Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-05-01 / 17. szám
1982. május í. SZABAD földmOves 13 Haladó módszerekkel az önellótansóg megszilárdításáén Bármilyen szokatlan és kényelmetlen, mégis igaz: a szemes termények, a tőkés világrendszer országainak öncélú törekvése jóvoltából, egyre inkább a politikai ráhatás — vagy mondjam, hogy zsarolás? — eszközévé válnak. Következésképpen a bonyolult kölgazdaságl helyzet arra kényszeríti a szocialista országokat, hogy minden lehetőséget kihasználva, önellátottságuk megszilárdítására törekedjenek. Ez az igyekezet hazánk mezőgazdasági termelésének szakosításában, célirányos szerkezeti módosításában és fejlesztésében is mindinkább meghatározó tényezővé válik. Évek óta megkülönböztetett figyelmet szentelünk a gabonatermesztés fejlesztésének, s végre a kukoricának is megadjuk a kiérdemelt megbecsülést. A mindannyiunk által Ismert okok következtében, tavaly a nyugat-szlovákiai kerületben is kevesebb szemes termett, mint amennyivel eredetileg számoltunk. A hiánynak legalább egynegyedét már az idén pótolni kívánjuk, hiszen a tervidőszak komoly feladatainak teljesítéséhez csakis így teremthetjük meg a kedvező feltételeket. Korábbi sikereink igazolják, hogy gabonát tudunk termelni. Most a siker lényegében azon áll vagy bukik, hogy mire jutunk a kukoricával. Sokat várunk az egyre szélesebb körben alkalmazott, haladó termelési és tartósítási módszerektől. A kerületben hatezer hektárral növeljük a kukorica termőterületét. A kezdetben bizalmatlanul fogadott Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer átütő sikert eredményezett. Növekvő bizalmunkat az idén 12 ezer hektáros termőterület bevonásával juttatjuk kifejezésre, bízva abban, hogy így kellően megalapozhatjuk a tervezett hat és fél tonnás hozamátlagot. A termés veszteségmentes és energiatakarékos begyűjtése, tartósítása és hasznosítása céljából komoly lépéseket teszünk a CCM módszer meghonosításáért. Tavaly néhány üzemben kísérleti céllal hétezer tonna kukoricát tároltak nedvesen. Az eljárás valóban ígéretes, tehát az idén a kerületben mintegy húszezer hektár kukorica termését kívánjuk nedvesen tárolni és hasznosítani. A CSILIZKÖZIEK ISMÉT KEZDEMÉNYEZNEK A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság agronómusától, Szutter Páltól hallottam, hogy a csallóközi rónán az idén 14 ezer hektáron vetnek kukoricát. Ebből ezernyolcszáz hektáros területen jut érvényre az iparszerű termelési eljárás, mégpedig elsősorban az új módszer meghonosításában élenjáró, csllizradványl ápolására voltak átsorolva. A munkaelosztás is más szemlélettel történt, mint az előző években. Ezelőtt például a téli trágyahordásnál gyakran két traktor is kellett egy-«gy pótkocsi vontatásához. Idén ez a munka már kedvezőbb talajviszonyokra korlátozódott. Az irányítási rendszer reformjának másik döntő területe a mezőgazdasági feltételek javítása, a felvásrlásl árak emelése, az árpótlékok és a prémiumok útján. Ezen intézkedések folytán számottevően javult az üzemek érdeklődése a szarvasmarhatenyésztés, a marhahús-termelés, az állománybővítés és a tejtermelés kérdései iránt. Ennek érdekében minden üzem külön Intézkedési rendszert dolgozott ki a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére és Jövedelmezőségének belüzemi intézkedésekkel való növelésére. Az intézkedések párhuzamosan haladnak a tenyészmunka, a munkaszervezés és az új takarmányforrások feltárása és a tartástechnológia területén. Hangsúlyozni kell a tejminőség javítására irányuló törekvéseket Is. A szarvasmarhatenyésztés területén bevezetett közgazdasági intézkedések a maguk küldetését a gyakorlat tanúsága szerint teljesítették. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy azok az üzemek, melyek a Másospol közös vállalat 8 ezres nagyhizlaldájának üzembehelyezése után a marhahizlalás felszámolását tervezték, most intézkedéseket tesznek ennek fenntartása és bővítése érdekében. A sertés- és baromfitenyésztésben a felvásárlási ár emelése nem fedezi a takarmánytápok ártámogatásának » csökkentéséből eredő költségtöbbletet. Az így keletkező jövedelmezőségromlás kivédése érdekében a mezőgazdasági üzemek fokozott gondot fordítanak a takarmányköltségek (Cilizská Rádvafi) Csilizköz Efsz-ben, ahol újabban a kukorica nedvesen történő tárolásával és felhasználásával kísérleteznek. A több mint ötezer hektáros szántóterület gazdái a múlt évben — az ötven hektáros magszaporltó területet nem számítva — ezerkétszáz hektáron termeltek kukoricát. A felmutatott 6,71 tonnás hozamátlagot, minden kétséget kizáróan, elsősorban annak köszönhetik, hogy a terület nagyobbb részén Iparszerű termelést folytattak, s ezen a nyolcszáz hektáron — területegységenkénti átlagban — 7,23 tonna szemet csépeltek. Nagy László növénytermesztési főágazatvezető lelkesedéssel beszél az IKR előnyeiről, de nem hallgatja el, hogy bizonyos tényezők gátat vetnek a rendszer nyújtotta lehetőségek tökéletes kihasználásának. Elégedetten nyugtázza, hogy végre a helyi adottságoknak leginkább megfelelő fajtákra és hibridekre alapozhatnak. Tudniillik, egyhektáros parcellákon öszszesen huszonöt hibriddel végeztek kísérletet; közel kilenc tonnás hozamátlagot elérve. Négy esetben értek el tíz tonna fölötti hozamot (a legjobb hibrid 11,55 tonnát nyújtott), ugyanakkor a legjobbnak tartott hazai kukoricák hozama hét tonna alatti volt. Az idén ezeknek az ismereteknek a birtokában állították öszsze a fajtaválasztékot, figyelembe véve a további tulajdonságokat is (szárszilárdság, ellenállóképesség, gépi betakarításra való alkalmasság, vízleadó képesség stb.}. A vízleadó képesség ismeretp különösen fontos, hiszen vannak hibridek, amelyek betakarításkor csak 23 százalék nedvességet tartalmaznak, mégis tíz toncsökkentésére. Ennek során felülvizsgálták és átértékelték a takarmányadagokat, a takarmányozási-technikát, a gondozói munka színvonalát és a munkafegyelem betartását. Alapvetően arról van szó, hogy a hasznosság romlása nélkül a lehető leggazdaságosabb takarmány hasznosítással hidalják át az abraktakarmányoknál mutatkozó nehézségeket. Igen jelentős eredmény, hogy a napi felhízás a kemény tél és a takarékos adagok ellenére az üzemek döntő többségénél megmaradt a tavalyi szinten. Előrelépés történt a Juhtenyésztés mint nem hagyományos állattenyésztési ágazat bővítésében is. A növénytermesztés terén az új felvásárlási árak helyi vonatkozásban főleg a cukorrépa, a burgonya és a dohány jövedelmezőségét javították. Ez főleg a cukorrépával kapcsolatos termelési kedv javulásában tükröződik vissza, ahol a mezőgazdasági nagyüzemek a cukorgyár mennyiségi igényeinek kielégítését vonakodás nélkül vállalták, noha az átvételi feltételek még nincsenek véglegesen tisztázva. A burgonya esetében a magasabb felvásárlási ár sem oldotta meg a termelési kedv növekedését, mivel a termeléséhez Járásunkban az anyagi-műszaki bázis nincs biztosítva. Ennek ellenére a mezőgazdasági üzemek az informatív Jelleggel szétlrt felvásárlási feladatokat a kőzellátás biztosítása érdekében vállalták. Az új irányítási rendszer által érintett harmadik közgazdasági kérdéscsoportban, a jutalmazás és a munkaerőgazdálkodás területén az új szabályozás hatásai még csak előzetesen mérhetők le. Annyit azonban máris meg lehet állapítani, hogy a teljesítmények emelésére irányuló törekvések lényegesen erősödtek, az na körüli hozamot ígérnek. A gyenge vízleadó hibridekből csak annyit érdemes vetni, amennyi kukoricát nedvesen óhajt tárolni és hasznosítani a gazdaság, mert különben a szárítás költsége fölemészti egy mázsa termény árát. A főágazatvezető, és Vörös György kukorícatermesztési ágazatvezető aggódva említette, hogy az egyre szerényebb vegyszerellátás jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló biológiai anyag képességeinek kihasználását. Csallóközi viszonylatban a hatásos gyomirtó és talajfertőtlenítő szerek hiánya jelent legnagyobb gondot. Az IKR szakembereinek felmérése szerint, tíz százalékos gyomborítottság legkevesebb hat mázsával csökkenti az iparszerű módszerrel termelt kukorica területegységenkénti hozamát. A Csilizköz Efsz esetében tavaly egyes parcellákon 25—30 százalékos gyomborítottságot állapítottak meg, pedig idejekorán végzett mechanikai beavatkozással (vetés utáni ún. vakfogasolás, sorközművelés) minden tőlük telhetőt elkövettek a vegyszerhiány ellensúlyozásáért. A BIZALOM MÉRCÉJE: EZER HEKTAR A csilizköziek hetvenötben elsőkként vállalták az iparszerű kukoricatermesztés kockázatát. Ma büszkén mondják, hogy tulajdonképpen ennek a vállalkozásnak köszönhetik immár állandósult sikereiket. Tehát nem véletlen, hogy a nagygazdaságban becsülete van a kukoricának. Az idén száz hektárral növelik a termőterüüzemek nagy erőfeszítéseket tettek a sertésállomány korlátozása és a gázolajhiány miatt szükségessé vált fuvarozás-csökkentéséből eredő kiesés pótlására, hogy elkerüljék a teljesítménycsökkenésből eredő bértömegcsökkenést, s élvezni tudják annak előnyeit, hogy a teljesítménynövekedés minden százaléka után a bértömeg 0,6 százalékkal emelhető. Az új szabályozás ösztönzően hat a belüzemi önelszámolási rendszer alkalmazására, és az új érdekeltségi formák meghonosítására. Ami ebben a legérdekesebb, a kezdeményezés az üzemek, nem pedig az irányítási szervek részéről jelentkezik, leginkább a társult szövetkezetek >— a somorjai (Šamorín), a vásárúti (Trhové Mýto) és a csilizközi — mutatnak példát. A termelési terv feladatait az üzemek döntő többsége már lebontotta az egyes alacsonyabb fokozatú szervezeti egységekre, illetve munkakollektívákra. Mivel a pénzügyi terv új árakra való kidolgozására vállalati szinten is csak március utolsó hetében került sor, a költség- és bevételi mutatók önelszámolási egységekre való lebontása most van folyamatban. Ezzel párhuzamosan történik a prémiumrendszer kidolgozása, mely nagy figyelmet szentel a személyek és a munkacsoportok által elért megtakarítások anyagi ösztönzésének, főleg olyan területeken, mint az abraktakarmányok, az üzemanyag- és az energiafelhasználás. Bár az év eleje óta eltelt idő az új Irányítási rendszer intézkedéseinek átfogó értékelésére nem ad módot, azt viszont egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az új intézkedések nagymértékben elősegítik a mezőgazdasági termelés és annak közgazdasági feltételeivel kapcsolatban lelmerült problémák áthidalását és megoldását. Dr. CSÉFALVAY GÄEOR, a Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Jmi igazgatóhelyettese letét, az iparszerű termelést pedig ezer hektárra bővítik. Merészebb elképzeléseik voltak, de a rendszer gépei nagyobb terhelést nem bírnak el. ízlik az Állatoknak A szövetkezetesek helyesen gondolkoztak, amikor azt mondták; nem elég többtermelésre törekedni, a megtermelt javak felhasználását is észszerűbbé kell tenni. A Bábolnai és a Hőgyészí Állami Gazdaságban (MNK) látottak alapján, már a múlt őszön több mint kétezer tonna nedveskukoricát készítettek be télire, kukoricacső-dara (CCM) formájában. Ezt az eleséget — fehérjét, ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazó kiegészítő táppal keverve — a sertéshizlalásban értékesítik. Beringer Arpád agrármérnök, állattenyésztési főágazatvezető kiválónak tartja a nedveskukoricát. Megfigyeléseik szerint az állatok szívesen fogyasztják és jól bíznak tőle. A 17,2 százalék VULK táppal kiegészített kukoricából egy hízónak egy takarmányozási napra 3,10 kilogramm kell. A néha vízzel, de többnyire savóval nedvesített eleség 35 százalékát reggel, 20 százalékát délben, 45 százalékát pedig az esti etetés alkalmával kínálják az állatoknak. Fontos észrevétel, hogy kerülni kell a túletetést, nehogy ráunjanak a sertések az újszerű eleságre. Az előzetes megfigyelések szerint a gyarapodás kielégítő. Az első másfélezer darabos hízőcsoport, amelyet már kizárólag ezzel az elesőggel táplálnak, júliusban kerül eladásra. A végső következtetést tehát majd csak később lehet levonni. Annyi bizonyos, hogy a csilizköziek az idén legalább négy-ötezer AZ ÖNTÖZÉSRE ALAPOZNAK A Bolgár Népköztársaságban kidolgozták azt a tervet, amely a mezőgazdasági termelés további belterjesítését szorgalmazza. A dunai síkságon öntözőrendszert építenek ki, amely 1,6 millió hektár mezőgazdasági terület öntözését teszi lehetővé. Ezen a területen, amely az ország termőterületének egynegyed részét Jelenti, Jelenleg mindössze 390 ezer hektár öntözhető. A nyolcadik ötéves tervidőszak végén, amikor átadják rendeltetésének az említett öntözőrendszert, Bulgáriában 3,6 millió hektár mezőgazdasági terület lesz öntözhető. Minden öntözhető terület hektárjáról átlagosan 830 leva értékkel nagyobb termés takarítható be. Ez az öntözetlen területek terméshozamával szemben mintegy 60 százalékos növekedésnek felel meg. *—★—1 Az Afgán Demokratikus Köztársaságban fokozatosan 5—6 millió hektár mezőgazdasági területen szeretnék kihasználni az öntözés adta lehetőségeket. Jelenleg mintegy 2,8 millió hektár terület öntözhető, többnyire elavult módszerek segítségével, tehát korszerű öntözőberendezések igénybevétele nélkül. A vízhiány a legfőbb fékezője a mezőgazdasági növénykultúrák hozamnövelésének és a megművelhető földterület kiszélesítésének. A földművesek a 7,8 millió hektár kiterjedésű mezőgazdasági területből Jelenleg csak 4 millió hektárt hasznosítanak, azt is a termelés alacsony Intenzitásl foka mellett. A Szovjetunió segítségével az ország keleti részében kiépítették a nangarharal öntözőrendszert, amely 24 ezer hektár területet lát el öntözővízzel. A ghaznai tartományban szovjet szakemberek segítségével egy további rendszert adtak át rendeltetésének, amely 30 ezer hektár terület öntözését teszi lehetővé. Ezzel szemben az ország déli részén nem valósult meg a helmándi öntőzőrenszer átadása, amelyet az Egyesült Államok kezdett építeni. Ezen öntözőrendszer korszerűsítésénél és kiszélesítésénél jelenleg hazánk szakemberei segédkeznek. Ugyancsak tonna nedveskukoricát szeretnének tárolni, holott a járási Irányszám mindössze ezerhatszáz tonnáról be* szél. Ez sejtetni engedi, hogy a kéz* deményezők tudatában vannak a módszer vitathatatlan előnyeinek, s tovább kívánnak haladni a megkezdett úton. Nem is csoda, hiszen a CCM módszernek számos előnye van; ezeket röviden így foglalták össze a Csilizköz Efsz-ben: $ lehetővé teszi a bőtermó, de rossz vízleadó képességű hibridek meghonosítását; • az átalakított gépek az egyébként szétszóródó csutka nagy részét szintén begyűjtik, ami nem csupán plusz fehérjeforrást jelent, de 5—6 százalékra növeli a takarmány rosttartalmát, ami a sertések számára igen előnyös; ф a csutka és a felfogott törött szemek révén hektáronkénti átlagban 2—2,5 tonnával több értékes takarmány nyerhető; ф a visszamaradó kukoricaszár kiválóan szilázsolható, hiszen még kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz; ® a szemtermést nem kell szárítani és ide-oda száilítgatni, ráadásul a béltartalom sem szenved károsodást (fehérje, biológiai nedvesség); ф gyorsabb a betakarítás, korábban fölszabadul a terület, tehát lényegében a gabona alá is előkészíthető, amivel mérsékelni lehet a gabona önmaga utáni termesztését. A világgazdasági kapcsolatok vonatkozásában, a legfontosabb élelmiszerek után, Immár a szemes takarmányok is stratéigai fontosságú kincsnek számítanak. Helyes, hogy a termelés fejlesztésével önellátottságunk szilárdítására törekszünk, s még helyesebb, hogy immár a megtermelt javak ésszerűen takarékos felhasználásának módjait is kutatjuk. Bárba sok követőre találna az élenjárók immár központilag támogatott kezdeményezése! KÄDEK gAbor nem valósult meg \a parvánl öntözőrendszer, amelyet a kínaiak kezdtek építeni. A Jövőben az ország északi részében a Kukcsa folyón vízi erőmű építésére kerül sor, amely harmincezer hektár terület öntözését teszi lehetővé. Ugyancsak az ország északi részében építik ki a hostepai öntözőrendszert — az Amu-Darja vizével körülbelül 100 ezer hektár terület válik öntözhetővé. UNIVERZÁLIS GÉP A „Don“ nevet viselő agrár ipari kombinát (rosztovi kerület) nagy kiterjedésű paradicsomüitetvényein a műit évben első ízben használtak betakarító gépeket. Ezek a kombájnok, amelyeket a kutatók és a gyakorlati szakemberek közösen fejlesztettek ki, lassan haladnak, letépik a termést és a paradicsomot a kombájn mellett haladó pótkocsiba Juttatják. Az említett körzetben már néhány éve olyan speciális paradicsomfajtákat termesztenek, amelyek rendkívül ellenállóak a sérüléssel szemben, tehát alkalmasak a gépi betakarításra. Az új kombájn segítségével nemcsak a paradicsom, hanem a vöröshagyma, a karfiol és a gyökérzöldség is betakarítható. A kombájn több száz ember munkáját helyettesíti. BIOLÓGIAI VÉDEKEZÉS A Bolgár Népköztársaságban a jelenlegi nyolcadik ötéves tervidőszak végén a mezőgazdasági növénykultúrák termőterületének 90 százalékán szeretnék érvényesíteni a biológiai védekezés különféle módszereit. A kutatók a laboratóriumi kísérletek során megállapították, hogy egy specifikus élősködő baktériumtörzs képes a növénykultúrák kártevőinek 70—95 százalékát is elpusztítani. Az ötéves tervidőszak végéig ezt a módszert további 200 ezer hektár területen, elsősorban a gyümölcs-, káposzta- és cukorrépa-termesztés során érvényesítik. Az említett növénykultúrák esetében a védekezésre szánt költségek 60 százalékkal csökkenthetők, ugyanakkor nincs szükség az egészségre ártalmas növényvédő szerek használatára. A biológiai védekezéssel kapcsolatos kísérletekre első ízben a század elején került sor, később a kutatók megfeledkeztek ezekről a módszerekről, s újonnan a Szovjetunióban alkalmazzák sikerrel. A biológiai védekezés különféle módszerei jelenleg a Szovjetunióban a legelterjedtebbek, ahol több mint 20 millió hektár területre terjednek ki. A korszerű termelési és tartósítási módszerek előnye7"hógy korábban felszabadni a terület, következésképpen több idó jut az őszi talajmunkákra, esetleg a kukoricatarló gabona alá történő előkészítésére Fotó: t— bor gyakorlati érvényesítése Soráti országok termelési ТараетШсКы
