Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-26 / 25. szám

A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének párkányi (Štúrovo) alapszervezete fejlődésének új, figyelemre méf­­tó szakaszát éli. Ez részben a kertészkedők számbeli növeke­déséhez szükséges feltételek megteremtésének köszönhető, részben pedig a zöldség és gyümölcs áruforgalmazásának adómentesítésével, a termelői kedv javulásával magyarázható. A kertbarátok párkányi szer­vezetének jelenleg négyszáz tagja van, de szinte biztosra vehető, hogy a közeli hónapok­ban a szervezet taglétszáma hetven-nyolcvan személlyel gya­rapodik. A taglétszám növeke­dését nem erőltetett, akciósze­rű tagtoborzás eredményezi, hanem a szervezet jó munkája. Az, hogy a szervezet vezetősé­ge a lehető legaktívabban mű­ködik közre az éveken keresz­tül nem művelt földek felkuta­tásában, szervezi, illetve intézi azok felosztását, a felosztandó területek rekultiválását, fel­­szántását, a kereskedelem igé­nyeihez igazodva irányítja és szervezi a kertészkedők terme­lő munkáját, s gondoskodik az áru folyamatos értékesítéséről. Az elmúlt években a kert­barátok párkányi alapszerveze­te áruforgalmazási szerződést csak az Érsekújvárt (N. Zám­ky) Kertészeti Szolgáltató Vál­lalattal kötött. A Zeleninával hadilábon álltak a párkányiak. Állítólag azért, mert a Zeleni­na felvásárlói a régebbi évek­ben visszaéltek monopolhelyze­tűkkel és elriasztották maguk­tól a kistermelőket. A termelő­kedv fellendülése — ami abban is megmutatkozik, hogy a múlt évekhez viszonyítva hatvan ker­tészkedővei szaporodott az áru­forgalmazási szerződést kötő kistermelők száma — azonban szükségessé tette az áruértéke­sítési lehetőségek bővítését. A háztáji árutermelés feltételezett növekedése arra ösztönözte az alapszervezet vezetőségét, hogy két irányba szervezze és bizto­sítsa az áruforgalmazás zavar­talanságát. Az ipari feldolgo­zásra szánt árut továbbra is a kertészeti szolgáltató vállalat vásárolja meg, melynek az idén is több felvásárló központja lesz Párkányban. A közvetlen fogyasztásra, vagyis az üzlet­hálózatba szánt zöldséget és gyümölcsöt pedig a Zelenina vásárolja fel. A kertbarátok helyi szerve­zete kétmillió korona értékű áru forgalmazására kötött szer­ződést a Zeleninával, vállalta az áru osztályozását, és segít­séget nyújt három-négy felvá­sárló központ létesítésében. A leszerződött áru között szere­pel 100 tonna barack, nagy mennyiségű paradicsom, kara­lábé, saláta, uborka, csemege­hagyma, sárgarépa, retek és zöldpaprika. Az aránylag gazdag áruvá­laszték mennyiségi biztosítása bizony sok gonddal járt. A szer­vezet tagjai azonban megértet­ték, hogy véget kell vetni az árutermelés régi, szervezetlen módszerének, vagyis az áru­termelést a kereskedelem igé­nyeihez kell igazítani. Tudato­sították azt is, hogy árujuk közvetlen fogyasztásra való ér­tékesítésével előnyösebb felvá­sárlási árat érhetnek el, s ezért nem idegenkednek az áru osz­tályozásától sem. A kertbarátok helyi szervezetének elnöke, Németh Imre úgy tájékozta­tott, hogy a Zeleninával kötött áruforgalmazási szerződésben rögzített értékesítési kötelezett­séget a kistermelők vállalták. A kistermelői áruforgalma­zásnak a párkányiak csak a ki­sebbik részét valósítják meg a Zeleninával. A termelt áru­­mennyiség nagyobb része ipari feldolgozásra kerül, vagyis azt a kertészeti szolgáltató vállalat vásárolja fel. Többek között így lesz értékesítve vagy 100 ton­na paradicsom, s amennyiben az időjárás nem szól bele, kö­rülbelül 300 tonna barack is. Mint ismeretes, Párkányban létezik egy közkedvelt termál­fürdő. Nyári hónapokban — főleg a hétvégi napokon — a látogatók száma meghaladja a tízezret. A kertbarátok helyi szervezetének vezetői arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a fürdő területén hetente leg­alább 100—120 mázsa gyümöl­csöt lehetne értékesíteni, mi­által nagyon jó szolgálatot ten­nének a fürdőzőknek. Ogy ha­tározták tehát, hogy saját el­árusító hely létesítésével meg­szervezik a fürdő gyümölccsel és néhány zöldségfélével való ellátását. Ehhez azonban rak­tározásra és árusításra alkal­mas, kisebb méretű, nyárilak­­szerű építmény szükséges, és az áru rendszeres szállítását is meg kell oldani valahogy. A szervezet jelenlegi anyagi hely­zete nem teszi lehetővé a 35— 40 ezer koronába kerülő épít­mény beszerzését, a városi nemzeti bizottság pedig nem kölcsönözheti ki a tulajdoná­ban levőt, mivel az szociális célokat szolgál. így a jő és hasznos elképzelés gyakorlati kivitelezése valószínűleg elma­rad. Pedig, véleményem sze­rint, ha a fürdő igazgatósága és felettes szervei összefogná­nak a kezdeményezőkkel, a kér­dést közmegelégedésre meg le­hetne oldani. A bevezetőben már érzékel­tettem, hogy a kertbarátok párkányi alapszervezete a nagy taglétszámúak közé tartozik. A város gyors fejlődése és a la­kosság létszámának rohamos növekedése az utóbbi években nehézkessé tette a tagsággal való kapcsolat fenntartását és a szervezeti életet. Szükségessé vált az alapszervezetet részleg­szervezetekre bontani. Jelenleg öt részlegszervezet létezik. Mindegyiknek saját vezetősége van, mely közvetlen kapcsola­tot tart a tagsággal, taggyűlé­seket szervez és szükség ese­tén közvetítő szerepet tölt be a tagok és az alapszervezet vezetősége között. Persze, a részlegszervezetek vezetőségére hárul a jövőben a tagság szak­mai fejlődéséről való gondos­kodás is, főleg szakelőadások szervezése formájában. Az per­sze természetes, bogy a rész­legszervezetek nem képeznek önálló gazdasági egységet, te­hát az alapszervezet vagyona oszthatatlan. A részlegszerve­zetek tevékenységének össze­hangolását az alapszervezet vezetősége végzi, melyben min­den részlegszervezetet két-két személy képvisel. A párkányi kertbarátok, ker­tészkedők és gyümölcstermesz­tők szervezete sokrétű tevé­kenységet folytat. A szervezeti problémák és az áruforgalma­zási feladatok teljesítésének szervezése, s a további dolgok nagyon megterhelik a szerve­zet tiszteletbeli tisztségviselőit. Ezért mind gyakrabban vető­dik fel az a kívánság, hogy a szervezetnek legyen fizetett ügyintézője. Ogy néz ki azon­ban, hogy ez — legalább is egyelőre — csak kívánság ma­rad, mivel a szövetség szerve­zeti szabályzata e kívánság tel­jesítését nem teszi lehetővé. Pathé Károly lavult a termelőkedv A KIVITELEZŐKÖN MÚLIK... A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetsége a Chovprodukt kereskedelmi vállalattal közö­sen rendezte meg a közelmúlt­ban Bratislavában a kisállat­­tenyésztéshez szükséges kellé­kek kiállítását. A rendezvény mindenekelőtt a házinyulak, a baromfi és a prémes állatok tenyésztését megkönnyítő esz­közök bemutatására irányult. A célszerűen kialakított nyűi­­ketrecek, baromfietetők, trá­gyagyűjtők és itatóberendezé sek mellett olyan újdonságok is kiállításra kerültek, mint az ötletes megoldású nutviaetető, a házinyulak, illetve a baromfi biztonságos szállítására szol­gáló speciális ketrecek, és még sok más hasznos kisállatte­nyésztői kellék. Mint azt dr. Jozef Juriga, a Chovprodukt kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondotta, a kiállítás megrendezésével az volt a fő céljuk, hogy a bemu­tatott kellékek gyártására ki­vitelezőket találjanak. Az ed­digi előjelek erre nékve bizta­tóak. A kiállításra 27 üzem, szövetkezet küldte el képvise­lőit, közülük huszonkettőn mu­tattak érdeklődést valamelyik bemutatott darab gyártása iránt. Így a preSovi Elektro plast Kisipari Termelőszövet­kezet (Ktsz) előzetesen elvál­lalta nyúlketrecek, valamint etetők és ítatők gyártását. A santovkai Forrás Efsz már ko­rábban készített nyúlketrec­­elemeket magyarországi szövet­kezetek részére, szerződés alapján; a gyártást most ügy kívánják bővíteni, hogy a ha­zai piacra is jusson a termé­kekből. A Nová Baňa-i Kvetá Ktsz vízibaromfi számára ter­vezett fürdőmedencék gyártá­sára tett Ígéretet, a kassai (Košice) Kovoslužba pedig a házinyulak ketrecére szerelhe­tő, szálastakarmány-tárolők, ba­romfietetők és csontzúzók gyártását vállalta. Ugyancsak ők tettek ígéretet a bemutatott akváriumi vízmelegítő és oxl­­géndúsítő gyártására is. A bra­­tislavai Kovodružstvoval és a zvolení Járási Iparvállalattal szintén nyúlketrecek gyártásá­ra született megegyezés. A trnavai Tatrachema Ktsz nut­­rlaketreceket, nutriaetetőket és ltatókat, házinyulak számára készült szemestakarmány-táro­­lókat és galambházakat ígér még ebben az évben. A kiállítás egyik érdekes és várhatóan közérdeklődésre szá­mot tartó darabja volt a pré mes állatok bőrének károso­dásmentes szárítását biztosító, ötletes megoldású bőrfeszítő; gyártására a poriadie-i Hala­dás Efsz képviselője tett elő­zetes ígéretet. A Kokava nad Rimanicou-i Kokavan Ktsz jó­voltából pedig remélhetőleg hamarosan megjelennek majd a kisállattenyésztói kellékek szaküzleteiben a házinyulak szállítására szolgáló, új kon-« strukciőjű ketrecek. A Pies­ta ny-i Alkotás Ktsz a fahulla­­dékot kívánja hasznosítani a baromfitartásra és szállításra szolgáló ketrecek gyártásával. A felsoroltakon kívül még pl.­­a bratislavai Univerzál Ktsz és a Dunajská Lužná-i Hajnal Efsz tett ígéretet néhány be-* mutatott kellék gyártására. A kisállattenyésztők számára aligha kell hangsúlyozni annak hasznosságát, ha ezek a kellé-; kék mielőbb megjelennének az üzletekben. A gyártók számára pedig a hulladékok és mellék­­termékek gazdaságos kihasz­nálását jelentheti a vállalko­zás, hiszen a szóban forgó cik­kek nagy többsége ilyen forrá­sokból is előállítható. Elsősor­ban rajtuk múlik tehát, hogy ezek a hasznos segédeszközök mikor válnak hozzáférhetővé a kisállattenyésztők egyre bő­vülő tábora számára. VASS GYULA Edénkért a hegyekben Az apró gyümölcsöt ringató fák békésen bókolnak a dél­utáni uerőfényben. A házat, Kerekes Lajos bátyámék portá­ját, és az egész falut a táj vad­­regényes romantikája veszi kö­rül. Amíg szólongatásómra elő­jön a gazda, végigtekintek a kerten. A változatosság gyö­nyörködtet, mindenütt virág, zöldség, sarjadó élet és üde­­ség. Megkapó látványt nyújta­nak a‘ százféle színárnyalatban pompázó rózsák, kardvirágok. A fák árnyékában málna-, fe­keteribiszke- és köszmétebok­rok nyújtóznak, természetesen gondosan megkapálva és kika­­rózva. A rendezett ágyúsokban zöldség növekedik. Ahol pedig a kert lapálya meredekbe szö­kik, fénylő szempárként vilá­gít a két — egyenként körül­belül huszonöt négyzetméteres — fóliasátor. Még nézelődnék, de az ólak rejtekéből előlép Lajos bátyám, a hetvennyolc éves házigazda, nyomábaň a feleségével. — A nyulakat etetjük, jöjjön, nézze meg, milyen aranyosak — csábít szép szóval Mari né­­ném. A házilag barkácsolt ketre­cekben vagy negyven hófehér új-zélandi nyuszi ebédel. — Mi a menü? — kíváncsis­kodom, és közelebb, lépek a ketrecekhez. — Naponta háromszor ete­tünk. A nyúltáp elfogyott, így most árpadarát, füvet, két szer­­sültet, tejet, száraz kenyeret és zöldséghulladékot kapnak — sorolja Lajos bácsi. — Meg al­mát. Télen négy mázsa almát etettünk föl a nyulakkal. A tapsifülesek végtelenül sze­lídek, kézből majszolják a kí­nált eleséget. A bácsi meg a néni becézi, simogatja őket. — A múltkoriban, közvetle­nül fiadzás után, az egyik anyanyúl elpusztult. A kicsi­nyeknek injekciós fecskendővel adagoltam a tejet — meséli Marni néni. — Ügy örültem, hogy valamennyi életben ma­radt. Lajos bácsi nyakonragad egy jókora vászontarisznyát és rá zogatja kifele a friss zöldet. — Látom, zöldtakarmánynak nincsenek szűkében. — A látszat néha csal — mondja az öreg, és tovább rá­­zogatja a dagadó tarisznyát. — Az útszéleken meg az árok­partokon szedegetjük össze a napi szükségletet, de az álla­mi gazdaság vezetői ezt is rossz szemmel nézik. Mintha nem örülnének annak, hogy boldogulni akarunk. Pedig, de sok elfekvő területen vénül el kaszálatlanul a dús fű ... So­kak nevében mondom: ha csak egy picikét is támogatnák a kezdéményezőket, többen vál­lalkoznának nyúltenyésztésre. Mi négy éve két anyával kezd­tük, és tavaly már százötven kiló nyúlhúst adtunk a Branko vállalatnak. Ennyivel az idén is számolhatnak, hacsak közbe nem jön valami. Ugyanis erre­felé még botladozik az állat­egészségügyi szolgáltatás. — Ogy tudom, Lajos bátyám világ életében a természet nagy barátja volt. Életének na­gyobbik részét az erdőben élte le. Tizenhét éven át ostromolta az égbenyúló fenyőket, s a felesége segítségével több mint ezer mázsa fenyőtobozt gyűj­tött. A környéken vállalkozó ember hírében áll. Miből merí­ti azt a sok energiát, ami e kis földi paradicsom napi tenniva­lóinak elvégzéséhez szükséges? — A nehéz élethelyzetek, a nagy és sokszor lehetetlennek tűnő feladatok megsokszoroz­zák az ember ereiét, megtanít­ják az ésszerűségre, makaccsá és kitartóvá teszik az embert. Nagyon szeretem a könyveket, azokból is sokat tanultam, de mindig akadtak a környeze­temben tapasztalt, segítőkész emberek. Sajnos, olyanok is, akik irigykedve nézték, hogy boldogulok, hogy viszem vala­mire, s ha egy módjuk volt rá, borsot törtek az orrom alá. Sokat harcoltam az életben, és ez edzetté tett. Megtanultam, hogy nem szabad megrettenni a nehézségek láttán. Lajos bátyám mélyet sóhaj­tott, amolyan tüdőtágító, igazi tavaszi4lélegzetvétellel, azután még hozzátette: — Fizikailag könnyű elvisel­ni a megpróbáltatásokat, de a megtépázott idegrendszert ne­héz kigyógyítani. De, talán hagyjuk a múltat. Vár a kert, locsolni kell. Látja ezt a víz-' pumpát? Nyolcszáz koronát ad­tam érte, de nem sajnálom a pénzt. így, talicskára szerelve könnyen mozgatható, s pillana­tok alatt a kertbe juttatja a közeli patak vizét. Lajos bátyám megragadja a talicskát s már indul is a ház előtt csörgedező patakhoz. Pil­lanatok alatt kész a szerelés­sel, s már indítja is a szivaty­­tyút. A száraz föld mohón issza a vizet, minden éled, mozdul körülöttünk. Oj színek és illa­tok születnek... Korcsmára* László нЗжщ/­MLASZIILUIIK A krizantém változatainak többsége ősszel virág­zik. Az ilyenkor uralko­dó hűvös, csapadékos időjárás kedvez a növényzetre veszé­lyes gombabetegségeknek és fonálférgeknek. A gombabetegségek közül legveszélyesebb a szürkepené­szes virágrothadás, amely már a bimbók kialakulásától kezd­ve károsíthat. Mivel a fagyve­szély miatt a virágokat takarni kell, a fertőződés veszélye fo­kozódik. A kártétel a szirom­levelek barnafoltosságában, her­­vadásában és későbbi rothadá­­sában nyilvánul meg. Hajtató berendezésekben a túlöntözés, a magas páratartalom és a rossz szellőztetés teremt ked­vező életfeltételeket a gomba részére. A szürkepenészes rothadás agrotechnikai eljárásokkal (á­­rasztásos öntözés, nagyobb tő­távolság, kiadós szellőztetés) védekezünk. Amikor megjelel­nek a bimbók, tíznapos időkö­zökben két-három alkalommal megpermetezzük (Fundazol, Topsin) a növényzetet. A szürkepenészes rothadás­nak kedvező föltételek a fonál férgek terjedését is serkentik. A fonálférgek kártétele követ­keztében a levelek alulról föl­felé sárgulni kezdenek, majd A krizantém növény­­védelme megbámulnák. A kártevő a nö­vénymaradványokban a talaj­ban telel, előbb a gyökérzetet fertőzi, később a leveleket. Vándorolni csak nedves növé­nyeken tnd, ezért a csapadé­kos időjárás, a magas páratar­talom, a túlöntözés és a sűrű növényállomány kimondottan segíti a terjedését. A kártétel megelőzése szem­pontjából nagyon fontos a ter­mőterület évenkénti váltása, valamint a fentiekből követke­ző agrotechnikai intézkedések. A vegyszerek közül a‘kártétel első tüneteinek észlelésekor az Anthio vagy a Bi-58 hívható segítségül. A permetezést több­ször meg kell ismételni. Na­gyon fontos, hogy a beteg nö­vények maradványait eléges­sük. A krizantém gombabetegsé­gei közül említést érdemel még a lisztharmat, a szeptő­­riás levétfoltosság, az aszko­­chitás betegség és a rozsda. Lisztharmat ellen a Fundazol és a Topsin, a többi betegség ellen a Ditbane, Orthocid, U-, letve Polyram combi nyújt vé­delmet. A kártevők közül — termé­szetesen a fonálférgeken kívül — leggyakrabban a poloskák és a levéltetvek okoznak gon­dot a termelőnek. A poloskák szívogatásának hatására a zsenge levelek eltorzulnak s rajtuk sárga pontocskák lát­hatók (a szívás helyei). A kár­tevők irtására B-58, Anthio stb. használható. A levéltetvek a hajtásvégeken és leveleken szí­­vogatnak. Ellenük Pirimor vagy Bi-58 használatát javasoljuk. MATLÁK GYÖRGY agrármérnök KÉRDÉS: Tavaly, hosszú utánjárás ré­vén sikerült Csehországból be­szereznem egy FBA tenyész­­nyulat, de két héttel később elpusztult Betegségének tüne­tei közül legfeljebb a véres vizeletet tudom gyanúsítható tényezőként említeni. Mi okoz­ta az elhullást? Cs. Gy., S. VÁLASZUNK: A kőrmeghatározáshoz ilyen szerény adat csak ritkán ele­gendő, ezért mindenekelőtt a­­zokat a tényzőket kell sorra­­vennünk, amelyek előidézhetik vagy kizárják az említett tü­netet. Maga a szállítás időtartama, illetve megfelelősége (hőmér­séklet, vízellátás, légcsere), a megváltozott környezet és ta­karmányozás hajlamosít a >n betegedésre, amely leginkább szervi jellegű. Kísérő jelenség­ként azonban akár véres vize­lettel is találkozhatunk. Mint önálló betegség, a vesék vagy húgyhólyag gyEld.'iása kö­vetkeztében is felléphet úgy, hogy a vizeletbe egyéb szer­ves anyagok mellett vörös vér­sejtek jutnak. Tekintettel arra, hogy az Ilyen eset gyulladásos és esetleg lázas folyamat, a megbetegedésre általában a vele járó étvágytalanság figyel­meztet. Ha a véres vizeletet kivá­lasztó, később elpusztult állat előzőleg nem volt beteg vagy étvágytalan, akkor alapos a gyanú, hogy az elhullást a ta­karmány okozta. A nem nyu­­lak részére gyártott tápok sa­játos összetétele rendszerint káros hatású, de vérzést okoz­hat például a túlzásba vitt só­adagolás is. Ilyen vonatkozás­ban rendkívül veszélyesnek tekinthetjük a penészes takar­mányokat. A veszélyt fokozza az a tény, hogy több penész­gomba mérgező anyagokat ter­mel, de ezeket csak laborató­riumi vizsgálattal lehet kimu­tatni, a takarmány egyébként etethetőnek tűnik. Adott eset­ben valószínűtlennek tűnik, hogy az elhullást fertőző be­tegség okozta. Általános fertőt­lenítés után és az érvényes ál­lategészségügyi követelmények megtartásával az állomány to­vábbra is sikerrel tenyészthe­tő. A tanácskérőnek figyelmé­be ajánlom a mindenkor érvé­nyes alapszabályt, mely sze­rint a vásárolt állatokat fel­tétel nélkül járványvédelmileg gyanúsnak kell tekinteni. Kö­vetkezésképpen minden vásá­rolt állatot legalább egy hő­napra el kell különíteni és megkülönböztetett gondozás­ban, Illetve megfigyelésben kell részesíteni. A gyakorlati példák egész sora igazolja, hogy megéri a fáradságot, mert így megóvhatjuk állat­­állományunkat az esetleges be­tegségek behurcolásától. Dr. Kórósi Rudolf állatorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom