Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-26 / 25. szám
A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének párkányi (Štúrovo) alapszervezete fejlődésének új, figyelemre méftó szakaszát éli. Ez részben a kertészkedők számbeli növekedéséhez szükséges feltételek megteremtésének köszönhető, részben pedig a zöldség és gyümölcs áruforgalmazásának adómentesítésével, a termelői kedv javulásával magyarázható. A kertbarátok párkányi szervezetének jelenleg négyszáz tagja van, de szinte biztosra vehető, hogy a közeli hónapokban a szervezet taglétszáma hetven-nyolcvan személlyel gyarapodik. A taglétszám növekedését nem erőltetett, akciószerű tagtoborzás eredményezi, hanem a szervezet jó munkája. Az, hogy a szervezet vezetősége a lehető legaktívabban működik közre az éveken keresztül nem művelt földek felkutatásában, szervezi, illetve intézi azok felosztását, a felosztandó területek rekultiválását, felszántását, a kereskedelem igényeihez igazodva irányítja és szervezi a kertészkedők termelő munkáját, s gondoskodik az áru folyamatos értékesítéséről. Az elmúlt években a kertbarátok párkányi alapszervezete áruforgalmazási szerződést csak az Érsekújvárt (N. Zámky) Kertészeti Szolgáltató Vállalattal kötött. A Zeleninával hadilábon álltak a párkányiak. Állítólag azért, mert a Zelenina felvásárlói a régebbi években visszaéltek monopolhelyzetűkkel és elriasztották maguktól a kistermelőket. A termelőkedv fellendülése — ami abban is megmutatkozik, hogy a múlt évekhez viszonyítva hatvan kertészkedővei szaporodott az áruforgalmazási szerződést kötő kistermelők száma — azonban szükségessé tette az áruértékesítési lehetőségek bővítését. A háztáji árutermelés feltételezett növekedése arra ösztönözte az alapszervezet vezetőségét, hogy két irányba szervezze és biztosítsa az áruforgalmazás zavartalanságát. Az ipari feldolgozásra szánt árut továbbra is a kertészeti szolgáltató vállalat vásárolja meg, melynek az idén is több felvásárló központja lesz Párkányban. A közvetlen fogyasztásra, vagyis az üzlethálózatba szánt zöldséget és gyümölcsöt pedig a Zelenina vásárolja fel. A kertbarátok helyi szervezete kétmillió korona értékű áru forgalmazására kötött szerződést a Zeleninával, vállalta az áru osztályozását, és segítséget nyújt három-négy felvásárló központ létesítésében. A leszerződött áru között szerepel 100 tonna barack, nagy mennyiségű paradicsom, karalábé, saláta, uborka, csemegehagyma, sárgarépa, retek és zöldpaprika. Az aránylag gazdag áruválaszték mennyiségi biztosítása bizony sok gonddal járt. A szervezet tagjai azonban megértették, hogy véget kell vetni az árutermelés régi, szervezetlen módszerének, vagyis az árutermelést a kereskedelem igényeihez kell igazítani. Tudatosították azt is, hogy árujuk közvetlen fogyasztásra való értékesítésével előnyösebb felvásárlási árat érhetnek el, s ezért nem idegenkednek az áru osztályozásától sem. A kertbarátok helyi szervezetének elnöke, Németh Imre úgy tájékoztatott, hogy a Zeleninával kötött áruforgalmazási szerződésben rögzített értékesítési kötelezettséget a kistermelők vállalták. A kistermelői áruforgalmazásnak a párkányiak csak a kisebbik részét valósítják meg a Zeleninával. A termelt árumennyiség nagyobb része ipari feldolgozásra kerül, vagyis azt a kertészeti szolgáltató vállalat vásárolja fel. Többek között így lesz értékesítve vagy 100 tonna paradicsom, s amennyiben az időjárás nem szól bele, körülbelül 300 tonna barack is. Mint ismeretes, Párkányban létezik egy közkedvelt termálfürdő. Nyári hónapokban — főleg a hétvégi napokon — a látogatók száma meghaladja a tízezret. A kertbarátok helyi szervezetének vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy a fürdő területén hetente legalább 100—120 mázsa gyümölcsöt lehetne értékesíteni, miáltal nagyon jó szolgálatot tennének a fürdőzőknek. Ogy határozták tehát, hogy saját elárusító hely létesítésével megszervezik a fürdő gyümölccsel és néhány zöldségfélével való ellátását. Ehhez azonban raktározásra és árusításra alkalmas, kisebb méretű, nyárilakszerű építmény szükséges, és az áru rendszeres szállítását is meg kell oldani valahogy. A szervezet jelenlegi anyagi helyzete nem teszi lehetővé a 35— 40 ezer koronába kerülő építmény beszerzését, a városi nemzeti bizottság pedig nem kölcsönözheti ki a tulajdonában levőt, mivel az szociális célokat szolgál. így a jő és hasznos elképzelés gyakorlati kivitelezése valószínűleg elmarad. Pedig, véleményem szerint, ha a fürdő igazgatósága és felettes szervei összefognának a kezdeményezőkkel, a kérdést közmegelégedésre meg lehetne oldani. A bevezetőben már érzékeltettem, hogy a kertbarátok párkányi alapszervezete a nagy taglétszámúak közé tartozik. A város gyors fejlődése és a lakosság létszámának rohamos növekedése az utóbbi években nehézkessé tette a tagsággal való kapcsolat fenntartását és a szervezeti életet. Szükségessé vált az alapszervezetet részlegszervezetekre bontani. Jelenleg öt részlegszervezet létezik. Mindegyiknek saját vezetősége van, mely közvetlen kapcsolatot tart a tagsággal, taggyűléseket szervez és szükség esetén közvetítő szerepet tölt be a tagok és az alapszervezet vezetősége között. Persze, a részlegszervezetek vezetőségére hárul a jövőben a tagság szakmai fejlődéséről való gondoskodás is, főleg szakelőadások szervezése formájában. Az persze természetes, bogy a részlegszervezetek nem képeznek önálló gazdasági egységet, tehát az alapszervezet vagyona oszthatatlan. A részlegszervezetek tevékenységének összehangolását az alapszervezet vezetősége végzi, melyben minden részlegszervezetet két-két személy képvisel. A párkányi kertbarátok, kertészkedők és gyümölcstermesztők szervezete sokrétű tevékenységet folytat. A szervezeti problémák és az áruforgalmazási feladatok teljesítésének szervezése, s a további dolgok nagyon megterhelik a szervezet tiszteletbeli tisztségviselőit. Ezért mind gyakrabban vetődik fel az a kívánság, hogy a szervezetnek legyen fizetett ügyintézője. Ogy néz ki azonban, hogy ez — legalább is egyelőre — csak kívánság marad, mivel a szövetség szervezeti szabályzata e kívánság teljesítését nem teszi lehetővé. Pathé Károly lavult a termelőkedv A KIVITELEZŐKÖN MÚLIK... A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége a Chovprodukt kereskedelmi vállalattal közösen rendezte meg a közelmúltban Bratislavában a kisállattenyésztéshez szükséges kellékek kiállítását. A rendezvény mindenekelőtt a házinyulak, a baromfi és a prémes állatok tenyésztését megkönnyítő eszközök bemutatására irányult. A célszerűen kialakított nyűiketrecek, baromfietetők, trágyagyűjtők és itatóberendezé sek mellett olyan újdonságok is kiállításra kerültek, mint az ötletes megoldású nutviaetető, a házinyulak, illetve a baromfi biztonságos szállítására szolgáló speciális ketrecek, és még sok más hasznos kisállattenyésztői kellék. Mint azt dr. Jozef Juriga, a Chovprodukt kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondotta, a kiállítás megrendezésével az volt a fő céljuk, hogy a bemutatott kellékek gyártására kivitelezőket találjanak. Az eddigi előjelek erre nékve biztatóak. A kiállításra 27 üzem, szövetkezet küldte el képviselőit, közülük huszonkettőn mutattak érdeklődést valamelyik bemutatott darab gyártása iránt. Így a preSovi Elektro plast Kisipari Termelőszövetkezet (Ktsz) előzetesen elvállalta nyúlketrecek, valamint etetők és ítatők gyártását. A santovkai Forrás Efsz már korábban készített nyúlketrecelemeket magyarországi szövetkezetek részére, szerződés alapján; a gyártást most ügy kívánják bővíteni, hogy a hazai piacra is jusson a termékekből. A Nová Baňa-i Kvetá Ktsz vízibaromfi számára tervezett fürdőmedencék gyártására tett Ígéretet, a kassai (Košice) Kovoslužba pedig a házinyulak ketrecére szerelhető, szálastakarmány-tárolők, baromfietetők és csontzúzók gyártását vállalta. Ugyancsak ők tettek ígéretet a bemutatott akváriumi vízmelegítő és oxlgéndúsítő gyártására is. A bratislavai Kovodružstvoval és a zvolení Járási Iparvállalattal szintén nyúlketrecek gyártására született megegyezés. A trnavai Tatrachema Ktsz nutrlaketreceket, nutriaetetőket és ltatókat, házinyulak számára készült szemestakarmány-tárolókat és galambházakat ígér még ebben az évben. A kiállítás egyik érdekes és várhatóan közérdeklődésre számot tartó darabja volt a pré mes állatok bőrének károsodásmentes szárítását biztosító, ötletes megoldású bőrfeszítő; gyártására a poriadie-i Haladás Efsz képviselője tett előzetes ígéretet. A Kokava nad Rimanicou-i Kokavan Ktsz jóvoltából pedig remélhetőleg hamarosan megjelennek majd a kisállattenyésztói kellékek szaküzleteiben a házinyulak szállítására szolgáló, új kon-« strukciőjű ketrecek. A Piesta ny-i Alkotás Ktsz a fahulladékot kívánja hasznosítani a baromfitartásra és szállításra szolgáló ketrecek gyártásával. A felsoroltakon kívül még pl.a bratislavai Univerzál Ktsz és a Dunajská Lužná-i Hajnal Efsz tett ígéretet néhány be-* mutatott kellék gyártására. A kisállattenyésztők számára aligha kell hangsúlyozni annak hasznosságát, ha ezek a kellé-; kék mielőbb megjelennének az üzletekben. A gyártók számára pedig a hulladékok és melléktermékek gazdaságos kihasználását jelentheti a vállalkozás, hiszen a szóban forgó cikkek nagy többsége ilyen forrásokból is előállítható. Elsősorban rajtuk múlik tehát, hogy ezek a hasznos segédeszközök mikor válnak hozzáférhetővé a kisállattenyésztők egyre bővülő tábora számára. VASS GYULA Edénkért a hegyekben Az apró gyümölcsöt ringató fák békésen bókolnak a délutáni uerőfényben. A házat, Kerekes Lajos bátyámék portáját, és az egész falut a táj vadregényes romantikája veszi körül. Amíg szólongatásómra előjön a gazda, végigtekintek a kerten. A változatosság gyönyörködtet, mindenütt virág, zöldség, sarjadó élet és üdeség. Megkapó látványt nyújtanak a‘ százféle színárnyalatban pompázó rózsák, kardvirágok. A fák árnyékában málna-, feketeribiszke- és köszmétebokrok nyújtóznak, természetesen gondosan megkapálva és kikarózva. A rendezett ágyúsokban zöldség növekedik. Ahol pedig a kert lapálya meredekbe szökik, fénylő szempárként világít a két — egyenként körülbelül huszonöt négyzetméteres — fóliasátor. Még nézelődnék, de az ólak rejtekéből előlép Lajos bátyám, a hetvennyolc éves házigazda, nyomábaň a feleségével. — A nyulakat etetjük, jöjjön, nézze meg, milyen aranyosak — csábít szép szóval Mari néném. A házilag barkácsolt ketrecekben vagy negyven hófehér új-zélandi nyuszi ebédel. — Mi a menü? — kíváncsiskodom, és közelebb, lépek a ketrecekhez. — Naponta háromszor etetünk. A nyúltáp elfogyott, így most árpadarát, füvet, két szersültet, tejet, száraz kenyeret és zöldséghulladékot kapnak — sorolja Lajos bácsi. — Meg almát. Télen négy mázsa almát etettünk föl a nyulakkal. A tapsifülesek végtelenül szelídek, kézből majszolják a kínált eleséget. A bácsi meg a néni becézi, simogatja őket. — A múltkoriban, közvetlenül fiadzás után, az egyik anyanyúl elpusztult. A kicsinyeknek injekciós fecskendővel adagoltam a tejet — meséli Marni néni. — Ügy örültem, hogy valamennyi életben maradt. Lajos bácsi nyakonragad egy jókora vászontarisznyát és rá zogatja kifele a friss zöldet. — Látom, zöldtakarmánynak nincsenek szűkében. — A látszat néha csal — mondja az öreg, és tovább rázogatja a dagadó tarisznyát. — Az útszéleken meg az árokpartokon szedegetjük össze a napi szükségletet, de az állami gazdaság vezetői ezt is rossz szemmel nézik. Mintha nem örülnének annak, hogy boldogulni akarunk. Pedig, de sok elfekvő területen vénül el kaszálatlanul a dús fű ... Sokak nevében mondom: ha csak egy picikét is támogatnák a kezdéményezőket, többen vállalkoznának nyúltenyésztésre. Mi négy éve két anyával kezdtük, és tavaly már százötven kiló nyúlhúst adtunk a Branko vállalatnak. Ennyivel az idén is számolhatnak, hacsak közbe nem jön valami. Ugyanis errefelé még botladozik az állategészségügyi szolgáltatás. — Ogy tudom, Lajos bátyám világ életében a természet nagy barátja volt. Életének nagyobbik részét az erdőben élte le. Tizenhét éven át ostromolta az égbenyúló fenyőket, s a felesége segítségével több mint ezer mázsa fenyőtobozt gyűjtött. A környéken vállalkozó ember hírében áll. Miből meríti azt a sok energiát, ami e kis földi paradicsom napi tennivalóinak elvégzéséhez szükséges? — A nehéz élethelyzetek, a nagy és sokszor lehetetlennek tűnő feladatok megsokszorozzák az ember ereiét, megtanítják az ésszerűségre, makaccsá és kitartóvá teszik az embert. Nagyon szeretem a könyveket, azokból is sokat tanultam, de mindig akadtak a környezetemben tapasztalt, segítőkész emberek. Sajnos, olyanok is, akik irigykedve nézték, hogy boldogulok, hogy viszem valamire, s ha egy módjuk volt rá, borsot törtek az orrom alá. Sokat harcoltam az életben, és ez edzetté tett. Megtanultam, hogy nem szabad megrettenni a nehézségek láttán. Lajos bátyám mélyet sóhajtott, amolyan tüdőtágító, igazi tavaszi4lélegzetvétellel, azután még hozzátette: — Fizikailag könnyű elviselni a megpróbáltatásokat, de a megtépázott idegrendszert nehéz kigyógyítani. De, talán hagyjuk a múltat. Vár a kert, locsolni kell. Látja ezt a víz-' pumpát? Nyolcszáz koronát adtam érte, de nem sajnálom a pénzt. így, talicskára szerelve könnyen mozgatható, s pillanatok alatt a kertbe juttatja a közeli patak vizét. Lajos bátyám megragadja a talicskát s már indul is a ház előtt csörgedező patakhoz. Pillanatok alatt kész a szereléssel, s már indítja is a szivatytyút. A száraz föld mohón issza a vizet, minden éled, mozdul körülöttünk. Oj színek és illatok születnek... Korcsmára* László нЗжщ/MLASZIILUIIK A krizantém változatainak többsége ősszel virágzik. Az ilyenkor uralkodó hűvös, csapadékos időjárás kedvez a növényzetre veszélyes gombabetegségeknek és fonálférgeknek. A gombabetegségek közül legveszélyesebb a szürkepenészes virágrothadás, amely már a bimbók kialakulásától kezdve károsíthat. Mivel a fagyveszély miatt a virágokat takarni kell, a fertőződés veszélye fokozódik. A kártétel a sziromlevelek barnafoltosságában, hervadásában és későbbi rothadásában nyilvánul meg. Hajtató berendezésekben a túlöntözés, a magas páratartalom és a rossz szellőztetés teremt kedvező életfeltételeket a gomba részére. A szürkepenészes rothadás agrotechnikai eljárásokkal (árasztásos öntözés, nagyobb tőtávolság, kiadós szellőztetés) védekezünk. Amikor megjelelnek a bimbók, tíznapos időközökben két-három alkalommal megpermetezzük (Fundazol, Topsin) a növényzetet. A szürkepenészes rothadásnak kedvező föltételek a fonál férgek terjedését is serkentik. A fonálférgek kártétele következtében a levelek alulról fölfelé sárgulni kezdenek, majd A krizantém növényvédelme megbámulnák. A kártevő a növénymaradványokban a talajban telel, előbb a gyökérzetet fertőzi, később a leveleket. Vándorolni csak nedves növényeken tnd, ezért a csapadékos időjárás, a magas páratartalom, a túlöntözés és a sűrű növényállomány kimondottan segíti a terjedését. A kártétel megelőzése szempontjából nagyon fontos a termőterület évenkénti váltása, valamint a fentiekből következő agrotechnikai intézkedések. A vegyszerek közül a‘kártétel első tüneteinek észlelésekor az Anthio vagy a Bi-58 hívható segítségül. A permetezést többször meg kell ismételni. Nagyon fontos, hogy a beteg növények maradványait elégessük. A krizantém gombabetegségei közül említést érdemel még a lisztharmat, a szeptőriás levétfoltosság, az aszkochitás betegség és a rozsda. Lisztharmat ellen a Fundazol és a Topsin, a többi betegség ellen a Ditbane, Orthocid, U-, letve Polyram combi nyújt védelmet. A kártevők közül — természetesen a fonálférgeken kívül — leggyakrabban a poloskák és a levéltetvek okoznak gondot a termelőnek. A poloskák szívogatásának hatására a zsenge levelek eltorzulnak s rajtuk sárga pontocskák láthatók (a szívás helyei). A kártevők irtására B-58, Anthio stb. használható. A levéltetvek a hajtásvégeken és leveleken szívogatnak. Ellenük Pirimor vagy Bi-58 használatát javasoljuk. MATLÁK GYÖRGY agrármérnök KÉRDÉS: Tavaly, hosszú utánjárás révén sikerült Csehországból beszereznem egy FBA tenyésznyulat, de két héttel később elpusztult Betegségének tünetei közül legfeljebb a véres vizeletet tudom gyanúsítható tényezőként említeni. Mi okozta az elhullást? Cs. Gy., S. VÁLASZUNK: A kőrmeghatározáshoz ilyen szerény adat csak ritkán elegendő, ezért mindenekelőtt azokat a tényzőket kell sorravennünk, amelyek előidézhetik vagy kizárják az említett tünetet. Maga a szállítás időtartama, illetve megfelelősége (hőmérséklet, vízellátás, légcsere), a megváltozott környezet és takarmányozás hajlamosít a >n betegedésre, amely leginkább szervi jellegű. Kísérő jelenségként azonban akár véres vizelettel is találkozhatunk. Mint önálló betegség, a vesék vagy húgyhólyag gyEld.'iása következtében is felléphet úgy, hogy a vizeletbe egyéb szerves anyagok mellett vörös vérsejtek jutnak. Tekintettel arra, hogy az Ilyen eset gyulladásos és esetleg lázas folyamat, a megbetegedésre általában a vele járó étvágytalanság figyelmeztet. Ha a véres vizeletet kiválasztó, később elpusztult állat előzőleg nem volt beteg vagy étvágytalan, akkor alapos a gyanú, hogy az elhullást a takarmány okozta. A nem nyulak részére gyártott tápok sajátos összetétele rendszerint káros hatású, de vérzést okozhat például a túlzásba vitt sóadagolás is. Ilyen vonatkozásban rendkívül veszélyesnek tekinthetjük a penészes takarmányokat. A veszélyt fokozza az a tény, hogy több penészgomba mérgező anyagokat termel, de ezeket csak laboratóriumi vizsgálattal lehet kimutatni, a takarmány egyébként etethetőnek tűnik. Adott esetben valószínűtlennek tűnik, hogy az elhullást fertőző betegség okozta. Általános fertőtlenítés után és az érvényes állategészségügyi követelmények megtartásával az állomány továbbra is sikerrel tenyészthető. A tanácskérőnek figyelmébe ajánlom a mindenkor érvényes alapszabályt, mely szerint a vásárolt állatokat feltétel nélkül járványvédelmileg gyanúsnak kell tekinteni. Következésképpen minden vásárolt állatot legalább egy hőnapra el kell különíteni és megkülönböztetett gondozásban, Illetve megfigyelésben kell részesíteni. A gyakorlati példák egész sora igazolja, hogy megéri a fáradságot, mert így megóvhatjuk állatállományunkat az esetleges betegségek behurcolásától. Dr. Kórósi Rudolf állatorvos
