Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-22 / 20. szám
Ösztönzés van, szakkönyv nincs A galántat járásban a hetvenes évek derekán Deákiban (Diakovce) működött a Szlovákiát Kisállattenyésztök Szövetségének legnépesebb alapszervezete. Akkoriban kétszáznál több szervezett kistenyésztöt tartottak számon a faluban, ma viszont csak száznégyröl beszélnek. A kedvezőtlen helyzetet Varga József megbízott nyúlfelvásárló azzal magyarázza, hogy a baromfitenyésztők nem kapják meg az eredményes munkához nélkülözhetetlen támogatást. Márpedig ebben a községben elsősorban a baromfitenyésztők szorgalmazták a szervezeti tevékenység fejlesztését. Voltak évek, amikor 400—500 ezer darab tojást értékesítettek a háztáji állattartók. Persze, akkortájt megbecsülték a kezdeményezést, takarmányt adtak a tenyésztőknek. A tojást most Is kérik, viszont takarmányt még szabad áron sem lehet venni. Megértik az emberek, hogy takarmánygondokkal küszködik az ország, de a háztájiban nevelt állatokat sem lehet pusztán konyhai hulladékon tartani. Többen szívesen hizlalnának pecsenyecsirkét, de ahhoz megint csak speciális keverék kell. És persze húshibrid na-, poscsibe. A nagyüzemi és szövetségi keltetők kínálata távolról sem elégíti ki az egyre növekvő keresletet. Most úgy tűnik, lassacskán a nyulászok kerülnek vezető szerepbe. Napjainkban mintegy negyven tenyésztő foglalkozik nyulakkal, többségük szerződéses árutermelésre rendezkedik be. A BRANKO tavaly 1860 pecsenyenyulat kapott a deákiaktói, elsősorban Nagy Barnától, Bogár Martintól, Varga Józseftől, Franko Jánostól és Takács Gizellától. Az élvonalbeli tenyésztők az új-zélandi, kaliforniai és cseh tarka nyulakra alapoznak. A jövőre nézve bíztató jelenség, hogy az idősebbek nyomdokaiba lépő fiatalok többsége szintén a nyúltartás iránt érdeklődik. Persze ebben a községben is sokakat foglalkozott a nutriatenyésztés meghonosításának gondolata, de megfelelő szakirodalom hiányában a legtöbben- azt sem tudják, hogyan lássanak munkához. Sajnos, de igaz: az ilyen alkalmi találkozások, őszinte beszélgetések alkalmával érezzük leginkább, milyen sután csináljuk a dolgokat. Kezdeményezésre ösztönözzük az embereket, felvillantjuk előttük a lehetőséget, de a feltételek megteremtésében egy lóhosszal elmaradunk. Tudtuk, hogy meg akarjuk honosítani a háztáji nutriatartást, már két éve népszerűsítjük a szabadidő Ilyetén való eltöltésének egyéni és népgazdasági jelentőségét, de megfeledkeztünk arról, hogy kezdőkkel van dolgunk, s megfelelő kézikönyvet csak jövőre tudunk ígérni. Érdemes lenne egyszer fölmérni, milyen kára származik az ilyesmiből a népgazdaságnak! (ká) ® Varga juzsef (avaiy száznál több pecsenyenyulat értékesített. Foló: ,bor Ф A felvételen látható motoros fűkaszálót házilag barkácsol« ták. Elkészítésének módjáról jövő héten ábrákkal Illusztrált anyagot közlünk. Fotó: -ki* Ш;К1 o7ervez fiM m m + Szegyén ben (Svodíu), a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége alapszervezetének évzáró taggyűlésén élénk vita követte a Kardos László által előterjesztett elnökségi beszámolót. A felszólalók többsége örömmel nyugtázta, hogy a múlt évben is fejlődött a háztáji kertészkedés, hiszen az alapszervezet tagjai immár ötven tonna zöldséget és tizenkét tonna gyümölcsöt értékesítettek. Ugyanakkor többen rámutattak, hogy a megtermelt Javak értékesítése még mindig bonyodalmakkal járt. Javulást ígér az a tény, hogy a Jednota Fogyasztási Szövetkezet az idén szerződést kötött az árutermelésre vállalkozókkal. Ez már csak azért is örvendetes, mert a központilag meghirdetett adókedvezmény az eddig várakozó álláspontra helyezkedőkben is fellobbantotta a termelőkedvet, minek következtében a község kertőszkedői immár 250 tonna zöldség átadására tettek ígéretet. A mozgalom fejlesztését célozza a nemzeti bizottság és a szövetkezet közös igyekezete, melynek során felmérik és a kertészkedni óhajtók rendelkezésére bocsájtják a nagyüzemi termelésre alkalmatlan, elfekvő földterületeket. Hinzellér László, Szőgyén (Svodín) *-f Az SZKSZ diószegi (Sládkovičovo) alapszervezetének évzáró taggyűlésén megállapítást nyert, hogy a községben továbbra is ütemesen fejlődik a szerződéses háztáji gyümölcsös zöldségtermelés. A 117 fős szervezet a múlt évben 65 tonna zöldséget és 20 tonna gyümölcsöt adott ä Zelenina nem* zeti vállalatnak, amely sajnos nem nagyon törte magát, hogy kedvező értékesítési feltételeket teremtsen a kistermelők részére. Örömmel hallottunk, hogy az alapszervezet vezetői mindent megtesznek a kertészkedők szakmai látókörének bővítéséért. Minden hónap első kedd* jén szakelőadással egybekötött taggyűlést tartanak, kiállításokat látogatnak és rendeznek, tanulmányutakon vesznek részt stb. Nemrég megalakult a köz* ségben a Szegfű klub, melynek 18 tagja többek között virág* magot is termel, mégpedig a Semex vállalat részére, előzetes megegyezés alapján. A diószegi kertészkedők értékes felajánlással köszöntik a NOSZF 65., illetve az SZKSZ megalakulásának 25. évforduló* ját. A kertbarátok ígéretet tét* tek, hogy az idén 550 ezer ko* róna értékben adnak el zöld* séget és gyümölcsöt, összegyűj* tenek egy tonna hulladékanya* got, ismét megrendezik a nép* szerüsítő zöldség-, gyümölcs* és virágkiállítást, öt alkalom* mai vesznek részt tanulmányi kiránduláson, megalakítják az ifjú kertbarátok körét, elviszik a pionírokat a Tesárske Mly* ňany-1 Arborétumba, művelésbe veszik az elfekvő földterülete* két és 1500 óra társadalmi munkával segítik sikerre a köz* ségfejlesztési elképzeléseket. Dicséretre érdemlő kezdetné* nyezés, hogy a kertészkedők és a kisállattenyésztők, a huh* vei együttműködve, zárt piac* tér létesítését szorgalmazzák. NAGY MIHÁLY, Diószeg (SládkoviCovoJ II Mindenki tudja, hogy az eredményes zöldségtermeléshez minőségi vetőmag szükségeltetik. Érdekes, hogy ennek ellenére igencsak szerény a kínálat, és a minőséggel is baj van. Tavaly több kertésztárs pa naszkodott, hogy pórul járt a magszaporítok által jónak mondott PCR paprikamaggal. Nem a csíraképességgel volt baj, inkább a fajtaazonossággal. Az elvetett magbői a kívánt fajtán kívül Cecei, Kosszarvü, Csokros és egyéb fajták is keltek. Én vásárolt palántával dolgoztam, de bizony abban is volt mindenféle fajta. Eleinte az eladói szapultam, de a tapasztalatcse rék meggyőztek arról, hogy a magUereskedelem a hibás. Az idén előveteményként retket hajtattam. Kél fajtái vetet tem, piros Ilkát és fehér Rampouch jégcsap-Hpusút. Az első szedéskor még csodálkozva nézegettem a piros fika lila, rózsaszín és' fehér változatait,— később viszont inár bosszankodtam: lehet így egységes piacképes árut termelni? A jégcsapretek között vagy száz darab gömbölyű fehét retket találtunk. Hát ennyire mindegy a magszaporítóknak, hogy hogyan vélekednek róluk a termelők? Import-vetőmag vásárlásakor ilyen furcsaságok nem fordulnak efő. S ha már a reteknél tartunk, hadd említsek meg még vala mit. A kertésztársakkal sokat beszélgettünk arról, hogy az elsőosztályúnak mondott magvak mérete elég különböző. Házi rostálással körülbelül 15— 20 százalék apró magot lehet elkülöníteni a vetésre legalkalmasabb méretűtől. Ez annyit jelent, hogy a rostálás nélkül vetett magból fejlődő uövényxet nem kiegyenlített, az apróbb magvak minimum egy héttel később adnak piacképes árut. Márpedig nekünk kistermelőknek sem mindegy, hogy az elővetemény mikor engedi át a területet a főnövénynek, illetve mikor és milyen áron értékesíthető a termés. Örömmel vennénk, ha ilyesmire is gondolna, aki a háztáji szerződéses árutermelés fejlesztéséi szorgalmazza. PLAVEC PÄL, Gúta (Kolárovo) A sokasodó hajtató berendezések a termeíökedv növekedését jelzik. Böjtös János felv* ATőketerebesi (TrebiSov) Járási Nemzeti Bizottság legutóbbi ülésén részletes intézkedési tervet hagyott jóvá a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztésére. Határozatában a helyi nemzeti bizottságokat középtávú tervek készítésére kötelezi. Többek között feladatul szabja: a tervben tárják fel a helyi lehetőségeket s fogalmazzák meg azokat a módszereket, amelyek biztosítják a háztáji termelés fejlesztését. HÁZTÁJI ződéses háztáji termelés problémái felől. Mint megtudtuk, a háztáji gazdaságok termelésének fejlődési üteme az Intézkedések eredményeként meggyorsult, de színvonalas háztáji gazdálkodásról egyelőre nem beszélhetünk. Tavaly a háztáji gazdaságokból szerződéses alapon 32 ezer liter tejet, ezer darab tojást és 1700 kiló húst vásároltak fel. Az utóbbi időben kevés ágazat került annyiszor és olyan súllyal a szakmai érdeklődés GONDOK Fontos feladat, hogy a nemzeti bizottságok határozzák meg az állami tulajdonban levő, elfekvő földek hasznosításának módját, és az állattartók számára több évre biztosítsák az utak, árokpartok, töltések fűtermésének hasznosítását. A kereskedelmi osztály többek között feladatul kapta megoldani, hogy a háztáji gazdaságok által felkínált áru felvásárlásra kerüljön. Ezzel a termelőkedv élénkítését kívánják szolgálni. Az osztály folyamatosan ellenőrizze a kiskereskedelmi hálózat eszköz- és kellékkínálatát, a kisgazdaságok termelésfejlesztési igényeinek jobb kielégítését. A minap Bacska (BaCkaJ községben Pandi József hnbetnöktöl érdeklődtünk a szerközéppontjába, mint a szarvasmarha-tartás. A korábban is mert, hagyományos háztáji marhatartás a generációváltás, az urbanizáció következtében csökken. Az új generáció csak akkor fog háztáji termelésre vállalkozni, ha otthon is a nagyüzemihez hasonló színvonalon folytathatja a munkát. A községben jelenleg 46 szarvasmarhát tartanak, beleértve az előhasi üszőket is. A kistermelők az idén 8400 liter tej eladásra és négy bika meghizlalására kötöttek szerződést. Minden család két-három sertést tart, és egyre többen foglalkoznak malacneveléssel. A szerződéses sertéshizlalás most van fellendülőben. Eddig mindössze hat sertés meghizlalására kötöttek szerződést a faluban. A háztáji gazdaságokban, a statisztikai kimutatás szerint, 2500 baromfit tartanak. Itt a szerződéses felvásárlás nincs megszervezve, ám 4200 tojás eladását vállalták a kisterme* lök. A községben a háztáji zöldség- és gyümölcstermelés —> a ZELENINA jóvoltából — megoldást nyert. A szerződéseket idejekorán megkötötték, és a felvásárlás kérdése is megoldódott. — Ügy tűnik, az utóbbi időben Bácskán rendkívüli módon megnövekedett a szerződéses háztáji termelés iránti érdeklődés. A hnb milyen segítséget ad a kezdeményezőknek? —. kérdeztem Pandi József hnbelnöktől. — A kormányhatározat megjelenése után községünkben sokrétű népszerűsítő tevékenységet végeztünk. A tanácsüléseken rendszeresen foglalkoztunk és foglalkozunk a háztáji termelők munkájával és a szerződéses állattartás fellendítésének lehetőségeivel. Hangsúlyozni szeretném, hogy a termelőkedvet kizárólag úgy tudjuk megtartani és fellendítem, ha rövid Időn belül javulást érünk el az eszköz- és kellékellátásban. Az állattartók tenyészállatokat kérnek, a kertészkedők minőségi vetőmagot, Ultetőanyagot, s valamennyien gépeket, szerszámokat stb. De az ellátás akadozik, és ezen mi nem tudunk segíteni, (sn)
