Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-24 / 16. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1982. április 24. 14 ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Harcoljunk a gyomorvész ellen Nem vagyok az Ismétlések híve, de mielőtt a gyomorvész elleni vé­dekezésről Írnék, hadd említsek újra néhány ezzel kapcsolatos tényt. A gyomorvész földünk legelterjet­­tebb méhbetegsége, mely a méhész­nek minden más betegségnél na­gyobb kárt okoz. A beteg családok teljes elpusztulásával keletkezett kár csak kis hányada annak, amit a be­tegség miatt elnéptelenedett csalá­dok mézhozam csökkenése okoz. Az elnéptelenedett, beteg családok kép­telenek a kínálkozó méhlegelő ki­használására. A népes családok átla­gon aluli hozamát szintén ezen be­tegség okozza. Gyakori, hogy az egészségesnek vélt családok a kór jellegzetes tünetei nélkül Is elnéptelenednek. A méhész nem sejti, hogy a nagymérvű méb­­kiesés tulajdonképpen az alattomos kór tetózésének az eredménye. Azt hiszi, hogy az elöregedett méhek időszerű kieséséről van szó, és csu­pán a véletlen műve, hogy a jelen­ség nagyszámú méh esetében egy­szerre bekövetkezett. Az is előfor­dulhat, hogy a tünetek kiütköznek, és a következmények nem súlyosak. A gyomorvész az év minden idő­szakában előfordulhat. A rombolás tetőfokát tavasszal, a flasitás erőtel­jes beindulásakor éri el. A fiasítás fejlődéséhez szükséges hőmérséklet ugyanis kedvez a noszémaspórák szaporodásának. Ritkábban, de a nyár folyamán is előfordul. A huza­mos fiasitáskiesés, esetleg a kellő mennyiségű virágpor hiánya is ered­ményezheti a noszémaspórák szapo­rodását. A betegség megelőzését segíti az anyátlan család mielőbbi anyásítása és a bőséges virágporkészlet biztosí­tása. Az év folyamán a családnak állandóan bőséges vlrágporkészlet szükséges. Sokan hiszik, hogy a vi­rágpor kizárólag a fiasítás fejlődé­séhez kell. Tudni kell ugyanis, hogy a virágpor fogyasztásának jelentős szerepe van a noszéma elleni meg­előző küzdelemben, mivel ez a mé­hek részére nagy ellenállóképességet biztosít. Nagyobb a jelentősége, mint például a gyógyszernek, mert ez a szervezet ellenállóképességét nem növeli, csupán a bacillusokat öli meg. Richard Koseckl, a lengyelországi méhészet nemzetközileg is elismert tudósa évekig kutatta a virágpor no­­szémabetegséggel kapcsolatos hatá­sát. Munkájának eredményei alap­ján azt állítja, hogy a virágpor rendszeres hasznosításával kizárható a noszémafertőzés elhatalmasodása. Kijelentette, hogy nagyméretű beteg­ség csak olyan családoknál fordul­hat elő, amelyek ősszel vagy a nyug­vást Időszakban nem rendelkeztek a szükséges vlrágporkészletekkel. Ezért csak kevés virágpor jutott nekik. A repcén, vagy más kiadós virág­port nyújtó legelőn családonként egy-két, néha persze több virágpor­ral megtöltött keret Is elvehető. A korabeli „recept“ szerint porcukorral kell a vlrágporos keretet behinteni, majdvízzel megpermetezni. A mód­szer megbízhatatlan. A tárolás ide­jén a begyűjtött virágpor gyakran megavasodik, tehát megromlik. Lehet persze megbízhatóbban Is tartósítani. Bőséges vlrágporhordáskor gyengébb, ám a nem betegség miatt legyengült család mézterébe 10—12 virágporral meghordott keret is elhelyezhető. A családot ilyenkor etetni kell, s a méhek elkezdik a cukorszörppel bo­rított virágpor fedelezését. Az így tartósított élelem kitűnően tárolható, csupán a molyosodástól kell védeni Kosecki rendkívül fontosnak tart ja, hogy a telelő család „központjá­ban“ bőséges legyen a virágporkész­let. Erről a méhésznek a családok betelelése előtt gondoskodni kell. A fészek széleiről a virágporos kere­teket középre kell tennie. Ellenkező esetben ezek a tél folyamán nem se­gítenének a telelő családnak, a tele­lőgömb összehúzódásával ezek a ke­retek takarás nélkül maradnának és megpenészednének. Némely országok méhészei gondos­kodnak a méhek téli virágporkészle­téről. A méheshez közel lévő föld tulajdonosaival megegyeznek abban, hogy a termés begyűjtése után a méhészek mustármagot vetnek. A ké­ső ősszel virágzó mustárról a méhek sok virágport hordanak, s azt a fé­szekbe helyezik. A földműves meg­találja a számítását, mert a mustár zöldtrágyaként marad számára. A családok segítésére nem taná­csos az elszedővel gyűjtött virágpor felhasználása, mert az így begyűj­tött virágpor mindig fertőzött. A szűk nyílásokon átbúvó méhekből kifröccsenő kevés ürülék gyakran noszéma spórák melegágya. A legyengült családban fölösleges­sé vált virágporos kereteket, s a le­hullott család virágporkészletét soha ne adjuk másik családnak. Hasonló a helyzet a huzamosabb ideig tartó anyátíanság miatt legyengült család­dal is. Az elöregedett méhek helyé­ben így fiatalok nem kelhetnek, s így a család fogékony a fertőzésre. A család olvkor szemlátomást gyön­gül, s az elhagyott virágporos kere­tek óvása és más családokhoz való beadása a gyomorvész-fertőzés me­legágya. Az erősen legyengült család anyásítása nem célszerű, mert mi várható a nagyon beteg családtól? Sokan a tél folyamán erősen le­gyengült, beteg családok egyesítését tanácsolják. Ez nem helyes megol­dás, mert a beteg méhek gátolhatják a kevésbé betegeket a felépülésben. A noszémás család egészségessel tör­ténő egyesítése pedig merénylet az egészségesekkel szemben. Amíg a „hullás“ nem szűnik, addig az egye­sítés céltalan és káros. Csak akkor célszerű 2—3 család egyesítése, ha a népesség már meg­állapodott. Kedvező feltételek között a felerősödött család erőre kaphat. Vigyázni kell arra, hogy a felszá molt csajádok régi helyére visszaté­rő beteg méhek ne Juthassanak be a többi kaptárba. Az üres kaptárokba egy-két keretet kell tenni és este a visszatért méheket le kell kénezni. A nyári hosszadalmas anyátíanság következtében erősen legyengült csa­ládot másikkal egyesíteni szintén helytelen. Az öreg, beteg méhek hasznos munkára már alkalmatlanok, de fertőzöttségüknél fogva nagy ve­szélyt jelentenek a befogadó család­nak. Az említett tavaszi egyesítésen kí­vül, amikor erősen legyengült, de a betegségből kilábalt családokat egye­sítünk, még indokolt és hasznos ez a művelet. Ha viszont a nyár végén, vagy ősszel anyátlan marad egy HIRDETÉS Méhviaszt bármilyen mennyiségben megvásárolunk: kg-ként 100,— korona Vlrágporos lépet kg-ként 50,— korona Sötétszínű lépet kg-ként 33,— korona Cserébe a méhviaszért és lipért a műlépet ez alábbi áron szállítjuk: Méhviasz kg-ként 9,— korona Lép kg-ként 12,— korona A műlépet az alábbi méretben küldhetjük: 390X240; 350X270; 360X210, szalagban pedig 210, 250 és 270 mm méretben. A viaszt fertőtlenítjük. A küldeményekben kérjük a pontos, olvasható címet, az Igényelt méretet és az eladásról szőlő bizonylatot. Družstevný obchodný a výrobný podnik MED0S 824 18 G ALANT A család, s az anyôsításhoz nem ren­delkezünk anyával, úgy az egyesítés­hez kell folyamodni. Komoly fertő­zéstől nem kell tartani. Ebben az időszakban a kaptárban levő méhek többsége hosszúéletű. Ezek a gyo­morvész fertőzésnek tökéletesen el­lenállnak, vagyis egészségesek. Az éhező család viszont hajlamos a fer­tőzésre. A rossz minőségű eleség káros a méhek részére. Hasmenést okozhat, s ez már csak egy lépés a gyomor­­vész elhatalmasodásához. Gyakran a mézkészlet egy része veszít a minőségéből, tehát erjedés­nek indul. Az Ilyen méz előidézője a fertőződésnek, pedig nem nagy tu­domány a jó minőségű élelem biz­tosítása. A cukorszörp etetését nem szabad későre halasztani, különben a téli készlet fedelezetlen, esetleg éretlen marad. Fontos az etetést ad­dig folytatni, amíg a méhekkel ta­kart keretek mézes sejtjei nincsenek megtöltve. A félig meghordott sejte­ket a méhek nem fedelezik, s így fennáll a hígulás, illetve a savanyo­­dás veszélye. A fedelezetlen kerete­ket mindig tegyük a fészek köz­pontjába, hogy az élelem meghibá­sodás előtt elfogyjon. A kaptár belső pára-lecsapódása nagyban segíti a kör terjedését. Sok méhész szerint a nedvesség a noszé­ma melegágya, ami könnyen elkerül­hető. A jól szellőző kaptárbői a mé­hek által kilélegzett pára a kijáró­nyíláson távozik. A túlzottan leszű­kített röpnyílás előidézője a pára le­csapódásának. A telelő család kijá­­rőnyílásának megfelelő bővítésével elkerülhető. Addig kell bővíteni, amíg meg nem szűnik a lecsapódás. A nyugtalan telelés, ha nem is közvetlenül, de előidézi a noszéma terjedését. A telelő család minden­nemű' zavarása a mézfogyasztás e­­melkedését vonja maga után. Ez vi­szont a vastagbél túlterheltségét okozhatja, ami a hasmenésen keresz­tül a noszémás betegséghez vezethet. A gyomorvész megelőzhető a fuml­­dilin В (Fumagillin) őszi adagolásá­val. Sok hiéhész él a lehetőséggel. A cukorszörpbe keverbe adja a téli élelembe. Az ilyen mézet fogyasztó méheknél nem valószínű a gyomor­vész elhatalmasodása (ha idővel nem csökken a gyógyszer hatása). A betegség elkerülése miatt óva­kodjunk a rablástól, tehát mindentől, ami a fiatal méhutánpótlást gátolja, a fertőzést segíti, s a méhek ellen­­állóképességét csökkenti. A gyomorvész leküzdése addig nem esedékes, amíg a betegséggel megviselt családban többségben van­nak az öreg, beteg méhek. Ezektől mielőbb még kell szabadulni. Néha ezt a természet végzi el. Olykor a beteg méhek pusztulása után javu­lás áll be. A veszteség persze pótol­hatatlan. A család termőereje erősen csökken. A megmentésre érdemes beteg családot fumadllin B-vel vagy az er­re a célra készített más antibioti­kummal kell gyógykezelni. A kigyó­gyult méhek ellenállóképessége nem nagy, tehát az újrafertőzés Ismét lehetséges. A gyógyszert utasítás szerint, cu­korszörpbe keverve kell a tnébeknek adni. Nem tanácsos nagy adagban etetni, mert az élelmet elraktároz­nák. Okosabb a szörpöt a méhekre permetezni. Ezzel elérjük, hogy a gyógyszeres szörpből minden méh felszív egy keveset. Tanácsos a gyógykezelést többször lsméteni. A kevésbé beteg családok meg­mentésére persze radikális módszer­hez kell folyamodni. A beteg méhek­­től mielőbb meg kell szabadítani a családot. Ez a kaptár új helyre való áthelyezésével is elérhető. A régi helyére pedig üres kaptárt kell ten­ni, s az oda betérő méheket este le­­kéneznl. Ha a betegektől megszaba­dított családban marad elegendő fia­tal méh, célszerű azt egy-két keret fedett Hasítással felerősíteni. Két-három keretre legyengült gyo­morvészes családdal nem érdemes bajlódni, kísérletezni. Le kell kénez­ni. Tekintet nélkül a család nagysá­gára, amennyiben a noszémabeteg­­ség erős hasmenéssel vagy amőbás fertőzéssel párosul, azt le kell ké­nezni. A lekénezett méheket és a kere­tekből kivágott Hasítást el kell éget­ni. Az építményt pedig ki kell ol­vasztani. A viasz mülépkészítésre al­kalmas. A mézet Vs rész vízzel hígí­tani és Vi órán keresztül forrásban keli tartani. A fertőtlenített, hígított mézet a méhek etetésére lehet hasz­nálni. A kaptárt, a kereteket, stb. 10 százalékos oldallal kell kitiszti tani vagy forrasztó lámpával kiéget ni. VERESS ERVIN Az SZMSZ rozsnyói (Rožňava) alapszervezetének tagsági gyűlése stílszerűen mondva olyan méhkap­­tárhnz hasonlított, amelyben „nagy a hordás“. A 355 méhésznek 3500 méhcsaládja van. A tanácskozáson az eredményeken kívül főleg olyan problémákról volt szó, amelyek nehézkéssé teszik, sől akadályozzák a méhészkedést. Ez szőkekor a méhészek kedvét szegi, amiről statisztikai adat is tanúsko­dott. A múlt esztendőben nem növe­kedett, hanem kilenc taggal keve­sebb tett az alapszervezet létszáma, tehát 233 méhcsaláddal csökkent az állomány. A kedvezőtlen feltételek és a gondok miatt a fiatalok közül kevesen lépnek a méhészek táborá­ba. Az idősebbek közöl pedig többen visszavonulásra készülnek. Ezt az akadályok elhárításával és meggyőző propagandával lehetne és kellene ellensúlyozni. A szomszédos járásokban a pusz­tító Varroa-atka elővigyázatosságra intette és fegyelmezetté tette a rozs­­nyéi méhészeket. Tisztában vannak azzal, hogy a fertőző betegség ellen csak ifizan megelőzéssel védekezhet­nek. Ügy, hagy betartják az irányító szervek rendelkezéseit és méheikkel nem vándorolnak a fertőzött terület­re, s ugyanakkor onnan se viszi be senki az egézséges övezetbe a be­tegséget. Van ugyan egy . hatásosnak vélt nyugatnémet módszer a fertő­zött állományok gyógyítására, ezt azonban ismeretek hiányában még nem alkalmazhatják. A rozsnyói méhészeknek a csalá­dok vándoroltatása „létszükséglet“. Vizsgáljuk csak közelebbről, hogy a környéken milyen mézelő növény­­kultúrák állnak a méhészek rendel­kezésére. Tavasszal a virágzó gyü­mölcsfák csak serkentőnek számíta­nak. így a méhek mindaddig etetés­re szorulnak, amíg az akác a rima­­szombati (Rimavská Sobota) és a losonci (Lučenec) járásokban virág­ba nem borul. A méhészek nem ok nélkül aggódnak amiatt, hogy a ván­dorlással a még „látogatható“ fertő­zéstől mentes járásokat esetleg le­zárnák előlük, tgy nem maradna más választás, mint az, hogy nyáron mindaddig etessék a családokat, a­­míg a kevés hárs, a málna, később pedig a tölgy és néhány egyéb erdei növény nem virágzik. Ezek a fenyő­vel együttvéve alig adnak több nek­tárt, mint amennyi a méhek „önel­látására“ elegendő. Ilyen helyzet volt tavalyelőtt, ami­kor az SZMSZ KB az említett beteg­ség továbbterjedésének veszélye miatt — mint később kiderült, túlzott óva­tosságból — a vándorlást megtiltot­ta a déli járásokba, ahol sem ko­rábban, sem akkor nem volt Varrna­­atkafertőzés, az akác viszont „re­kordtermést“ eredményezett. Amfg az akáctermő körzetben élő méhé-Egv tanácskozásról Az SZMSZ fülekl (Fiľakovo) alap­szervezete az utóbbi években jó ered­ményeket ért el. A közelmúltban megtartott évzáró taggyűlésen érté­kelték a múlt év sikereit. Az alap­szervezet 14 környező község méhé­szeit tömöríti. Ezek összesen 2 ezer 254 családot tartanak. A múlt évben az alapszervezet tagjai 22 ezer 300 kiló mézet és öt kiló pempőt adtak el, más méhészeti termékekkel Is gya­rapították azonban a központi alapo­kat. A méhészek a családok vándo­roltatásával jó szolgálatot tettek a gyümölcsösök és a többi mezőgazda­sági kultúrák megporzásában, Illetve a terméshozam növelésében. A jövőbeni munka eredményessége céljából arra törekednek, hogy a mé­hek segítségével még nagyobb ered­ményeket érjenek el. A tagok szak­mai Ismereteinek a növelése, továbbá az iskolák méhészeti szakköreinek a bővítése, s a meglévő szakkörök tag­jainak a nevelése jó befektetésnek ígérkezik. M okr ány Barna elnök irányítá­sával az alapszervezet Jól fölfejlődött. Aktívan kiveszik részüket a társadal­mi Jeladatokból, a Nemzeti Front vá­lasztási programjának a vajára vál­tásából. Az évzáró taggyűlésen Barta Valentnak nyolcvanadik születésnapja és az alapszervezetben végzett érdem­dús munkássága elismeréseként át­­nyúilafták gz SZMSZ Khzpnn'i Bizott­ságának Arany Méh" szőve’ 'gi ki­tüntetései. Csák István szék családonként harminc kilő mé­zet is pergettek, addig az otthon rostokoló rozsnyóiak kénytelenek voltak etetni méheiket, tehát a 3500 méhcsalád közül ha csak 1500-al vándorolhattak volna, az családonként legalább huszonöt kilös átlaggal 375 mázsa mézet hozott volna a szerve­zetnek, járási viszonylatban azonban ennek az ötszörösét is vehetnénk. A méhészek szerencséjére és ötö­mére e három járásban még egész­ségesek a méhek, s miután erről az illetékesek meggyőződtek, a korláto­zó tilalmat a múlt esztendőben a rozsnyói járás alapszervezeleinek nagy megelégedésére feloldották. A vitában felszólalók hangsúlyoz­ták, hogy a jövőben feltétlenül szo­rosabbra kell fűzni az együttműkö­dést a mezőgazdasági üzemekkel, joggal elvárnák, hogy a kultúrnövé­nyek megporzását legalább olyan jö­­vedelmezésben részesítsék a gazda­ságok, mint a méhcsaládoknak a mezőre és onnan való hazaszállítá­sát. Egymás között még az alábbia­kat is bátran kijelentették; — Megbecsülést jelentene, ha a jó példát átvéve a rimaszombatiaktól a rozsnyói járás mezőgazdaságában is bevezetnék azt az ösztönzőt, hogy a hektárhozamok függvényében az er­kölcsi elismerésen kívül pénzjutalmat is kapnak azok a méhészek, akik a szövetkezet növénykultúráján „legel­tetik“ méheiket. Arról már nem is kívánok szólni, — pedig élénk vitát váltott ki —, hogy több mezőgazdasági üzem a permetezés alkalmával nem mindig tartja be a jogszabályokat. Rendszer­telenség és pontatlanság jellemezte a permetezéseket, s ezzel nagy ká­rokat és bosszúságot okoztak a mé­hészeknek. Többször is előfordult, hogy a virágbaborult növénytáblát permetezték. A méhészek remélik, hogy a mezőgazdasági üzemek részé­ről a jövőben nagyobb lesz a meg­értés, nemcsak a saját, hanem a tár­sadalmi érdekeket is figyelembe ve­szik majd. Általános panaszt váltott ki az etetéshez szükséges cuknr beszerzé­se! javaslatokat téve a tanácskozás résztvevői arra kérték az SZMSZ Központi Bizottságának képviselőjét, hogy jogérvényfi rendelkezéssel old­ják meg a problémát, tegyék rugal­massá a cukorbeszerzést a ZDROJ és a JEDNOTA boltjain keresztül. Erre olyan ötletes javaslat is elhangzott, hogy jelöljenek ki egy boltdt, ahoi a méhészek előre kiváltható utal­ványra megvásárolhatják az etetés­hez szükséges félévi vagy akár az egész évi cukoradagut. Űjkejetű problémájuk: vándorolni, de mivel? Az üzemek tehergépkocsi­parkjai, amelyek korábban zökkenő­mentesen végezték a méhek szállítá­sát, újabban üzemanyag hiánya miatt a feladatot nem tudják vállalni. Az illetékesek megengedték ugyan, hogy az üzemek és a vállalatok kiselejte­zett tehergépkocsijai közül az alap­szervezet megvásárolhasson egyet­­kettőt, de ahogyan mondták: közös lónak túrós a háta__ Persze, a méhészek is hozzájuthtnak ilyen gépjármüvekhez, de ezeket csak a méhek ki- és hazaszállításéra hasz­nálhatják, s emiatt mindenki mellőzi a vállalkozást, mondván: ez nem gazdaságos megoldás. A mostoha természeti adottságok ellenére a rozsnyói méhészek szívós összmunkával igyekeznek boldogulá­suk útját egyengetni. Az akadályokat persze csak közös erőfeszítéssel, tár­sadalmi összefogással lehet elhári­­tani. KORCSMAROS LÄSZLO Értesítjük a tisztelt méhésztársa­kat, hagy a beküldött viaszból meg­rendelésre 10,— koronáért, — son­kolyból pedig kilónként 12,— koro­náért jő minőségű műlépet készí­tünk, s azt kívánatra fertőtlenítjük. A műlépet megrendelés szerinti mé­retre vágjuk, s ha partnereink kí­vánják, foszforral feljavítjuk, hogy a méhek egészségesen szaporodja­nak. A viaszt és a sonkolyt, s a meg­rendelést az alábbi címre küldjék: Výrobňa medzistiecok 991 06 Zelovce

Next

/
Oldalképek
Tartalom