Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-19 / 24. szám
Szabod nüÉnűves AZ SZSZK mezögazdasAgi és ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERI UM ANAKHETIIAPíA'-1982. június 19. 3fc 24. szám * XXXIII. évfolyam * Ara 1,— K6« Értékek az utak mentén i Az országutakat szegélyező keskenyebb-szélesebb árokpartok, zöldsávok tulajdonképpen termőterületnek tekinthetők. A szó igazi értelmében vett mezőgazdasági megművelésre természetesen nem alkalmasak, de napjainkban, amikor minden talp alatnyi termőföldre szükség van, megengedhetetlen, hogy kihasználatlanul, gyomtól felverve heverjenek Egy kilométernyi olyan útszaka szón, amelynek mindkét oldalát ilyen „zöldövezet“ szegélyezi, mintegy 0,S hektár hasznosítható területet jelent. (Természetesen kizárlólag a lakott területeken kívüli útszakaszokról vau szó.) Felhasználási lehetőségeik közismertek: füvesítbetők, illetve gyümölcsfák telepíthetők rajtuk. Ily módon értékes termőterületek elfoglalása nélkül juthatunk szálas takarmányhoz és gyümölcshöz. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a közutak teljes hossza 534 kilométer. Ebből 35 kilométer lakott területeken vezet keresztül, 147 kilométert hasznosíthatatlan gyom szegélyez, 352 kilométernyi útszakasz pedig mindkét oldalán füvesített. Az útmenti füves területek nagysága a járásban tehát körülbelül 212 hektár. Hogyan hasznosítják ezt a tekintélyes nagyságú földterületet? Erről kérdeztem Bőgi Sándor mérnököt, a Járási Közúti Felügyelőség «műszaki felelősét és Pázmány Péter közgazdászt. Elmondották, hogy ez idén minden korábbi évet meghaladó nagyságban adnak ki füves útszakaszokat a kisállattenyésztőknek: összesen 210 kilométert, vagyis 130 hektárt. Erről a területről mintegy 80 tonna széna takarítható be. A fennmaradó 142 kilométer kaszálását a felügyelőség saját gépeivel és dolgozóival végzi. Az így nyert szénát mezőgazdasági üzemek vásárolják meg szerződés alapján. Az első növedék kaszálásának határideje az úthálózat kb. egyharmadát kitevő I. és II. osztályú utak mentén június 15-е, a III. osztályú utak mentén pedig június 30. A múlt esztendőkhöz hasonlóan az idén is számítanak a tanulóifjúság, illetve a tömegszervezetek társadalmi munkában történő segítségére. • A járás közutainak mentén összesen 20 ezer 500 gyümölcsfa található. Az állomány túlnyomó többsége diófából (10 ezer 373) és szilvafából (6105) áll, a maradékot cseresznye-, sárgabarack-, meggy-, alma- és körtefa alkotja. Permetezésüket minden évben körültekintő gondossággal végzik, amit a fák bő terméssel hálálnak meg: tavaly például 18 tonna csersznyét, fél tonnával több szilvát, 5 tonna sárgabarackot, és kevés híján két tonna meggyet szüreteltek. A gyümölcs betakarításában évek óta „besegítenek" a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanulói. A felügyelőség dolgozói ezenkívül egy szabad szombaton szénát takarítanak be, egyen pedig szüretelnek. VASS GYULA A vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák-Szovjet Barátság szövetkezet üvegházaiban gazdag termést ad a paprika Fotó: Tóthpál Gyula felkészülés minden részletre kiterjed, tő legkisebb veszteségekkel kerüljön Gabonaföldjelnken a tavalyihoz ha- a raktárakba. sonló gép- és kombájnállomány dől- A tavaszi munkák második szakagozhat. A gépek száma és teljesítő- szának eddigi üteme azt igazolja, képessége azonban nem jelenti még hogy a gazdaságok vezetői, szakema siker alapját. A hatékony gépki- béréi, a gépeket üzemeltető, a határhasználás a korszerű mezőgazdaság ban dolgozó emberek többsége tudegyik kulcskérdésévé vált. Ha pél- ja, érti: tettei saját boldogulása meldául a gabonafélék aratását tíz nap lett az ország érdekeit is szolgálják, alatt — vagyis a teljes érés elején Az idei aratás menetét olyan alapelvégezzük —, akkor nyilvánvaló, követelmények szabják majd meg, hogy hektáronként nagyobb termés mint a gazdaságosság, a hatékonyság takarítható be, mint akkor, ha a túl- növelése, az ésszerű anyagtakarékosérés idejében aratunk. A gépesítés ság és a minőségi követelmények teljesítése. Nyilvánvaló, hogy a felsoroltak teljesítéséhez minden értelmes eszközre szükség lesz. A szocialista versenynek fel kell ölelnie az új törekvések gyakorlati érvényesülését. A szocialista verseny kapcsán a hangsúlyt azonban olyan cselekvésekre kell helyezni, amelyek valóban, a szó valós értelmében az aratás sikerét szolgálják. Az aratási és az ezzel párosuló színvonalának, ráfordításainak meg- időszerű munkák közgazdasági elemfelelöen nagy hozzáértéssel kell a zése mellett alapvető követelmény géppel bánni, s a gépekkel és a gépi legyen a Verseny folyamatos értékeberendezésekkel dolgozók munkáját lése, s érvényesüljön az anyagi és az összehangoltan, jól kell szervezni. erkölcsi elismerés. A fenti feladatok megvalósításához A fölösleges értekezletek, a külön— az egymásra mutogatás, a kibe- féle bürokratikus, csak önigazolásra széles és a problémákra való meddő alkalmas intézkedések helyett keríllhivatkozás helyett — olyan légkörre jön előtérbe a korszerű aratást segívan szükség, melyben vezető és dől- tő együttműködés, goző egyaránt arra figyel, hogy mit A felsorakoztatott tények és érvek és hogyan lehetne jobban tenni. Ak- gazdaságaink vezetői és szakemberei kor is, ha nagyobb gondosságra, jobb körében ismerlek. Az is tény, hogy szervezésre, vagy a technológia fe- az aratásra való felkészülésre nem lülvizsgálására van szükség. Mind- kell oktatni senkit. Biztatni — a mólt ehhez gyakran nem kell más, csak tapasztalataiból kiindulva — azonban jó ötlet. Es ez nem is valami „világ- nem árt. Ösztönözni is érdemes, mert megváltó“ elgondolás, csupán annak igy többen követik majd azokat a következetes átgondolása, hogy mit mezőgazdasági nagyüzemeinket, amacsinálhatnánk másképpen, hasznosab- lyeknek egyik jellemzője az előrelában. tás. Az előrelátás pedig most azt kö-Szövetkezeteink és állami gazdasá- veteli, hogy mindenütt jól gondolják gaink dolgozói különleges feladatok, mégegyszer végig a tennivalókat, s nagy felelősséggel járó próbatétel hogy a kenyércsata idején tudatosabelőtt állnak az idén. Nyilvánvaló, ban cselekedhessenek. Az utóbbi az hogy náluknál jobban senki sem ér- aratás sikerének egyik alapfeltétele, dekelt abban, hogy a termés a lehe- CSIBA LÁSZLÓ Érvek és tények a kenyércsata előtt ■ Lapunk 5. oldalán „Ott- j honra találtak“ című cik- í künk a kovácspataki (Kováčov) nyugdíjasok otthonába kalauzolja el a kedves olvasót. Ismerteti az otthon lakóiról való, nagyon lelkiismeretes és szakszerű gondoskodást, az otthon ellá-Itottságát, a bronzérmes nővérbrigád áldozatkészségét, kemény helytállását, elismerésre méltó tevékenységét. A szerző emberközelből mutatja be az otthon három lakóját, érzékelteti az otthonhoz, a társadalomhoz való helyes viszonyukat ■ Milyen növényvédelmet igényel a rózsa, miért nem tanácsos a szőlőmolyok első hernyógenerációját piretroid rovarölő szerekkel irtani, milyen szerepe van a zöldeleségnek a nutria takarmányozásában, hogyan lehet és meddig érdemes tárolni a növényvédő vegyszereket, hogyan lehet házilag ásóvillát készíteni? Ezekre a kérdésekre ad választ lapunk e heti számának Kertészet és Kisállattenyésztés szakrovata ■ Öntözés a belterjesítő tényezők egyike. Sajnos nem minden gazdaságban élnek ezzel a lehetőséggel. Vincent Čislák mérnök, a Bratislava! Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet igazgatója lapunk 12. oldalán közolt írásában a legújabb tudományos és kutatási eredményekre támaszkodva az öntözés hozamnövelő hatását Indokolja, rámutat a felmerülő hiányosságokra és ezek orvoslásának lehetőségeire legjelentősebb Mezőgazdaságunk termelésszerke- 1 zete sokszínű. A búzától a kenderig, a cukorrépától a fűszerpaprikáig sok tucat növény díszük szántóinkon. Leginkább mégis a gabonatermelés Jellemző mezőgazdaságunkra. A zord tél, a hűvös, majd nyári kánikulába átmenő tavasz után szőkül a határ. Napjainkban — nem véletlenül — egyre gyakrabban tesszük fel a kérdést: mennyi gabonánk terem? A kérdés Jogos, bár kenyérgondjaink az Idén sem lesznek. Azt viszont nem szabad elfelednünk, hogy a gabonafélék terméshozama nemcsak a kenyerünket biztosítja, hanem a hústermelést is megalapozza. Nemcsak gazdasági jelentősége, hanem népgazdasági értéke miatt is elsőrangúan fontos munka az aratás, Aki e munkában részt vesz, nagyszerű hivatást teljesít, gondos, felelősségtudattól áthatott tetteivel érzékenyen formálja jelenünket és holnapunkat — azzal, hogy előteremti, biztonságba helyezi az ország kenyerét, azzal is, hogy takarmányt biztosít az állattenyésztésnek. Az „aratóknak“ az előttünk álló hetekben 71S ezer hektár gabona learatásáról, esetleges szárításáról és magtárba juttatásáról keli gondoskodniuk. Az aratás ma már nem olyan, mint egykoron. Valóban az idei nyáron sem néptelenednek el a falvak. Ma már nincs szükség kaszásokra, marokszedőkre, kévekötőkre. A tarlógereblyézést, a keveösszerakást, a kaszakalapálást, a kötélcsinálást már hagyományosan — az emberi tudatba vésődve szinte szokványosán — a kombájnok helyettesítik. Az aratók „kezén“ mégis sok milliárd koronás érték fordul meg. Verejtékes, nagy anyagi befektetésekkel járó munka formálta az idei terméskilátásokat, mely szinte refrénszerűen párosult a hagyományos érvekkel: műtrágya-, vegyszer-, gép-, alkatrészhiány. A felsorakoztatott érveket sajnos az idén is el kell fogadnunk. A talajműveléstől a gabonafélék betakarításáig terjedő igen nagy szervezettséget, pontosságot követelő munkában rendkívül fontos szerepe van a kétoldalú kötelességek teljesítésének, vagyis annak, hogy a mezőgazdasági Szemek és az ipari vállalatok közötti kapcsolatban egyik fél se sértse meg a gyakran emlegetett egyenrangúság elvét. Egmásra ntalt partnerek hosszútávú együttműködéséről van szó, amit nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni. Az érvek — mint a gyakorlatban általában — ebben az esetben Is tényekkel párosulnak. A tények — mezőgazdasági nagyüzemeinkre vonatkoztatva — viszont arra utalnak, hogy nem minden gazdaságban tettek meg mindent a gazdag hozamok biológiai, technikai és szervezési feltételeinek a megteremtése érdekében. A korábbi mennyiségi szemlélet ma már nem elégséges az előbbre lépéshez. A termelés gazdaságossága legalább anynyira alapvető. Ez pedig a gabonafélék termesztésében is — a mezőgazdaság egyéb területeihez hasonlóan — az eszközök jobb, hatékonyabb felhasználását, az erők még észerűbb megszervezését, a termőföld jobb hasznosítását követeli. Az érett kalászban levő szem az idén sem lesz több, csak kevesebb. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a kalászokban levő és a magtárba kerülő termés között gyakran számottevő a különbség, a betakarított termés rovására. A múlt hibáiból s okulva az Idei kenyércsatára valö A
