Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-26 / 25. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 8 1982. június 26. P Sí Csonka László 1965-ben végezte el a pedagógiai főiskolát. Leleszre (Le­les) helyezték, ott kezdte nevelői pályafutását. A nagytárkányi (Veľké Trakany) születésű fiatal pedagógus első munkahelyén IIIJII bizonyítani akart... ‘ Szép emlékeket idéz azokból az időkből,. amikor először érezte iga­zán a „katedrán“ töltött percek iz­galmát. Rövidesen bekapcsolódott a község társadalmi életébe, s Így meg­ismerték és megszerették őt a falu lakói. Mégis visszavágyott szülőfalu­jába, s amikor erre lehetőség adó­dott, egy percig sem habozott: hat­vanhattól Nagytárkányban tanít. A- kik ismerik őt, izig-vérig pedagó­gusnak tartják. Véleménye szerint az eszményi pe­dagógus szereti, s a munka szerete­­tére neveli a gyerekeket. Ügyel arra, hogy a tanulók szabadidejüket hasz­nosan töltsék, s olyan képességek­kel rendelkezik, amelyekkel a gyer­mekben fokozza a felfedezés élmé­nyét, kamatoztatja a gyermekek ötle­teit. — Amikor Csonka Lászlót a laká­sán felkerestem, épp a gyümölcsfá­kat permetezte. Miután munkáját be­fejezte, az ízlésesen berendezett szo­bában, a szakkönyvek, a szépirodal­mi alkotások és a folyóiratok biro­dalmában folytattuk a beszélgetést. Feleségem göntöri születésű, magyar-szlovák szakos pedagógus. Engem 1974-ben neveztek ki az isko­la igazgatójának. Az iskolában több mint kétszáz gyermek tanul, tehát a felelősség elég nagy. Nem „mumus­ként“ ülök be az órákra, hanem csendes szemlélőként, s amikor véle­ményt mondok, mindig a segítőszán­dék, a buzdítás vezet. Tudom, milyen jól esik az elismerő szó, néha egy pillantás is elég a biztatáshoz. — A faluval együttélő pedagógus nemcsak tanít, hanem maga is tahul a faluban élő emberektől. Szükség van az emberi kapcsolatokra, a be­szélgetésekre, olykor-olykor a segít­ségünkre is. A tantestület tagjai részt vesznek a cukorrépa kapálásá­ban, a terménybetakarításban és az őszi csúcsmunkák idején is sokat segítenek a helyi szövetkezetnek. Csonka László napi munkája mel­lett számos társadalmi megbízatás­nak tesz eleget. Tagja a falusi párt­­szervezet vezetőségének, a CSEMA­­OOK és a többi tömegszervezetek te­vékenységéből is derekasan kivesz4 részét kollégáival együtt. Talán ezért is pezsgő a kulturális élet a község­ben. Egyébként az iskolának tizenhat pedagógusa van, akik megfelelő ké­pesítéssel rendelkeznek. A szakmai továbbképzést mégis szívügyüknek tartják. Sokan élnek a tanulás meg­annyi lehetőségével. Ez így van rendjén, mivel a pedagógus tovább­képzés, önművelés nélkül aligha tud megfelelni a növekvő követelmények­nek. A tanév végén a többi pedagógus­sal együtt Csonka Lászlónak is kel­lemes vakációt kívánunk. ILLÉS BERTALAN m AKOTT PARAJ: Megtisztítunk, ff több, váltott vízben megmosunk *■ 75 deka parajt. Leöntjük any­­nyi vízzel, hol ellepte, és egy hús­leveskockát, meg kevés sót beletéve puhára főzzük. Leszűrjük, késsel ösz­­szevagdaljuk, és összekeverjük két deci tejföllel, egy tojássárgával, öt deka vajjal meg kevés törött borssal. A felét kivajazott, tűzálló tálba terít-A jó konyha titkaiból jük, kirakjuk két, karikára vágott kemény tojással, és a maradék pa­rajt rásimítva, tetejét meghintjük 1—2 evőkanál zsemlemorzsával meg W deka elkapart füstölt szalonnával. A sütőben megsütjük. U IDEG SAJTOS KARALÁBÉ: H Nyolc darab szép zsenge ka­* * ralábét meghámozunk, gömbö­lyű karalábékifúróval kivájunk, és sós vízben, a kivájt részekkel együtt megfőzzük, majd a levét kevés ecet­tel, cukorral ízesítve, abban hagyjuk kihűlni. Leszűrjük, és üregükkel fel­felé tálra ültetjük, a kivájt darabok­kal körülrakjuk. Simára keverünk 20 deka krémsajtot, 10 deka reszelt márványsajttal, öt deka puha vajjal, sóval, törött borssal, 1—1 csokor ösz­­szevagdalt snidlinggel, petrezselyem­mel, meg kaporral, és a karalábék üregébe töltjük. Jégbe hűtve kínál­juk. (A tálra tehetünk még ecetes­sós vízben főtt, gömbölyű darabokra vágott új sárgarépát is.f BÚCSÚZOM,., Az Ipolysági (Šahy) Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában növénytermesztés-gépészeti szakra nyert képesítést május végén Kollár Géza tizenkilenc éves fiatalember. Az iskola tanárai, nevelői fájó szívvel búcsúztak tőle, hiszen az iskola büszkesége, példaképe volt négy éven át. A sikeres érettségi vizsga után vele beszél­gettem rövid pályafutásáról. Megtudtam tőle, hogy a csicsói 4CiCov) alapiskolában jeles ta­nuló volt. Szabadidejében sokat sportolt és olvasott. Szerette a gépeket, és már tizennégy éves korában elhatározta, hogy mezőgazdasági gépészmérnök lesz. A sportot Bencsik Vilmosné torna­szakos tanítónője kedveltette meg vele az alapiskolában. Már ekkor ki­váló eredményeket ért el 60 méteren, 4 X 100-as váltóban és távolugrásban. Ipolyságon Bilik György tornatanár jóvoltából s természetesen önszorga­lomból eljutott Hlohovecre az orszá­gos válogatott összpontosítására. Fel­figyeltek rá a kerületben is, hiszen négy év alatt tizenkilenc v elismerő oklevelet szerzett a mezőgazdasági iskolák kerületi és országos atlétikai versenyein. Pálinkás Tiborné, szeretett osztály­­főnöke a legjobb tanulónak tartotta őt az érettségiző osztályban. De az Iskolán kívüli munkából is bőven ki­vette részét. Három évig volt az is­kola SZISZ elnöke, kiváló eredmé­nyeket ért el honvédelmi versenye­ken, a tánccsoportban, a szavaló- és kiejtési versenyeken. A kollégiumban ügyesen szervezte a vetélkedőket és egyéb kultúrműsorokat. Érettségi­­bizonyítványa jeles. És most ismét izgul. A Nitrai Me­zőgazdasági Főiskolán szeretné tanul­mányait folytatni. Amikor nyári terveiről érdeklőd­tem,-röviden azt válaszolta, hogy a kimerítő vizsgák után a csicsói szö­vetkezetben szeretné kamatoztatni az iskolában szerzett elméleti-gyakorlati tudását. Majd augusztusban SZ1SZ- táborozáson vesz részt Ipolyságon. — Ha nem sikerülne a főiskolára bejutnom, remélem a gyakorlatban is megtalálom számításomat — mon­dotta búcsúzóul a szerény, de köz­kedvelt Kollár Géza. Kép és szöveg: Belányi János > *> »I* •> ♦> ♦> *> ♦> •> ♦> ♦> ♦> ♦> v ♦> v v ♦> ♦> ❖ *> *> ♦> *> •> ♦> •> ♦> * BUGA DOKTOR válaszol Vezekényi (Vozokany) olvasónk levelében azt kérdezi, mi a szarkőma ég okozhatja-e csontülés. Válaszom: a szarkóma (sarcoma) rendszer nélküli, rosszindulatú, tá­­masztószöveti daganat, ami lehet kötő-, ér-, porc-, csont- és vérnyirok­­rendszer eredetű. Gyógyítása bonyolult, de ha korán — az áttétel kialakulása előtt — alkalmazzák, számos esetben sikerrel járhat. Módjai sebészeti eltávolí­tás, sugaras kezelés és sejtfékező, úgynevezett, citosztatikus gyógysze­rek alkalmazása. A gyanú esetén is azonnal kórházba kell utalni a be­teget, hogy az eléggé különleges vizsgálatokat elvégezhessék és gyorsan döntsenek a további kezelést illetően. Keletkezésével kapcsolatban a vélemények határozatlanok. Szóba jöhet az öröklés, pontosabban a hajlam öröklése. Beszélhetünk azokról a fejlő­dési zavarokról, amelyek daganatképzódéshez vezethetnek. Ezek közé tartoznak az úgynevezett megelőző állapotok, a festékes anyajegyek, a különféle ér, porc, csont és egyéb torzulások, amelyek hosszabb idő alatt elveszítik fajlagos tulajdonságukat és burjánzani kezdenek. Nem ♦> <£♦ ♦> *1* *1* •> ♦> »> ♦> •> «> ♦> ♦> ♦> •> ♦> ♦> ♦> »> ♦> ♦> ♦> «> »> »> »> ♦> ♦> *** *♦* ♦»* * C* ❖ *** *♦* *»* *** *** *** *** *»* *1* *2* *2» szabad számításon kívül hagyni a tartós ingereket sem, amelyeknek fő­leg a karcinomák kialakításában van komoly szerepük. Mindezeket az igazságokat a kutatóintézetek közük, ahol főleg az állatkísérletek bizo­nyítanak. Válaszom nem volna teljes, ha nem felelnék в feladott kérdésre: okoz­hat-e szarkómát a csont megütése? Az vitathatatlan, hogy az Inger — főleg a tartós inger — komolyan számításba vehető a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A csont megütése inger. No de idézem Ródé professzor írását: „Rosszindulatú daganat ritkán jön létre egyetlen inger hatására. Valódi rák esetében erre alig tudunk példát, de bizonyos szarkómák, különösen a csontszar­­kőmák keletkezésénél nem tudjuk kizárni ezt a lehetőséget sem.“ Itt tehát a negatívum válik pozitívvé, bizonyítóvá. Ródé professzor nem meri kizárni a megütést, mint daganatokoző lehetőséget. Nos, én sem, és így válaszom: sajnos előfordulhat. Elképzelhető. És az utolsó kérdés: Mik a tünetei ennek a betegségnek? Erre azért nem lehet válaszolni, mert szédületesen sokféle lehet, aszerint, hogy hol, milyen formában, milyen lehetőségek között keletkezett, és azóta mi tör­tént vele. Kórtani szempontból tehát kizárólag a kórházi kivizsgálás, az ott ké­szülő leletek és a szövettani eredmények bizonyíthatnak. .--------^ KU Túnius 28 { Hétfő , » LEVENTE, IRÉN 1 BEÄTA Június 29 < Kedd ! PÉTER, PÄL , PETER, PAVOL Június 30 Szerda i Pál i MELÄNIA Július 1 I Csütörtök < ’ TIHAMÉR j DIANA Július 2 Péntek OTTÓ i BERTA Július 3 i Szombat -KORNÉL MILOSLAV Július 4 1 Vasárnap < ULR1K , PROKOP ĹCrtb g .AJ* J 1 (ргцапТ Qj?* ^ j ®g| (TADZSIK MESE) Hajdanában — da­nában élt egyszer egy gazdag meg egy szegény еефег. Szomszédok voltak, csak a kerítés választotta el őket egymástól. A gazdagnak nagy portája volt, szép házakkal, kert­tel, vízmedencével, mé­nessel, sok marhával és rengeteg jószággal. Szol­gákat tartott, és három szép lányt vett feleségül. A szegénynek azonban az egy szem kunyhóján, kis udvarán és kevéske jószágán kívül az égvilá­gon semmije se volt. Mindig nehéz, piszkos munkát végzett. Egy szép napon, mi­dőn fáradtan hazatért a munkából, és megivott egy bögrével a felesége főzte híg levesből, beko­pogott hozzá a gazdag ember egyik szolgája, s így szólt: — Hívat a gazdám, azt mondta, jöjjek érted, mihamarabb vigyelek el hozzá. — Miért lehet szüksége rám a gaz­dádnak? — csodálkozott a szegény ember. — Nem tudom — válaszolta a szol­ga. Selyemtakarón hevert a gazdag ember a medence mellett. — Kerülj beljebb, szomszéd — szólt a gazdag, megpillantva a szegény embert. — Sohase nézel be hozzám. Pedig bizonyára szükséged lenne er­­re-arra, de nem kérsz tőlem semmit. — Mindenkinek meg kell eléged­nie azzal, amije van — felelte a sze­gény. — Túlságosan büszke vagy — csó­válta a fejét a gazdag. — Gyere, ülj le. A szegény ember lekuporodott a medence szélére. — Kérdezni akarok tőled vulamit — folytatta a gazdag. — Jól tudod, hogy nem szenvedek hiányt semmi­ben. A madártól fejt tejecskén kívül mindenem megvan. De, mint bizo­nyára tudod, nincs egyetlen nyugodt napom. Felingerelnek a lusta szol­gák, dühbe jövök, szidom, ittöm-ve­­rém Őket. Féltékeny feleségeim ve­szekedéseinek nincs se vége, se hossza. Egy valami meglepett: fe na­gyon szegény vagy, vagyonom ezred­részét se birtokolod, de az udvarod mindig csöndes. Sohase hallottam a feleséged sírását, vagy hangos ve­szekedést közietek. Mintha nem is­mernétek a bánatot, a szűkölködést. Mindig csak nevetést hallok az ud­varotokról. Mitől van ez így? — 'A ml házunkban nincs ok a ve­szekedésre — válaszolta a szegény ember. — En mindent elkövetek, hogy valahogy megélhessünk. Ezt tudja a jeleségem, s ezért mindig gondoskodik rólam. Szeretem öt, s azon igyekszem, hogy ne legyen oka szomorúságra. Meg aztán van egy gyöngyszemünk, vele Játszunk a pi­henőidőnkben. Ilyenkor aztán jó han­gulatunk támad. Hazaengedte a szegényt a gazdag, és eltöprengett: „Talán az az egy gyöngyszem a vidámság, a nevetés oka? Veszek én is, nem egyet, de hármat, és majd játszunk a felesé­geimmel együtt. Meglátjuk, ml sül ki belőle". Másnap a gazdag ember három ér­tékes gyöngyszemet vásárolt. Renge­teg pénzt költött rájuk. Amint haza­tért, hivatta a feleségeit, mindegyik­nek a kezébe nyomott egyet-egyet, és azt mondta: — Gyertek, üljetek körbe, gyön­gyösön fogunk játszani. A legidősebb feleség megnézte a saját gyöngyszemét, aztán rásandi­­tott azokra, amelyek a fiatalabbaknál voltak, s úgy rémlett neki, hogy az ö gyöngye hitványabb, olcsóbb ama­­zokénál. A középső, meg a legfiata­labb feleség ugyanezt érezte. Mivel irigykedtek egymásra, rögtön hajba kaptak. A gazdag ember dühbe gurult, megverte, s elkergette asszonyait, azután átsietett a szomszédjához. A- mint benyitott a kerítéskapun, neve­tés ütötte meg a fülét. Belépett a házba, s ott látta a szegény embert a feleségével, amint a kettőjük közé ültetett, két év körüli fiúcskával Játszadoznak, örvendezve nevetgél­nek kedves, gyerekes köpéságain. — Vásároltam három gyöngysze­met,' és hazavittem — szólt felhábo­rodva a gazdag. — Am ezek nem hozták meg a várt örömöm, ellenke­zőleg, újabb botrányt okoztak. Milyen a ti gyöngyötök, hogy vele játszva örvendeztek, vidámak lesztek? — ö, szomszéd — mosolyodon el a szegény ember — a mi gyöngysze­münk nem tárgy, mint a te gyön­gyeid. A mi gyöngyszemünk a kis fiacskánk, akit teljes szívünkből, egész lelkűnkkel szeretünk. Egyetlen gyöngyszem sem lehet nála szebb, drágább. Most értette csak meg a gazdag, hogy miről van szó, és lehorgasztott fejjel, némán kiballagott a szegény ember házából. Szirmai Marianna fordítása ’fifimumi!* VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze, zárt betűk: y, ü, b, n, e, i, s. 9. Sok víz. 10. Kisebb úttörő csapat. 11. Fohász. 12. Tól-től angolul (OF). 13. Szlovák hajó. 14. Kevert bor. 15. Ga­­lántai gépkocsik jele. 17. Béke több szláv nyelvben. 19. foséi ... kedvelt cseh színész. 20. Napszak. 21. Nem mozog. 23. Rádió­lokátor. 25. Bar­langban van. 26. Ázsiai ország. 28. Versenyszán. 29. Dobó. 30. Láz kez­dete és vége. 31. Lisztfinomság jel­zés. 33. Morze-jel. 34. Korjelzés rövi­dítése. 35. Szomjas. 36. Indonéziai szi­get. 37. Te és én. 39. Kicsinyítő t kép­ző. 41. Sír. 42". Ige­végződés. 43.......... Karenina. 45. Irány. 47. Ázsiai állam. 49. Beszédrész. 50. Távol-Keleti állam. 52. Szlovák év. 53. Nátrium kémiai jele. 54. Harap. 55. A varjú hangja. 57. Nem egészen agg. 58. Végtag. 59. Művészet franciául. 60. Mety sze­mély. 62. Edény. 65. A túlsó oldal­ra. FÜGGŐLEGES: 1. Japán nemzeti já­ték. 2. Hegycsúcs. 3. Törlőgumi. 4. Sajó mássalhangzói. 5. Személyes név­más. 6. A legtökéletesebb élőlény. 7. Német pénzegység, eredeti írásban. 8. Ernő Oszkár. 9. A rejtvény máso­dik része, zárt betűk: a, a, a, e, ü, ü, ö, é, e. 16. Megszégyenít. 18. Rács mögött ül. 19. Hüvelyes növény. 20. Eszével felfogja. 22. Paripa. 24. Hang­szer. 25. Ady Endre. 27. Finom hús­féleség. 29. Szétmegy. 32. Szlovák sze­mélyes névmás. 33. Kopasz. 38. Inga­óra része. 40. A légnyomás mérték­egysége. 42. Ide-oda mozog. 44. Til­tószó. 45. Szeszes ital. 46. Albán pénzegység. 48. Győgykenőcs. 50. A drágakövek mérésénél használatos súlyegység. 51. Jegyes. 54. A sakk­játék vége. 56. Nagy erővel áramlik. 61. Ily módon. 63. Római ötven és ezer. 64. Disz. 65. Földet tűr. * Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 9. számú sorok megfej­tése-MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 22. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: „Erőben az összefogás gyümölcse“. Nyertesek: Kajtor Tiborné, Zsély (Želovce), Gál Rózsa, Mártonfala (Martinová), Tok Zolténné, Deák! (Díakovce).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom