betegségekkel és a faggyal szemben ellenálló fajták Igénybevételével, elegendő mennyiségű ipari trágya biztosításával egyre növekszik a gabonafélék termőterülete a hegyi termelési körzetekben. Ha mindéhhez hozzászámítjuk a lejtős területeken használt új betakarítási technológia megoldását, a szemesek termelése egynegyedével növeyhető. Áz önellátás elérésében további tartalékot jelent a mintegy negyvenezer hektárnyi mocsaras, lápos terület termővé tétele. Ez azonban különleges lecsapolási technológia kidolgozását és megvalósítását igényli. A jövőben nagyon sok függ a fajtaösszetétel helyes megválasztásától és az új mezőgazdasági gépek gyártásától. Ugyanakkor a búza, a szemes kukorica termőterületének növelésével is számolnak, és hatékonyabban fogják kihasználni az árpa termesztése adta biológiai, műszaki és gazdasági lehetőségeket. A korszerű gépekre is egyre nagyobb szükség van, mert egyelőre nagyok a betakarítási veszteségek, például a szemes kukorica esetében a 20 százalékot is meghaladják. A BNK-ban az évi 11 millió tonna gabonatermés elérése már a szemesekből valő önellátást jelentené. E célkitűzés elérése azonban komoly igyekezetei, áldozatkészséget kíván a mezőgazdasági dolgozóktól és vezetőktől egyaránt, mindemellett változtatásokat kell eszközölni, főleg a tudományos-műszaki haladás vívmányainak érvényesítésén alapuló munkatermelékenység fokozása érdekében. (HÍZ)
