Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-12 / 23. szám

1982. június 12. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Csehszlovák-magyar tudományos és műszaki tárgyalások Budapesten emlékeztető okmány aláírásával fejeződtek be a csehszlo­vák-magyar tudományos és műszaki együttműködési tárgyalások. A kül­döttségeket Ladislav Šupka műszaki­fejlesztési és beruházási miniszter, illetve Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elpöke vezette. Értékelték a két ország tu­dományos és műszaki együttműködé­sének eredményeit, és jóváhagyták az 1985-ig szóló együttműködési programot. Megállapodtak abban, hogy a két ország tudományos és műszaki együttműködésében kiemelt helyet biztosítanak a hulladékok és másodlagos nyersanyagok felhaszná­lásával, az energia-racionalizálással, az Ipari robotok előállításával és al­kalmazásával, a távvezérléssel nyert adatok népgazdasági hasznosításával kapcsolatos kutatófejlesztő tevékeny­ségnek. Zárójegyzőkönyv aláírásával feje­ződött be Budapesten a csehszlovák —magyar gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési bizottság ülése. A csehszlovák küldöttséget Rudolf Rohlíček miniszterelnök-he­lyettes, a bizottság csehszlovák tago­zatának elnöke, a magyar küldöttsé­get Marjai József miniszterelnök­helyettes, a bizottság magyar tagoza­tának elnöke vezette. Az ülésen megvitatták az államfők tavaly júniusi találkozóján, illetve a bizottság tavalyi ülésén kitűzött fel­adatok teljesítését. Nagy figyelmet szenteltek a termelési kooperáció továbbfejlesztésének, különösen az elektrotechnikai, elektronikai és vegy­iparban. Lázár György miniszterel­nök fogadta a Budapesten tartózko­dó Rudolf Rohlíčeket. Új növényfajták Magyarországon új magyar neme­­sítésü, illetve külföldi eredetű szán­tóföldi és kertészeti növények ter­mesztése kapott „zöld utat“. Tizen­hat magyar, tíz külföldi és egy magyar—NDK-beli közös nemesítésül növépy nyert állami minősítést, mi­közben öttől ezt az engedélyt vissza­vonták. Első ízben magyar nemesítésü hib­ridnapraforgók kapták meg a ter­mesztéshez szükséges engedélyt. A négy új hibrid közül kettő az Ireg­­szemcsei Kutató Intézet, a másik kettő pedig a . Szegedi Gabonater­mesztési Kutató Intézet nemesítése. Valamennyien kiállták már a ko­rábbi időszak termesztési-termelési próbáját, magas olajtartalmukkal tűnneki ki, és azzal, hogy különböző érési csoportba tartoznak, ennélfog­va bő választékot kínálnak az elté­rő adottságokkal rendelkező gazda­ságoknak. Az NDK-ből honosították a hagy termőképességű csillagfürtöt, ezt a nyírségi laza homoktalajokon Is fel­nevelhető takarmánynövényt. Három új dohányfajta kapott állami minősí­tést és két paprika, mindkettő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet bu­­datétényi osztályának „munkája“. Két új káposzta és egy magyar—NDK nemesítésü, konzervipari feldolgozás­ra kiválóan alkalmas uborkaféle gaz­dagította a kertészeti termelők lehe­tőségeit. Űj gyémántbánya a Szovjetunióban A jakutföldi Mirnáj gyémántmező kincsének kiaknázása céljából el­kezdték egy mélyművelésű gyémánt­bánya kiépítését. Ez lesz az ország első mélyművelésű gvémántbányája, a, legmélyebb járat 1 kilométerre lesz a felszíntől. A Szovjetunióban a gyémántot eddig csakis külszíni ki­termeléssel nyerték. A föld alatti bá­nyászat különleges műszaki felada­tok elé állítja a szakembereket, mert a tartós fagy alatti rétegek rendkí­vül lazák. Az omlásokat elkerülendő, mesterséges fagyasztást alkalmaznak a bányában. A perüt kiváló talajjavító A magyarországi Könnyűbeton- és Szigetelőanyagipari Vállalat beréji­­dezkedett a mezőgazdasági nagy­szemcsés perlit nagyüzemi gyártásá­ra. A külföldi és részben hazai ta­pasztalatok szerint a mezőgazdasági nagyszemcsés, duzzasztott perlit ki­váló talajjavító anyag, különösen gazdaságos a fóliasátras, üvegházas kertészetekben. A perlittel kevert talaj vagy egyéb, úgynevezett termőközeg gazdaságo­sabban hasznosítja a tápanyagokat, s ennélfogva kevesebb műtrágyával is jobban fejlődik a növény. Az így ne­velt palánták életképesebbek, a sza­badföldbe kiültetve a szokásosnál 15—20 százalékkal több marad élet­ben, s hasonlóképpen nő a termés is. A Pest megyei «mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek új lehetőségként állattenyésztésben is megkezdik a perlit felhasználását. Biztonság, amelyre támaszkodunk — így nevezte az egyik hazai lap a csehszlovák-szovjet ba­rátságot, melynek legújabb fokmérő­je volt a Gustáv Husák elvtárs vezet­te párt- és kormányküldöttségünk szovjetunióbeli látogatása. A legma­gasabb szintű küldöttségek tárgyalá­sokat folytattak, Husák elvtársnak átnyújtották a Marx Károly Arany­érmet, melyet a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája tavaly adomá­nyozott neki, küldöttségünk továbbá Uljanovszkba, Lenin szülővárosába látogatott és barátsági nagygyűlésen vett részt. A látogatástró kiadott közös közle­mény megállapítja, hogy a testvéri egység és a teljes kölcsönös megér­tés szellemében, az elvtársi szívélyes­ség légkörében kerültek megvitatásra a csehszlovák-szovjet kapcsolatok to­vábbfejlesztésének alapvető kérdései, a két párt és állam sokoldalú együtt­működése elmélyítésének kérdései, valamint a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom időszerű kérdései. Leonyid Brezsnyev tájékoztatott a pártnak és a szovjet népnek az SZKP XXVI. kongresszusán hozott határo­zatok, a gazdasági és társadalmi fej­lesztés fő feladatainak teljesítése vé­gett kifejtett tevékenységről. Külön kiemelte a központi bizottság májusi ülését, amely megvitatta és elfogadta a Szovjetunió 1990-ig terjedő élelmi­szerprogramját, továbbá a szovjet szakszervezetek XVII. és a Komszo­­mol .XIX. kongresszusát. Ezek az ese­mények újabb, hatalmas lendületet adtak a szovjet emberek munka- és politikai aktivitásának, igazolták, hogy e szovjet nép teljes mértékben támogatja az SZKP bel- és külpoliti­káját. A szovjet nép a lenini nem­zetiségi politika győzelme és a szo­cializmus történelmi sikerei jegyében köszönti a Szovjetunió megalakulá­sának 60. évfordulóját. Guetáv Husák tájékoztatott a fej­lett szocialista társadalom építésében a XVI. pártkongresszuson kitűzött cé­lok elérésére irányuló erőfeszítések­ről. Hangsúlyozta, hogy a CSKP ered­ményesen betölti vezető szerepét a társadalomban, szilárdítja tömegkap­csolatát. Csehszlovákia társadalmi légkörét a politikai stabilitás, a mun­kásosztály, a parasztság és az értel­miség munkaaktivitása jellemzi, ami biztosítja az ország népgazdaságának fejlesztését és szellemi potenciáljá­nak növekedését. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai a marxizmus­­leninizmus és a szocialista interna­cionalizmus elvein alapúinak, a ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szilárd a;a íjára támaszkodnak. A felek kiemelték, hogy eszmei té­ren valamennyi kérdésben még szi­lárdabb a nézetazonosságuk, bővült koordinációs tevékenységük, minden téren élénk együttműködés folyik. Egyetértenek abban, hogy gazdasági együttműködésük dinamikus, tervsze­rű fejlesztése és elmélyítése mindkét nép életszínvonalának emelését szol­gálja. Hangsúlyozták annak szüksé-Biztonságunk záloga CSEHSZLOVÁK PART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG LÄTOGATÄSA A SZOVJETUNIÓBAN gességét, hogy a két fél erőfeszítései olyan területekre összpontosuljanak, amelyek meghatározó jelentőségűek a jelenlegi műszaki fejlődésben, mint az energiatakarékos technika, a leg­korszerűbb elektronikai technika, mindenekelőtt a mikroproceszorok, ipari robotok és programvezérlésű szerszámgépek gyártása. Megállapítot­ták, hogy mind a csehszlovák, mind a szovjet népgazdaság átállása az in­tenzív fejlesztés útjára megköveteli a gazdasági mechanizmus további tö­kéletesítését. Kifejezték meggyőződé­süket, hogy a szocialista közösség ha­talmas gazdaságával, fejlett tudomá­­nyob-műszaki potenciáljával, magas­­fokúan képzett kádereivel és gazdag természeti erőforrásaival képes a bo­nyolult társadalmi és gazdasági fel­adatok sikeres megoldására. E lehe­tőségeknek a közös érdekek szerinti maximális kihasználásához kell hoz­zájárulnia a KGST küszöbönálló gaz­dasági csúcsértekezletének, melynek előkészítésére mindkét fél nagy gon­dot fordít. Csehszlovákia és a Szovjetunió to­vábbra is hozzájárul a szocialista kö­zösség mint békefenntartó tényező egységének szilárdításához, a Varsói Szerződés — a testvérországok né­peinek szocialista vívmányait és al­kotó munkáját megbízhatóan védel­mező katonai-politikai védelmi szö­vetség szilárdításához, a tagállamok egyeztetett külpolitikai irányvonalá­nak érvényesítéséhez. A felek határozattan elítélik az im­perialista körök ellenséges akcióit, a Lengyel Népköztársaság és más szo­cialista országok belügyeibe tett be­avatkozási kísérleteit, diszkriminációs intézkedéseit. Csehszlovákia és a Szov­jetunió sokoldalú támogatást nyújt a szocialista Lengyelországnak, barát­juknak és szövetségesüknek nehézsé­gei megoldásában. A csehszlovák fél nagyra értékeli az SZKP, a szovjet állam és Leonyid Brezsnyev új békekezdeményezéseit, amelyek a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítására, az enyhülési poli­tika folytatására, a béke megszilárdí­tására és a népek biztonságos jövő­jének szavatolására irányulnak. Csehszlovákia és a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ- közgyűlés 2. rendkívüli leszerelési ülésszakának. Elengedhetetlenül szük­ségesnek tartják, hogy a jelentős fó­rum döntései ösztönzően hassanak a fegyverzetkorlátozás és leszerelés kü­lönféle szempontjairól folytatandó tárgyalások felújítására és előmozdí­tására. A felek tárgyalásaik során nagy fi­gyelmet szenteltek az európai hely­zetnek. Következetesen kiállnak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten elkezdődött folyamat folytatódása mellett. Az a vélemé­nyük, hogy az ősszel felújuló madri­di találkozó munkáját eredményesen be kell fejezni, s ennek lényege egy európai konferencia összehívása len­ne, amely a bizalomerősítési intézke­désekről, a biztonságról és a lesze-i relésről tárgyalna. A továbbiakban véleménycserére került sor a világ olyan részein ki­alakult helyzetről, ahol a népek bé­kéjét, biztonságát és szabadságát fe­nyegető problémák támadtak. Mind­két fél elítélte Nagy-Britanniának Ar­gentína ellen tett katonai lépéseit. A nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom Időszerű kérdéseiről szólva mindkét fél hangsúlyozta, hogy mindent megtesz a jövőben is azért, hogy szilárduljon szolidaritásuk és együttműködésük valamennyi külföl­di osztálybarátjukkal, hogy a marxis­­mus-leninizmus elvei alapján hozzá­járuljanak a kommunista mozgalom összeforrottságához. A tárgyalások végén küldöttségünk őszinte köszönetét fejezte ki meghí­vóinak, és csehszlovákiai látogatásra hívott meg szovjet párt- és kormány­­küldöttséget Leonyid Brezsnyev veze­tésével. Antonín Kapek elvtárs kitüntetése Antonín Kapek, elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tag­ja, a prágai pártbizottság vezető tit­kára június 6-án ünnepelte 60. szü­letésnapját. Roudnice nad Labemben, mezőgazdasági munkáscsaládban szü­letett. Munkásként kezdte életpályá­ját. 1941-től szerszámkészítő volt a prágai Leíov repülőgépgyárban. Be­kapcsolódott az antifasiszta ellenállá­si mozgalomba. A felszabadulás után a párt meg­bízásából Most vidékén végzett poli­tikai-társadalmi munkát. Részt vett a Szovjet áram'Afganisztánnak Elektromos vezeték épül, melyen keresztül Afganisztán villamos ára­mot kap a Szovjetunióból. Kapacitá­sa 200 megawatt lesz, ami körülbelül annyi, mint a három legnagyobb afganisztáni erőmű — a maipari, naglui és szurubi — teljesítménye együttvéve. Afganisztán villamosenergia-terme­­lése évente legalább 13 százalékkal nagyobbodik. Az elmúlt négy évben így 55 százalékkal nőtt. Ennek elle­nére képtelen kielégíteni az igénye­ket. Ezért a következő tíz évben az energia-termelés mintegy 250 száza­lékos növelésére számítanak. Az észak—északelet irányban húzódó elektromos vezeték építését még az idén megkezdik. Szakaszainak hosz­­sza összesen 600 kilométer lesz. Veszélyes utón MEGOSZLÁS A „MULTINACIONÁLIS“ ERŐK KÖZÖTT Egyiptom keleti határán egy norvég NATO-tábornok parancsnoksága alatt „multinacionális“ fegyveres erőket vonultattak fel. Bár a Fidzsi-szigetek­­ről szállítóit katonák is vannak köztük, egy cseppet sem kétséges, hogy a „multinacionálisok“ gerincét amerikai csapatok alkotják. (M. Abramov rajza) Ä NATO nyugati katonai tömö­rülés egy taggal bővült: Spa­nyolország 16. tagja lett en­nek az agresszív szervezetnek, mely az európai biztonság és együttműkö­dés kérdéseinek rendezése terén számos becsületes és jóhiszemű kez­deményezés fékezője. Az a múlt hpti bejelentés, hogy az ügyrendi eljárás lefolytatása után letétbe helyezték a Spanyolország NATO-tagságának rati­fikáláséra vonatkozó okmányokat, és az ország a szervezet 16. tagja­ként teljes jogú partner lett egyelő­re a tömb politikai bizottságában, nem hatott meglepetésként, de meg felelő reakciót váltott kt az európai biztonság és együttműködés, a béke híveiben. A kérdés elvi és gyakorlati síkon egyaránt felvetődik: ml szük­sége van Spanyolországnak egyálta­lán a NATO-tagságra? Először Is azért, mert a tömbök politikája az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet záróokmányában rögzí­tett nyilatkozat értelmében távlatta­­lan, hiszen a végcél a nemzetközi­leg ellenőrzött általános és teljes le­szerelés megvalósulása. Világos, hogy Madrid csatlakozása a NATO-hoz, nem szolgálja a hel­sinki gondolatot. Az NSZK tagfelvé­tele őta változatlan volt a két kü­lönböző társadalmi rendszerhez tar­tozó országok katonai tömbjeinek taglétszáma, hiszen növelésük nem éppen békés távlatokkal kecsegtetne. Nyilvánvaló, hogy Madrid belépése a NATO-ba bonyodalmakat okozhat a nemzetközi fejlődésben, akadályokat gördíthet a békekereső lépések út­jába. Madrid legfőbb gondja a törékeny spanyol demokrácia megvédése és erősítése lenne. Kitűnik ez különösen most, a tavalyi puccsista tisztek el­len lefolytatott bírósági perben ho­zott ítélethozatal fényében. A pol­gári kormánynak a király személyes tekintélyére, határozott fellépésére volt szüksége ahhoz, hogy fennmarad­jon, kormányozhasson, s elkerüljön egy beláthatatlan kimenetelű polgár­­háborút, melyre a jelek szerint a tisztikar bizonyos része elszánta ma­gát. Ebből következhet, hogy Calvo So­telo kormánya nyilván öregbíteni kívánja a belhoni és nemzektözi te­kintélyét. Nyilván sokat remél Spa­nyolország NATO-tagságától, attól, hogy jelen lehet fontos nemzetközi döntéseken, s reméli, hogy a lakos­ság Is a spanyol állami tekintély szilárdulásaként fogja majd ezt fel. Ugyanettől reméli — a tekintélyszi­­lárdulással kapcsolatban — a régóta húzódó és sokat vitatott gibraltári kérdés rendezését is: e pont fölötti spanyol szuverenitás visszanyerését. Am ha reálisan gondolkodik a kor­mány, a megoldatlan belpolitikai kérdések, mint a baszk viszály, a terroristák mozgolódása, a 15 száza­lékos munkanélküliség, az infláció fokozódása mind olyan körülmény, melytől csillapodni fognak vérmes reményei. Az sem »képzelhető, hogy népi milícia megalakításában. 1949- ben munkáskáderként főiskolai tanul­mányokat kezdett, 1953-ban gépész­­mérnöki oklevelet szerzett. Kapek elvtárs 1958 óta tagja a CSKP Központi Bizottságának, ling óta a prágai városi pártbizottság ve­zető titkára, a CSKP Központi Bizott­ságának elnökségi tagja. Nagy érde­meket szerzett Prága felvirágoztatá­sában. Érdemei elismeréséül a köztársa­sági elnök A Szocialista Munka Hőse Rímmel és a Klement Gottwald Ér­demrenddel tüntette ki a jubilánst. a Malvin-szigetek körüli viszályban erkölcsi kudarcot vallott brit kor­mány könnyen belemenne Gibraltár visszaadásába. , Kinek van hát akkor haszna Spa­nyolország NATO-tagságáből? A jelek szerint az Egyesült Államoknak. Stra­tégiai szempontból könnyen hozzájut­tatja Washingtont az Ibériai-félszige­ten, továbbá a Kanári-szigeteken eddig bérelt támaszpontjainak uralá­sához, továbbá Madrid bevonásával a nemzetközi küzdőtér ellentétes irá­nyú mozgásaiba mindenképpen a nemzetközi egyensúly felborítására törekszik. Bár Spanyolország katonai embertartalékainak nem tulajdoníta­nak elsőrendű jelentőséget, légiereje számottevő és ütőképes, területének stratégiai jelentősége, támaszpontjai sokat nyomnak a latban. Spanyolország csatlakozását a NATO-hoz tehát nem a spanyol nép érdeke diktálta. A háttérben az Egye­sült Államok áll, mely — a moszkvai Pravda megállapítása szerint — a fő mozgatőereje az észak-atlanti tömb kiterjesztésének és a tömb katonai előkészületei aktivizálásának. „Ez a kérdés érinti az európai s az Európa határain kívüli béke, biztonság és együttműködés széles körű érdekeit, s a Szovjetunió ezek iránt nem ma­radhat közömbös.“ Felftgyeltetö a szovjet pártlapnak az a megállapítása, hogy „Spanyol­­ország nem nyer, hanem veszít ezzel a lépéssel, amely lényegesen kihat nemzetközi tevékenysége sok vonat­kozására, beleértve a kétoldalú kap­csolatokat is“. A madridi lépés arra vall, hogy Helsinki szellemével szöges ellentét­ben, az Egyesült Államok terveibe nagyon beleillik a különböző társa­dalmi rendszerű országok konfrontá­­ciős bázisának kiszélesítése. LÖRINCZ LASZLŰ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom